Tíz történelmi érdekesség Miskolcról - 11. rész
2021. július 22. írta: Reiman Zoltán

Tíz történelmi érdekesség Miskolcról - 11. rész

Ezúttal is tíz érdekességet hoztam nektek Miskolc történetéből. Ez alkalommal is érdemes lesz velem tartani, hiszen különleges történetek lesznek soron. 

 

miskolc_metszet_02.jpg

 

Az első nyolcosztályos elemi iskola a Vasgyárban

Bizony, méghozzá egész Magyarországon elsőként. Abban az időben - a 20. század tízes éveiben jártunk - a gyermekek hat elemit végeztek, utána, egy úgynevezett ismétlő iskolába járhattak. Itt új ismeretekkel nem gyarapították tudásunkat, a fejlődésük megrekedt, nem beszélve arról, hogy fegyelmi problémák is jelentkeztek náluk.

 

img_20210709_165241.jpg

Forrás: Zádor Tibor: Hazánk első nyolcosztályos elemi iskolája

 

Csak 14 éves korban léphettek be ipari tanulónak, ezért Keresztes Vencel tanító és Pittroff Kálmán gondnok kidolgozott egy tantervet, melyben a gyermekek folyamatosan nevelői oktatás és fegyelmezés alatt lettek volna. A hiányzó két évet minőségi oktatással toldották meg, lett volna egy 7. és egy 8. osztály, ami után azonnal mehettek ipari tanulónak a vasgyári gyerekek.

Miután elfogadták a két szakember javaslatát, 1914-ben indult az első tanév, mely óriási sikert aratott a vasgyári szülők körében (is). A nyolcosztályos elemi iskola tervét a próbaidőszak után 1921-ben véglegesítették. 

 

A polgármester, aki nem volt polgármester

Volt egy polgármestere Miskolcnak, aki nem foglalta el hivatalát, hanem lemondott megválasztása után. 

Egy várostörténeti érdekesség Kovács Lajos (1839-1915) esete. A ,,megyei tisztinyugdíj szabályzat" miatt kényszerült lemondásra. A szolgálati idő után járó nyugdíj folyósítása okán nehezen jutott dűlőre a megyei és a miskolci nyugdíjintézet - pedig még el sem foglalta hivatalát a polgármester.

 

img_20210709_182417.jpg

Forrás: Miskolc írásban és képekben 2.

 

Addig húzták, halasztották a döntést a különböző bizottságok, hogy Kovács Lajos az előírt nyolc napon belül - megválasztását követően - nem tudta elfoglalni hivatalát, ezért úgy tekintették a törvény szerint, mint, aki lemondott posztjáról. Politikai csatározások áldozata lett Kovács Lajos, ez eredményezte ezt a különleges esetet.

A lemondott polgármester Tállyan született, tanulmányait Sárospatakon végezte. Egerben szerzett jogi gyakorlatot, majd a kiegyezés évében került városunkba. A '48-as eszmék híve volt, a miskolci küldöttség tagjáként Torinóban is látogatást tett a száműzetésben elő  Kossuth Lajosnál. A '48-as párt megyei elnöke, (civil foglalkozása ügyvéd volt)  a Miskolci Ügyvédi Kamara elnöke, 1895-től kezdődően pedig Miskolc város tiszti ügyészének hivatalát töltötte be. 

1902. június 24-én választotta polgármesterré Kovács Lajost a városi tisztújító közgyűlés Soltész Nagy Kálmán utódjának. A beiktatási ceremónia megtörtént, a hivatali esküt is letette, de a fent említett okok miatt a hivatalát nem foglalhatta el.

  

A Diósgyőri Botvinnik bajnoki címe

A diósgyőri sakkozók 1949-ben nyertek csapatbajnoki címet, a döntőben a budapesti Magánalkalmazottak csapatát győzték le 8-6 arányban. A döntőre 1949. október 2-án a diósgyőri Vasas Székház nagytermében került sor. A vidéki bajnok Diósgyőr a Budapest bajnokkal játszott.

A fővárosiak állítólag így ugratták a hazai játékosokat:

,,Nem vetünk meg nagyon benneteket, nehogy elmenjen a kedvetek"

(Zádor Tibor: Az 50 éves DVTK. Diósgyőrvasgyár sportéletének története, 123)

 

img_20210709_193820.jpg

Forrás: Magyar Sakkélet

 

Ezzel a győzelemmel az első csapatbajnoki címét szerezték Nagy-Miskolcnak a sakkozók. A bajnokcsapat tagjai: Borbély, Dollák, Hegedűs, Huba, Láda, Laudai, Ligetfalvi, Németh, Sasvári, Szily, Tokai-Nagy, Varga.

A csapat névadója, Mihail Moiszejevics Botvinnik szovjet sakkozó volt, nemzetközi nagymester. Hatszoros olimpiai bajnok, 1948 és 1963 között csak két évében nem lett övé a világbajnoki cím. A szovjet sakkozás atyjának nevezték. Az ő nevét vette fel 1946-ban a diósgyőri klub. Botvinnik 1952-ben Diósgyött járt és szimultánt adott a helyi sakkozóknak.

 

Miskolc első említése

A Váradi Regestrum említi először 1219-ben a Tapolcai apátságot és a Miskolc nemzetiséget.

,,A nyíri izmaeliták által vádlott vámosi és tapolcai jobbágyok tisztázzák magukat: Illés és Péntök nyíri szaracénusok kezet fogva több másokkal rablásról vádlották Márton ispán vámusi jobbágyait … nem különben a Bors – Miskolci had tapolcai monostorának tapolcai jobbágyait …

(bazleveltar.hu - A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése)

 

peter_alnador_pecsetje_1298_turul_1883_1_1.jpg

Miskóc nembéli Péter alnádor pecsétje 1298-ból. Forrás: Wikipédia - Miskóc nemzetség címere.

 

Ekkor említették először írott forrásokban Miskolc nevét, ezért különleges ez a részlet a nyelvemlékben.

 

 

A ideiglenes Rákóczi-torony

1906-ban épült a Rákóczi-torony - az Avas legmagasabb pontjára, az úgynevezett Horváth-tetőre -, a fejedelem hamvainak hazatérte okán, az ő tiszteletére alkották. Az újratemetés körüli ünnepség szerves része volt a torony, feldíszítve, kivilágítva.

1906. október 28-án, 23 óra 21 perckor gördült be a fejedelmet és társait hazaszállító szerelvény városunk főpályaudvarára. Érkezésekor tűzijáték kezdődött az eseményre épített Rákóczi-toronyban az Avas-tetőn. A környékbeli pincék is fényárban úsztak. A színház tűzoltótornya is kapott 500 mécsest. A Rákóczi-torony már két héttel az esemény előtt az Avason magasodott. A 15 méteres, bástya alakú fából ácsolt torony impozáns látványt nyújtott kivilágítva a korabeli tudósítások szerint.

 

1906-utan-az-elso-kilato_1_2.jpg

A rövid életű Rákóczi-torony. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

Ez a fejedelem tiszteletére épített kilátó azonban nem sokáig volt a helyén, tíz hónappal később elbontották. 

 

Az avasi lakótelep

Eddig minden alkalommal a történelmi Avasról szóltak az írásaim. Éppen ezért gondoltam arra, hogy a lakótelepet is megemlítem, nem maradhat ki a sorból. 

Avas dél. Sokszor emlegetik így a lakótelepet. De miért dél? Nos azért, mert a hegy (igazából domb) déli-délkeleti oldalán épült a lakótelep. 

 

miskolc-avasi-lakotelep.jpg

Forrás: egykor.hu

 

Az Avason főleg szőlőt termesztettek, a pincékben bort érleltek és tároltak az elmúlt ezer év során. A 19. század végén, huszadik század elején azonban a filoxéra vész és az iparosodás - kicsit talán a gyümölcstermesztés - teljesen annulálta a régi tradíciót. 

Az iparosodott Miskolcon égető volt a lakáshiány, mígnem a város vezetői kitalálták, hogy egy Eger lakosságszámával vetekedő lakótelepet építenek fel az Avasra. 1973 és 1985 között, három ütemben került sor a kivitelezésre, 10 488 lakás épült a szőlőkertek, gyümölcsösök helyére. Elsősorban a kohászatban dolgozóknak szerették volna lakást adni, de kerültek ide sokgyermekes családok is, illetve olyanok is, akik meg tudták vásárolni az ingatlant. 

 

avas_cimer.jpg

 

A kilencvenes években és később is, a fészekrakó programnak "köszönhetően" meglehetősen árnyalt kép vetődött a városrészre, balhés helynek tartották. Manapság sokkal jobb a helyzet, élhető közösségek alakultak ki a jelenleg harmincezer lakosnak otthont adó Avason.

 

Molnár Béla Ifjúsági és Úttörőház

Sokan kérdezték már tőlem, hogy az Ifjúsági-ház egykori névadója ki volt. Nem találtam semmilyen információt róla. A közelmúltban azonban Szojka Ágnes, a Miskolc a múltban Facebook csoport egyik adminisztrátora a régi miskolci újságokat tanulmányozva kiderítette az igazságot.

 

10645277_621759237941338_4834518117230285387_n.jpg

Az Úttörőház 1970-ben. Forrás: Csiki László Attila (Miskolc a múltban Facebook csoport).

 

Molnár Béla egy 1956-ban elesett, a szocialista rendszerben mártírként tisztelt kiskatona volt. 1965. december 5-én történt a névadó ünnepség, emléktáblát is kapott - egy hónappal korábban - a rendszer hőseként tisztelt egykori diósgyőri munkás. Az avatón jelen volt az elhunyt felesége, kisfia és édesanyja is.

 

Fehér galamb a Weidlich-palotában

Annyit beszéltünk már a Fekete kutyáról a Weidlich-palota kapcsán, pedig a híres kereskedő városi bérháza nem csak a fűszerüzletéről volt nevezetes, hanem a Fehér galamb divatáruházról is. 

 

img_20210713_082211.jpg

Egy hirdetés 1886-ból. Forrás: Borsod-Miskolczi Értesítő - 1886. április 1.

 

Egy 1912-es újságcikk ír róla - mármint természetesen a Fehér galambról -, hogy a régi miskolci divatáruház a főutcai, nemrégiben átadott palotába teszi át a székhelyét. A lap megemlékezik róla, hogy az évtizedek óta működő áruházat sokáig Weiszberg Adolf, majd Weiszberg Adolfné üzemeltette, jelenleg pedig Hegyesi Jenő tulajdonában van.

,,A nemcsak Miskolcz, hanem Borsodvármegye és az egész vidék leginteligebsebb és legtekintélyesebb közönsége által méltán kedvelt áruháznak ezen áthelyezése a kiváló szakember és jóizlésü tulajdonos, Hegyesi Jenő, helyes érzékét dicséri, aki nem kimélve sem fáradságot, sem anyagi áldozatkézséget, belátta, hogy a korral haladni kell és a jó, izléses, finom árut, egy már divatját multa helyen nem illik árusitani. Hetek óta tartó lázas szorgalommal folynak a Weidlich-palota kapujától bal oldalra eső hatalmas helyiségben a berendezési munkálatok. A méreteiben is világvárosias áruház berendezése a legnagyobb művésziességgel készült és fülkékre osztva valósággal látványosság számba megy."

(Forrás: Ellenzék - 1912. február 19.)

 

A követ kirablása

Egy lopás a Tiszai pályaudvaron nem kívánkozik a napilapokba, a harmincas évek elején pedig mindennaposak számított. Kivéve, ha az áldozat a budapesti csehszlovák nagykövet. 

 

img_20210713_085117.jpg

Forrás: Az Újság

 

Vaclav Pallier éppen Kassa felé utazott és hálókocsijában aludt, amikor a miskolci pályaudvaron megállt a vonat. Azt nem tudta - gondolom én -, hogy városunk abban az időben igencsak nevezetes volt a zsebtolvajairól, sőt, Hejőcsabán egy zsebesakadémia is működött. Egy szó mint száz, ő nyugodtan pihent, miközben valaki kiemelte a fülkéjéből a nadrágját, amiben ötszáz pengő és háromezerötszáz cseh korona volt. Valamilyen zajra, motoszkálásra riadt fel, a nadrágjának és a pénzének hűlt helyét találta.

Ezek után egy életre megtanulta, hogy Miskolcon mindig ébernek kell lennie az embernek, még akkor is, ha csak átutazik valaki a városon. 

 

Lövöldözés az állomáson

Ismét egy pályaudvari eset, azonban ez sokkal szomorúbb, mint az előző, hiszen ebben a történetben emberéletben is kár esett. 

1918 őszén özönlöttek haza a monarchia katonái a frontról. Mivel a monarchia megszűnt létezni, a hadserege is felbomlott. A fronton csak annyit mondtak a katonáknak, hogy a háborúnak vége és mindenki mehet arra, amerre lát. A legkisebb szervezettség nélkül indultak haza ezek a férfiak, mindenféle ellátmány nélkül, az induló vonatokra kapaszkodva.

 

fortepan_39519-1-660x371.jpg

Az osztrák-magyar hadsereg katonái az első világháború alatt. Fotó: Fortepan.

 

Ezek a katonák bizony fosztogattak is, sok erőszakos esemény köthető a nevükhöz. Miskolcon is történt egy ilyen incidens, bár, azt kell mondanom a verés esemény után is, hogy városunk jobban járt, mint a környező települések. 

1918. november 3-án hajnalban egy hazafelé utazó katonákkal teli szerelvény gördült be a Rendező pályaudvarra. A vonat teteje is tele volt utasokkal, ezek közül kettőnek az állomás hídja leszakította a fejét... Borzalmas! 

Azért, hogy emberéletben ne essen több kár, a pályaudvart őrző polgárőrök/katonák vezetője leszállásra szólította fel az utasokat. Erre ők úgy válaszoltak, hogy tüzet nyitottak az állomást védő egységekre. Tűzharc alakult ki, a miskolciak gépfegyverrel viszonozták a tüzet, melynek során három katona meghalt, sokan megsebesültek. A sérülteket a miskolci Rudolf laktanyában lévő kórházba szállították.

 

 

Források:

 

Magyar Pedagógia 66. - Zádor Tibor: Hazánk első nyolcosztályos elemi iskolája

Neveléstörténet 2015 -  Mészáros Ilona: Magyarország első nyolcosztályos elemi iskolájának kialakulása Diósgyőr-Vasgyárban

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. 

Wikipédia - Botvinnik szócikk, Avas szócikk

Magyar Sakkvilág - 1949. november 1. 

Zádor Tibor: Az 50 éves DVTK. Diósgyőrvasgyár sportéletének története

bazleveltar.hu - A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Egy eltűnt apátság nyomában

boon.hu - A szőlőskertektől a három ütemig - egy kis avasi paneltörténelem

Észak-Magyaroroszág - 1965. november 5., december 3.

Ellenzék - 1912. február 19.

Az Újság - 1931. július 29.

Keleti Újság - 1931. július 31.

Miskolczi Napló - 1918. november 5.

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5116617614

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása