Borsod-Abaúj-Zemplén megye helységneveinek eredete - 1. rész
2022. június 30. írta: Reiman Zoltán

Borsod-Abaúj-Zemplén megye helységneveinek eredete - 1. rész

Ezúttal Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyneveinek eredetéről írok, remélem érdekesnek találjátok majd a cikket, amely rendkívül sok érdekességet tartogat - szerintem - mindenki számára. A sorozat első részében a megye városainak - legalábbis egy részüknek - eredetével ismerkedünk meg.

 

img_20220504_124836.jpg

A miskolctapolcán található csónakázó tó

 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-ben jött létre több (csonka) vármegye összevonásával. A megye címerén látható Gömör és Kishont címere is - négy részre van osztva a címer - az elnevezésében azonban nem szerepel.

 

1280px-flag-borsod-abauj-zemplen-megye_svg.png

Borsod-Abaúj-Zemplén megye zászlaja

 

Vajon mit jelentenek a megyénk nevei?

Borsod a bors, magyar eredetű (csípős, erős) szóból eredeztethető, melyet személynévként is használtak. Borsod vára ma Edelény területén található, egykor a vármegyét is onnan irányították. Abaúj a terület birtokosairól, az Abákról van elnevezve. Székhelye először Abaújváron volt, ahol ma is láthatóak a honfoglalás kori földvár maradványai. Zemplén megye egykori székhelye ma Szlovákiában van, elnevezése a szláv zem szóból származik, ami földvárat jelent. Nem meglepő módon itt is találunk egy földvárat.

És most nézzük a településeket egyenként.

 

224px-blasonhu-borsod-abauj-zemplen_svg.png

Borsod-Abaúj-Zemplén megye címere 

 

Abaújszántó

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Gönci járás)

Az őskortól kezdődően lakott hely, a honfoglalás kora óta élnek itt emberek. Híres szőlőtermelő település volt. Első írásos emléke 1275-ből való (Zamthou).

,,Sok vita merült fel településünk nevével kapcsolatosan. Jelenlegi három feltevés van érvényben a „Szántó” helységnevet illetően:

Az egyik elképzelés szerint a szó jelentése a földművelési munka megjelöléséből fakad, mivel a völgyünk itt volt aránylag a legnagyobb művelésre alkalmas szántóföld és az itt élők földművelésre voltak kötelezve.

 

abaujszanto_265.jpg

 

Másik feltevés szerint Aba Sámuelnek (1041-1044 magyar király) Heves megye területén is nagy birtoka volt, elég sík területen. Itteni birtoka viszont hegyes és dombos volt, a településünk művelésre alkalmas területei alapján hasonlított a hevesi birtokához, és így nevezte el.

A harmadik feltevés szerint a településünk helyén korábban nagy tó volt. Főleg a település mélyebb részeinek talaja, illetve a benne található nád és vízi növényüledék valóban tófenékre vall. Vizének a régi emberek gyógyító erőt tulajdonítottak és „Szent-tó”-nak nevezték. Innen származtatták a Szántó nevet. A szakemberek szerint az Árpád-korban „Zamptó” jelentése Szántó volt, mivel a „Zam” „Szent”-et jelentett, „Zamp-tó”, pedig „Szent-tó”."

(abaujszanto.hu)

 

250px-borsod-abauj-zemplen_1950.pngBorsod-Abaúj-Zemplén megye kialakulása 1950-ben. Forrás: Wikipédia 

 

Alsózsolca

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci járás)

Az őskortól kezdődően lakott hely volt, a magyarok a 10-11. század körül telepedtek le a területen. A település első említése 1281-ből való (Solcha, Ol-Solcha).

 

alsozsolca_265.jpg

 

,,A Zsolca név a „sárga” jelentésű ószláv „zltica” szóból ered, mely a sárga löszös, agyagos talajra utal."

(felsozsolca.hu)

 

abaujszanto_hosok1_nagykep.jpg

Digitális Képarchívum - OSZK

Abaújszántó [Digitális Képarchívum - DKA-000827] 

 

Borsodnádasd

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Ózdi járás)

Alapítása a tatárjárás utáni időszakra tehető. Első írásos emléke 1327-ből való, Nádasd néven említik. 1903-ban vette fel mai nevét, hogy meg tudják különböztetni az országban található többi Nádasdtól (15 ilyen település létezett az akkori Magyarország területén).

 

borsodnadasd_265.jpg

 

,,A Nádasd, Nádast, helységnevek középkori jelentése: náddal bővelkedő, kis nádas falu. A történelmi, nagy Magyarországon gyakori volt a Nádasd helységnév."

(nadasd.hu)

 

regi_cigandi_kepeslap.jpg

Forrás: Wikipédia 

 

Cigánd

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Cigándi járás)

Alapítása honfoglalás kori, de előtte is lakott terület lehetett, hiszen avar és szláv sírok kerültek elő a közvetlenül azt (honfoglalást) megelőző időszakból. Első okleveles említése 1289-ből való (Zygand).

,,Nevének eredete is vitatott. A név hallatán sokan azt gondolják, hogy cigányok lakta község, és nevét is ezekre vezetik vissza. Így volt ez a múlt század közepén is annak ellenére, hogy első okleveles említésekor a cigány törzseknek még hírük-hamvuk sem volt hazánkban, de még Európában sem. A feljegyzések a cigányok megjelenését először 1416-ban említik, és nem cigányoknak, hanem "Egyiptomból érkezett menekülteknek" nevezték őket.

 

cigand_265.jpg

 

Van olyan feltételezés, mely szerint a "zug" szóból, a helybeliek szerint a "szigony" szóból származik a falu neve. Hogy mi az igazság? Sosem fogjuk megtudni. De a cigándiak számára a legelfogadhatóbb magyarázat Anonymus feljegyzéseiből levezethető névmagyarázat, amelynek alapja a következő : "Az Úr megtestesülésének 937. esztendejében Árpád vezér elküldvén seregeit, az egész földet, mely a Tisza és a Bodrog közé esik, Ugocsáig minden lakójával együtt elfoglalta. Mialatt több napon át ott időztek, a vezér és az övéi látták a föld termékenységét, mindenféle vad bőségét, meg azt, hogy milyen gazdag halban a Tisza és a Bodrog folyam, ezért a földet kimondhatatlanul megszerették."

Tehát letelepedtek itt és a földet törzsek szerint felosztották. Életmódjuk az maradt, amit megszoktak: a mozgó legeltetés és a téli szállások nyújtotta állandóság, melyek a későbbi falvak magjai lettek. A szállásokat családokról, illetve foglalkozásokról nevezték el. Cigánd esetében tehát egy feltehetően Árpád-kori török-magyar személynévről van szó, s a község neve innen eredeztethető.

Cigánd évszázadokon át a Tisza, a Bodrog és a Karcsa folyók szorításában élő, néhány dombtetőre épült település volt. Az állandó áradás következtében szinte átgázolhatatlan mocsaras, lápos területek vették körül. A lápok között csak télen és meleg nyarakon voltak járható utak, az őszi-tavaszi áradáskor sajkákkal lehetett közlekedni, melyek egyetlen fatörzsből készített lélekvesztők voltak."

(cigand.hu)

 

tortenet3.jpg

Forrás: Edelényi kastélysziget 

 

Edelény

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Edelényi járás)

Az őskor óta lakott a hely, a honfoglalók a mai Edelény területén hozták létre a Borsod nevű települést (1108-ben említik először) és utána a helyén földvárat. Edelény első említésre 1299-ben kerül sor (Edelin). 

.

 edeleny.jpg

 

Az Edelény a régi magyar (vagy germán?) Edelin személynév újabb alakja. Jelentése: nemes.

 

letoltes_3_1.jpeg

Forrás: hungaricana

 

Emőd

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci járás)

Már a honfoglalás korában létezett Emőd, melyet először Anonymus (Gesta Hungaronum) említ először.

 

letoltes_1.png

 

Az Emőd régi személynév.

,,Magyar eredetű, az emő (szopó) szóból. Jelentése: csecsemő."

(nevnaplap.hu)

 

encs1_nagykep.jpg

Digitális Képarchívum

Encs [Digitális Képarchívum - DKA-000867]

 

Encs

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Encsi járás)

Már az őskorban lakott hely volt a mai Encs városának területe. Első említése 1219-ből való (Hensy).

Az Encs valószínűleg személynévből eredő földrajzi név.

 

letoltes_2.png

 

,,Az elsődleges Encs változat puszta személynévből keletkezett metonimikus névadással; 1294/488: Enche szn. (Gy. 1: 290) Az alapjául szolgáló személynév vagy a német Entsch, Entz szn.-ből való vagy - kisebb valószínűséggel - az m. Endre személynévből alakult rövidüléssel és -cs képző hozzáadásával (FNESz.). Az Encsi névváltozat - ha nem melléknévi forma - másodlagosan alakult az Encs településnév -i képzővel való bővülésével."

(Magyar Digitális Helynévtár)

 

kp_182.jpg

Magyar Nemzeti Digitális Archívum

Magyar Nemzeti Digitális Archívum • Képeslap - Felsőzsolca

 

Felsőzsolca

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Miskolci járás)

A terület a kőkorszak óta lakott. Első okleveles említése 1281-ből való (Solcha).

 

letoltes_3.png

 

,,A Zsolca név a „sárga” jelentésű ószláv „zltica” szóból ered, mely a sárga löszös, agyagos talajra utal."

(Ahogy fentebb már beszéltünk róla)

(felsozsolca.hu)

 

gonc-1925-cca-regi-kepeslap-0.jpg

Helytörténet Webshop

GÖNC 1925. cca. Régi képeslap 

 

Gönc

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Gönci járás)

Német telepesfalu volt. Első írásos említése 1219-ből való (Bücij, Guncy).

 

letoltes_4_1.jpeg

 

,,A 12. század közepén érkeznek településünk és még kilenc Hernád-völgyi falu német (bajor, frank) nemzetiségű alapítói. A határgyepü északabbra szorul. Göncöt egyes feltételezések szerint egy Konrád mester nevű hospes és emberei alapították. A helység földesura nem más, mint maga a királyné volt. A települést alapítója után (Konrád = Kuncz) Guncznak, Kunczelsdorfnak, azaz Konrádfalvának nevezték el. A helység neve a középkorban a következő változatokban fordult elő: Gunch, Guncz, Gunczy, Gwnch, Gwncz, Gywnch, Gywncz, Conncz, Gewncz, Gench, Gencz. De egyes iratok a Bücij formát is megőrizték."

(gonc.hu)

 

20_ev.jpg

Napi történelmi forrás - Blog.hu

Magyar iparvárosok VI.: Kazincbarcika - Napi történelmi forrás

 

Kazincbarcika

(Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Kazincbarcikai járás)

1947-ben alapították, Sajókazinc és Barcika összevonásával. Mai nevét egy évvel később vette fel. Sajókazincot 1240-ben említik először, Cozonch néven. Barcika Alsó- és Felsőbarcika egyesülésével jött létre. 

,,Barcika helynév előzménye a régi magyar BARC helynév, mely valószínűleg puszta személynévből keletkezett. A Pannonhalmi Szent Benedek rend történetének leírásában BORZ - BOROZ személynév szerepel. Ennek, ótörök eredetre mutató etimológiai értelmezése szerint „tigris” a jelentése. Magyarország XIV. századi egyházi földleírásában a felső borsodi részen kétszer is előfordul a BORCH elnevezés. Ezek közül az egyiket Barcára vonatkozóan említi a szerző, a másik esetében bizonytalan. Feltehetően Barcikára leginkább érvényesíthető.

 

letoltes_4.png

 

Némelyek a BÁRCA helynevet szláv eredetűnek tartják, mely szerint a BÁRICA (BARINATY) vizenyős rétet, szántót jelent. Ezt a nézetet erősíti Barcika föld- és határleírása, ahol a település Sajókazinc, Hamóci puszta, Kaza és Szuhakálló községek határai között vizenyős, lapályos helyen terül el. Kenderföldjeit a víz árja gyakran borítja, „Az alsó hosszú földek vadvizes minőségűek”, a „Felső hosszak és a sárgödör ingoványos hely”. Egy XVIII. századi közlés azt írja Barcikáról, hogy földje sík fekvésű, a község keleti részén a Sajó folyik, ezen vízimalom működik. A Sajótól a lakosok sokat szenvednek, úgyannyira, hogy árvizek alkalmával csak csolnakon lehet az utcákon közlekedni

A község tulajdonképpen eredetileg két településből állt, Alsó- és Felsőbarcikából. Alsóbarcika neve 1381- ben fordul elő, amely szerint az Alsóbarchinak nevezett család ősi öröklött birtoka volt. Ez a család házasság révén rokonságba került az Alacskai családdal, de mégis később már csak Barczynak és nem Alsóbarczinak nevezi magát. A XVI-XVII. században más nevű birtokosok is szerepelnek itt, így a Dapsi-, Lorántffy-, Hubay- családok.

A másik településrész Felsőbarcika. Legrégebbi okleveles említése a XIII. századból származik. Itt Felsőbarcának (FULBARCHA) nevezik, és az Ákos nemzetségbeli Ernye bán birtoka, akinek István fia a falut 60 márkáért hű szolgálatainak elismeréséül eladta Szuhai János fiának, Albert ispánnak, de birtokos a Barius-, a Bessenyei-, a Szoláti (Zoláth)-család. A XIV. századi összeírásokban már csak a Barczy-család szerepel. A két település közül Felsőbarcikán épült templom, így ezt a települést Egyházas Barcikának is nevezték. A református templom a XV. századból való, ennek régiségét mutatta az, hogy a templomtól elkülönítve állt a harangláb

A 150 éves török uralom alatt mindkét községet folyamatosan rabolták annak hadai. Azoknak fizették az adót is, 50 forintot, melyet hol Hatvanba, hol Budára kellett folyósítani. Ha nem fizettek, muzulmán seregek feldúlták a falut. 1677-ben teljesen el is pusztították, és sokáig puszta maradt a település."

 

images.png

Berente már nem Kazincbarcika része 

 

(Theologiai Szemle, 2000 (43. új évfolyam, 1-6. szám)2000 / 5. számTANÍTS MINKETÁgoston István György: Fejezetek a barcikai református egyház történetéből)

Kazincbarcika város örökségvédelmi hatástanulmánya szerint:

,,Barc és Berente: Mindkettő a település birtokosára utaló névrész.

Kazinc: A névrész megnevezi magát a helyet. Idegen eredetű, azaz átvett helynév, s azért került e kategóriába, mert a megnevező funkción kívül mást nem fejeznek ki a magyar névhasználó számára."

 

 

Források:

 

Wikipédia

abaujszanto.hu

alsozsolca.hu

Bodnár Tamás: Alsózsolca története 

felsozsolca.hu

borsodnadasd.hu

nadasd.hu

cigand.hu

magyarnevek.hu 

edeleny.hu

nevnaplap.hi

emod.hu

hegyaljakapuja.hu

encs.hu

Magyar Digitális Helynévtár 

gonc.hu

barcikaihistorias.hu

colorline.hu

kazincbarcika.hu

Theologiai Szemle, 2000 (43. új évfolyam, 1-6. szám)2000 / 5. számTANÍTS MINKETÁgoston István György: Fejezetek a barcikai református egyház történetéből

Kazincbarcika város örökségvédelmi hatástanulmánya 

nemzetijelkepek.hu

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9517863841

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

gigabursch 2022.07.01. 07:39:30

Érdekes gyűjtés.
Azonban a java olyan szinten erőltetett, hogy kilóg a lóláb...

Reiman Zoltán 2022.07.01. 08:26:09

@gigabursch: Igen. De ez a hivatalosan elfogadott magyarázat.

ez a nevem senki 2022.07.02. 05:11:17

mennyi jószó
ede
lény a le
gkulabb
süti beállítások módosítása