Mátyás király és a Szent György Lovagrend
2019. július 23. írta: Reiman Zoltán

Mátyás király és a Szent György Lovagrend

Sokan ismerik a helyiek közül a miskolci Sárkányölő legendáját, amikor a derék Miskóc megmentette Bors vezér életét és legyőzte a sárkányt, aki a vezér birtokain garázdálkodott. Jutalmul az akkor még lakatlan történelmi Miskolc területét kapta meg. A történet azonban nem ért véget ennyivel...

Ha a történet előzményére vagy kíváncsi, kattints ide

 

 

tuzsarkany2_1.jpg

Forrás: tumblr.com

 

A félelmetes sárkány elpusztult, Miskóc nemzetsége pedig birtokba vette a jutalmát. Miskóc azonban nem sokkal később megtalálta a sárkány barlangját a Szent György-hegy oldalában, ahol a kicsinyét nevelte. Ezt a kis bestiát nem volt szíve bántani, inkább megpróbálta felnevelni, megszelídíteni. Azonban a természete vad volt, nehezen lehetett kordában tartani. Ahogy nőtt egyre veszélyesebbé vált.

Az egyik reggelen arra ébredt az éledező település lakossága, hogy a sárkány a városi juhállományt tizedelte meg az éjszaka folyamán. Ez hamarosan rendszeres lett, juhok, marhák, lovak, kecskék voltak az áldozatai a tűzokádó mérhetetlen éhségének, ereje pedig nőttön nőtt. 

A miskolciak bírója döntést hozott az ügyben: a sárkányt nem lehet szabadon. 

- De hová zárjuk Márton, amikor olyan erős, hogy mindenhonnan kiszabadul? - kérdezte a bírót Panyt, a nemzetség egyik vezetője.

 

avasi_templom_es_harangtorony_legifoto_kep.jpg

Az avasi református templom - az egykori Szent István templom - napjainkban. Forrás: reformacio.mnl.gov.hu.

 

- A föld alá! Csakis úgy leszünk biztonságban! - felelte Miskóc, a bestia anyjának legyőzője.

Tudniillik a Szent György-hegy vulkáni eredetű képződmény és mint ilyenbe könnyű mesterséges járatokat vájni. Azonban egy olyan járatot kialakítani, amely elég egy ekkora sárkánynak és elég mélyen hatol a föld alá, nem egyszerű és nem kis időbe telik.

- Nem kell semmilyen új barlangot vájni a földbe! - kiáltotta Domonkos, Miskóc testvére. - Egy komoly föld alatti rendszer van a hegy alatt, amelyet valakik, valamikor készítettek! Csak le kell vinnünk oda a sárkányt!

Így is tettek. A sárkányt a hegy alatti rendszerbe vitték a következő éjjelen. Az Avas-hegy gyomrában senki sem zavarja majd mély álmát. Azt azonban tudni kell, hogy a sárkányok teljes csendben és teljes sötétségben is maximum annyit tudnak aludni, amennyit az őt szülő bestia életkora volt elhunytakor. Mivel a Miskóc által legyőzött sárkány 555 éves volt, ennyit tud mély álomban tölteni az utódja.

Tudta ezt Miskóc is, ezért egy titkos társaságot alapított arra az esetre, ha a sárkány 555 év múlva - vagy esetleg valamilyen oknál fogva hamarabb - felkelne álmából. Nagyon fontos, hogy teljes csend és teljes sötétség legyen a hosszú álomhoz. Ez biztosított volt a hegy gyomrában. A Sárkány Lovagrend tagjai pedig felesküdtek arra, hogy ezt biztosítják számára, illetve a várost és a vármegyét megvédik a bestiától, ha az netán felébredne.

A hegy gyomrába vezető egyetlen bejárat fölé pedig egy templomot emeltek - amely később a Szent István nevet "vette fel" -, így megóvandó az esetleges betolakodókat és egyben leplezve azt. A későbbi borospincék is jóval e fölött a járat fölött épültek.

 

hunyadi.jpg

Corvin Mátyás. Forrás: kulturpara.blog.hu.

 

És a sárkány csak aludt és aludt... Teltek-múltak az évszázadok... A Miskóc nemzetség már nem volt a vidék ura több mint száz éve...

A Szent György Lovagrend tagjai azonban nem felejtették el kötelességüket. A tatárjárás alatt kis híján felébresztették a sárkányt, nagy szerencse, hogy a lovagrend tagjai résen voltak ekkor és óvták a titkos bejáratot és a még titkosabb sárkányukat. Hiába azonban a gondoskodás, közeledett az 555 esztendő elmúlta. A tavaszi napéjegyenlőség idején bizony felébred a sárkány.

