Tíz érdekes hely az Avason, melyet látnod és ismerned kell!
2021. március 13. írta: Reiman Zoltán

Tíz érdekes hely az Avason, melyet látnod és ismerned kell!

Ez a bejegyzés a beharangozója az Avas titkai című sorozatomnak, ahol majd részletesen foglalkozom ezekkel a különleges helyekkel (is).  Ezúttal csak egy rövid ismertetőt olvashattok róluk, hamarosan azonban komolyabban is megismerhetitek a történetüket. Jó szórakozást kívánok!

 

kepeslap2_1_2.jpg

Forrás: avasiborut.hu 

 

 

Avasi kilátó

Három kilátót építettek eleink az Avas oldalába. Mindhárom emblematikus jelképe volt városunknak, még a - mindössze - tíz hónapig állt Rákóczi-torony is, hiszen nem mindennapi esemény alkalmából állították: II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társai hamvainak hazaszállítása okán. 

 

149959623_2828787690745925_4213839362613288126_o.jpg

A mai kilátó télies "hangulatban" . Forrás: Avasi kilátó kávézó.

 

A második, a Rácz György-kilátótorony huszonkét évig állt, majd rejtélyes körülmények között semmisült meg az 1956-os forradalom zűrzavaros napjaiban.

A mai, ami a legkedvesebb, a legszebb, és legjobban a miénk, 1963-ban épült. Hófer Miklós és Vörös György tervezte. Avatása 1963. augusztus 20-án történt. Különleges építészeti bravúr kellett a 72 méter magas torony létrehozásához.

 

 

Érdekesség, hogy a 60 méter feletti résznek erős szélben akár 45 centiméter is lehet a "kilengése". A történelmi Miskolc majd' minden pontjáról látható, amelyet a kontúrjaiból is felismer a város vagy a megye lakossága.

 

Az Avasi kilátó kávézó kihagyhatatlan, ha időnk engedi mindenképpen menjünk fel és gyönyörködjünk festői szépségű városunkban a magasból. 

 

 

A borospincék

Miskolcon az Avason, a Tetemváron és a Bábonyibércen volt a legtöbb borospince, számuk a "csúcson", akár az 1800-at is elérhette. A legtöbbjük a Avason volt található, ahol ma is körülbelül 800 pincét vehetünk számba. Manapság nagyon soknak közülük nem tisztázott a tulajdonjoga, sok beomlott vagy nem megközelíthető, illetve sok rejtve is van a szemünk elől. 

 

fb_img_1529997807776_1.jpg

A Thúry szőlőház a húszas években. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

Városunkban soha nem volt annyi szőlő, amely ennyi pincét igényelt volna. Kereskedőváros voltunk, ahol a pincékben a borokat tárolták és érlelték. Nagyon kevesen tudják, hogy Miskolc félezer éven át a borkereskedelem központja volt és ebből élt. A miskolci bor is kitűnő minőségű, ízletes, a tokajival vetekedő minőségű lehetett. 

A filoxéra vész ugyan a véget vetett a jelentősebb a bortermelésnek, a borospincék azonban a polgári szórakozás központját jelentették a XIX. század végétől és a XX. század közepéig. Az "átkosban" sajnos nem törődtek sem a pincékkel, sem a piciny borházak jellegének megóvásával, így jelenleg nem tudjuk kihasználni az ebben rejlő hihetetlen lehetőségeket.

 

img_20180514_180718_1.jpg

A Polgármester pince

 

Jelenleg is zajlik a történelmi Avas felvirágoztatására létrehozott projekt, reméljük hamarosan újra régi fényében ragyoghat és a jó értelemben vett vígalmi negyed központja lehet a pincesor. Az utóbbi években egyre-másra jöttek létre a fesztiválok a hegy oldalában, én nagyon bizakodó vagyok a jövőt illetően. 

 

Mindenképpen menjünk fel, és sétáljunk a pincék között, különleges élmény lesz! Főleg, amikor rácsodálkozunk a múlt egy-egy darabjára a részletek között...

 

 

Az Avasi református templom 

A templom maga a történelem, valószínűleg egyidős Miskolc városával. Az Avas azon része, ahol a templom áll a város szakrális központja volt a kezdetektől. 

 

6_1_1_1.jpg

Miskolc és az Avas egy korabeli metszeten, látható rajta az avasi templom és a különálló harangtorony

 

Az első kőtemplom 1281-ben épült, Ernye bán fia, István nádor építtette. Az ódon falak között két országgyűlést tartottak a XVI. században. A török rombolta le 1544-ben, majd már a reformátusok építették újjá. 

