1709-et írunk. A török rabiga alól egy évtizede felszabadult országban szabadságharc dúl. A szabadság ezúttal - is - vesztésre áll. II. Rákóczi Ferenc csapatai a trencsényi csatavesztés után már nem reménykedhetnek a végső győzelemben.
Forrás: igemorzsa.hu
Nagyon sok miskolci áldozta vérét a fejedelemnek. Már 1704-ben Tokajnál, ahol 66 lovas és 190 gyalogos támogatta Rákóczi harcát, ahol bizony 9 polgárunk az életet adta a magyar szabadságért. Azon év telének egy részét a kurucok Miskolcon töltötték, Rákóczi ekkor egy 11 mázsás sérült ágyút is adott városunknak, melyből harangot öntettek az avasi templom javára.
Aki 1706-ban is itt tartózkodott, ekkor is több száz miskolci szolgált seregében. Több rendeletet hozott városunkban, sőt a francia király követeit is vendégül látta itt. Miskolc végig hűséges volt a fejedelemhez.
Tudta ezt Habsburg szolgálatban álló Rabutin generális is, aki parancsot kapott Kassa elfoglalására és ehhez városunkon kellett áthaladnia. Károlyi Sándor végig zavarta a seregét, amíg Erdély felől elért ezidáig. Miskolcot pedig kiürítette, a kutakat betömette, a malmokat és a maradék élelmiszert elégettette. A lakosság pedig elmenekült. Rabutin ezt látva féktelen dühöt érzett, azonnal porig égette a várost, kivételt képzett a katolikus templom, a református templom és az iskola. A miskolciaknak teljesen újra kellett építenie városukat.
A Jézus-kútja manapság Miskolcon
De ha ez nem lett volna elég a szenvedésből, 1709-ben egy óriási pestisjárvány tizedelte meg városunk lakosságát. 1710 tavaszán ért véget a járvány, az akkor 6000 lakosú Miskolc hatvan százaléka - 3600 ember - lett a pestis áldozata. Borzalmas, elképesztő adat. Ez a szám sokkal magasabb lett volna, ha..., de ne szaladjunk ennyire előre.
1708 és 1711 között közel félmillió ember halt meg a járvány ideje alatt Magyarországon. Néha azon csodálkozom, hogy:
,,És annyi balszerencse közt,
Oly sok viszály után,
Megfogyva bár, de törve nem,
Él nemzet e hazán."
A fejedelem ónodi táborában is felütötte a fejét a kór, ennek következtében 16 000 katonájából 3000 maradt, mire Vácra érkezett, így nem tudta felmenteni az ostromlott Érsekújvárt. A korabeli adatok szerint például Kassa és Lőcse lakossága is a felére csökkent Miskolcéhoz hasonlóan.
1709 szeptemberében Miskolcon is elkezdte "működését" a rettenetes betegség. Vidéken már nem maradt semmi ennivaló - és emberek sem, akik a földeken dolgozhattak volna - az ínséges évek után, ezért városunkba költöztek be sokan házaikból. A legenda szerint Magyarországra a kórságot egy csongrádi leány hozta be, aki kendert ment venni török földre. A déli végekről terjedt át aztán észak felé a járvány.
A hátborzongató tünetek mellett a rendkívül gyors és gyötrelmes lefolyása miatt is tartják az egyik legrettegettebb betegségnek: a legfertőzőbbnek tartott tüdőpestis akár két nap alatt is végezhet a beteggel, amennyiben nem kezelik.
Kiirtotta fél Európát A pestisről legkorábban Prokopiosz bizánci történetíró számolt be. A történetíró szerint a perzsa háborúk után, 541 és 542 körül pusztított a dögvésznek is nevezett pestisjárvány Bizáncban. Prokopiosz írása alapján naponta százezer ember esett áldozatul a betegségnek.
Ugyanebben az időszakban Európát is elérte a rettegett járvány: a Konstantinápolyból érkező hajók és egy globális éghajlatváltozás miatt 540 után a pestis baktériumával fertőzött rágcsálók Kelet-Afrikából északra vándoroltak, tovább terjesztve a betegséget. Konstantinápoly akkor a legnagyobb és legforgalmasabb kikötője volt a térségnek. Mindez, illetve az emberek tudatlansága miatt esély sem volt arra, hogy megakadályozzák, hogy a pestis eljusson más városokba. A feljegyzések szerint mintegy 25 millióan haltak meg. Minden idők legnagyobb pestisjárványa, a fekete halál a 14. században pusztított: 75 és 200 millió közé teszik azoknak a számát, akik ebben az időben meghaltak a betegség következtében Kis-Ázsiában, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten, Közép-Ázsiában és Európában. A Wikipédia szerint Európa lakosságának nagyjából a fele (30–60%) odaveszett, a Föld lakossága pedig 450 millióról 350 millióra csökkent.
Itthon is pusztított A 14–15. század környékén Magyarországon is előfordultak kisebb pestisjárványok, a legnagyobb pusztítást azonban a Rákóczi-szabadságharc utáni járvány okozta: a feljegyzések szerint 410 ezren haltak meg pestisben ebben az időszakban. (Ez ötször annyi, mint ahányan a szabadságharcban vesztették életüket.) Az utolsó nagyobb pestisjárvány hazánkban 1740 körül pusztított: ekkor nagyjából 310 ezren haltak bele a megbetegedésbe. Nem sikerült felszámolni
Míg Európából a 19. századot követően eltűnt a pestis, addig a világ többi részén a mai napig újra és újra kitör egy-egy járvány: 2013-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az egész világon 800 esetet jelentett, ebből 126 volt halálos. Kelet-Afrikában a mezőgazdasági terjeszkedés miatt amerikai kutatók szerint mára fokozódott a pestisjárvány kockázata: az American Journal of Tropical Medicine and Hygiene szaklap 2015-ben megjelent tanulmánya szerint a mezőgazdasági területek növekedése kedvezett a rágcsálópopulációk növekedésének, ezzel pedig a pestis terjedésének is – írta korábban az Origo."
(Forrás: life.hu - A történelem legpusztítóbb betegségei: a pestis)
Miskolcon 1709 szeptembere és novembere között 2500 ember halt meg, ami egészen elképesztő pusztítást jelent. Pedig a város bírája, Váczy András nagyon sok óvintézkedést hajtott végre, de a sok betelepülő a kórságot is hozta magával.
Aszalay Ferenc, Rákóczi titkára is városunkba érkezett a baj okán, aki született miskolci volt. Dőry Andrással, unokatestvérével - aki a város jegyzője volt - és Váczy András bíróval próbálták megtalálni a megoldást a városunkban tomboló járvány megfékezésére.
- Nemcsak a délvidék, már a felvidék is a pestis pusztítása alatt áll - mondta Aszalay. Lőcse, Kassa mind elnéptelenedett. Kassa négy kapujából hármat lezártak, a negyediken a halottakat hordják ki. Lőcséről az őrség a falakon átmászva menekül. A fejedelem pedig nem tudta felmenteni Érsekújvárt a tömeges halálozások miatt, amely a seregében dúlt.
- Miskolcon sem jobb a helyzet - vette át a szót Váczy. 2500 ember halt meg három hónap alatt. A lakosság 40 százaléka, rettenetes, az ember az utcára is fél kimenni.
- Mit tehetnénk még? Próbáljuk zár alá helyezni a várost, de hiába. Állandóan jönnek a menekültek. Nem zavarhatják el őket - mondta Dőry.
- A másik baj, hogy nincs megfelelő orvos sem a városban. Csak kontárok, akik azt sem tudják mit kell tenniük a baj esetén - folytatta Váczy.
- Sajnos a fejedelem seregében sincs csak egy képzett orvos: Láng Jakab. Ő pedig egyedül képtelen a bajt csillapítani. Arat a halál a táborokban is. Vak Bottyán után Berthóth, Buday, Orosz, Bagossy, Radics, mind halva fekszenek már, mindet elvitte a betegség.
- Nincs más megoldás. Lezárjuk a várost és várjuk a csodát - fejezte be a beszélgetést a város bírája.
A pestis pusztítása Miskolcon és környékén 1709-10-ben. Forrás: Dobrossy István (szerk): Miskolc története III/1., 194. oldal.
Másnap délelőtt a jegyző szólt Váczy Andrásnak.
- Váczy uram, egy fura szerzet kíván beszélni a miskolciak bírójával, és csakis azzal. Azt mondja, hogy ő egy táltos és nagyon fontos ügyben kell beszélniük.
- Mit akarhat tőlem egy táltos? Küldje csak be hozzám! Köszönöm András!
Egy nagy bajuszú, nagy szakállú öreg állt a bíró ajtajában percekkel később, bebocsátást kérve.
- Üljön le kérem! Mi járatban városunkban?
- Köszönöm, fiam! Balázsi Árpád vagyok, Erdélyből, Marosvásárhelyről jöttem. Nálunk is tombol a pestis, mégis el kellett jönnöm ide, mert egy álmot láttam. El kell mondanom, hogy városukban hogy vethetnek véget a járványnak.
- Érdeklődve hallgatom - mondta csendesen a bíró.
- Van Miskolcon egy réges-régi kút az Avas alján. A Jézus-kútja. Elnevezése a feledés homályába vész, de én tudom, hogy azért hívják úgy, mert a mi Megváltónk, Urunk, Jézus Krisztus vándorlása során erre járt, a botját a hegy oldalába szúrta, amikor elfáradt, annak helyén pedig forrás fakadt. Ezt a forrást találják meg és tisztítsák ki. Egészen addig ássanak le, amíg a "Várkövek vízmestere" feliratú zárókövet meg nem találják. Ezt cseréljék ki egy új felirattal ellátott zárókőre. Ha ez megvan, a kút hét napig vörös vizet fog adni. Aki ebből 13 kortyot iszik, menten meggyógyul, vagy nem kapja el a betegséget soha többet. Hét napig lesz gyógyító ereje a víznek. Láttam azt is az álmomban, ahogy megmenekül a város. Ellenkező esetben viszont mindenki elpusztul.
Az öreg, mint aki jól végezte dolgát, ezzel sarkon fordult és elindult kifelé.
- Egy pillanat bátyám, várjon már egy kicsit! Mondjon még valamit erről, honnan tudjam, hogy igazat beszél?
- A Jó Istennek igen kedves ez a város. A környék, az emberek, mind csodálatosak, szeret fentről ide tekinteni az Úr, jókedvre deríti. Sokra hivatott Miskolc, sok feladat vár még rá az évszázadok folyamán. Sok érték van benne.
- Ki az a ,,Várkövek vízmestere"?
- Az, akinek köszönhető a majdani gyógyulásotok - fejezte be az öreg a beszélgetést és magára hagyta a bírót.
Sokat gondolkodott az eset után Váczy András, végül Dőry András és Aszalay Ferenc véleményét is meghallgatva a cselekvés mellett döntött. Úgy gondolta, ha a rejtélyes feliratot megtalálják, nem lehet kérdéses, hogy igazat mondott a táltos.
A pestis pusztítása egy korabeli illusztráción. Forrás: honvedelem.hu.
Másnap reggelre a város vezetője összehívta Miskolc még nem beteg kőműves mestereit és kiadta nekik a feladatot. Elég sok időbe tellett nekik míg megtalálták a kutat, hiszen már régen nem használták, régen nem foglalkoztak vele, teljesen eltűnt a szemek elől. A növényzet is régen benőtte már. Két napig tartott míg a zárókövet megtalálták, melyen valóban ott volt a felirat. A követ újra cserélték és szépen kitisztították a kutat.
Másnap reggel négy órakor ébresztették a bírót.
- Bíró uram, bor folyik Jézus-kútjából!
A bíró azonnal a helyszínre sietett. Most már pontosan tudta mit kell tennie. Kiadta a rendeletet, hogy minden miskolci igyon 13 kortyot a kút vizéből, az elkövetkező hét nap valamelyikében. Aki ezt nem teszi, elzárásra kerül. A sokat szenvedett város lakosai engedelmeskedtek bírójuk szavának, még az ágyban fekvőket is megitatták a kút vizével. És lám, még a legbetegebb, legrosszabb bőrben lévő fertőzött is meggyógyult tőle.
Az öreg táltosnak igaza volt. Miskolcot elhagyta a járvány, és soha többé nem ütötte fel a fejét a pestis Miskolcon.
1738-ban az utolsó nagy pestisjárvány tombolt Magyarországon. Városunkat csodával határos módon elkerülte a kórság, köszönhetően Jézus-kútjának. A város lakossága akkor állította az Immaculata, a Szeplőtelen Boldogasszony-oszlopot, amely később Csupros Mária néven vált ismertté.
Az írás kitalált történetet rejt, minden hasonlóság a valósággal csak a véletlen - és a szerző - műve lehet.