1470 márciusában a nagy és hős királyunk Mátyás, a Diósgyőri várban múlatta az idejét. Vadászatokat szervezett és elmélkedett a cseh háború veszteségein. Egy ilyen vadászat után a Királyasztalnál folytatott lakoma során az egyik pecér beszélni kívánt Mátyással. A testőrsége elhajtotta volna a fiatalembert, azonban a király megismerte a vadászaton is jelen lévő fiatalt. Szólt a embereinek, hogy ne küldjék el, elmondhatja mit akar.

- Köszönöm királyom, hogy a közeledbe engedtél, nagyon fontos dologról kell beszélnünk - mondta a fiú. 

- Mond csak nyugodtan, mit szeretnél? - kérdezte a király.

- Nos..., az én apám Panyitfi Bálint, a Miskóc nemzetség leszármazottja...

- Miskóc nemzetség? A nemzetségnek már nincs itt semmilyen birtoka, ha nem tévedek. Miért vagytok mégis e tájon?

 

pince02.jpg

Forrás: hellomiskolc.blog.hu

 

- Nagyon fontos dolog miatt. Van egy sárkány a hegy gyomrában..., miatta vagyunk itt - felelte kissé félénken a fiú.

- Értem..., egy sárkány miatt... Hallod barátom, egy sárkány miatt retteg a fiú - fordult hátra a király. Gyere, mutatkozz be a fiatalembernek Kinizsi uram. Ő Kinizsi Pál, Máramaros vármegye ispánja. És megtudhatjuk a te nevedet?

- Én Panyitfi Miklós vagyok. Velem kell jönnie Miskolcra felség. 

- Azt hittem unalmas lesz itt vidéken, de úgy látszik mégsem. Miért mennék veled, fiatal barátom? Szeretnéd, ha együtt vadásznánk a sárkányra? - kérdezte nem kis iróniával a hangjában Mátyás.

- Apám azt mondta, mutassam meg ezt. Azzal egy Szent György keresztes színarany, sárkányt motívumot ábrázoló gyűrűt tett le az asztalra.

- Ez aztán a szép gyűrű. Az édesapádé? - kérdezte Mátyás.

- Igen, az övé.

- Nos, legyen... Látogassuk meg őt. Pál uram, a kíséret legyen készen egy órán belül.

- De felség, csak nem gondolja, hogy ez a fiú igazat beszél? - kérdezte Kinizsi Pál.

- Nem gondolok én semmit, de ha mégis baj lenne, vagy netán igaz lenne, majd megvédesz a sárkánytól. Sok furcsa dolgot láttam már életemben. - mondta Mátyás és intett, hogy befejezte a beszélgetést.

 

A történet előzménye A miskolci Sárkányölő legendája. Hallgassátok meg Barta Mária Viola előadásában.

 

A fiú vezette Miskolcra a kis csapatot. Este volt már amikor megérkeztek a Szent István templom fölött lévő pincéhez, a Szent György-hegy oldalába. Többen várták a királyt és kíséretét. 

- Üdvözlöm feleség. Panyitfi Bálint vagyok - mondta a várakozók előtt álló magas, derék, nagy bajuszú magyar ember.

- A Sarkányölő? - kérdezte viccesen Mátyás.

- Nem, az az ük-ük-ük ükapám volt. Én még csak úgy láttam a bestiát, ha alszik - felelte Bálint.

- Értem. Pedig nem is tűnik kend bolondnak. Nos Kinizsi uram, hozza még három emberét és bemegyünk a pincébe. A többiek kint maradnak - adta ki parancsát a király.

 

ee18a4d8f9eb16958c22cb147e51a10e.jpg

Forrás: pinterest.com

 

Le is ment a kíséret a pincébe. Kintről csak egy kis építmény volt a járat fölött, nem tűnt nagynak az egész. Azonban amikor a folyosó végére értek, a boroshordók között egy titkos járat nyílott. 

Miután átmentek a titkos ajtón, mintha egy időkapun mentek volna keresztül egy másik világba. A dohos pinceszag, a nedves falak és a sötétség eltűnt, helyette rendesen kivilágított termek, ismeretlen embereket ábrázoló festmények tűntek elő. Minden rendkívül tiszta és ízlésesen berendezett volt. A kis csapat egy szobába tért be. A szobában egy hosszú asztal mellett körülbelül egy tucat férfi ült. Mindegyikük izzó tekintettel nézte a királyt. 

