Az Y-híd, ami sok ember életét megkönnyíti majd
2021. július 08. írta: Reiman Zoltán

Az Y-híd, ami sok ember életét megkönnyíti majd

Régi álma volt a martin-kertvárosiaknak és szirmaiaknak az úgynevezett Y-híd megépítése. Már 1975-ben országos tervpályázatot írtak ki a megvalósítására. A tavaly elkezdődött 13,5 milliárdos beruházás átadása 2022 novemberére várható.

 

img_20210702_002031.jpg

 

De miért ipszylon?

Az ipszylon egyik szára (volt) a Vörösmarty utca felől magasodó, a másik pedig a Kisfaludy utca oldaláról emelkedő híd. A Tiszai pályaudvar felé vezető oldalon - ami az ipszylon "lába" lett volna - soha nem volt felüljáró, csak egy sorompóval ellátott vasúti átjáró.

Az Y-híd gondolata már az ötvenes években felvetődött az akkori városvezetés fejében. A Bajcsy-Zsilinszky utca megnyitásával és a selyemréti felüljáró építésével megoldották a Tiszai pályaudvar felé való közlekedés problémáját, talán ezért kerültek a híd tervei hosszú időre a fiók aljára.

A 21. század első évtizedeiben mind az időközben Martintelepből Martin-kertvárossá vált városrészből, mind a szintén Miskolc részét képező Szirmából kedvelt kertváros lett, melyek jelentős lakosság növekedést produkáltak. Lassan elviselhetetlen közlekedési káosz alakult ki a felüljárók között a reggeli és a délutáni órákban, ezért újra felvetődött a közlekedést megkönnyítő Y-híd megépítése.

 

image_5.jpeg

Az Y-híd látványterve a Rendező pályaudvar felől, a martin-kertvárosi oldalról. Fotó: nif.hu.

 

Vörösmarty utcai híd

Szarka Judit kutatásai alapján az első terv, amely fellelhető 1898-ban készült a ,,Miskolcz rendező-pályaudvar Gordon uti felüljárójáról". 1938-ban és 1966-ban történtek nagyobb átépítések rajta, de nem megvalósult tervek bőven találhatóak róla. 

Az 1966-os komolyabb felújítás után a felüljáró állapota folyamatosan romlott, ezért új építésére volt szükség. A terveket az UVATERV és Pozsonyi Iván készítette, módosításokat a kivitelező megbízásából Hajnal Márk hajtott végre rajta. Mindez 1986-ban történt. 

 

image_3.jpeg

A Király és Vörösmarty utcák kereszteződésébe tervezett körforgalom. Forrás: nif.hu.

 

Kisfaludy utcai híd

A Vörösmarty felüljáróhoz hasonlóan a 19. század végén épült ez a híd is, és a felújítási munkálatok is nagyjából egyszerre történtek rajta.

1988-ban jelentős változások történtek Gaudi Emőke tervei alapján. Egy új híd épült a régi mellé, amelynek hídfőit a mai napig láthatjuk, hiszen nem bontották el őket.

 

img_20210702_000540.jpg

Ezen a területen volt az úgynevezett MÁV-telep, az itt lévő házakat az Y-híd építése miatt bontották el

 

Az elkerülő út

Az új Y-híd a Speciálterv Kft. tervei alapján készül, kivitelezője a HE-DO Kft., a KM Építő Kft. segítségével. Először a Vörösmarty utcán található felüljárót zárták le és bontották el, majd idén májusában a Kisfaludy utcai is sorra került. Ennek bontása után már csak Szirma felé, illetve az új, Csokonai utcán található útvonalon lehet eljutni a belvárosba. Ez az egy kilométer hosszúságú útszakasz rekordgyorsasággal készült el. 

 

tn4-csokonai-utca-meghosszabbitasa.png

Forrás: magyarepitok.hu

 

,,Csöbör Katalin, a térség országgyűlési képviselője kiemelte:

„Az alternatív út megépítése nem volt része az Y-híd projektnek, ezért nagyon örülök, hogy sikerült letárgyalnom és megszereznem azt a többletforrást, amelynek köszönhetően végül megvalósulhatott az elkerülő út. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatta az elképzelést, és kezdeményezésemre hozzájárult az alternatív út megépítéséhez.”

