Egy olyan esetről írok ezúttal, amely példa nélküli Miskolc történetében. Egy brutális bűntényről, egy kislány életének kioltásáról lesz szó, ami évekig foglalkoztatta az országos - és a határon túli - közvéleményt.
Tarján Klárika elrablása és meggyilkolása valósággal sokkolta a miskolciakat. Ilyen bestiális bűncselekmény nem történt emberemlékezet óta a városban. Az aggódó szülők kíséret nélkül hónapokig nem engedték sehová gyermekeiket.
Fotó: ripost.hu
Az eltűnés
1926. június 2-án délután négy óra körül tűnt el a kis Klárika egy Melinda utcai ház udvaráról, ahol a utcában lakó gyermekekkel együtt játszott.
A családja miután észrevette, hogy nincs meg a kislány, azonnal a keresésére indult, de nem jártak sikerrel. A fél várost bejárták a négyéves leány után, minden eredmény nélkül. A városi rendőrkapitányságon be is jelentették eltűnését. Ezek után a rendőrség is kereste a Klárikát, de sajnálatos módon sem este, sem másnap délelőtt nem akadtak a nyomára.
Forrás: Friss Újság
Egy holttest a vízben
Egy szülő legvadabb rémálma vált valóra másnap délután egy óra körül, amikor a járókelők egy gyermek holttestét fedezték fel a Szinva Gizella utcai szakaszánál. Ez a holttest a kis Klárikáé volt, rajta a kis rózsaszín ruhája, amiben előző nap eltűnt. Egy asszony gázolt a Szinva medrébe és húzta a partra a szerencsétlen kislány élettelen testét.
A parton bámészkodók szeme elé borzalmas látvány tárult: egy összeszabdalt testet láthattak a földön feküdni mozdulatlanul. Természetesen haladéktalanul értesítették a rendőrséget.
A rendőrség azonnal lezárta a területet. Fabó Lajos vezetésével a Fabó detektívcsoport kezdte meg a nyomozást az ügyben. A helyszínen a detektívek azt állapították meg, hogy a kislány kéjgyilkosság áldozata lett.
Óriási erőket mozgósítottak
A következő napokban, hetekben nagy elánnal láttak neki az ügy felgöngyölítésének a nyomozók. Még a fővárosból is kaptak segítséget, hiszen onnan is érkeztek tapasztalt rendőrök városunkba.
Az első hírek párhuzamot vontak az előző hónapokban történt eperjesi, kassai vagy losonci gyermekgyilkosságok között. Ezeket később sem vetették el, de mégis inkább a lokális nyomozásra koncentráltak a nyomozás során.
Fotó: Angel Moon blogja
Cseresznyével csalogatta
A felvidéki és országos lapokban egy vámpírról írtak, aki kiszívja a gyermekek vérét...
Az orosi vizsgálat megállapította, hogy a kislányt először megfojtották, aztán össze-vissza szabdalták, több "darab" is hiányzott a testéből. Az is kiderült, hogy a gyilkosa cseresznyével csalogatta magához Klárikát, ugyanis cseresznyét találtak boncoláskor a gyomrában.
Rengeteg gyanúsított
Az első három napban nem kevesebb mint harminc gyanúsított igazolt alibit magának a rendőrségen. Több gyanúsító levél is érkezett a kapitányságra, ezeknek is igyekeztek a detektívek nyomára járni.
Az egész nyomozás alatt nem sikerült pontosan tisztázni azt, hogy hol kerülhetett a kislány teste a Szinvába és azt sem, hogy hol követték el a szörnyű tettet. Az eltűnés és a megtalálás között majd' 24 óra telt el, melyet nem tudtak "hová tenni" a hivatalos szervek. Többször is holtpontra jutottak a rendőrség nyomozói.
Abban egyetértettek a hatóságok, hogy épelméjű ember nem követhette el a gaztettet, ezért az elmebetegek körében ,,néztek körül" elsőként.
A szemtanúk egymásnak ellentmondó vallomásokat tettek. Egyesek szerint egy 25 év körüli széles vállú fiatalemberrel látták a kislányt a bűntett estéjén, míg mások egy idős úrral. Egy pepita nadrágos férfit is kerestek a hatóságok ezidőtájt.
Forrás: Reggeli Hírlap
A szomszéd volt felesége a felbujtó?
Június 7-én egy Frisnyik Jenőné nevű asszony lett az első számú gyanúsított. Ő a Tarján család egyik szomszédjának egykori felesége volt, aki többször fenyegette meg volt férjét.
