Miskolc egyik legrégibb épülete a Dőry-kúria, avagy ismertebb nevén a Rákóczi-ház. Ismerkedjünk meg a kúria építőjével, annak családjával és vizsgáljuk meg azt is, hogy vajon tényleg jogos-e a Rákóczi-ház elnevezés, vajon tényleg itt szállt-e meg miskolci tartózkodása idején a fejedelem és kísérete. Ez a cikkem elsősorban Dobrossy István írásán alapul (Miskolci Galéria - Városi Művészeti Múzeum a Dőry-kúriában, majd a ,,Rákóczi-házban").
A Rákóczi-ház. Forrás: miskolc.varosom.hu
A Dőryek Miskolcon
A Dőry család hetedik generációja került Miskolcra, (III.) Dőry Ferenc személyében, akit 1608-ban mint Borsod és Gömör vármegyei jegyzőt említenek. A XVII. században került városunkba egyébként a Dőryeken több vagyonos nemesi család is. Ezen családok előszeretettel házasodtak egymás között. A Dőryek ezen házasságok keretein belül örökösödés útján megszerezték a családok jelentős vagyonát, melyek összességében a saját tökéjükkel együtt már nagyon komoly értéknek számított. Nagyban gondolkodtak, az országos politikai életben is meghatározó szerepet kívántak betölteni.
(III.) Dőry Ferenc Dunántúlról hozta a vagyonát, melyet - mint fentebb írtam, másokéval kiegészítve - Miskolcon és környékén ügyesen fektetett be. Ferencről feljegyezték, hogy óriási szerepet vállalt abban - 1657-ben -, hogy városunk a református vallásra tért át az ősi katolikus hitről. Véleményem szerint ez az időpont már késői ahhoz, hogy meghatározó legyen benne, ekkor már a város teljes lakossága egy homogén református elegyet alkotott.
Az avasi református templom érdekes eleme a Fekete szék – a közösség előtt nyilvánosan megszégyenített, bűnbánatot tartó hívek itt ültek a misék során – ezt is, és a szószék faragott kő lábazatát is Dőry Ferenc adományozta a felekezetnek 1670-ben. Azt azért tegyük hozzá, hogy a ma is a templomban látható Fekete szék 1735-ből való.
A Dőry család
,,A jobaházi nemes, báró és gróf Dőry család egy XIV. századi, dunántúli eredetű, magyar nemesi család.A családból egy bizonyos Jakab kapta a nemességet 1360-ban Nagy Lajostól. A XV. századtól kezdve viselik a Dőry nevet és a jobaházi előnevet a Rábaközben fekvő Dör és Jobaháza községekben fekvő birtokaik után. A család egyik ága a XVII. században Gömör és Borsod vármegyékbe költözött át, majd ebből az ágból előbb 1741-ben, majd 1759-ben kaptak bárói címet. Tolna vármegye területére is elszakadtak a Dőryek, ez az ág József személyében 1816-ban kapott bárói címet. 1766-ban kapta grófi rangját a család Ferenc személyében, de unokáival kihalt ez a rövid életű grófi ág. Az egyik legkiemelkedőbb családtag Lajos tábornok volt. Tolnában vármegyei hivatalt viselt, kiváló hadi érdemeit követően pedig vezérőrnagyi rangban nyugalmazták 1886-ban. - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.
Ferencnek két fia volt, akik közül István meghatározó szerepet vállalt városunk életében, de utód nélkül hunyt el. Lánya, Zsófia egy vagyonos nemeshez, Boldizsár-Balla Zsigmondhoz ment férjhez, annak halála pedig után Ivócsi Istvánhoz. Már Ivócsi felesége volt, amikor a városnak jelentős kölcsönt adtak 1675-ben. Ebből a pénzből Miskolc a Rákócziak több borsodi birtokát megvásárolta, illetve zálogosította el a maga javára.
Ferenc másik fia ágán öröklődött tovább a vagyon. Lénárt - akiről sok mindent nem találunk - vitte tovább a Dőry nevet. Az ő gyermeke, (I.) Dőry András Borsod vármegye alispánja volt a XVII. század végén. 1680-ban Thökölyvel, 1685-ben pedig a király embereivel gyűlt meg a baja Andrásnak, illetve városunknak. Fiával, (II.) Andrással (1676-1735) a kurucok mellé álltak, és harcoltak is a szabadságharc alatt. Nem tudja eldönteni Dobrossy István azt, hogy első, vagy második András volt az, aki a fejedelmet vendégül látta Miskolcon két ízben is (1704,1706).
Forrás: arcanum.hu
(I.) Andrásnak négy gyermeke született, de csak a fenti (II.) Andrásról vannak információi a történetírásnak. Ő vallásosságáról is ismert volt, mert 1727-ben, amikor a megyei alispán már hozzájárult a minoriták miskolci megtelepedéséhez, ,,minden tekintélyét latba vetette" ennek megakadályozása végett. Nem egészen három évig sikerült ezt megakadályoznia - több társával együtt -, aztán Kelemen Didák végül is megoldotta a helyzetet, és III. Károly engedélyt adott a szerzetesrend alapítására városunkban. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy 1735-ben a város olyan döntést hozott, hogy csak szigorú feltételekkel lehet a templomba temetkezni. Ez leginkább anyagi téren volt szigorú, ugyanis 400 forintot kellett "leszurkolnia" annak, aki az avasi templomban szeretett volna nyugodni. Nos, Andrásunk nem volt rest, gyorsan ki is fizette előre a pénzt. 1941-ben Megay Géza ásatásai igazolta ezt az információt, ugyanis az avasi templom feltárása során megtalálta a sírját..., 1735. novemberében hunyt el, nem sokkal a pénz kifizetése után, valószínűleg.
Forrás: arcanum.hu
Dobrossy István azt is valószínűsíti, hogy (II.) András volt a kúria építtetője. A hatalmas Dőry vagyont özvegye, Nikházy Mária veszíti el. Vagyona elvesztésének első számú oka, az úgynevezett ,,Grassalkovich-szerződés", amely a nemesi telkeket is jelentősen megadóztatta. Ekkor - a XVII század utolsó harmadában - nem csak a Dőryek, hanem nagyon sok régi miskolci nemesi család eladósodott, tönkrement. Mai szóval élve irányított "generációváltás" ment végbe a nemesi körökben. Ez tette lehetővé a görög kereskedők - majd a zsidó kereskedők - könnyű betelepülését a belvárosba a XVIII. század elejétől. A házaik, vagyonuk a kincstárra, illetve a városra szállt, meg persze ügyeskedőkre, például - mint később kiderült -, magára Grassalkovichra, hiszen állítólag a Dőry birtokot maga Grassalkovich Antal vásárolta fel (később azért ezt Dobrossy István cikke sem erősíti meg teljesen). Dőry Andrásnénak egyedül az ősi kúriája maradt meg hírmondónak, a vagyon elvesztése nagyon megviselte, nem is bírta el ezt a lelki terhet, ebbe betegedett bele, és hunyt el 1758-ban.
Gyermeke, (IV.) Ferenc, aki ugyan már nem Miskolcon tevékenykedett, de édesanyja halála után visszatértba városba, a koronauradalom ügyészeként. A Dőry-kúriát görög és zsidó kereskedőknek adta bérbe. Különös eset történt 1791-ben, amikor is két görög kereskedőt, a Miskolcon jól csengő névvel rendelkező Pilta Mihályt, és Szonte Tamást vasra verve záratott tömlöcbe. Vele kapcsolatban érdekesség még az is, hogy 1798-ban jelen volt, mint a koronauradalom képviselője egy telek felszentelésekor, ahol is görög katolikus templomot szerették volna építeni. Akkor ez nem valósult meg, viszont 113 évvel később igen, itt szentelték fel a ma is álló görög katolikus templomot. Halálának időpontja és helyszíne máig vitatott.
A girincsi Grassalkovich kastély. Forrás: girincs.hu.
Ferenc gyermekei közül Teréz, báró Andrássy István felesége lett, Gábor a szepesi kamaránál volt tanácsos, János fiáról csak annyit tudunk, hogy 1822-ben hunyt el, Ernesztina lánya pedig Pálffy Fidél felesége lett. A miskolci Dőry család története nem folytatódik tovább. 1817-ben már egy Dőry sem rendelkezik házzal vagy ingósággal a városban...
Különös házasság
,,A Dőryek grófi ágának története a 18. század elejétől a 19. század közepéig szorosan összefonódott a község életével. A család eredetét az Árpádok koráig vezette vissza, az első ismert ős Ompud, 1165-1172-ig nádor volt. 1360-ban szerezték meg a Sopron megyei Jobaháza, később Dőr helységet és a család a 15. századtól használta a jobaházi Dőry nevet.Dőry család Dőry Andrásnak Nikházy Máriával kötött házassága révén került Girincsre. Fiuk, Ferenc a család egyik legtekintélyesebb tagja az 1730-as évektől felépítette girincsi kastélyát. 1757-ben bárói, 1770-ben grófi rangra emelték. Az általa építtetett girincsi templomban temették el. Később a kastélyt tovább bővítették, átépítették és a 19. század elejére elnyerte mai formáját.
Gróf Dőry Katalin és gróf Buttler János 1791 végén vagy 1792 farsang idején ismerkedett meg egymással. Az ismeretségből nagy szerelem és a 19 éves ifjú gróf sürgetésére 1792 nyarán házasság lett. Valószínű, hogy a Dőry család nagyon szívesen fogadta az ország egyik leggazdagabb örökségének várományosát, de a házasságot semmiféle fondorlattal nem sürgették, nem kényszerítették ki az esküvőt. A házasságkötés Girincsen, a Dőry Ferenc építtette templomban történt, a menyasszony 18, a vőlegény 19 éves volt.
Az okokat nem tudjuk, de már 1796-ban pereskedtek a házastársak. A grófné férjétől nagy összegű tartásdíjakat kapott. Buttler János szabadulni akart ebből a házasságból, és a perek során tanúk idézésével azt hangoztatta, hogy fondorlattal csalták át Körömből Girincsre és erőszakkal tartották ott a házasság megkötéséig. Ez a furcsa házasság és hosszan tartó, eredménytelen válóper tette ismertté a Dőryeket és a girincsi kastélyt – elsősorban Mikszáth Kálmán irodalmi feldolgozása révén.
A Dőry család jelentős birtoka a reformkortól kezdődően elaprózódott, később a kastélyt is bérbe adták. 1945 után államosították, előbb gyári munkások üdülője, majd sportoló szaktábor és ifjúsági megyei üdülő volt. 1960-tól Gyógypedagógiai Intézet működik az épületben." (Forrás: girincs.hu)
Rákóczi Ferenc tényleg a Dőry-kúriában szállt meg?
A fejedelem először 1704. január 19. és március 4. között szállt meg Miskolcon a csapataival téli szállásra. Szendrei János és Dobrossy István is azt mondja, hogy nem lehet megállapítani egészen pontosan azt, hogy hol szállásolták el őket. Nem biztosak benne, hogy valóban a mai Rákóczi-ház volt ennek helyszíne.
Nyilvánvaló az, hogy a város legnagyobb, legjobb állapotban lévő épületeként ez a kúria volt a legalkalmasabb erre. A ház kapuja fölött lévő címert pedig - tévesen - Rákóczi címerének tartották.
A ,,várostörténetbe való hiteles tényként való beillesztésében" Komáromy József helytörténész 1972-es munkája játszott szerepet Dobrossy szerint. Így ír róla:
,,Dőry Bálint kuriájának és a Dőry Ferenc-féle háznak nevezetes vendégei voltak 1704-ben és 1706-ban: Rákóczi Ferenc és kísérete, XIV. Lajos francia király követei, De Viard márki és Fierville lovag (=Louis Fierville le Herissy ezredes)" (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10., 236. oldal)
Rákóczi leghíresebb ábrázolása Mányoki Ádámtól. Forrás: Wikipédia.
Így folytatja az idézetet, amit egyébként én is felhasználtam a könyvemben:
„A városnak ebben az időben alig volt ötezer lakosa. Háza meg 8-900 körül. Csak az avasi templom, az akkor még földszintes scola, néhány nemesi kúria, meg Dőry Ferenc emeletes háza emelkedett ki a korábban épült házak között. ... Azt a házat, ahol Rákóczi megszállott, a város leggazdagabb nemese és tőzsére: Dőry Ferenc építtette 1650-1660 között. Ma is áll, egyik nevezetes történelmi emlékünk. Ez a «Rákóczi-ház», a Sötétkapu nyugati oldalán. Ma azonban csupán a felét őrizzük, mert a másik felét teljesen elbontották a Széchenyi utca 10. számú banképület felépítésekor (1909). Rákóczi ebben a házban szállott meg. Kísérete pedig: Bercsényi Miklós, Eszterházy Antal, Forgách Simon generálisok Vay Ádám udvari főkapitány házában szálltak meg." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10., 236. okdal)
Rákóczi második - 1706. január 19. és február 19. közötti - itt-tartózkodását is úgy emlegeti, hogy az történelmi jelentőségű volt a ház "életében", noha Dobrossy szerint erre nincsen semmilyen bizonyíték. Ennek a cáfolatnak némileg azért ellentmond az is, hogy már Pfliegler J. Ferenc naplójában is Rákóczi-házként említi az épületet.
