2022. április 14. írta: Reiman Zoltán

A diósgyőr-vasgyári katolikus templom

A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom különleges szépségű műemléke városunknak. Múltja természetesen a vasgyári kolóniával kapcsolható össze. Már a kolónia alapításakor felmerült a templom építésének lehetősége, erre azonban csak a XX. század elején került sor.

Forrás: Dósa István, Miskolc a múltban Facebook csoport

A vasgyártás kezdetei Ómassán,...

Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül-1779), Ómassa alapítója és a bükki vasgyártás "beindítója", az ipari tőke első képviselője volt Magyarországon. Lakatosmesterként végezett, Würzburgban tanulta a szakmát. A Mátra és a Bükk bányakutatásába fogott bele, e közben döntött úgy, hogy létrehozza vasolvasztóját, itt Ómassán.

1770-ben írta alá az alapításáról szóló dokumentumot Mária Terézia. Érdekesség, hogy diósgyőri vasgyárnak nevezték a telepet, pedig tudjuk, hogy nem ugyanott volt, mint a későbbi Diósgyőri Vasgyár. Ez azért lehetséges, mert a terület, ahol létrejött Ómassa település, a diósgyőri koronauradalomhoz tartozott, a nevét ezért innen kapta.

Forrás: Velezdi László, Miskolc a múltban Facebook csoport

... majd Diósgyőrben

A döntés, hogy a vasgyártás Diósgyőrbe költözik - Diósgyőrből :) - Ómassáról 1867 végén született. Már az első, Péchy Antal által kidolgozott terveken szerepelt egy kolónia az építendő gyár mellett. A házakat a máig is szerte a városrészben látható vörös téglából építették. 1868-at írtunk ekkor. A gyarmat - ahogy akkoriban nevezték - építése a gyári munkások létszámának növekedése miatt egészen a második világháború elejéig tartott. A vasgyári kolóniát az osztrák-magyar monarchia legszebb, legmodernebb lakótelepeként tartották számon akkoriban. Akkoriban...

Harangszentelés. Forrás: Kovács László (szerk.): A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom

Kell egy templom!

„E nép munkájához oly igen nagy szükség van Isten segítségére. E nép, mely mindig ereje teljes megfeszítésével dolgozik és mindig életveszélyes helyeken, veszedelmes gépek között jár, mely népnek munkájában testi erejét, eszét, figyelmét, éber érzékeit egyszerre kell igénybe vennie, e nép Isten segítsége és oltalmazó szeretete nélkül meg nem lehet. Pedig – sajnos – mostanáig nem volt, ami őket egyrészt Isten atyai jóságára, gondoskodó szeretetére, másrészt az Isten tisztelésére és félelmére intette volna. Nem volt templom, ahová bánatukat, bajaikat elpanaszolni mehettek volna, ahol Isten segítségét nehéz munkájukhoz, fáradságos életükhöz kikérték volna, nem volt torony, mely magasan az ég felé nyúlva, életük igazi céljára, igazi rendeltetésére figyelmeztette volna, nem volt harang, mely szavával imára szólítsa őket. Érezték is mindig az Isten házának hiányát, és égett bennük az erős vágy a szent hely után, melyben a nehéz munkától földhöz tapadt lelkük felemelkedhessék Alkotójukhoz, gondviselő Atyjukhoz.”

(szentferenckistestverei.hu)

Forrás: Velezdi László, Miskolc a múltban Facebook csoport

A templom költségei

1895-ben tettek konkrét lépéseket a helyi római katolikus vallású munkások abban az ügyben, hogy végre legyen templomuk a vasgyárban. A gyári munkások 1902 végéig összesen 48 000 koronát gyűjtöttek össze erre a célra!

Förster Sándor gyárigazgató támogatta az ötletet, majd később az egyik igazgatóhelyettes, Markup Ferenc volt a fő mecénása a templom építésének. 150 000 koronát szerzett erre a célra. Elkezdődhettek a tervezési munkálatok. Említendő még Vajkay Károly miniszteri tanácsos és Fleischmann Győző gyárfőnök is a támogatók között.

Forrás: Velezdi László, Miskolc a múltban Facebook csoport

Indul az építkezés

1905. március 28-án indult az építkezés. A vasgyáriak ünnepeltek, a templom téren gyűltek össze. Az alapkőletételre szeptember 3-án került sor, Szmercsányi Lajos püspök részvételével.

A templomot a kolónia egyik legmagasabb pontjára tervezték, építésére román stílusban került sor. Az építkezés során Pfeifer József műépítész kiváló munkát végzett, Csorba Endre pedig a kőművesmunkák során alkotott maradandót. Az ajtókat Petőfi Sándor főművezető és Bartók Ferenc művezető készítette az vasgyári asztalosműhelyben. A vasmunkákat Jankovics Béla művezető, a bádogosmunkát Lettrich Jenő, a fedélszerkezetet pedig Rosenthal Ferenc ácsmester készítette.

Temperával került sor a belső részek festésére, román stílusban, de ,,magyaros modorban". Ezért Kocsis István káplán szerint a templom egyedülálló a maga nemében. A festés kivitelezője Kaincz János fővárosi templomfestő művész volt. Az oltárt a budapesti székhelyű Mayböhm asztalos cég készítette.

,,Az oltár két emeletre van osztva: legfölül Szent László és Szent Lajos szobra között van Szent István, a templom védőszentjének nagyobb szobra a kupola alatt; a felső emeletén vannak Szent Erzsébet Borommai Szent Károly, Szent József, Szent Margit f szett képei, az első emeleten Szent Gellért és Szent Mór képe körmezőben. Az oltárban Severus és Magnus ereklyéi vannak befalazva. Az oltár műmárványból készült és román oszlopokon nyugszik."

(Kovács László (szerk.): A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom, 37.)

A templom belső felszereléseinek kellékeihez jelentős anyagi segítséget nyújtott Vajkay Károly központi igazgató. A 23 000 korona értékű támogatásból 7 ezer korona templomi ruházatra lett felhasználva, amely a Rétay cégtől érkezett. Az arany- és ezüst tárgyakat az Oberbauer cég szállította - 5 ezer korona értékben. A padokat az oltár készítésében is közreműködött Mayböhm cég készítette 5 ezer korona értékben, végül a maradék 6 ezer korona a templom szőnyegeire, toronyórájára, és egyéb felszerelésekre jutott.

Forrás: Kovács László (szerk.): A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom

A templom a hívek szolgálatában

A templom felszentelésére 1908. október 11-én került sor, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén. Szmercsányi Lajos püspök részvételével.

,,A templom első négy harangját (...), amelyek Szmercsányi Lajos egri segédpüspök adományai voltak, az I. világháborúban elvitték. 1927-ben a hívek áldozatkészsége hasonló méretű harangokkal pótolta az előbbieket. A II. világháború végén az újabb 20 mázsás Szt. Lajos-harangtól fosztották meg templomukat. A megmardt 3 harang mellett van még egy acél lélekharang is."

(Kovács László (szerk.): A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom, 41.)

Olvassatok most egy szakértői leírást erről a gyönyörű templomról:

,,A főhajót a bejárat felől a középső főtorony és ennek két oldalán lévő melléktornyok zárják be. A két kisebb, nyolcszögletű torony kellemes átmenetet képez a templom szélesebb méretű testéből a főtorony nyúlánk, karcsú alakjához.

A főtorony aljában van a nagyon szép kidolgozású, specifikusan román stílű portale. A portale három finom kivitelű, műkőből készült oszlopból kiinduló ívekből áll; ezután van az előcsarnok. A jobboldali melléktornyban van a nyolcvan lépcsőt számláló feljárat, mely a kórusra és a harangokhoz visz. Az előcsarnok által közvetített főbejáraton kívül a kereszthajó mindkét oldalán egy-egy, szélfogókkal ellátott mellékbejárat is van.

A templom nagy arányainak feltüntetésére szolgáljanak itt a következő adatok: külső hossza 44,70 méter; külső szélessége 24,80 méter; belső hossza 37 méter; belső szélessége 12,70 méter; belső szélessége a kereszthajóban 22 méter; belső szélessége a szentélyben 9,25 méter; belső magassága 15,50 méter és a kereszthajóban 17,50 méter; a főpárkány magassága 14,50 méter; a tetőgerinc magassága 21,60 méter; a főtorony szélessége 6,50 méter; a főtorony magassága 54 méter; a főtorony alapjának mélysége 4,50 méter; a melléktornyok magassága 26,20 méter.

Forrás: Kovács László (szerk.): A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom

Az impozáns arányú, monumentális külsőt a román styl jellemző motívumai díszítik, melyek a nyugodt méltóság és erő öntudatát keltik, de nyomott és nehézkes hatásúak. E templom azonban oly szerencsésen van tervezve, hogy rajta csak az első jellemző tulajdonság van meg; nyomottnak, nehézkesnek éppen nem mondható, sőt a méltóságos nyugalom kifejezése mellett van ebben a templomban valami, ami emeli az ember lelkét, talán a tornyok magassága és a templom sikerült, ügyes tagozottsága.

A vörös színű, iszapolt nyers téglafal felületek egyhangúságát a gyönyörű kivitelű, szürke színű beton műkövek teszik változatossá. A legszebb alkotás, ami e műkövekből készült a kereszthajó két oldalán lévő két rózsaablak, melyek tejüveggel vannak berakva és ezáltal nagyon diszkrét, tompa fényt vetnek a kereszthajóra. Különben a templom összes párkányai, oszlopai, fedőkövei, lépcsői, ablakkávái e műkövekből vannak előállítva.

Misztikus félhomályba borítja a szentélyt a kathedrál üveggel berakott öt szentélyablak, Pfliegler J. Ferenc, kir. tanácsos, miskolczi Kereskedelmi és iparkamarai alelnök ajándéka. A királyi tanácsos ezáltal kimutatta, mily szeretettel van a templom iránt, mily hathatósan osztozik a vasgyáriak örömében."

(Kovács László (szerk.): A diósgyőr-vasgyári római katolikus templom (1997, Miskolc, Diósgyőr-vasgyári egyházközség), 34-35.)

1910-ben már 9000 fő vallotta magát katolikus vallásúnak a vasgyáriak közül. 1913-ban önálló plébánia lett Diósgyőr-vasgyárban.

Kovács László (szerk.): A diósgyőr-vasgyári templom

A templom orgonái

,,A templom orgonája: a kóruson kezdetben egy 21 változatú és 20 mellékváltozatú, kétmanuálos orgona volt, amely az 1944. szeptember 13-i bombázás áldozata lett. Ezt követően egy kétmanuálos, lábpedálos villanyorgonája és egy harmóniuma lett a templomnak, majd 1995-ben csaknem új, 3 manuálos, 39 regiszteres, a Walcker Orgonagyár által épített orgonát kapott a németországi Bad Ems-i plébániáról."

(szentferenckistestverei.hu)