- Nagyon örülünk, hogy Corvin Mátyást körünkben üdvözölhetjük - mondta Panyitfi Bálint. - Mi a Szent György Lovagrend tagjai vagyunk. A rendünk feladata az, hogy a hegy mélyén alvó sárkányt ne engedjük zavarni. Ezt a feladatot a rend tagjai eddig sikeresen végrehajtották. Közeledik azonban az 555. esztendő, amikor a tavaszi napéjegyenlőség idején a sárkány felébred álmából. Ha felébred és rászabadul a városra, akkor annak bizony beláthatatlan következményei lesznek. Meg kell ezt akadályoznunk.

- Állj, állj, állj, uraim! Egy pillanat! Mi bizonyítja azt, hogy ez az egész nemcsak egy rossz tréfa? - kérdezte Mátyás. - Szép a körítés, nem tűnnek ugyan bolodnak, de azért ez a mese nem túl hihető. 

- Jöjjön velünk feleség! Megmutatjuk a sárkányt! - mondta Rab Mór, a rend kincstárnoka.

A borházból kilépve a hideg márciusi hajnalon találták magukat. A Szemszúró-dűlőben lévő épülettől alig pár percre volt a Szent István templom. 

A templom közepén a padsor alatt nyílik egy titkos lejárat az alagútba. Megszokott mozdulatokkal húzzák arrébb a padsort a rend tagjai. Alatta csapóajtó, itt mennek le a kis csapat tagjai Mátyással és Kinizsi Pállal kiegészülve - nameg még két testőrrel - a föld alá. 

 

portrait_of_pal_kinizsi.jpg

Kinizsi Pál. Forrás: Wikipédia.

 

Hosszú, széles folyosón találták magukat. A nedves falakról itt-ott a nyakukba csepegett a víz. 10 perc után tompa morajlás hallatszik a távolból az alagútban, amely egyre jobban erősödik, ahogy egyre beljebb és beljebb jutnak. Fél óra múlva érkeznek meg a célhoz. 

Mátyás király és egyik legkedvesebb hadvezére Kinizsi Pál nem hitt a szemének. A nagy terem közepén egy sárkány aludta álmát nyugodalmasan. Barnás-zöldes bőre volt és hatalmas - talán méteres is - ráncos feje. Metszőfoga, amely kilógott a szájából egészen a földig ért. 

- Milyen békésen alszik. Úgy tűnik, mintha senkinek sem tudna ártani. - mondta Kinizsi.

- Amíg alszik ez így is van. Viszont közeleg a napforduló. 555 éve az egyik elődöm győzte le az anyját, majd a gyermeket ők cipelték le ide. Azonban hamarosan felébred és akkor jaj mindenkinek a városban - mondta Panyitfi Bálint.

- Egyetlen megoldás van arra, hogy ne ébredjen fel. A Dracocephalum - Északi sárkányfű - növényből főzött tea, melyet inhalálás útján kell az alvó sárkánnyal belélegeztetni. Viszont olyan sok kell belőle, hogy ezt a rend nem tudja összeszedni, mert hetekbe telne nekünk. Amikorra meglenne ez a mennyiség, addigra elhervadna az, amit az elején szedtünk. A főzetet pedig friss növényből lehet kizárólagosan elkészíteni. Ehhez kellene a segítség felségedtől - mondta Kovács György, aki a főzet elkészítéséért volt felelős.

- A napéjegyenlőség napján, pontban éjfélkor kell a sárkány elé tenni a főzetet forrón, és hagyni, hogy a párából minél többet belélegezzen. Ha elég erős a főzet a sárkány ismét álomba szenderül 555 évre és megmenekül a városunk. - magyarázta tovább Péteri Kálmán, aki a rend történetét könyveli az utókor számára.

Nem gondolta Mátyás király, hogy a diósgyőri uradalom területén ilyen kalandban lesz része. Sárkány Miskolcon... Nem mindennapi történet...

 

diosgyori-var-474-279-110127.jpg

A Diósgyőri vár. Forrás: jegy.hu.

 

- Természetesen a várban mindenki a rendelkezésükre áll, mindenki szedni fogja a növényt. Mennyi időnk van még a napéjegyenlőségig? - kérdezte Mátyás, az első sokkból felocsúdva.

- Négy napunk van feleség - felelte Bálint.

- Elég lesz. Ki fogja főzni a főzetet?

- Az ősi recept alapján György lovag. Csak az alapanyag legyen meg, a többit elintézzük. 

- Meglesz. Holnap várom az urakat a Diósgyőri várban. 

- Köszönjük feleség, vigyázzon az úton. Veszélyes lehet éjnek idején. - mondta már fent, ismét a borház oldalában Bálint.

- Veszélyesebb, mint egy sárkánnyal egy városban? - kérdezte mosolyogva a király, majd kíséretével együtt elindult Diósgyőr felé. 