Dobrossy István azt is cáfolja, hogy egy bizonyos Dőry Bálint építette a házat - hiszen ilyen nevű leszármazottja nem is volt ennek az ágnak - és azt is, hogy emeletes lett volna a kúria abban az időben.
Azt viszont végül megerősíti, hogy a levéltári bizonyítékok hiánya ellenére is nagyon valószínű, hogy a fejedelem tényleg itt volt elszállásolva, ebben az épületben.
A Rákóczi-ház fölötti címer 2019-ben. Látható, hogy a manapság látható címer hasonlóságot is alig mutat a két feltételezett - Aspermont, Grassalkovich - címerrel. A 2003-as fotót azért töltöttem fel, hogy lássuk azt is, már a 2003-as "verzióhoz" képest is mennyi változás történt rajta.
A Rákóczi-ház fölötti címer 2003-ban. Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10.
A Grassalkovich cimer. Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10.
Az Aspermont címer. Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10.
Címer a kúria fölött
Ez a címer az, amelyen nagyon sokan, sokat vitatkoztak már és senki nem tudta meggyőzni a másikat. De nem is lehet, ugyanis a címer már nem az eredeti, nem is lehet beazonosítani. Nem tudták hitelesen rekonstruálni, úgyhogy időről-időre változtattak rajta. Az, hogy Aspermont vagy Grassalkovich, illetve talán egy titokzatos osztrák főúr címere-e az alkotás, azt soha nem fogjuk megtudni.
Érdekesség még talán az, hogy Aspermont Jánosnak - aki többek között szabadkőműves volt Miskolcon - az egyik felmenője vette el feleségül Rákóczi Ferenc testvérét, Rákóczi Júliát. De nekik semmi közük nem volt városunkhoz, vagy a kúriához.
Vay Erzsébet, Lilla és a horvát bán Dőry kötődése
Vay Erzsébet volt Lillafüred névadója - a Vay családban az Erzsébet névre hallgató lányokat Lillának becézték -, aki a horvát bán Pejachevich Tivadar felesége lett 1881-ben. És hogy ennek mi köze a Dőryekhez? Az új horvát bán apai nagymamája Dőry volt, csakúgy mint az anyukája és neki mindkét szülője...
A Dőryek után
1775-ben a kúria már a diósgyőri uradalom tulajdonában van. 1781-ben az épületet komoly tűzkar éri, amelyet 1783-ra állítanak helyre. Ezután a Diamandi, Kozma és Rosa görög kereskedőcsaládok birtokolják - pontosabban lakják - az ingatlant. 1806-ban görög és zsidó kereskedők vásárolják meg az uradalomtól. Az 1880-as összeírás szerint huszonöt személy jegyeztek be a kúriába és a hozzátartozó építményekbe. 1920-ban már a város tulajdonában látjuk, a második világháború után pedig természetesen szintén a városé maradt az épület.
A Dőry címer 1757-ig. Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10.
A Miskolci Galéria
A Miskolci Galéria, 1967-ben jött létre. Ekkor alakult a Városi Képtár és a Diósgyőri Vármúzeum egy intézménnyé és 1996-ban költözött Miskolc első kétemeletes házába, a Rákóczi-házba, a hajdani barokk kúriába. Az épületben látható 2000 októbere óta a Kondor-gyűjtemény. 2013-tól a Herman Ottó Múzeum tagintézménye. Itt működik a Dőry-pince, a város művészklubja.
Források:
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. - Miskolci Galéria - Városi Művészeti Múzeum a Dőry-kúriában, majd a ,,Rákóczi-házban"
Wikipédia - Miskolci Galéria szócikk
miskolc.varosom.hu - Miskolci Galéria
Pfliegler J. Ferenc: Életem. Egy miskolci polgár visszaemlékezései
girincs.hu
