Miskolc, Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Lillafüred - a helységneveink nyomában
2021. augusztus 12. írta: Reiman Zoltán

Miskolc, Diósgyőr, Hejőcsaba, Görömböly, Lillafüred - a helységneveink nyomában

Arra vállalkoztam ebben az írásomban, hogy Nagy-Miskolc egyes városrészei nevének eredetét mutatom be nektek. Az első részben a címben említett helységneveink történetének járunk utána. De nemcsak a nevüknek eredetét, hanem a címerüket is megvizsgáljuk majd.

 

image_271_1.jpg

 

Miskolc

Városunk nevét Anonymus ,,Miscoucy"-nak írja. A következő évszázadok folyamán találkozhatunk a ,,Miskouc", ,,Miskoch", ,,Miscovcy", ,,Miscocii",  ,,Myskolch", ,,Miscouz", ,,Miscoz", ,,Miskoult" névvel, leggyakrabban azonban a ,,Miskoucz" a használatos egészen a 16. századig.

Attól kezdődően azonban már a Miskolcz a használatos. De hogyan került az ,,l" betű a városunk nevébe? Mint látjuk az ,,l" 500 évig nem szerepelt településünk nevében. 

,,Országszerte elterjedt szokás - ugymond, - hogy a közbeszéd a mássalhangzó előtti ,,l"-et, pótló nyujtással elenyészteti: vóna, vót, nyócz, kőt, kél, meghót stb: e helyett volna, volt, nyolcz, költ, kelt, meghalt. De ez utóbbi így is tartja magát vót és volt, kel és kelt. (...) Miskovec-ból Miskoc lett s ebből lett a mai Miskolcz." .

(Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai I., 85. oldal)

 

31_miskolc_rudolf_laktanya_eleje_cslsz_18_2017.jpg

Forrás: rfmlib.hu

 

Ezek után Szendrei sajnálkozását fejezi ki a legújabb "divat", a ,,c"-vel ,,z" nélküli írásmód miatt. Azt mondja, hogy legalább a helynevekben meg kellett volna hagyni azokat, hiszen ,,egy darab történelmet képviselnek." Azért azt hozzátenném, hogy ezeket a sorokat 1886-ban írta, akkor még bőven a ,,cz"-s írásmód volt érvényben. Csak a huszadik század húszas éveitől lesz érvényben végérvényesen a ,,c"-s írásmód.

,,A Miskoucz, Miskolcz név kétségtelenül tősgyökeres magyar családi vagy nemzetségi név, amely család, elfoglalván azt a földterületet, az róla Miskolcznak neveztetett."

(Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai I., 85. oldal)

A Bors nemzetség szerint ezt a területet ,,de genere Miskoucz" vagyis Miskoucz nemzetségbeliek birtokolták. Anonymus 1173 körül a Gesta Hungarorum-ban ,,que nunc uocatur Miscoucy"- ként nevezi, vagyis ők illették elsőként ezen a néven a területet. A Bors nemzetség adta a vármegye nevét, ők voltak az uralkodó nemzetség, az ő egyik águk volt a Miskóc nemzetség. 

 

img_20190327_081221_1.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Miskolc belvárosának címere tulajdonképpen lehetne a város címere is, de ez ugye nem lehetséges. A mai belváros a történelmi Miskolc területe, erre utal a címer is. Szerepel rajta a még katolikus avasi templom védőszentje Szent István és egy pajzsot szegélyező arany bordure díszített szegekkel.

A címert átölelő tölgyfaág a fizikai értékeket, az olajág a szellemi értékeket kepviseli. Ez a két motívum visszatérő nagyon sok városrészi címerünknél.

 

Diósgyőr

,,(...) és tábort ütének a Heuyou-folyó mellett a Tiszáig és Emeudig és ott maradának egy hónapig. Holott is a vezér Bungernek, Borsu atyjának, nagy földet adott, a Tapolucea vizéről a Sauyou vizéig, melyet Miskoucynak hínak, és adott neki egy várat, melyet Geurunak neveznek s azon várat fia Borsu a maga várával, melyet Borsodnak hínak, egy vármegyévé tette." - írja a 13. században Anonymus.

 

kepeslap-1915.jpg

Forrás: varlexikon.hu

 

Diósgyőr nevét számtalan változatban találjuk az évszázadok folyamán. Anonymusnál fordul elő először mint fent olvashatjuk, ő Geurunak nevezi. Aztán 1248-ban (1861-ben?) Nagygyőr (ez különböztette meg Kisgyőrtől), 1261-ben Nagyvár, 1313-ban Geur, 1315-ben Győs Geűr, 1333-ban Geör, 1341-ben Gewr, 1366-ban Diosgwr, 1376-ban Dyosger, 1399-ben ismét Nagygyőr, 1416-ban Dywsgewr, 1471-ben Dyosgywr és Dyos Gywr, 1472-ben Diósgyewr, 1473-ban Dyosgyeor, 1478-ban Dyosgyer és Diósgyeör, 1504-ben Dyos Gewr. Érdekesség, hogy Rákóczi fejedelem Miskolcon tartózkodása idején Diós Gyűrnek írja. A Győr név egyébként a középkorban személy- és nemzetségnévként is szerepel az írott forrásokban.

Először tehát Geurunak - Győrnek - nevezték a kör alakú földvár miatt, amely már a honfoglalás korában - vagy akár már sokkal korábban - létezett. 

Na de miért diós? Szendrey János, Miskolc nagy helytörténésze, monográfusa szerint a pálos rend remetéinek elévülhetetlen érdemei vannak abban, hogy a gyümölcsös-, dióskertek meghonosításával Diósgyőr Diós-győrré lett a 14. század folyamán. 

 

img_20190327_093441_1.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Diósgyőr címerében Szűz Mária ölében ül a kis Jézus, mellette mind a két oldalon ezüst pálmafa látható. Itt is feltűnik az olaj- és tölgyfaág. 

Érdekesség, hogy 1928-ban Füstös Pál plébános javaslatára változás történt Diósgyőr címerében. Az addigi címer Szűz Máriát ábrázolta a kis Jézussal két diófa között. A diófákat palmafákra változtatták, azért, mert a pálosok címerében az szerepel. Ezzel akarták szimbolizálni a pálosok és Diósgyőr egységet. A belügyminiszter jóváhagyásával ez a csere megtörtént.

A vörös és arany színek azonosak a DVTK színeivel, a címer fő motívumai pedig Diósgyőr feudális kori pecsétjével azonosak. 

 

Hejőcsaba 

A Soba (Csaba) névalakból eredeztetik a település nevét, a XII. században Caba, Chaba néven említik. A Heő vagy Hejő pedig a patakra utal. Hév jó, azaz melegvízű forrás, meleg folyó a jelentése.

 

img_20190328_092530_1.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Hejőcsaba címere összetett és érdekes, úgyhogy ezúttal pontosan idézünk:

,,Hejőcsaba címere vörös színű, álló katonai pajzs, amelynek alapját zöld színű hármas halom foglalja el, erre pedig ezüst szőlőmetsző kést tartó ezüst férfikar támaszkodik. A pajzson zárt katonai sisak, amelyen az oromdísz egy szablyát tartó, vörös ruhás férfikar. A foszlányok színe az egyik oldalon vörös és ezüst, a másik oldalon kék és arany. A pajzson egy hullámpólya van, amely a névadó Hejő-patakra utal. A pajzs alatt egy szalag lebeg HEJŐCSABA felirattal." (magyarcimerek.hu - Hejőcsaba településrész címere)

 

letoltes_18.jpeg

Forrás: hungaricana.hu

 

A szőlőmetsző kés utalás a település szőlőtermelő múltjára. A hármas halom a magyar heraldikában nagyon gyakori, a régi pecsétjén is szerepel a településnek. A szablyát markoló férfikéz az egyik leggyakoribb nemesi jelkép volt, ennek kiegészítéseként került rá a sisak, az oromdísz és a sisaktartó hármas is. 

 

Görömböly

Nyelvészeink nagyon sok ősmagyar szót "szlávosítanak" mintha nem lenne elég a környező országok történelemhamisítása. Például a Görömböly szóról is olvastam, hogy szláv eredetű.

 

letoltes_19.jpeg

Forrás: szallas.hu

 

,,Görömbölynek már a neve is olyan kedves mint a fekvése, amennyiben a dimbes-dombos, görömbös, görbe tájra utal." - írja Szunyogh László főépítészünk.

Hát persze, gyönyörű régies magyar szavunk a Görömböly, de ebből is - ahogy említettem - szláv eredetű szót "hámoznak" ki valahogyan nyelvészeink.

Görömböly magyar falu volt évszázadokon keresztül, a Rákóczi szabadságharc idején dúló nagy pestisjárvány alatt néptelenedett el, a magyar lakosságot ruszin nemzetiségű családokkal pótolták.

 

img_20190328_083814_1.jpg

Forrás: miskolc.hu

 

Görömböly osztott címerében egy orosz kereszt szerepel, mellette pedig egy szőlőmetsző kés és egy csoroszlya. Az orosz kereszt utal a településrész szláv lakosságára - hivatalosan a görög katolikus egyházra -, bár ne feledjük, hogy a szlávok - és görög katolikusok - csak kis számban éltek a településen, számuk az 1709/10-es nagy pestisjárvány után lett döntő többségű, illetve a ellenreformáció idején is telepítettek be még tót ajkú telepeseket. A

szőlőmetsző kés az egykoron önálló Görömböly szőlőtermelő múltjára utal, a csoroszlya pedig az egykor földművelő régmúltra tekint vissza.

 

Lillafüred

Bethlen ősi magyar nemesi család, amely a XII. századtól eredezteti vérvonalát. Felsorolni is nehéz lenne a magyar történelemben játszott meghatározó felmenőket a családfán. De miért írok én a Bethlen családról Lillafüred kapcsán? Azért, mert Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is és - mint oly' sokakat - magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte. 

 

vf_16_138.jpg

 

Bethlen András Kolozsváron született 1847-ben. Jogot Lipcsében, nemzetgazdasági ismereteket Brüsszelben hallgatott. 1873-1882-ig országgyűlési képviselő, majd szebeni és brassói főispán. 1890-94 között földművelésügyi miniszter, két kormány is megfelelőnek találta ezen hivatal gyakorlására. Sajnos nem élt túl sokáig, 1898-ben hunyt el.

1890-ben - már mint földművelésügyi miniszter - megbízta gróf Keglevitch Bélát a hámori völgy - amúgy nemcsak a hámori-völgy, hanem számos más üdülőtelep létesítése szempontjából lehetséges helyszín - feltérképezésével. Kíváncsi volt a véleményére, ő is alkalmasnak találja-e a vidéket turisztikai szempontból. Keglevitch minden szempontból ideálisnak tartotta a területet üdülők létrehozására. A föld a kincstáré volt, nem kellett tehát megvásárolni senkitől egy részét sem, ugyanakkor felparcellazás után nagyobb bevételre is szert tehetett az állam az eladásuk révén. Miután a gróf úr rábólintott, el is indult a terület kijelölése, parcellázása és szép lassan az első villák is "kinőttek" a földből.

Az első villák fölépülte után két villatulajdonos - Soltész Nagy Albert és Kubacska István - a főerdésszel Kőrösy Istvánnal egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban, és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve. Nem maradt egyébként ennek ellenére Bethlen névtől mentes a Bükk ezen része, ugyanis az első turistaútját Bethlen-útnak nevezte el a nem sokkal azelőtt alakuló Bükk és Vidéke Turista Egylet. Ez az út majdnem teljesen megegyezett a mai kisvasút nyomvonalával.

 

hamor_es_lilafured_weidlich_villa_eleje_cslsz_18_2017.jpg

Forrás: rfmlib.hu

 

Ki volt Lilla, a festői szépségű üdülőtelep névadója? 

Vay Erzsébet, azaz Lilla, 1860-ban született Alsózsolcán. Apja Vay Béla Borsod vármegye főispánja volt, anyja Teleki Zsófia grófnő. Erzsébetnek három testvére volt, egy fiú - Elemér, aki apja nyomdokaiba lépett, főispán lett később - és két leány. A családban Teleki Erzsébet (1812-1881) volt az, akit elsőként Lillának becéztek - aki Vay Lajos felesége volt -, azt követően az Erzsébet néven született lányokat mind Lillának szólították.

Erzsébet - aki nagyon szép nő hírében állt - 1881. január 22-én ment férjhez Pejachevich Tivadar grófhoz, akit öt gyermekkel ajándékozott meg. Pajacsevich unionista (magyarbarát) családból származott és több magyar nemesi család vére folyt az ereiben. Csakhogy Lillát férje az ország másik végébe szólította házassága okán - Verőce vármegyébe -, így nem sokat láthatta a telepet, melynek a nevét adta. Tivadar gróf volt főispán, országgyűlési képviselő, majd 1903-ban horvát-szlavón-dalmát bánná nevezték ki. 1906-ban ott volt ő is Orsovánál, a magyar kormány küldöttségének tagjaként várta Rákóczi hamvait, hogy az ország területére lépjen. Érdekesség a Pejachevich család erős Dőry vérvonala. Tivadar apai nagyanyja Dőry volt ugyanúgy, mint anyukája, és annak mindkét szülője. Mindannyian a jobaházi ágból... 

A Vasárnapi Újság így írt Vay Erzsébetről 1903. július 12-én, a cikk Pejachevich Tivadar bánná való kinevezése okán készült:

,,Vay Erzsébet bárónő nemcsak lelkes pártfogója a zeneművészetnek, hanem művelője is; főúri körökben általánosan ismeretes szép hangjáról és énekművészetéről. Gyakran rendezett jótékony czélokra zeneestélyeket, melyeken maga is nagy tetszéssel működött közre."

A legenda szerint Lillafüred névadója inkognitóban vett részt a Palotaszálló nyitóünnepségen is. De hogy miért kellett neki inkognitóban részt vennie, miért nem vállalhatta fel magát azt nem tudom... Ez valószínűleg egy másik történet...

(Lillafüred Hámor részeként került Miskolchoz, címerrel nem rendelkezik)

 

 

 

 

Források:

 

miskolciszemelvenyek.blog.hu -  Miskolc nevének eredete és a Miskóc nemzetség - Tíz történelmi érdekesség Diósgyőrről - Miskolc különleges helynevei - Tíz történelmi érdekesség Lillafüredről - Kis miskolci címerhatározó

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai I.

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai II.

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr7916642798

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása