A Fráter György Gimnázium nagy múltú iskolája városunknak. A történetét azonban nem sokan ismerik, sőt, azt sem sokan tudják, hogy a mai Fráter nem jogutódja az egykor hasonló néven működött minoriták által patronált intézménynek.
A gimnázium egy korabeli képeslapon. Forrás: A Földes Ferenc Gimnázium Facebook oldala
Minoriták Miskolcon
Városunk lakosai a 16. század hatvanas éveiben áttértek a református vallásra. Mindszenten maradt egy "katolikus sziget", sokáig magára hagyva. Az ellenreformációnak köszönhetően a 17. század legvégén, és a 18. század elején kezdett el éledezni újra a katolikus egyház Miskolcon.
A minoriták Kelemen Didák vezetésével a 18. század első évtizedeiben kerültek Miskolcra. A római katolikus egyháznak ekkor már - valószínűleg - közel 150 éve nem volt lelkipásztora a városban. A minorita templom elődje, a Boldogságos szűz tiszteletére felszentelt templom az 1544-es török támadás során semmisült meg, romjai valahol a Deák tér alatt találhatóak.
A mai Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium jogelőd intézményének címere
1729. szeptemberében látott hozzá a rend egy új templom építéséhez - ezt az évszámot használják az iskola alapításának is - és az alapkövét is ekkor tették le a főoltár mögötti falba. A terveket Giovanni Battista Carlone, Erdődy Gábor egri püspök építésze készítette, az anyagi javakat pedig Károlyi Sándor egykori kuruc generális, ekkor már császári tábornagy biztosította. 1736-ban szentelték fel a templomot, de teljesen nem volt még kész, egyes elemek és a tornyok ekkor még hiányoztak. 1743-ban a minorita rendházat is elkezdték építeni. 1770-re készült el az épületegyüttes a két toronnyal egyetemben.
Fontos tudni, egy kicsit visszalépve a történelemben, hogy a minorita rend 1725-ben Kelemen Didák által az egykori Boldogasszony templom területét kérte a várostól, mert ez a terület ,,a régi jogon őket illeti." Nem tudni mire gondolt pontosan, valószínűleg a római katolikus egyház jogára értette ezen megjegyzését, hiszen a minoriták ennek előtte nem voltak jelen városunkban. Az adománylevél 1729-re készült el.
Minorita rend
,,A XIII. század elején Assisi Szent Ferenc alapította koldulórendként, a szegény néptömegek körében végzendő papi tevékenységre. Iskolákat is szerveztek, elemi, közép-, és felsőfokúakat, kolostoraik sorra elterjedtek a középkori Magyarországon. A XV. században két ágra oszlott a ferences rend: obszervánsokra és minoritákra, másképp: kapucinusokra és minoritákra, azaz ,,kisebbekre, kisebb testvérekre". Magyarországon Miskolcon nyílt meg az első gimnáziumuk."
(Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve, 64. oldal)
A város fontos részévé vált az iskola
Az iskola 1730-ban nyílt meg, a mai Kazinczy utcán egy kis épületben kezdődött az oktatás. 1753-ban kapott új épületet az intézmény, amely szintén nem bizonyult elégségesnek, úgyhogy 1773-ban egy még nagyobb területű iskola épült, melyet már elég sokáig, a mai, Földes Ferenc Gimnázium által kezelt ingatlan felépültéig, 1911-ig használtak az iskola tanulói és tanárai. Ennek elbontása után épült fel a mai Földes Ferenc Gimnáziumnak otthont adó létesítmény.
Nemes és nem nemes, polgár vagy jobbágy, szlovák-, vagy németajkú tanulót is találunk a diákok között, illetve görög katolikus, görögkeleti és zsidó vallásúakat is. 1777-től reálgimnázium lett az iskola.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
A diákszínjátszó kör fontos része volt az iskolai nevelésnek. Dr. Mádai Gyula szerint nagy része van a "minoritás" diákok színjátszó csoportjának abban - mivel nyílt színi előadásokat is tartottak a városi polgárok szórakoztatására -, hogy a miskolci közönség megszerette a színjátszást, és értő közönséggé vált később a felnőtt színészek által játszott előadásokon, ezáltal elősegítve az állandó miskolci színjátszás létrejöttét.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
A miskolci polgárok iskolája
Az 1843-as nagy tűzvész a gimnázium épületét is megrongálta, illetve az 1878-as nagy árvíz szintén súlyosan károsította azt. A szabadságharc alatt pedig hadikórházként üzemelt.
1886-ban államosították, ezután a sok fejlesztésnek köszönhetően - mind az eszközöket, mind a tanítási módszereket, mind a tanárokat illetően - a diákok létszáma megháromszorozódott. Sok "világi" tanárt neveztek ki ekkor a felszabaduló állások betöltésére.
Hazaszeretetre nevelték az iskolában a diákokat, sok tanulmányi kirándulást szerveztek az ország minden részére, illetve külföldre is. Persze ezeket túlnyomórészt a tehetősebb diákok engedhették meg magunknak. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor is sokat segítettek az ünnepség szervezésében az intézmény tanulói, tanárai.
Az iskola többször kérte, hogy főgimnáziummá alakulhasson - ha valaki érettségi vizsgát akart tenni, többnyire a református főgimnáziumban tette ezt meg -, ezt 1906-ban engedélyezték. 1911-ben végzett az első érettségiző osztály. Ugyanakkor 1910-ben elbontották a régi épületet és 650 000 korona költséggel Orczy Gyula tervei alapján rendkívül gyorsan felépült a ma is látható új intézmény, melyben 1911. szeptember 18-án kezdődött a tanítás. Ekkor már 443 tanuló és 27 tanár tanult/dolgozott a falak kötött.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
A tanulók többsége a középréteghez tartozott és a diákok csak alig több mint fele volt katolikus vallású. 1913-ban az 546 tanuló közül 200-an izraeliták, viszont mindössze 5 nem magyar anyanyelvű tanulója van az iskolának. Diákotthont is alapítottak, közvetlenül az intézmény mellett. A diákok között a zsidó felekezethez tartozók magas számára magyarázat, hogy ekkor Miskolcon nagyon nagy számú - a város lakosságának csaknem 20%-át kitevő - kisebbségük élt.
Az első világháború alatt hadikórházként alkalmazták, az iskola hat tanára pedig a fronton szolgált. A tanácsköztársaság alatt sok tanár aktívan bekapcsolódott a vörösök soraiba.
1920-ban már 772 tanuló és 41 tanár volt a főgimnáziumban, "köszönhetően" a trianoni diktátum hatásainak is.
Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve, 73. oldal
Fráter György Gimnázium
1921-ben jött a rendelet, hogy a középiskolákat magyar történelmi személyekről kell elnevezni. A tanári kar három javaslatot küldött a döntéshozóknak: Nagy Lajos, Fráter György és II. Rákóczi Ferenc. 1922-ben döntött a Közoktatási Minisztérium: Miskolci kir. kath. Fráter György Főgimnázium lett az elnevezése, amelyet egészen 1948-ig viselt.
1936-ban már 946 tanuló és 32 tanár tanított az épületben, ekkor az ország második legnagyobb gimnáziuma volt a Fráter.
A második világháború alatt óriási veszteségeket szenvedett az iskola - és Miskolc - a diákjai körében a zsidók elhurcolása miatt. 1944-ben bombatalálat érte az épületet, később német, majd szovjet hadikórházként alkalmazták.
1949-ben költöznie kellett az intézménynek, mert a Nehézipari Műszaki Egyetem ideiglenesen itt rendezkedett be. A Fráter 1950. december 1-én vette fel a Földes Ferenc nevet, a mai Kossuth Gimnázium épületében folyt ekkor az oktatás. 1953-ban összevonásra került a két nagy múltú egyházi iskola, a Lévay és a Fráter.
Forrás: hajlek.com
Ez a Fráter, nem az a Fráter...
A rendszerváltás után, 1992. szeptember 1-én alakult újra a gimnázium. Az Érseki Leánynevelő Intézet egykori épületében - a Városház tér 6 szám alatt - működik azóta is a régi-új iskola. A mai iskola ezt az 1878-ban alapított intézményt tekinti jogelődjének.
Fráter György Gimnázium és Diákotthon nagyszabású gálával ünnepelte negyedszázados jubileumát a Miskolci Nemzeti Színházban 2017-ben. Fotó: Beregi Csaba, minap.hu
Az Érseki Leánynevelő Intézet
Ha már szó esett erről az intezmenyről is, nézzük a történetét! A Szatmári Irgalmas Nővérek zárdáját 1878-ban alapította Dr. Samassa József egri érsek, ahol az oktatás is hamarosan megindult.
1888-ban szentelték fel a kápolnát az iskola mellett, amely ma is dísze városunknak. Érdekesség, hogy a templom oltárképét Feszty Árpád festette. További érdekesség az is, hogy a mindszenti templom felújítása miatt ezen sorok írójának majdnem ebben a kis kápolnában volt az egyházi esküvője 2015-ben. :)
,,Az érsek 60000 aranykorona alapítvánnyal biztosította az intézet működését. A tanítás 6 osztályos népiskolával indult, amelynek a vezetésére a Szatmári Irgalmas Nővéreket telepítette le. 1889-ben az érsek a hatosztályos népiskola mellé másodfokú, felsőbb leányiskolát állított. 1907-ben a másodfokú felső iskola nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakult. A növendékek számának növekedése szükségessé tette a párhuzamos osztályok felállítását, ami 1938-ban következett be. 1912-ben Samassa érsek meghalt, akiben az intézmény alapítóját és nagy jótevőjét vesztette el."
(frater.hu - A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története)
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum
Az első világháború után az iskola szellemi és anyagi lehetőségei is gyarapodtak. 1927-ben indult az öt osztályos tanítóképző az intézmény keretein belül. A tanulók létszáma folyamatosan nőtt, a tanítókat Budapesten és Szegeden képezték.
,,A nővérek nagy szeretettel foglalkoztak a diákok hitéletének alapozásával, világnézetük keresztényszellemű kialakításával. Ezt a célt szolgálta a Szívgárda és a Mária-kongregáció. Az államosításkor az intézetnek kb. ezer növendéke volt. De 1948-ban az államosításkor, s még inkább az 1950-ben történt elhurcoláskor a zárda falai közül 42 évre eltűntek a nővérek. A kápolna, - hála Istennek- megmaradt eredeti funkciójában. Innen táplálkozott a zárdai nevelés szelleme, ez vonzotta vissza az egykor itt végzetteket 10, 20, …50, 60 éves találkozókra a nehéz évtizedek alatt is."
(frater.hu - A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története)
A gimnázium 1931-ben. Forrás: Földes Ferenc Gimnázium Öregdiák Egyesület Facebook csoportja
1992. szeptember 1-én indult újra az oktatás Fráter György Katolikus Gimnázium és Diákotthon néven. A Szatmári Irgalmas Nővérek ekkor kapták vissza a jogos tulajdonukat.
Források:
A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991, Herman Ottó Múzeum) - Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében
Barna György - Dobrossy István: Miskolc Belvárosa - Házak, emberek, történetek (Miskolc, 2010, Lézerpont)
Múzeumi füzetek 10-11. (Miskolc, 1960, Herman Ottó Múzeum) - Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete
Wikipédia - Lévay József Református Gimnázium szócikk, Földes Ferenc Gimnázium szócikk, Földes Ferenc szócikk
Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve
Bajay Amand: A miskolczi kir. kat. gymnasium története
miskolciszemelvenyek.blog.hu - A miskolciak ősi iskolája a Papszeren - Nagyboldogasszony Minorita Plébániatemplom
Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata II.
minap.hu - Negyedszázados jubileumát ünnepelte a Fráter György Katolikus Gimnázium
A Földes Ferenc Gimnázium Évkönyvei
frater.hu - Kondrát M. Ilda nővér összegzése