A rendőrség gyanúja szerint az asszony felbérelt valakit, hogy gyilkolja meg a volt férje hasonló korú lányát, aki tévedésből Klárikát gyilkolta meg.
A házkutatás során egy véres sárga ruhát találtak Frisnyik Jenőné lakásában, a Miskolci Naplóap tudósítója már-már tényként könyveli el, hogy a gyilkos nyomára akadtak. Pár nap múlva azonban elengedték a gyanúsítottat, tisztázta magát...
Miért elátkozott a Tarján család?
Tarján József MÁV tiszt, aki az üzletigazgatóság dolgozója volt és neje, aki egy elemi iskolai tanítónőjeként dolgozott, boldog házasságban éltek.
Hat gyermekük született és nagy szeretetben nevelték fel őket. Illetve csak nevelték volna, ha a halál nem ül tort ilyen hihetetlen gyakorisággal közöttük.
A szülők rémálma, ha túlélik gyermekeiket. Tarjánék házánál sajnos gyakori eset volt ez...
A legidősebb gyermek Tarján Erzsébet a gyógyszerészeti egyetemre járt a fővárosban. Egyik napon köhögni kezdett, haza kellett őt hozni Budapestről. Szanatóriumról szanatóriumra jártak, tátrai üdülésen vettek részt, mindhiába. Erzsike húsz esztendős korában elhunyt.
Tarján László szintén a fővárosban tanult, ő orvos szeretett volna lenni, hogy embertársain segíteni tudjon. Húsz évesen már a budapesti szanatóriumok állandó lakója volt, aztán hazajött - meghalni. Nem tudtak rajta sem segíteni.
Ahogy Tarján Tiboron sem. Húsz esztendős korában, a vasút tiszti növendéke volt, amikor betegeskedni kezdett. Kilenc hónapig küzdött a kórral, őt is tüdőbetegség vitte el...
Tarján Klárika tragédiáját pedig most mesélem el...
Sőt, a rémálomnak nem volt vége. Tarján Piroska azt mondta anyjának, hogy hívják őt a kistestvérei... Pedig őt elővigyázatosságból már tizenhat évesen kivizsgáltatták, és bizony nála is felfedezték a betegség kezdődő tüneteit. Ezért a szülők azonnal szanatóriumba küldték, az orvosok azt mondták, hogy nem olyan nagy a baj...
Pirikét kezelték a Tátrában, a Mátrában, a fővárosban, mégsem lett eredménye. Ő is elment a testvérei után...
Egyedül egy fiú, Tarján László élte meg a felnőttkort a gyermekek közül, ő már családos ember lett és Budapestre költözött.
Felfoghatatlan tragédiák sorozata üldözte Tarjánékat, felfoghatatlan öt gyermeket elveszíteni az évek során. A házaspár kínok kínját élte át egy évtized alatt...
Rejtélyes sikoly az éjszakában
Június 9-én ismét így tűnt, talán közelebb kerültek a gyilkosság elkövetőjéhez. Egy levélíró azt mesélte el, hogy a gyilkosság délutánján hat óra körül a Sarolta utcán sétálva látott egy helyi lakost, aki egy kisgyermeket csalogatott magával. Az éjszakai órákban pedig, amikor hazafelé tartott, egy pincéből kiszűrődő sikolyra lett figyelmes: - Anyukám! Segíts!
Elmondása szerint azért nem jelentette előbb az esetet, mert csak most, amikor az eset ismét holtpontra jutott, ekkor gondolta úgy, hogy esetlegesen az elkövetőt látta. Eddig abban a hitben volt, hogy az ember a kislányával volt, őt kísérte haza.
A Fabó detektívcsoport azonnal a helyszínre sietett, házról-házra kutatta végig a Sarolta utcát és azok pincéit, de semmilyen értékelhető nyomot nem talált.
Forrás: Miskolci Napló
A fővárosi detektívek is munkában
A budapesti nyomozó gárda a miskolcitól külön kezdett nyomozásba, ők egy Melinda utcai gyengeelméjű embert gyanúsítottak a tett elkövetésével. Azonban később ő is tisztázta magát.
Június 11-én a rendőrség egy Zsolcai kapuban gyermeket sétáltató nőt keresett, de azonosítása után lekerült a gyanúsítottak listájáról. Ezután egy nagyon csúnya bőrbetegségben szenvedő lány került célkeresztbe, akinek egy kuruzsló embervért írt fel gyógyszer gyanánt. De ez a nyom is zsákutca volt.
