Budai József a magyar Micsurin
2019. november 09. írta: Reiman Zoltán

Budai József a magyar Micsurin

Nagyon kevesen vannak olyanok Miskolcon, akik tudnak valamit Budai Józsefről. Legfeljebb annyit, hogy a Népkert melletti utca róla van elnevezve. Pedig munkássága, hazaszeretete példaértékű volt egész élete során. Ez az írásom a Lévay József Református Gimnázium diákjainak munkája alapján született. Nagyon dicséretes, hogy egy gyakorlatilag elfeledett pomológusnak állítottak egy ilyen alapos kutatással emléket. Köszönet nekik és a mentoruknak, Ábrám Tibornak! Nevezzük a diákokat is nevükön: Angyal Anna, Bordás Gabriella, Kovács Mirjam, Tóth Patrícia.

 

img_20190814_155257.jpg

Budai József élete alkonyán. Forrás: 3szek.ro.

 

Budai József 1851-ben Bodoson született, Erdélyben, Székelyföldön, Sepsiszentgyörgytől nem messze. Már gyermekkorában megtanulta azt, hogy csak kemény munkával lehet eredményt elérni, mert az apjával a földeken dolgozott. 1872-ben érettségizett a székelyudvarhelyi református gimnáziumban, ahol két évig osztálytársa volt Benedek Elek. Az orvosi egyetemre jelentkezik Budapestre, de már az első napokban kiderül az, hogy nem bírja a holttestek latványát, ezért inkább otthagyja azt. Hazatér Bodosra, de az apja halála után rájön arra, hogy a gazdálkodás nem neki való. A tanári pályát választja, mégis visszatér a fővárosba tanulni, ahol 1876-ban természetrajz-földrajz tanári oklevelet szerez. 

 

 ,,Ivan Vlagyimirovics Micsurin

(1855-1935) Ivan Vlagyimirovics Micsurin szovjet-orosz kertész, növénynemesítő, a szovjet rendszer egyik kedvenc "tudósa" 1855. október 27-én született a rjazanyi kormányzóságban. A középiskolát abba kellett hagynia, vasutasként kezdett a növényekkel foglalkozni. Ismereteit önerőből szerezte és saját kudarcain tanult.                          A közép-oroszországi Kozlovban bérelt 500 négyzetméteres földjén termesztette, nemesítette összegyűjtött növényeit, első önálló fajtáit keresztezésekből és magoncokból (magról vetett facsemetékből) hozta létre. Elismerést nem sokat kapott, ráadásul a század elején az időjárás megtizedelte növényeit, felesége meghalt, ő maga szinte nyomorgott.                                                                                          Helyzete az 1917-es forradalom után változott meg. A szovjethatalom felfigyelt rá, 1920-ban Lenin személyesen adott utasítást, hogy mérjék fel Micsurin munkásságát, ezután komoly állami támogatásban részesült, majd állami jelentőségű intézményként ismerték el "gyümölcsöskertjét". A szerény telepet hatalmas intézetté fejlesztették, az élenjáró szovjet tudomány képviselője megkapta a Munka Vörös Zászlórendjét, a Lenin-rendet, lakóhelyét még életében Micsurinszkra keresztelték át, 1935. június 7-én bekövetkezett halála előtt nem sokkal megválasztották a Szovjet Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának.                                                                        Micsurin valóban fontos gyakorlati munkát végzett, több mint 300 faj kinemesítése fűződik nevéhez. Első eredményeit a fokozatos akklimatizálódás módszerével érte el: egyre északabbra vetette a magról nevelt gyümölcsöt, előállítva az "északi kajszit". Később földrajzi és rendszertani szempontból távoli fajokat keresztezett, az így előállított hibrideket irányítottan nevelte.                                 Elméleti "munkássága" viszont annál többet ártott: Micsurin ugyanis a már akkor is túlhaladott lamarckizmus híve volt, s hitt abban, hogy az élőlények képesek alkalmazkodni környezetükhöz, s a megszerzett tulajdonságokat továbbörökíteni. Mindez halála után vált lényegessé, amikor a szovjet tudomány ezen ágazatának vezetése Trofim Liszenko kezébe került, aki "továbbfejlesztette" a micsurini elméletet, hogy a tervezhető környezeti változások határozzák meg a faji jellegzetességeket, nem pedig a "misztikus" genetikai tényezők."  (Forrás: mult-kor.hu)