 

Azóta többször felújították, volt, hogy kurucok bújtak benne, kisebb földrengés sújtotta, oroszok lőttek rá, de a templom túlélte a viszontagságos évszázadokat és ma is rendületlenül áll azon a helyen, melyet a dicső elődeink választottak neki. 

A templom látogatható, csak egyeztetünk kell róla a Papszeren található lelkészi hivatalban. Egészen egyedi hangulata van, ne hagyjuk ki!

 

 

Avasi református temető

És ha már a templom, akkor a temetőt is nézzük meg! A miskolci a Házsongardi temető kicsinyített mása. Sajátos hangulatú, csodaszép környezetben. Csak hát a körítés... Az lehetne jobb... Nem feltétlenül pénz kérdése.

 

49765_20161024_19461525_1.jpg

 

Gyönyörű környezetben fekszik az Avas-hegy oldalában a temető, amit minden bizonnyal már a középkortól használnak, bár erre írásos bizonyíték, ennek írásos nyoma nincsen.

A düledező sírkövek között kincsekre lelhetünk. Külön térképet készítettek a nevezetes sírokhoz a bejárat mellett, azonban ne csodálkozzunk, ha így sem találjuk már őket... 

 

,,Ez a temető, úgy, ahogy van, maga egy kortörténeti múzeum." (Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas, 200. oldal)

 

18449657_1547460855287129_5070019242330397307_o_1_1.jpg

Ha a sírkertből a Latabár-kripta felé megyünk ki, nem messze a kijárattól találjuk a Szent Márton pihenőhelyet, ahonnan csodálatos kilátás nyílik Miskolcra

 

Több történész állítja, hogy az első egyházi intézmény az Avason a Szent György kápolna volt, melynek nyomait máig nem találtak meg - bár a közelmúltban ezt bejelentették, azóta csend van ebben a témában -, ha ez így van, lehetséges, hogy oda is temetkeztek eleink. Találtak az Avas-tetőn is sírokat, ahogy a Mélyvölgy utcán is a Kisavason, de kiterjedt temetkezési helyet nem. 

Érdekesség, hogy az 1707-ben történt ónodi országgyűlésen Rákóczi ellen lazító és az ott lekaszabolt Turóc megyei követek a legenda szerint itt vannak eltemetve.

 

33911_20100405_20564155_1_1.jpgForrás: reformacio.mnl.gov.hu

 

Miskolc legendás családjainak tagjai fekszenek a sírkertben. Országosan ismert és elismert politikusok, jelesül Palóczy László, Horváth Lajos és Szemere Bertalan, a színészdinasztia alapító Latabár Endre, a híres történész Marjalaki Kiss Lajos, a városépítő polgármesterünk Soltész Nagy Kálmán, a híres táblabírónk Szrogh Sámuel vagy a miskolci cukrászat alapítója Jost János és családja.

 

 

Az avasi templom harangtoronya  

Az Avas oldalában áll egy torony. Egy harantorony, ami közel 500 éve óvón tekint le városunkra. Építésének körülményei nagyon érdekesek, titokzatosak.

 

124980757_365519644729397_2235188003648315026_o.jpg

 

Amikor a XX. század húszas éveiben felújították, találtak rajta egy feliratot. A felirat az építők nevét és az építése idejét is megörökítette:

 

,,A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. Évében" - természetesen ez a magyar fordítás, a felirat latin nyelven íródott.

 

Miért építettek egy különálló harangtornyot 1557-ben, amikor a mellette lévő templom romokban hevert egy 1544-es török csapás után?

Az említett várúr, Balassa Zsigmond - és neje Fánchy Borbála - híresen rossz viszonyban volt a miskolciakkal. A lerombolt templomot azért nem engedték újjáépíteni a diósgyőri koronauradalom zálogbirtokosai, mert attól féltek, hogy azt majd a reformátusok "szerzik meg" maguknak - így is történt egyébként a későbbiekben. Balassa Zsigmondot tartják felelősnek a szentléleki pálos kolostor elpusztításáért, a szerzetesek bűne az volt, hogy panaszkodni mertek ellene zsarnokoskodásai miatt...

Balassa halála után - 1559 - Fánchy Borbála vette át a hatalmat. Borbála asszony bizony még Balassán is "túltett". Egyszer még a miskolciak bíróját is elrabolta...

 

 

De térjünk vissza a harangtorony (és a templom) történetéhez. A templom végül Fánchy halála után 1563 és 1569 között épült újjá, immár a református szertartások szerint. A harangtorony pedig 1680-ban kapott először órát az oldalára - ha már a ballagó idő...

Két harang - Johanka és Miklós - van elhelyezve a toronyban. A híres harangjáték pedig Csury Ferenc műve, amely 1941 óta szórakoztatja a miskolciakat. Egy különleges értéke ez az öreg torony Miskolcnak. Emblematikus épülete. Maga a történelem.

Csak azért, hogy érzékeljük: Abban a korban épült, amikor Helsinkit alapították, ekkor született Telegdy Kata, az első ismert költőnő, ekkor hunyt el Török Bálint főúr, hadvezér, ekkor alapította Hoffgreff György és Heltai Gáspár az első nyomdát Kolozsváron...

 

 

Az avasi zsidótemető

Egy olyan dologról lesz szó, amiről sokan azt sem tudják, hogy létezik. A zsidóságnak központi szerepe volt Miskolc fejlődésében, sok zsidó élt itt évszázadokon keresztül, így nem csoda, hogy a XVIII. században a városban megtelepedő izrealita közösségneknek hatalmas temetője van. 

 

temeto17aj-scaled.jpg

Forrás: boon.hu

 

A zsidók nem temetkeznek "egymásra", ahogy a keresztény temetőkben bevett szokás, azért elég nagy alapterület kell egy temetőnek számukra. 

A zsidó hitközség 1759-ben vásárolta meg a területet a várostól, aminek gazdasági jelentősége nem volt. Első bejárata a Hidegh-sor felőli oldalon volt, azon az oldalon, ahol az első sírok is találhatóak.

A sírok, amik szigorú előírásnak megfelelően hat férfi arasznyi távol találhatóak egymás mellett. Nők csak abban az esetben nyugodhatnak a férfiak mellett, ha az elhunyt feleségéről van szó. 

 

image-187.jpeg

Forrás: szantograf.hu

 

A temetőben három csodarabbi sír található, ezeket sokan látogatják. Említésre méltó a Pollák család kriptája, Áder Anschel Wiener főrabbi sírja, Győri Ödön és Győri Ödönné sírboltja, a Munk család sírboltja és Héthársi Neumann Adolf nyughelye.

 

Egy temetői sétán hallottam, hogy az ünnepelt hollywoodi sztár Adrien Brody felmenői is itt nyugszanak. 

 

 

Avasi arborétum

Az Avasi Arborétum egy különleges hely a városban. Mégis olyan kevésszer látogatunk el ide. Itt él hazánk legnagyobb tűlevelű gyűjteménye, amely 450 nyitvatermő faj és fajta 900 egyedét tárja elénk. Ráadásul nemcsak hazai, hanem külföldi tájak fenyőiben is gyönyörködhetünk.

 

img_20180620_113323_1.jpg

A kisfiam az egyik növénnyel ismerkedik az arborétum területén

 

A hat hektáros arborétum része a másfél hektáron elterülő Adorján Imre fenyőkert. A nyolcvanas évek közepétől a kilencvenes évek közepéig tartott a kert telepítése. A további négy és fél hektáron lombos fák és sziklakerti fenyők találhatóak. A telep hétfőtől szombatig várja látogatóit, 9:30-tól 13:30-ig - járványmentes időszakban.

Mindenképpen érdemes ellátogatni erre a különleges helyre a város közepén. Végtelen nyugalom költözik az ember szívébe a különleges gyűjtemény egyedei között sétálva.

 

img_20180620_105022_2.jpg

 

Tömegközlekedéssel a 28-as autóbusszal juthatunk el ide, az Arborétum megállóhelynél kell leszállni. Autóval ugyanott kell elfordulni balra fölfelé, egészen az intézmény kapujáig autózhatunk. A belépés díjtalan, de mindenképpen írjunk bele valami kedveset a vendégkönyvbe.

 

Kálvária

Tapasztalatom szerint nagyon sok miskolci volt már a Kálvária-dombon életében legalább egyszer – én is voltam fent a hittanos csoporttal általános iskolás koromban -, de igazából nem tud senki semmit a helyről. Az az ''izé'' ott fent a dombon, a múzeum mögött. Hogyan jött létre? Mi is az pontosan? Miért van ennyire elhanyagolva?

 

9_3_1.jpg

 

Bizfalvi Máriássy Gábor egri kanonok, szentiváni apát a XIX. század közepén döntötte el, hogy alapítványt hoz létre egy Kálvária építésére Miskolcon. 1857-ben a Tűzköves dűlőben vett egy földet, amit a mindszenti egyháznak ajándékozott. 

,,Magyarországon nagy hagyománya van kálvária építésének. A kálváriaépítmények témája Jézus kínszenvedése. Stációk mutatják be a szenvedés történetének egyes jeleneteit építészeti eszközökkel. A helyéül általában magaslatokat választanak, így emlékezve az olajfák, illetve a Golgota hegyére.”

(miskolciszemelvenyek.blog.hu - A Kálvária-kápolna története)

Egykor – a huszadik század elejétől a második világháború végéig - a Pestről érkezőt mesés látvány fogadta. Balra a Kálvária-domb és építményei, jobbra pedig a Népkert a Vigadóval és sok-sok zöld területtel.

A domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette. 1858-ban kialakították az utakat. 1860-ra kellett volna kész lennie a stációknak és a kápolnának, de csak ekkor kezdődött az építkezés.

 

A kápolnát végül 1864-ben szentelték fel, ez Bartakovics Béla egri érsek által történt. A felszentelését követően a miskolciak kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát a domboldal, ekkor merült fel egy nagy park, egy pihenőhely létrehozása, ez lett a későbbiekben a Népkert. 

 

12_1_1.jpg

 

Az 1940-es évekig kielégítette a miskolciak pihenési, kikapcsolódási igényeit, a Népkerttel karöltve. A negyvenes évek végén sajnos a területet tulajdonjogát megosztották a város és az egyház között. 1953-ban átadták az új pártház épületét – a mai Herman Ottó Múzeumot – a kommunisták megváltoztatták a városképet, beépítették a Kálvária alját, kiszélesítették a Csabai kaput, így eltűnt az összeköttetés a Népkerttel. 

A rendszerváltás után "rehabilitálták", de a kilencvenes évek közepén történt felújításon kívül nem sok minden történt. Sajnos nagyon rossz állapotban van. 

Manapság így elhagyatottan is gyönyörű látványt nyújt, de azért azt javasolnám, senki ne induljon el egyedül a Kálvária-dombra, jelenleg körülbelül fél tucat hajléktalan otthona, akik békésnek és barátságosnak tűnnek ugyan, de ki tudja az alkoholmennyiség növelésével mennyire maradnak azok.

 

Mindszenti templom

Érdekes a mindszenti Szent Péter és Pál apostol templom története. Kezdetben (Miskolc) és az avasi Szent István templom része volt a ,,mindenszenteki ispotály", melyet 1483-ban említenek először. 1507-ben már biztosan állt egy kis kápolna Mindszenten. 

 

20100419_14565012_r07rc2kt_1.jpg

 

A reformáció után a diósgyőri uradalom zálogbirtokosa Balassáné Fánchy Borbála katolikus intézményként próbálta megőrizni a mindszenti egyházat, melyet elfoglalt (!) és kiszakított az avasi református templom kebeléből. 

A templom 1631-ig biztosan működött, azután az első adat róla 1706-ból való, amikor újjáépítették, sőt egy kis tornyot is kapott két haranggal. 

Az 1720-as évekre romossá vált a kápolna, Altán (Althann) Mihály Frigyes tapolcai apát lebontatta, és egy új, nagy templom építésébe kezdett. 1743-ra lett készen, de már Máriássy Sándor apát fejezte be az építkezést. A két tornya csak a falak magasságáig készült el.

1776-ban Mária Terézia a görög katolikus egyháznak adta a tapolcai apátságot, Bacsiszky András munkácsi püspök lett az apát. Ezáltal jogot formált a mindszenti templomra görög katolikus hívei számára. Az ügyből hatalmas pereskedés kezdődött, tevékeny résztvevője volt a Kamara, az egri püspök és a királynő is. 1778-ban döntött az uralkodónő, a római katolikusok kezén maradt a templom, az apátságot meghagyta a görög katolikus egyháznak. 

 

51388717_1.jpg

 

1857-ben a városban járt Ferenc József, látta a templom szépségét és azt is, hogy a tornyai nincsenek befejezve. Azonnal tett egy felajánlást, hogy az egyik tornyának építésének költségeit magára vállalja. A másik toronyra az egri érsek felajánlásából és a hívek adakozásából tellett. 1864-ben fejeződött be a tornyok építése eklektikus stílusban, melyek 62 méter magasak lettek.

 

2015-re elkészült a teljes külső felújítása, a belső része pedig a közelmúltban. Nagyon fontos történelmi tény, hogy e sorok írója itt fogadott örök hűséget feleségének, szintén 2015-ben.

 

 

Jézus-kútja 

Sokan nem ismerik még a miskolciak közül sem a kutat, pedig a város szívétől néhány percre található. Története több évszázados, csak pár évtizedig volt elhanyagolva, mégis majdnem a feledés homályába merült. A kútról számos legenda él a régi miskolciak emlékezetében.

 

23-04-01-jezus_kutja_1_1.jpeg

 

Jézus kútját első írásos említésekor városi tájékozódási pontként emlegetik. A Jézus kútjánál, Jézus kútja mellett-fölött. 1670-ben, 1680-ban és 1702-ben találkozunk először említésével. Valószínűleg 16-17. századi, vagy korábbi keletkezésű. 1702-ben a kútnál és a kút környékén 558 pincét írták össze. 

A XVIII. században előbb városi, majd uradalmi tulajdonban lévő kocsma üzemelt mellette. 1745-ben, 1767-ben, 1775-ben is említik. 1832-ben az uradalmi összeírásnál azonban már nem, viszont a kutat igen. 

 

 

Vizét még a XX. században is gyógyító erejűnek tartották. A mai számozás szerinti helye a Toronyalja utca 79. szám előtt az Avas oldalában található. 

Több legenda is fűződik a helyhez, íme néhány:

  • A beteg embernek 13 pohárral kellett innia belőle mire meggyógyult.
  • Egyszer egy gyógyulásra vágyó férfi felesége ment a korsójával a kúthoz, a víz pirossá vált a korsó töltése alatt és az illata is olyan lett, mint a véré. A beteg meggyógyult és így terjedt a híre, hogy Jézus vére gyógyította meg. A legenda magyarázói szerint a kút vörös vize a fölötte levő borospince lyukas hordójából eredeztethető.
  • Jézus vándorlásai során az Avas hegy alatt megpihenvén botját a hegy oldalába szúrta, ezen a helyen forrás fakadt, azóta hívják Jézus kútjának. 
  • Egy másik verzió szerint Jézus szintén a vándorlásai során ivott belőle és megáldotta azt.

 

A kutat és annak legendáját részletesen bemutatom majd az Avas titkai sorozatom részeként.

 

 

Források:

 

Dobrossy István - Kárpáti László: A mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai

Dobrossy István – Kárpáti László : A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története

Miskolci katolikus élet 3. (2009-2014)

Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei

A mindszenti kápolna toronyátépítése 1996-97

hellomiskolc.hu

Az Avasi Arborétum facebook oldala

programturizmus.hu

miskolc.utisugo.hu

kirandulastervezo.hu

avas.blog.hu

zoldkalauz.hu

Adorján Imre: Az Avasi Arborétum

Dobrossy - Eszenyi - Zahuczky: Miskolci életrajzi lexikon

baznysz-miskolc.hu

Benkő Sámuel: Topographia appidi Miskolcz historico-medica

Miskolc története című könyv I-V.

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1-10.

Marjalaki Kiss Lajos: Az avasi templom építése

Gyulai Éva: Az avasi templom 16. századi sírkövei

Szendrey László: Mátyás király Hortobágyon

Szendrey János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata I-V.

Megay Géza: Az avasi református templom

Novotny Gyula: Az avasi templom

Kovács László: Adatok a miskolci avasi templom építéséhez

Bodó Sándor: Adatok a miskolci Avasi Templom kápolnáihoz

Deák Gábor: Az Avasi Református Egyház története

Herman Ottó Múzeum történeti adattár Avasi Református Egyházközség

Várady József: Tiszáninnen református templomai színesben

Dienes Dénes: A miskolci református egyházközség 1703-1918

Szendrey János levele Révész Kálmán lelkészhez az avasi templom építésérő

Kun Miklós: Miskolcz múltja, jelene, tekintettel jövőjére

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Tornyok a város felett - Az avasi református templom különleges története - Miskolc, a szőlő és a bor városa - Az avasi református temető és legendás családok sírboltjai - A Kálvária-kápolna története - Katolikus sziget a református tengerben, a mindszenti templom története - Csodatévő kút a város szívében

Gyulai Éva: Szőlőbirtoklás Miskolcon a 16. században

Leszih Andor - Halmay Béla: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont megyebeli községek

miskolciborbaratok.hu

hellomiskolc.blog.hu

Dobrossy István: A miskolci Avas

Nagy Magdolna: Miskolc gazdálkodása a XVIII. század első felében

avasiborut.hu

borsodhonismeret.lapunk.hu

Dobrossy István - Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc

miskolcma.blog.hu

turizmus.blogspot.com

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr2016437436

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása