A tervek szerint 2022 tavaszára elkészül a lillafüredi Zsófia-kilátó vagy, ahogy a múltban nevezték, amikor még állt az eredeti építmény: Zsófia-kilátótorony. Újabb értékkel gazdagodik városunk.
Forrás: 24.hu
A kilátó (újjá)építése egy 2019-ben létrehozott országos turisztikai fejlesztés része. Az Északerdő Zrt. vezérigazgatója - Zay Adorján - jelentette be két évvel ezelőtt, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében egy kétszáz milliós fejlesztési projekt keretében erdei pihenők, kilátók és meteorológiai állomások épülnek. A program részeként épül meg a kilátó és a hozzá vezető tanösvény is, mintegy ötvenmillió forintból.
A kilátó elődjét - melynek építését a MTE Borsodi Bükk Osztálya finanszírozta - az ötvenes években bontották le a közelében kialakított katonai támaszpont, ismertebb nevén a Szikla miatt. Utazzunk vissza most a régi időkbe és nézzük meg, hogy alakult ki az egyesület, majd a kilátó avatása kapcsán az akkori felsőosztály életébe is tekintsünk bele egy kicsit.
Forrás: Turisták Lapja 1934
Az MTE Borsodi Bükk Osztály megalakulása
A Magyar Turista Egylet Borsodi Bükk Osztálya 1894. június 17-én alakult meg. Első elnöke báró Vay Elemér (Borsod vármegye, majd Miskolc főispánja) lett, aki egészen 1914-ig látta el feladatát, hogy aztán tiszteletbeli elnökként még 1931-ig támogassa az egyesületet. Az egylet első tiszteletbeli elnökének Lichtenstein Józsefet (Miskolc volt országgyűlési képviselője) választotta. Vezetésében helyet kapott még: Bulyovszky Gusztáv, Petró József, Szentpáli István, dr. Ferenczi Henrik, Katona József, Andor Tivadar, Gállfy Ignác, dr. Gencsi Samu, Hidvégi Benő és Soltész Nagy Albert.
Az egyesület első "akciója" a szentléleki pálos kolostor mellett felállított turista menedékház volt 1895-ben, de ők alakították ki az első turista utakat is a Bükkben.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Kilátó a Dolka-tetőn
A kilátót terveit készítő Szűcs Sándor (1872-1939) összefoglalta az egyesület működését egy cikkben, szó esik benne az épületről is:
,,A 40 év alatti turista alkotásaink közül idősorrendben a Dolkatetöi Zsófia kilátótorony építéséről s a hozzáfüzödő eseményekről kell megemlékeznem. Ezt a kilátót s a hozzá megépített turistautat, egyleti mérnöki minőségemben készített terv szerint 1900 havában építettük meg s a MTE 1900. évi miskolci közgyűlésével kapcsolatban rendezett szép kirándulás keretében adtuk át ünnepélyesen a használatnak. A közgyűlés s a hozzákapcsolódó szép kirándulások felejthetetlen élményei úgy nekem, mint turistatársaimnak, kik azokban részt vehettünk, örzöm is azokat a fényképeket, amelyek ez alkalomból a kiránduló csoportról, köztük dr. Téry Ödönről s budapesti turistatársaimról készültek. A kilátótornyot, — melyről Lillafüredre, a körüleső hegykoszorúra, annak mélyén a hámori tóra, a tokaji hegyre s alatta elterülő sík-ságra, stb. nyílik szép kilátás s amelynek 1262 korona költségéhez jelentősen hozzájárult egyesületünknek több évben is rendezett, nagysikerű, nyári táncvigalma, — báró Vay Béláné, szül. Teleky Zsófia grófnő alapítótag nevéről neveztük el Zsófia kilátótoronynak."
(Turisták Lapja 1934, 217. oldal)
Szűcs Sándor egyébként harmincöt éven keresztül az Osztály mérnöke volt, és lehet, hogy ezt kellett volna előre írnom: a város főmérnöke is, Adler (Adorján) Károly távozása után.
báró Vay Béláné (született Teleki Zsófia grófnő, 1836-1898)
,,Elvégeztetett!
A nemes lélek, szivjóság porhüvelye összeomlott.
Ott van fent a magasban, hová a képzelet felszállója a földi élettől megszabadult lelkeket, hogy ott tökéletesebb alakot öltve magukra, kiürítsék az örök boldogság poharát, vagy tán azért, hogy onnan, mint szellemek kormányozzák a mi földi lépteinket.