 

Az iskola elvégzése után először Koch Antal, majd Szabó József geológus mellett asszisztensként dolgozik az egyetemen. Hamarosan távozik, mert Habsburg gyűlölete, és a velük kiegyező magyar kormánnyal szembeni ellenszenve miatt nem akart állami hivatalt vállalni. Később Magyarláposon tanít, itt a Függetlenségi párt programjával fanatizálja a népet, meg is gyűlik a baja a karhatalommal. 

Ezután ismét hazatér Bodosra, itt gazdálkodik. A tőle megszokott megszállotsággal lát munkához. 1881-ben "beérik" gyümölcsnemesítő munkája, de a tanítás hiányzik neki, Kolozsváron vállal tanítói állást. 1892-ben már a mezőtúri református gimnáziumban találjuk, majd hazaér: 1896-ban Miskolcra érkezik és az itteni református gimnázium tanára lesz.

 

img_20190814_155216.jpg

Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10.

 

Miskolc és a Bükk teljesen "megrészegíti", a környék növényeit dokumentálja, bejárja az egész megyét. Összesen 1563 féle növényt gyűjtött és dolgozott fel. Olyan pontosan írja le Borsod vármegye növényvilágát, hogy ehhez fogható csak a Pest megyei beszámoló, pedig azt több tucat flórakutató készítette. Egy általa felfedezett növényt Soltész Nagy Albertről - aki méltán híres polgármesterünk Soltész Nagy Kálmán fivére - nevezett el, elismeréseként, mert a vagyonát a református gimnáziumra hagyta. De róla is neveztek el növényeket botanikus barátai. Írásai ekkor a Herbában, a Magyar Botanikai Lapokban és a Botanikai Közlönyben jelentek meg. 1899-ben ő alakította ki a Borsod-Miskolczi Múzeum természettudományi tárát.

A XX. század elején a politikai életbe is belekóstolt. A Függetlenségi pártban kezdett politizálni, de az országgyűlési képviselőjelöltséget nem vállalta, nem akart indulni barátja, Bizony Ákos ellenében. Mindamellett a Szabadság című újságnak évekig szerkesztője volt.

Miskolcon folytatta gyümölcsnemesítő munkáját is, nagy eredményeket ért el új gyümölcsfák létrehozásánál. 

,,Embertől nem várok soha dicséretet, elismerést. Ha valami kis jót tettem, megmondja lelkiismeretem, s az jutalomnak elég nekem." (Forrás: Angyal Anna - Bordás Gabriella - Kovács Mirjam - Tóth Patrícia: Budai József geológus, botanikus, tanár, Európa-hírű pomológus élete és munkássága)

Nagy tisztelője volt Budai József a szabadságharc eszméinek - apja Bem seregében szolgált - és a vértanú halált halt honvédtábornokoknak. Mindegyikükről nevezett el általa nemesített gyümölcsfajtát. Nemesítő munkájának egyik sikere a Czetz-alma. Azért emelem ki pont ezt a fajtát, mert - erről fényképét is találtam :) - Czetz János tábornokkal rokoni kapcsolatban volt, hiszen felesége Czetz Mária, a tábornok fivérének a gyermeke volt. 1904-ben az Ellenzék című lapban egy szívhez szóló nekrológot írt az elhunyt Czetz János emlékére.

 

img_20190814_155407.jpg

Nekrológ Czetz János emlékére

 

Egyébként is jellemző volt rá, hogy az új, nemesített fajtákat számára kedves emberekről nevezte el. Így lett "gyümölcsfa" az összes aradi vértanú, Bem tábornok, Benedek Elek, Bizony Ákos, Haller István gróf, Porcs János, Herman Ottó, stb.