(nif.hu - Fontos közlekedési változás lépett életbe Miskolcon)

,,Nyul Zoltán, a NIF Zrt. beruházási vezérigazgató helyettese elmondta:„A Csokonai utca meghosszabbítása az érintett szereplők szoros együttműködésének és extra teljesítményének köszönhetően valósulhatott meg a hasonló jellegű utaknál jóval gyorsabban.

Így gyakorlatilag az eredeti ütemtervhez képest érdemi változtatás nélkül történhetett meg az az ütemváltás, amely lehetővé teszi a Kisfaludy utcai ág megépítését, ezáltal az egész projekt előrehaladását.

Mind a most elkészült terelőút, mind pedig az Y híd már látható elemei – köztük a speciális állványzat – kiemelkedő szakmai, mérnöki teljesítmény eredményei.” 

(nif.hu - Fontos közlekedési változás lépett életbe Miskolcon)

 

 

Volt egyszer egy Martintelep...

Még a 19. századvégi térképek is lakatlan területként mutatják a Martin-kertváros mai területét, olyan dűlő- vagy szántónevekkel, melyeket a településrész ma is őriz. Pesty Frigyes ország hely- és dűlőnevei összeírásában így ír a fövényszer elnevezésről:

,,Az ezen dűlőkben található nagyobb mennyiségű fövényről vette nevezetét, mely fövény bányáknak múlt századbéli nyomai a' Kis fövényszeri dűlő nyugoti vége mellett most is láthatók."

A föveny vagy fövény, valamilyen sóderszerű anyagra, homokra utal egyébiránt. Találkoztam még egy érdekes dűlőnévvel is a Martintelep területén, ma már valószínűleg senki nem használja ezt az elnevezést. Ez a Keskenyfarkú. A Kis- és Nagy-fövényszer előtt, a mai Kubik oldalán volt található. Pesty így ír róla:

,,Ezen dűlőben lévő földek alsó része négy vagy ötször szélesebb lévén mint a más végén mintegy farkat képezve hasíttattak ki 's nevezetét ezen sajátszerű formáról nyeré."

Ahogy városunk egyre bővült, egyre több lakosa lett, így lett igény a szabad földterületekre is, lakhely gyanánt. Egyre több birtokot parcelláztak fel és adtak el házhelyként a város peremvidékein, így a telepünkön is. Martintelep első említése 1908-ból való. Martin Károly, a miskolci tűzoltóegylet parancsnoka volt a névadó - és a testvére - az ő birtokuk, tulajdonuk, földjük volt a Martintelep. Károly egyébként 1877-ben hunyt el, városunk is meggyászolta elhunytát.

Ellentétben a város más részeivel, Martintelep soha nem volt önálló település. Károly és Zsigmond a város szemetét hordatta a jórészt nádassal borított területre. Kutatásaim szerint azonban már nem ők voltak azok, akik felparcellázták, majd házhelyeknek eladták az így kialakult telkeket, hanem valószínűleg a leszármazottjaik.

A huszas években a telep a Bornemissza utca bal oldaláig, a Temes jobb oldaláig, illetve a Mező utcáig volt beépítve, a többi részen bulgárkertészet, szántóföld és legelő osztozott. Az Alkotmány és Lajta utca viszont végig beépített volt, s az akkori utolsó ház, most is legutolsó az utcában. Ekkor a trianoni diktátum miatt felvidéki kitelepített családok is kaptak lakást a telepen. A Kisfaludy és a Gyöngyössi utca találkozásánál egy fekete kereszten egy Trianon felirat őrizte népünk tragédiáját.

A húszas évek végéig téglagyár is üzemelt a telepen, melynek rossz minőségű tégláiból épültek a Balassa, Gvadányi, Rába, Dráva utca egyes házai. A harmincas évekre már 200 telkes házat jegyez Miskolc lakói névjegyzéke. 1935-ben immár Miskolchoz tartozó városrészként 6000 lakossal rendelkezett, egyes források szerint még 1937-ben is csak 3000 fővel, talán ez tűnik a reálisabbnak. Ekkor fúrták a vasút költségén az artézi kutat is, mert a telep vize meszes volt. A közvilágítást is ekkor vezették be a telepre, amely nem jelentette egyúttal a házakba történő villany bevezetését is.

1935-ben lett Miskolc része, addig Hejőcsaba tulajdonában volt, ekkor vásárolták meg. Tulajdonképpen a Nagy-Miskolc projekt első építőeleme lett a Martintelep, bár Mindszent visszacsatolása 1880-ban, vagy Tapolca egy részének megvásárlása 1910-ben már előrevetítette Miskolc szándékait. 

A második világháború alatt a rendező pályaudvart akarták bombázni az amerikaiak, mely hellyel-közzel sikerült csak. A mellette lévő telepi házakra jutott a csapás nagy része. A front pedig Szirma felől érkezett, így a németek és az oroszok házról-házra "járó" véres harcot folytattak. A kertvárost mindössze tíz német védte, nagyon sokáig sikerrel. Egyik lövészárokból a másikba szaladtak és onnan tüzeltek, hogy azt higgyék ellenfeleik, többen vannak. A református templom többször is gazdát cserélt, fontos stratégiai pont volt. Mind a tíz német katona elesett a csatározás végén, de óriási erőfeszítésre késztették az orosz hadsereget, mely nagy veszteségeket szenvedett.

A szocializmus alatt épült-szépült a városrész és egyre jobban a városi "elit" kedvenc kertvárosa lett az egykori vasutas telepből. 2002-ben Martin-kertvárosnak nevezik át a városrészt, a telep szót pejoratív jelentésére hivatkozva tették semmissé.

 

image_4.jpeg

Az Y-híd látványterve a Vörösmarty utcai oldalról. Fotó: nif.hu.

 

A jövő év végén lesz kész

A NIF tervei alapján négysávos lesz mind a híd, mind az oda a Vörösmarty utcáról vezető útszakasz. A felüljárón a gyalogosok és a kerékpárosok közlekedése is biztosított lesz.

A felüljáró építése előtt több civil szervezet is párbeszédet kezdeményezett a kivitelezővel, illetve az önkormányzattal, ennek eredményeként több, a közösséget szolgáló ötletet is tervbe foglaltak.

,,Az építés, a hidak elbontása idejére nem volt alternatíva a Martinkertváros – Szirma, illetve a belváros közötti elérhetőség tekintetében; nem volt megoldva a gyalogos átjárás sem, és nem volt a tervekben kerékpárút/kerékpársáv sem. Mindhárom kérdésben most sikerült végre megoldásokat elfogadtatni – ismertette az eredményeket a Városháza részéről Szunyogh László főépítész. Mint hangsúlyozta, a NIF partnerséget mutat minden ügyben, kész áttervezni, majd megépíteni a kért többletet.

(m.baznyesz-miskolc.hu - Y-híd: sikerült elérni, hogy az állami beruházás foglalkozzon a miskolciak igényeivel is)

 

 

Szirma

Miskolc-Szirma jelenleg csendes kertváros. Önálló településként is érdekes története, történelme van. Először 1343-ban szerepel írott forrásban Szirma neve, de akkor nem magára a településre utalnak, hanem Szirmay Márkra, a Szirmay család egyik ősére. 

Az alapításának körülményei vitatottak a mai napig. Az egyik verzió szerint egy nomád török eredetű népcsoport - besenyők - alapította legkésőbb a 12. század első felében. Az, hogy az innen eredeztetett "sirima" szó, az akkori török szlengben mit jelentett, inkább nem írom le, de állítólag a gonosz erők megtévesztése - a démonok miatt, vallási okokból - érdekében inkább jelentéktelenebb neveket adtak helységeiknek, gyermekeiknek egyaránt. 

A második verzió sokkal romantikusabb. A 19. században Szirmay Antal próbálta rekonstruálni a családja történetét. Élt egy Raak nevű vitéz, aki IV. Béla király 1242-ben kiadott oklevele szerint Sirminiumból (Szávaszentdemeter, Szerémség) származott. 

,,Amidőn a dühöngő tatár nemzet felbecsülhetetlen sokasága le akarta vágni a mi királyi fejünket, avagy a pogányság nyomorult igájába törekedett taszítani bennünket, vitéz bajnokként, harmincnyolc igen vitéz fivérével és atyafiával együtt hősiesen beavatkozván a küzdelembe, előbb, mint a saját fejét, a mi királyi fejünket megmentette."

A csatában mind Raak úr, mind a fent említett rokonai a csatában elesnek, de a király nem felejtette el hősiességüket. 1245-ben gyermekeinek, a Szirmának nevezett Otthobornak, Jannusnak és Cheburkának adományozott egy Szántó nevű, Sajó melletti lakatlan területet. 

Összegezve, Szirmay Antal úgy gondolta, hogy a vitéz szerémségi származása miatt keletkezett a Szirma(y) elnevezés, illetve a címerükön lévő rákot a hős harcos nevéből - Raak - eredeztette. Raak úr létezett, a kapcsolatot viszont több történész kétségbe vonja. 

Az alapítás körüli bizonytalanságok csak szaporodnak, ugyanis van egy harmadik verzió is. 1707-ben kapott grófi rangot a család I. Józseftől. Szirmay István kapta a kutyabőrt. Ő úgy mutatta be családját a király színe előtt, hogy ősei a Honfoglalás korában Szkítiából érkeztek, ezen a helyen telepedtek le, a földnek pedig saját nevüket adták. 

Ember legyen a talpán, aki ezek közül az igazi történteket megállapítja. Maradjunk annyiban, hogy sok a bizonytalanság az alapítás körül. 

1674-ben lakói elhagyták a települést a török sanyargatásai, illetve a Sajó folyó gyakori áradásai miatt. Sok forrás szerint csak a Rákóczi szabadságharc után népesült be ismét, bár az 1709/10-ben tomboló pestisjárvány itt is pusztított a hivatalos adatok szerint, tehát teljesen mégsem néptelenedhetett el. Érdekesség, hogy lakói nagy része ekkor Szirmabesenyőre költözött.

,,Szirmay István 1694-ben, I. Lipót királytól kiváltságlevelet eszközölt, hogy a török hódoltság alatt ellehetetlenedett és félig elpusztult Szirmáról jobbágyait átköltöztethesse Besenyő, Sajókeresztúr és Alsókelecsény pusztán maradt helyeire, és az családi nevéről Szirmabesenyőnek elnevezhesse."

Lipót ezt 1695-ben engedélyezte. Szirmabesenyőt ezek után 1945-ig a Szirmay család leszármazottai birtokolták.

Református kőtemploma a 18.században épült, amelyen a tornyokat csak 1871-ben fejezeték be. (1784/85-ben építették) Római katolikus templomot viszont csak 1874-ben kapott a falu. A településen található még egy görög katolikus templom és egy Baptista imaház.

1903-ban Klein Mór kastélyt építetett Szirmán. Nem akárkik voltak a tervezők, Lajta Béla és Lechner Ödön. Az épületnek ma már nyoma sincs, 1944-ben a németek felrobbantották. 

A Nagy-Miskolc project részeként 1950-ben csatolták Miskolchoz. Szirma mindig jelentős szerepet játszott városunk élelmezésében. Elsősorban a zöldségtermesztésben jeleskedtek.

Jelenleg Miskolc egyik legélhetőbb kertvárosa, csendes, nyugodt, falusias jellegű. Ugyan városunk része, de még megőrizte vidékies jellegét. 

 

 

img_20210702_005337.jpg

Fotó: Fazekas Péter

 

Miskolc régóta tervezett hídja tehát a jövő év végére elkészül. Az elkerülő út pedig a kertvárosiak és a szirmaiak hasznára lesz a továbbiakban.

 

 

Források:

 

Közlekedéstudományi Szemle - 1965, 12. szám - Bihary Károly: Miskolc tiszai pályaudvar átépítése

Dr  Halász József (szerk.): Vasúti hidak a miskolci igazgatóság területén - Szarka Judit: A miskolci Y híd

magyarepitok.hu - Már szemmel láthatóak a Miskolc különleges hídjának pillérei

nif.hu - Fontos közlekedési változás lépett életbe Miskolcon

hvg.hu - Ilyen lesz a Miskolcon épülő Y-híd

m.baznyesz-miskolc.hu - Y-híd: sikerült elérni, hogy az állami beruházás foglalkozzon a miskolciak igényeivel is

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Volt egyszer egy Martintelep... - Szirma község és a Szirmay család

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr816609570

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2021.07.09. 20:47:03

Jobb későn, mint még később...

tompus 2021.07.09. 22:33:19

Ilyen olcsón ilyen gyorsan megépíteni világszenzáció!

cso zsi 2021.07.10. 13:00:42

"ipszilon – ‘az y betű neve’.
Nemzetközi szó a latin ypsilon nyomán, a görög ábécé huszadik betűjének görög ü pszilon (‘csupasz, egyszerű ü’) nevéből."

Vagy írd helyesen, vagy csak "i" betűkkel. Hogy egy helyihülye a farmerboltot is így nevezte el Miskolcon, az legyen "költői szabadság". (nem az)
süti beállítások módosítása