Olyan nehéz elhinni, hogy báró Vay Béláné, Teleki Zsófia grófnő, Borsodvármegye imádott nagyasszonya, a jótékonyság angyalszivű nemtője nincs többé közöttünk, s hogy az Ő páratlanul kedves, rokonszenves egyéniségét nélkülözni fogjuk örökké.
Megkondult a harangszó: vivos voco . . . mortuos plango. Mély és borongó fájdalom járta át a lelkeket.
Az emberek — gazdagok, szegények, apraja-nagyja egyaránt — vérző szívvel, a pótolhatlan vesztesség, mérhetlen bánat és súlyos csapás fájó érzetével zokogó hangon mondogatták :
nincs többé!
És e fájdalom, mint az őszi mezőre, nehéz, elviselhetlen önsúlyként rá nehezült a lelkekre. Mindenfelé sóhajtás és panasz töltötte be a levegőt s mint mikor elvonul a vihar s az emberek keseregnek a nagy pusztuláson — minden arczról, minden könybe lábadt szemből e szomorú szót lehetett leolvasni: meghalt!
Pedig báró Vay Béláné holtan is élő maradt!
Felette a szent, a kegyelet virágos kertének örök melegágya; felette a virág, az örökké élő kegyelet eleven virága marad.
Nem hal meg az, ki nemes, magasztos és jótékony tettekben hagyott ércznél maradandóbb nyomott önmaga után!
Pedig hagyott nagyon, de nagyon bőven. A gondviselés nemtőket rendel a földre. Ő egyike volt az angyalszivű és nemeslelkű nemtőknek. (...)"
(Borsod - Miskolci Értesítő - 1898. julius 20.)
A közgyűlés
A Magyar Turista Egylet 1900. évi közgyűlését a Bükk Osztály meghívására Miskolcon tartotta. A pünkösd vasárnapján sorra kerülő rendezvényen a legtöbben a fővárosból érkeztek.
A vendégek java része már szombaton este megérkezett, őket már a pályaudvaron fogadták és aznap egy ismerkedési estet tartottak számukra a Népkertben. A vacsora után tíz óra magasságában Weidlich Pál az avasi pincéjében látta vendégül a társaságot.
Másnap délelőtt volt a közgyűlés, melyet báró Vay Elemér a borsodi elnök nyitott meg. Az elnök üdvözölte a rendezvény résztvevőit városunkban, illetve megyénkben. A továbbiakban a titkári jelentés és a számadás következett. A közgyűlés vége a tagválasztasokkal telt. A rendezvény után a Korona szállóban tartották a díszebédet, ami után gépkocsikkal mentek ki a Hámori-tóhoz, melyet akkor még leginkább Taj néven emlegettek.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
A Zsófia-torony
A turista egylet tagjaihoz Hámorban a miskolci dalárda is csatlakozott. A társaságot a kilátóhoz vezető ösvény elején Hámor község vezetősége fogadta, Bukó Sámuel vezetésével.
,,Ez a torony most egyik legszebb és legkiválóbb nevezetessége a Hámornak. Közvetlenül a tó felett emelkedő magas sziklacsúcson, zöld fáktól környezve emelkedik sugáralakja a magasba és igen csinos, karcsú, de mégis szilárd szerkezetével méltó dicséretére válik Szűcs Sándor városi mérnöknek, a ki azt tervezte és keresztül vitte. Ez alkalomra zászlókkal és galyakkal volt szépen diszitve.
A felavató ünnepély fél 5 óra tájbankezdődött a daláregylet énekével. Itt a magasban a zöld lombos fák között, isten szabad ege alatt megható szépen hangzott a »Fohász« dalosaink ajkairól, úgy hogy az idegenből ide érkezett turisták s a közönségközzül senki sem kerülhette el a meghatottság érzését. Majd Petro József ügyvivő turista alelnök szép szavakkal rajzolta ez ünnepély jelentőségét, vázolta történetét, és a szép kilátó tornyot a Bükk-egylet első alapítójának neh. Báró Vay Béláné szül. Teleki Zsófia grófnő nevéről Zsófia toronynak elnevezvén, azt felavatta.
A dalárda azután még elénekelte Az én tanyám czimű hangulatos szép dalt, és legvégül a »Hymnust« is, mely alatt az egész közönség levett főveggel állott, s e rendkívüli ünnepélyes jelenettel a felavató actus véget is ért."
(Borsod - Miskolci Értesítő - 1900. június 6.)
A társaság innen a (Hámori-)tóhoz sétált le, ahol már két bográcsban főtt a pörkölt a vendégek számára, és persze Weildlich Pál legjobb borai várták őket.
,,A kirándulók vissza maradt része is nemsokára megérkezett ide és itt ez istenien szép pontján bájos Magyarországnak, melyet a budapesti turisták nem győztek eléggé magasztalni, mondván, hogy ilyen tájék a menyországban sincs, itt e valóban remek helyen mulatott aztán a társaság terített asztalok mellett, mig csak egészen be nem esteledett. A dalárok gyújtó szép dalait mindegyre hangoztatták vissza a bérczek, s a tó sima tükörén csolnakázó társaságok is elandalogva hallgatták a szép dalokat és : szépdal és szép vidék és jó lakoma mindez együtt véve bizonyára felejthetetlenné tevék a kirándulóknak az elmúlt piros pünkösd napjának délutánját."
(Borsod - Miskolci Értesítő - 1900. június 6.)
Miután beesteledett, a vendégek a lillafüredi nagy vendéglőbe tették át székhelyüket. A dalárda meg egy pár dalt énekelt, aztán mindenki nyugovóra tért.
Másnap reggel 6:40-kor indult a csapat Szentlélekre, az egykori kolostor romjaihoz. Ott várta őket a villásreggeli, majd a környéket barangolták be a túrázók. Ezzel ért véget a rendezvénysorozat, a legtöbben még aznap hazautaztak.
Szűcs Sándor (1872-1939)
,,Adorján Károly városi főmérnök nyugdíjazása után a köz- és a szakma véleménye is az volt, hogy a város arculatának alakításáért felelős főmérnök a miskolci születésű Szűcs Sándor legyen. Az ekkor 32 éves mérnök tanulmányait a ref. ev. főgimnáziumban végezte, s a budapesti műszaki egyetemre került.
1895-ben mint kezdő mérnök, a körösi folyamszabályozásnál dolgozott, majd a miskolci rendező-pályaudvar kialakítására kapott megbízást. Ezt követően mint városi mérnök, 1905-től főmérnök, s a városi mérnöki hivatal vezetője lett. Szaktudását elsődlegesen az útépítésnél tudta kamatoztatni, de folytatta a Lippay Béla, Ádler (Adorján) Károly által elkezdett városrendezési terv munkálatait, a városszabályozás legfelkészültebb szakembere lett.
1924-1934 között megjelent Miskolc térképeknek ő volt a tervezője. 1932-ben vonult nyugdíjba, s 1939-ben váratlanul elhunyt. Síremléke a deszka temetőben található."
(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10., 103. oldal)
Forrás: boon.hu
Az új kilátó építése
De térjünk vissza a jelenbe. A mostani dolka-tetői beruházás és környezetének kialakítása megfelelő ütemben halad. A pályázati pénz, melyet az Északerdő és Magyar Természetjáró Szövetség nyert el közösen, a kilátóra és az oda vezető 1,3 kilométeres tanösvényre lesz elegendő.
Bózsó Gyula az Északerdő műszaki osztályvezetője elmondta, hogy az új építmény a régi rekonstrukciója lesz, tehát külsőleg az eredetivel teljesen meg fog egyezni. Egy különleges információval is szolgált az osztályvezető. Elmondta, hogy eredetileg Millennium-kilátónak nevezték a tornyot, csak később nevezték át Zsófia-kilátónak. Nos, a tervekben lehet, hogy ez szerepelt, de mint olvashatjuk, az avatáson már bizonyosan Vay Erzsébet - Lillafüred névadója - édesanyja volt a névadó.
Források:
minap.hu - Újjászületik a Zsófia-kilátó
boon.hu - A turisták már várják a Zsófia-kilátót
Borsod - Miskolci Értesítő - 1898. július 20., 1900. június 6.
Turisták Lapja - 1900 - Cézár: Kirándulásunk a Bükkbe, 1912 - Kühne József: Kühne Adolf, 1934 - Visszaemlékezés az MTE Miskolczi Bükk Egylet 40 éves múltjára
Turisták Lapja - 1938 - A magyar Felvidékért!
Szabadság - 1900. június 9.
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/2 - Kultúra és Művelődéstörténet
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10.
Túry József: Miskolcz és környéke
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Tíz történelmi érdekesség Miskolcról