Lillafüredi mésztufabarlang. A világon csak hat hasonló létezik, - nem tengeri mészkőben jött létre, hanem mésztufában - ettől olyan különleges.

272 méterrel a tengerszint felett nyílik, felfedezője Stark András bányász volt, aki a hámori kohók vízellátása érdekében tárót szeretett volna nyitni ezen a helyen, a helyiek szerint 1833-ban. A 19. század vége felé feledésbe merült, a kohók bezártak, a bejáratát benőtte a növényzet és belepte az iszap.

Kadic Ottokár - Miskolc őstörténét kutató tudós - hat éve kutakodott már a Bükk barlangjai között, amikor meglepve tapasztalta, hogy itt egy barlang nyilik. Ő adott róla először részletes jellemzést 1912-ben. A barlang hossza 568 méter, 200 méter látogatható belőle. 1951-ben nyilvánították védetté, 1982-ben fokozottan védetté. 

,,Az Anna név eredete vitatott. Egyes állítások szerint ezt a nevet még Fazola Henrik adta a múlt században, mások szerint a helyi erdész feleségéről nevezték el. Vannak, akik azt mondják a nevet Szent Annáról kapta, de vannak, akik egy hercegnőtől származtatják.

A Magyar Hírlap 1926. augusztus 4-i számában rövid hír olvasható arról, hogy Pfeiffer Gyula miniszteri tanácsos a napokban nyitotta meg a barlangot a nyilvánosság számára, amelyet Pfeiffer Gyulánéról, a barlang első, női látogatójáról Anna-barlangnak neveztek el."

 A barlang bejárata 1910-ben

Érdekesség, hogy a barlangban volt a Szív nevű képződménynél Borbély Sándornak - aki a miskolci barlangkutató úttörője volt - Prahács Katalinnal az esküvője 1953-ban.

A szakirodalomban és a köznyelvben is több néven ismerték a barlangot:

• Hámori-barlag
• Mésztufa-barlang
• Forrás-barlang
• Forrásmésztufa-barlang
• Hétforrás-barlang
• Petőfi-barlang
• Csepegő-kő-barlang
• Négyforrás-barlang

Valamint ezek további variációi, melyeket most nem sorolnék föl.

Petőfi Sándor is tiszteletét  tette benne - 1847 júniusában - innen az egyik elnevezés. Régen a barlang temploként is működött mindaddig, míg a hámori templom fel nem épült. A háború alatt óvóhelyként is szolgált. Jelenleg  szabadon látogatható.

Források:

Wikipédia

Kadic Ottokár: A Hámori barlang Borsodmegyében

Lénárt László: Adalékok a lillafüredi mésztufabarlangok kutatásához

hellomiskolc.hu

utisugo.hu

elmenyekvolgye.hu

Kozma Attila fényképe - Bükki Nemzeti Park igazgatóság