Mindenszentek egyházaként említik először a Miskolc szélére épült ispotályt, melyet Beatrix királyné 1483-ban oklevélben említ. 1507-ben oltárigazgatósága van, tehát valamilyen kis kápolna ekkor már biztosan található volt a területén. Ebben az évben II. Ulászló is említi oklevélben, mint Miskolc mezőváros szélén található objektumot. Az ispotály és a kis kápolna az avasi Szent István templomhoz tartozott. Az egyetlen miskolci katolikus intézmény volt az évszázadok során, amely soha nem volt a református egyház kezén.
Felújított külsővel
A város déli kapuja volt. Miskolc nagy része a reformáció idején felvette a vallást, de a mindszenti kápolna kis szigetként őrizte vallását a református tengerben. Ekkor a városrész lakói is reformátusokká lettek.
Balassáné Fánchy Borbála - aki a diósgyőri uradalom zálogbirtokosa volt, ezáltal a tapolcai apát kegyura és egy legendás önkényúrnő - katolikus intézményként próbálta megőrizni a mindszenti egyházat, melyet elfoglalt (!) és kiszakított az avasi református templom kebeléből. 1562-ben szépen felújította.
1606-tól a mindszenti templom a tapolcai apátsághoz tartozott. Névleg a katolikus egyház rendelkezett felette, de kegyura a diósgyőri uradalom volt. Fánchyék után pedig református zálogbirtokosok következtek, így a kegyúr a javadalom hasznát élvezte ugyan, de az egyházat nem istápolta. Azt biztosan tudjuk, hogy a kápolna 1631-ig működött. Az, hogy 1631 és 1706 között miként működött - ha egyátalán volt vallási élet a falak között -, arról nincs információnk. Marjalaki Kiss Lajos szerint nem, a legújabb kori kutatások szerint viszont elképzelhető.
1706-ban Petrik András egri kanonok, mint tapolcai apát, újjáépítette a kis kápolnát. Érdekesség, hogy itt használták fel az 1544-ben az avasi templommal egyetemben a török által leégetett Boldogasszony templom még megmaradt köveit - a Boldogasszony templom maradványai a mai Deák tér alatt vannak, vagy inkább ott voltak - és egy kis tornyot is kapott két haranggal. A kis torony építésének dátuma nem tisztázott. Lehet, hogy már megvolt, lehet, hogy ekkor építették.
Az Angster orgona
A 18. század elejétől erőszakos rekatolizáció kezdődött országunk ezen részén. Sokan tértek vissza a katolikus egyházhoz. Ekkor éledt fel az addig Csipkerózsika álmát alvó miskolci - mindszenti - egyház is. Egyre több római katolikus hívő lett a városban, egyre buzgóbb hitélet folyt itt. Sok miskolci katolikus család költözött Mindszentre.
Az 1720-as évekre romossá vált a kápolna, Altán (Althann) Mihály Frigyes tapolcai apát lebontatta, 1728-ban - egyes források szerint 1724-ben - új, nagy templom építésébe kezdett. Az egyházközség hivatalosan 1717-re teszi a templom , vagy inkabb az egyházközség alapítását. 1734-ben tűzvészben leégett a már meglévő tetőszerkezet, az építkezés kissé megrekedt. 1743-ra lett készen, de már Máriássy Sándor apát fejezte be az építkezést. A két tornya csak a falak magasságáig készült el. Védőszentjei Szent Péter és Pál apostolok lettek, 1744-ben szentelték fel. A templom bejárata fölött az építést befejező Máriássy Sándor és az azt elkezdő Altán Mihály családi címere látható. A felirat pedig az építtetők neveit őrzi.
„DEO PER OPTIMO MAXIMO HONORIS S.PETRI ET PAULI APOSTOLORUM. ECCLESIAM HANC MICHAEL AB ALTHAN SANCTÆ ROMÆ ECCLESIÆ CARDINALIS EPISCOPUS VACZIENSIS INCHOAVIT.ANNO.M.D.C.C.XXVIII. ALEXANDER MARIASY DE MARKUSFALVA EPISCOPUS THINIENSIS ABBAS DE TAPOLCZA TERMINAVIT.ANNO.M.D.C.C.XLIII.”