Összesen ,,149 alma, 42 körte, 1 birs, 13 meggy, 25 cseresznye, 24 szilva, 16 kajszi, 12 őszibarack, 1 mandula, 12 dió és 8 bogyós gyümölcsre terjed ki nemesítő, új fajtát előállító és tájfajtákat begyűjtő, ezeket irodalmi ismertetésekben is feldolgozó tevékenysége." (Forrás: Angyal Anna - Bordás Gabriella - Kovács Mirjam - Tóth Patrícia: Budai József geológus, botanikus, tanár, Európa-hírű pomológus élete és munkássága)

1930-ban, élete alkonyán faiskolát létesít, így ír erről Jávorka Sándor Kossuth díjas akadémikusnak:

,,(...) 16 éve nem botanizálok. Ennyi idő alatt alaposan el lehet feledni azt a keveset is amit tudtam. Most a 79 életévem taposom. Merész vállalkozás ilyen korban valamihez kezdeni és én még is hozzákezdtem egy faiskola alapításához hol már háromezer felé jár az oltványok száma, és ha élek - s hiszem, hogy soká élek - fel akarom vinni az oltványok számát 110 ezerre. Nem nyereségre dolgozom. Nálam a munkálkodás életszükséglet, a tétlenség halálom lenne. Nyugdíjam olyan szép, hogy egy magamfajta embernek ki az egyszerűséget és igénytelenséget a cinizmus határáig viszi, túlontúl is sok. Van hát pénzem a faiskola berendezésére és fenntartására. Elvem: munkámból nyerjen a köz, nyerjen a haza,… dolgozzunk mindnyájan, minden téren (...)" 

(Forrás: Angyal Anna - Bordás Gabriella - Kovács Mirjam - Tóth Patrícia: Budai József geológus, botanikus, tanár, Európa-hírű pomológus élete és munkássága)

 

img_20190814_155702.jpg

A Czetz-alma. Forrás: 3szek.ro.

 

Amikor a Sajó parti faiskolájából elkezdték lopkodni a csemetéket, egészen meglepő reakcióval válaszolt Budai József. A ,,Tolvajkákhoz" címmel üzenetet hagyott az iskola bejáratánál, és leírta, hogyan kell metszeni, hová kell elültetni a csemetét, hogy az ,,nemzeti tőkévé" válljon. Hát ilyen ember volt ő...

Tanítványaival - akiket a református gimnáziumban oktatott - szigorú volt, de igazságos, jó tanár, életre nevelte ,,fiókáit". Felesége 14 évvel korábban ment el, emlékére egy alapítványt hozott létre, amelyet az ősi magyar dal megmentésére lehetett felhasználni. 

,,Szabó Béla megírta róla: mennyire szerette a feleségét. Felesége pedig igen szerette a befőzött ringó szilvát. Csak az bántotta nagyon, hogy tavaszra ellágyul. A természettudós Budait tettre késztette a neje iránt való szeretet s elhatározta, hogy neje kedvéért kitenyészt egy olyan szilva-féleséget, mely a zöld ringó jóságát és a kökényszilva keménységét egyesíti. Hosszú évek kitartó munkája után azt hitte, hogy célhoz ért. A kitenyésztett csemetéket már eléggé ellenállónak és jellegzetesnek tartotta, hogy önállóan vigyék tovább a faj életét. De alig három vagy négy év után visszafajzottak a fácskák és Budai szó szerint könnyezve beszélte el egyik órája közben tanítványainak, hogy a természet nem engedi magát erőszakolni, és ő alul maradt a küzdelemben. Halálos csönd kísérte szavait és diákjai talán sohasem voltak olyan jók és szelídek, mint azon az órán. A szilvafáról nem esett több szó. Csak az óra végén fordult vissza diákjai felé Budai József és a mindenre kész elszántság dacos kiáltásával kiáltotta az osztály felé: "Hanem fiókák, nem adom meg magam! Ki fogom tenyészteni az új szilvát!" (Angyal Anna - Bordás Gabriella - Kovács Mirjam - Tóth Patrícia: Budai József geológus, botanikus, tanár, Európa-hírű pomológus élete és munkássága)

 

img_20190814_155318.jpg

Forrás: Angyal Anna - Bordás Gabriella - Kovács Mirjam - Tóth Patrícia: Budai József geológus, botanikus, tanár, Európa-hírű pomológus élete és munkássága

 

És hogy tanárnak milyen volt Budai József? Hallgassuk meg Vér Andor írását róla, melyet készülő önéletrajzi könyvébe írt:

,,Nagyon szerettem Budai József tanár urat, aki természetrajzot tanított s arról volt nevezetes, hogy gyűlölte a Habsburgokat és szabadságverseket szavaltatott a fiúkkal. Egyszer éppen a Kard és láncot szavaltam, amikor belépett az osztályba Gyéresi Kálmán tankerületi főigazgató. Ránéztem a tanár úrra kérdőn, hogy a magas látogatóra való tekintettel ne szakítsam-e félbe a szavalást? De a tanár úr rámszólt: „Folytasd!” Hát folytattam.