A budapesti nyomozó csoport vezetője ekkor közleményt adott ki, melyben méltatta a miskolci kollégái munkáját. Elmondta még, hogy egy bűntett elkövetője minden nyomot nem tud eltüntetni, bármilyen profi. Ezúttal sajnos úgy tűnik, a szerencse is mellé szegődött, ezért nem találtak semmilyen értékelhető bizonyítékot.
Június 12-én egy mészáros segéd van a gyanúsítottak listáján, aki a harctéren szerzett sebesülései miatt nem volt egészen beszámítható. Végül, ha nehezen is, de ő is tisztázta magát a gyanúsítás alól.
A fővárosi nyomozók sem álltak jobban miskolci kollegáiknál, feltevéseik szerint baleset következtében is lehetett Klárika halálának oka, azonban ezt a gondolatot végül elvetették. Június 14-én pedig különösebb eredmény nélküli másfél hét után hazarendelte őket a fővárosi rendőrség.
Forrás: Miskolci Napló
A gyilkos levele
Június 15-én váratlan fordulattal folytatódott az úgy. A gyilkos levelet írt a rendőrség számára. Halász Dezső rendőrtanácsos bontotta fel gyanútlanul azt a küldeményt, amelyben a gyilkos jelentkezett.
,,Tanácsos úr!
Látom azt a megfeszitett munkát, amit a rendőrség Tarján Klárika gyilkosa után kifejt. Tömegével állítják elő az embereket, akiket alaptalanul gyanusitanak meg és hiába hurcolnak meg olyan bűncselekményért, amelyet én követtem el. Én vagyok a gyilkos, de hiába nyomoznak utánam, sohasem fognak a nyomomra akadni."
(Miskolci Napló, 1926. június 15.)
Ujjlenyomatot találtak ugyan a gyilkos levelén, de ennek összevetése a bűnügyi nyilvántartással nem hozott eredményt a későbbiekben.
A levelet annak célba érése előtt három nappal adták fel Miskolcon. Persze kérdéses, hogy tényleg az elkövető irta-e, vagy egy "vicces kedvében" lévő miskolci polgár.
Az utolsó gyanúsítások
Június 22-én már egy fekete zsebkéses idősebb úrt gyanúsítanak, aki a miskolci vendéglátóhelyeket járta. Soha nem akadtak a nyomára, amikor keresni kezdték, egyszerűen eltűnt.
Július 30-án egy mentális problémákkal küzdő férfit meg akartak meglincselni a Búza téren, ugyanis szilvával csalogatott magához egy kislányt. A szerencsétlen ember félt a felnőttektől, ezért kereste a gyerekek társaságát. Mindenesetre a kapitányság kivizsgálta az esetet, de ejtették a gyanúsítottak listájáról a szellemileg elmaradott fiatalembert.
Ezek után az ügyben érdemi változás nem történt, nem akadtak a gyilkosság elkövetőjének nyomára.
Forrás: Reggeli Hírlap
Másfél év után újra terítéken a bűntett
1928 januárjában egy unitárius lelkész meséje kavarta fel az indulatokat. Raffay Károly azt állította Dr. Hegedűs Zoltán rendőrkapitánynak, hogy tudja ki a kis Tarján lány gyilkosa. A leány szelleme elmondta neki, mert a lelke még mindig itt bolyong közöttünk. Sőt, beszélgetés közben rá is kellet szólnia, hogy ne rosszalkodjon, hiszen ekkor is ott játszott körülötte az egyik kis pajtásával a kislány.
Állítása szerint még pár évig várnia kell a bejelentéssel a gyilkost illetően. A bejelentés előtt Tarján Klárika édesapja egy álmot fog látni, ahol felismeri majd a lánya gyilkosát, akit maga is jól ismer.
1928 februárjában két nő izgatottan lépett be a pályaudvaron lévő kapitányságra. Elmesélték, hogy velük utazott egy férfi Szikszó és Miskolc között, aki illuminált állapotban elmesélte nekik egy nagy titkát: az öccse volt Tarján Klárika gyilkosa.
A médium leleplezi a gyilkost...
A Reggeli Hírlap szerkesztője egy levelet kapott egy megbecsült miskolci polgártól, Megay Gusztávtól, aki egy B. F. nevű médium történetét írta le számára.
A médium szerint két nő követte el a kegyetlen gyilkosságot - tévedésből. Nem a kis Klárikát szerették volna megölni, hanem egy másik kislányt, de eltévesztették a célpontot.
Egy fáskamrában történt a szörnyű gyilkosság, onnan vitték a holttestet a Szinvába, hogy megszabaduljanak tőle.
Forrás: Magyar Jövő
A pozsonyi rém
1929 áprilisában került újra elő az ügy, a pozsonyi rendőrség ajánlotta Fischer Teréziát a miskolci hatóság figyelmébe.
,,Kéjgyilkosság gyanuja miatt került a pozsonyi rendőrigazgatóság kezére a veszedelmes asszony, akiről megállapították, hogy több gyermeket elrabolt és eladott. Többek között bevallotta, hogy Bécsből elrabolt egy hatesztendős kisleányt, Polna Stefániát, akit jó pénzért eladott Donáth István rovottmultu bünözőnek és miután megbecstelenitette a szerencsétlen gyereket, meggyilkolták a kisleányt és a Prátérben elásták."
(Reggeli Hírlap - 1929. április 18.)
Terézia sokfelé utazott az országban és Miskolcon is sokszor megfordult, mivel egy utazó cirkusz alkalmazottja volt. A gyanúsított nem tagadta, hogy többször járt Miskolcon, de az itteni gyilkosságot tagadta.
Mi történhetett valójában?
Ki lehetett a gyilkos? Mi történt valójában? Ezekre a kérdésekre soha nem kapunk már választ. A rendőrség nagyon sok szálon próbálta az ügyet felderíteni, sajnos kevés sikerrel.
Lehet, hogy baleset volt? De akkor a fojtogatás nyomai hogy kerültek a nyakára Klárikának?
Nem tudtak olyan gyanúsítottat előállítani a rendőrök, aki ne tudta volna hitelt érdemlően bizonyítani ártatlanságát, alibijét.
Egy biztos, az elkövetőt ezért a tettéért nem vonták felelősségre, soha nem bűnhődött érte.
Még a Hegyalján is találtak gyanúsítottat
1930. Július 4-én Tállyán vettek őrizetbe egy kéményseprőt, aki egy gyermeket csalogatott magához. A csendőrök felhívták miskolci kollégáikat, hiszen a gyanúsított a gyilkosság idején Miskolcon is dolgozott. A vád később megdőlt, hiszen 1926 azon időszakában amikor a gyilkosság történt, a kéményseprő Székesfehérvárott vállalt munkát.
1934 februárjában is gyanúsítottak valakit, de erről bővebben nem írtak az újságok, csak rövid hírként közölték, hogy az akták ismét előkerültek.
Kilenc évet kellett várni az igazi gyilkos kilétére?
1934 decemberében Szilágyi Bodgál Károly lett az ügy fő gyanúsítottja. Egy beteges bűnöző, aki három gyilkosság miatt elmegyógyintézetbe került. ,,Miskolci hasfelmetsző"-ként volt ismert, és mint később kiderült, Tarján Klárika eltűnése idején a szomszédos utcában lakott.
Valamiért akkoriban nem terelődött rá a gyanú. Szilágyi Bodgál eleinte csak rablásokat, betöréseket követett el, mígnem egyik alkalommal menekülése közben fejbe lőtte őt az egyik rendőr. Akkortól kezdődően bizonyítottan elmebajban szenvedett és kezelésekre járt. A gyilkosságokat a kórházakból kiszökve követte el.
A gyanúsítást azonban bizonyítási eljárás nem követte, Tarján Klárika aktáját végleg lezárták, a tettes vagy tettesek létére soha nem derült fény.
Források:
Esti Kurir - 1926. június 5.
Miskolci Napló - 1926. június 3., 1926. június 5., 1926. június 8., 1926. június 9., 1926. június 10., 1926. június 11., 1926. június 12., 1926. június 13., 1926. június 15., 1926. június 16., 1926. június 22., 1926. július 31.,
Magyar Jövő - 1926. június 8., 1926. augusztus 26., 1928. február 2., 1934. február 15., 1934. április 22.
Reggeli Hírlap - 1927. július 9., 1928. január 29., 1928. február 9., 1928. február 19., 1928. február 23., 1929. február 2., 1929. április 18., 1929. április 20., 1930. július 5., 1934. február 15., 1935. január 1.
Az Est - 1926. június 8.
Friss Újság - 1926. június 8., 1934. február 15., 1934. december 30.
Kis Újság - 1934. április 21.
Pécsi Napló - 1935. január 1.