1738-ban állítják a ''Csupros'' Mária szobrot hálát adva annak, hogy egy országos pestisjárvány elkerülte a várost.
1761-ben új ispotályt építenek a templom mellett, 1778-ban elkészül az új plébánia épülete.
1776-ban Mária Terézia a görög katolikus egyháznak adta a tapolcai apátságot, Bacsiszky András munkácsi püspök lett az apát. Ezáltal jogot formált a mindszenti templomra görög katolikus hívei számára. Az ügyből hatalmas pereskedés kezdődött, tevékeny résztvevője volt a Kamara, az egri püspök és a királynő is. Rengeteg érv és ellenérv hangzott el mindkét oldalon, ezeket az udvar gondosan mérlegelte. Egyébként Miskolcon a görög katolikus hívek száma elenyésző volt, ekkor mindösszesen 104 hívővel rendelkeztek. 1778-ban döntött az uralkodónő, a római katolikusok kezén maradt a templom, az apátságot meghagyta a görög katolikus egyháznak.
,,(...)a tapolcai apátság birtokai közül kivette Mindszent falut Jenke prédiumával, s megszüntette a tapolcai apát kegyuraságát a mindszenti egyház felett, átadva az említett jogokat a kamarának." (Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III. - Egyházi, vallási élet, 871. oldal)
1855-ben készült el a főoltár képe, amely Szent Pétert és Pált ábrázolja, Kovács Mihály alkotása.
1864-ben szentelték fel a Kálvária kápolnát, Máriássy Sándor rokona, Máriássy Gábor egri kanonok ajándékát a mindszenti egyházközségnek.
A templombelső még a felújítás előtt
1880-ban nyerte el mai formáját, abban az évben, amikor visszatért Miskolc város kebelére Mindszent község is.
1857-ben a városban járt Ferenc József, látta a templom szépségét és azt is, hogy a tornyai nincsenek befejezve. Azonnal tett egy felajánlást, hogy az egyik tornyának építésének költségeit magára vállalja. A másik toronyra az egri érsek felajánlásából és a hívek adakozásából tellett. 1864-ben fejeződött be a tornyok építése eklektikus stílusban, melyek 62 méter magasak lettek.
1903-ban készült el a templom orgonája, Angster József által.
Négy harang teljesít szolgálatot a templomban:
- Mindenszentek királynéja nagyharang, 1325 kg
- Péter-Pál harang, 580 kg
- Kisharang, 330 kg
- Lélekharang, 100 kg
Miskolc felekezeti megoszlásának változásai:
| 1746 | 1771 | 1848 | 1869 | 1880 | 1900 | 1920 | 1949 | 2011 | |
| református | 86 % | 74% | 50% | 40% | 37% | 31% | 27% | 30% | 15,3% |
| rom.kat. | 8% | 20% | 21% | 30% | 33% | 38% | 42% | 57% | 29,3% |
| ortodox | 2% | 1% | 0,5% | 0,2% | |||||
| gör.kat. | 2% | 2% | 1% | 1% | 1% | 2% | 3% | 5,6% | 3,9% |
| izraelita | 1% | 2% | 20% | 20% | 20% | 21% | 20% | 1,9% | 0,1% |
| evangélikus | 1% | 1% | 7% | 8% | 8% | 7% | 7% | 4,9% | 0,9% |
| egyéb | 0,5% | 1% | 1% | 1% | 1% | 0,4% | 1,6% | ||
| ateista | 18,4% | ||||||||
| nem válaszolt | 30,5% |
2015-re elkészült a teljes külső felújítása, a belső jelenleg is zajlik. Nagyon fontos történelmi tény, hogy e sorok írója itt fogadott örök hűséget feleségének, szintén 2015-ben.
Források:
wikipedia
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1.
Miskolc története II-III-IV.
miskolc.varosom.hu
hellomiskolc.hu
Miskolc a millecentenárium évében című könyv
Dobrossy István - Kárpát Lászlói: A mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai
Dr. Halmay Béla: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont megyei községek
Gyulai Éva: Helyek és helyszínek egy kora újkori mezővárosban
boon.hu
muemlekem.hu
minap.hu
panoramio.com