... És a mennynek  s a pokolnak

Két szülötte, a szabadság

S szolgaság, a kard s a lánc

Harcot űz élet-halálra.

Mikor befejeztem, Budai tanár úr a főigazgatóhoz fordult:

„Fontosnak tartom, hogy 'diákjaim szeressék a szabadságot; és gyűlöljék az elnyomást. Ezért szavaltatok velük Petőfi verseket”.

A főigazgató helyeselt s a Kard és lánc után nyomban sor került a feleltetésre." (Vér Andor: Búcsú - Észak-Magyarország - 1965. március 7.)

1926-ig tanít a gimnáziumban, majd Miskolcon tölti utolsó éveit. Sírja a Deszkatemetőben található, a Lévays diákok ápolják. Utcát is neveztek el róla Miskolcon, általános iskolát pedig szülőfalujában Bodokon. A Lévay József Református Gimnáziumban pedig tantermet, és egy kopjafa is őrzi emlékét.

 

img_20190814_155331.jpg

Forrás: Angyal Anna - Bordás Gabriella - Kovács Mirjam - Tóth Patrícia: Budai József geológus, botanikus, tanár, Európa-hírű pomológus élete és munkássága

 

Főbb művei:

  • Ásvány- és kövületgyűjtemény, állattani gyűjtemény. (Borsod-Miskolci Múzeum ismertető katalógusa. Szerk. Molnár József. Miskolc, 1902)
  • Magyar gyümölcsfajták összegyűjtése. (Gyümölcskertész, 1905)
  • Jelentés az 1906. és 1907. évek folyamán tett növénytani kirándulásaimról és azok eredményeiről. (Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeum Egyesület Évkönyv, 1906–1907)
  • A bélapátfalvi Bélkőhegy flórája. (Magyar Botanikai Lapok, 1912)
  • Újabb adatok a Bükk-hegység és dombvidéke flórájához. (Magyar Botanikai Lapok, 1913)
  • Adatok Borsod megye flórájához. – A Bükk hegység és dombvidéke rubusai. (Magyar Botanikai Lapok, 1914)
  • Új hybridek Borsod megye flórájában. (Botanikai Közlemények, 1914)
  • Népies gyógynövények és gyógyeljárások Borsod megyében. (Herba, 1924)
  • Az őszibarack tenyésztése. (Miskolc, 1924).

Ha sétálunk a Népkertben és tekintetünk a közeli utca mutatós házaira téved, gondoljunk és emlékezzünk Budai Józsefre a világhírű gyümölcsnemesítőre, a nagy hazafira, ugyanis az az utca róla van elnevezve.

 

 

Forrás:

 

Angyal Anna - Bordás Gabriella - Kovács Mirjam - Tóth Patrícia: Budai József geológus, botanikus, tanár, Európa-hírű pomológus élete és munkássága

3szek.ro - Hóharmat előtt, Mementó - Budai József

youtube.com - Lézerpont szerdák - Budai József a magyar Micsurin

Wikipédia - Budai József (pomológus) szócikk

Miskolc régi honlapja (2007) - Budai József szócikk

Magyar életrajzi lexikon - Budai József

nevpont.hu - Budai József

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. - Budai József

Észak-Magyarország - 1958. július 31., 1965. március 7.

mult-kor.hu - Iván Vlagyimirovics Micsurin

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr2315008064

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kéki béla 2020.01.01. 09:35:59

Kérdezz meg néhány embert az utcán, hogy ki volt Micsurin! Szerintem nem nagyon találsz olyat, aki legalább a nevét ismeri.
Egyébként tudod, hogy ő miben halt meg? Keresztezte a jobb lábát a ballal... :D