Másnap délben találkoztak a várban a felek. 150 ember indult a Bükk-fennsíkra a növényt keresni. Két nap, két éjjel szedték a sárkányfüvet, hatalmas adag állt a munka végén a vár udvarán. Másnap 10 szekér vitte a Szent György-hegyre az óriási szállítmányt.

Egy hatalmas üstben főzték a bájitalt a rend tagjai a hegy oldalában. A helyiek nem tudták mire vélni a dolgot. A Lovagrend tagjai azt mondták a miskolciaknak, hogy a szőlőben elterjedt egy kórság, veszélyben a termés, a szüret. Ennek orvoslására készül a hatalmas adag gyógytea.

 

dracocephalum_ruyschiana_4722.jpg

Az Északi sárkányfű. Forrás: terra.hu.

 

- A szőlőre gyógytea? Sarkányfűből? Hülyének néznek minket? Én mondom sárkány rejtőzik a hegyen! - mondta a Tót Jóska, a város bolodja, nagyot is kacagott rajta mindenki... Pedig most az egyszer nem mondott hülyeséget... 

Öt hordónyi főzet készült a rengeteg növényből, melyet nem volt könnyű lehordani a sárkány közelébe. Nagy nehézségek árán de azért sikerült. Nem vehették ezúttal igénybe a borkorcsolyások segítségét.

Elérkezett a napéjegyenlőség ideje. Nagyon szeretett volna Mátyás lemenni az alagútba és megnézni az eseményt, de ezt bizony Kinizsi Pál nem engedte. A büszke hadvezér azonban a rend tagjaival tartott megnézni az inhaláltatást. 

- Nem lehet túl közel menni, mert a főzet erősen bódító hatású az emberre nézve is. Gondolja csak kend, még egy sárkány is ötszáz évet alszik tőle - mondta Kovács György Kinizsinek.

Nagy szüreti kádakba öntötték a folyadékot a felhevítés után. Muszáj volt ott helyben melegíteni, ezért több kisebb üstben főzték fel a főzetet. Kendővel takarták el az arcukat a járatban lévők. Szinte alig lehetett látni a párától a mesterséges barlang nagy termében. Kicsit mindenkit bódulttá tett a levegő.

Ekkor kezdett ébredezni a sárkány. Nagy zöld feje felemelkedett és kinyitotta hatalmas szemeit. Fekete tekintete igéző volt. Látszott rajta, hogy nem tudja hol, merre van. Na igen, ötszáz év után én sem tudnám pontosan... Mélyeket lélegzett a nehéz, párás levegőből. Lassan, komótosan felállt és elindult bizonytalanul a kifelé vezető folyosó felé. Pár lépést tett csak, amikor lába elnehezült és tompán rogyott vissza a terem padlójára. Megkönnyebbülten sóhajtottak fel a felek a teremben. 

- Hát, ez sikerült barátom! Teljesítettük küldetésünket - ölelte át Bálint Kinizsi Pált.

- Igen, hála a jó Istennek! - mondta Kinizsi és lehámozta magáról a boldog nagymestert.

 

10981077_741080299324708_8093043150746326520_o.jpg

A Bükk-fennsík, Nagymező. Fotó: Pintér István.

 

- Ezt alaposan megünnepeljük! Csapoljunk meg egy pár hordócskát! - örvendezett tovább Bálint.

Azon a napon nagy mulatságot szerveztek a Szent György-hegy oldalában. A király is együtt mulatott a rend tagjaival, de soha nem felejtették el ezt a napot. Ezentúl csak Avasként, azaz tilalmas erdőként emlegették az egykori Szent György-hegyet - melyet hamarosan a népnyelv is átvett -, hiszen egy sárkány lakozik annak belsejében, bár ezt csak Mátyás király és kísérete, és a Lovagrend tagjai tud(j)ták.

A mai napig létezik a rend Miskolcon. A sárkányt álmát védeni kell. Sok dolog változott azóta a városban. A Szent István templomból avasi református templom lett. Miskolc a kis mezőváros nagyvárossá nőtte ki magát. Akkoriban Miskolc tartozott Diósgyőrhöz, most pedig Diósgyőr tartozik Miskolchoz. 

A változás örök. Azonban az 555 esztendő lejárta ismét közeledik. 2025-ben a rend tagjainak ismét el kell altatniuk - vagy le kell győzniük - a sárkányt. Reméljük résen vannak és vigyázzák az álmát. Hamarosan kiderül...

 

 

Források:

 

Mikó Csaba: Agávé

Reiman Zoltán: A miskolci Sárkányölő legendája

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3414827494

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása