2017. október 07. írta: Reiman Zoltán

Palóczy László, aki a ,,Haza háláját kiérdemelte"

Palóczy László (1783. Miskolc - 1861. Pest)

Palóczy László

Liberális reformpolitikus, Borsod vármegyei alispán, országgyűlési jegyző, a református egyház gondnoka, Borsod vármegye főjegyzője. A miskolciak "népképviselőnek" is nevezték.

Református nemesi családban látta meg a napvilágot. Miskolcon a református kollégiumba járt, Pesten végezte jogi iskoláit. Nem származása, nem birtokai nagyságának köszönhette előrehaladását, hanem a saját tehetségének, tulajdonságainak.

,,Ő volt az első, aki magyar törvényeket szerkesztett, előtte mindig diák nyelven (latinul a szerk.) készültek a magyar törvények."

1806-ban már a vármegyéje szolgálatában állt, mint tiszti alügyész.

1825/27 között volt először országgyűlési képviselő. 1832/36 és 1839/40 között szintén követ, Szemere Bertalan oldalán az ellenzék tagja. Palóczy is ezt a négy alkalmat említi, több forrásban azonban ezektől eltérő adatokat találtam. A legtöbb helyen tévesen van az a bejegyzés, hogy az 1847/48-as országgyűlésen is tevékenyen részt vett.

Barabás Miklós festménye

,,Borsod megye rendeitől az 1825/7., 1832/36., 1839/40. és 1843/44. években tartott országgyűlésekre, mint közakarattal kiválasztott követ elkülddetem."

A vallásszabadság kérdésével foglalkozott leginkább, harcolt a református hittársaiért, a reformátusok védelmezőjeként is emlegették. Javasolta, hogy magyar nyelven vezessék az országgyűlés jegyzőkönyvét. Nagy jártassággal bírt a magyar és a világtörténelemben, kortársai szerint szinte minden napra tudott valami érdekességet mondani az aznapra eső történtekről.

,,Idézései elmések, mulattatók, egyben oktatók is voltak."

1839-től vármegyei másodalispán.

73b47e03b95fc01cbc06bd25f4110b04_e1b1c3ea48a3c07745d4b1e5a2e14014.jpg

A családi kripta a templom alatt

1849-ben a kormányt egészen Aradig követte. Egy rövid ideig Gyulán bujdosott, majd visszament Aradra és itt adta fel magát a császári biztosnak.

A Habsburgok azzal alázták meg, hogy arra kényszerítették 1850. március 15-én német nyelven mondja el védőbeszédét.

1850. áprilisában először kötél általi halálra, - teljes vagyonelkobzás terhe mellett - majd börtönbüntetésre ítélték. Szabadulás után visszatért szülővárosába, - 1854-ig nem hagyhatta el Miskolcot - visszavonultan élt, a református egyház gondnokaként.

1860-ban negyedmagával együtt felkérték, hogy írja meg az egy évtizede nem vezetett megyei közgyűlési jegyzőkönyveket. Ezt a feladatát is maradéktalanul teljesítette.

A képviselőtársai által állított emléktábla

1861-ben ismét elfogadta a nép akaratát, városunkat még egyszer utoljára képviselte az országgyűlésen, ismét korelnökként.

Közkedvelt, rokonszenves politikus és jó szónok volt. "Kerekfejű puritán"-nak hívta kedvesen az országgyűlés közönsége.

,,Mindenki figyelemmel fordult oda, midőn felemelkedett székéből a kedélyes öreg, a vastag, zömök alak, ősz hajával és nyírott bajszával."

Az Avasi Temetőben nyugszik. Temetésén Lévay József mondott búcsúbeszédet.

Emléktáblája van az Avasi Templom déli oldalhajójában, melyet képviselőtársai állíttattak 1864-ben:

Palóczy László szavazatai az 1848-as üléseken

,,Palóczy László. Az 1848. és 1861. országgyűlés képviselőháza korelnökének emlékül ki a képviselőház 1861. évi április hó 19. kelt határozata szerint: A Haza háláját kiérdemelte. Képviselőtársai."

Miskolcon utca viseli nevét. A Herman Ottó Múzeum Papszeri épületében van kiállítva az Aranytolla, amit a vármegyétől kapott álhatatos tevékenységéért.

Az Avasi Templom mellett található emlékműve és családi kriptája. 1869-re készült el, 600 mázsa szürke gránitból. Az emlékmű és kripta Vay Miklós, Izsó Miklós és Anton Wasserburger munkája. Szülőháza a Papszer 16. alatt található, Dobrossy István helytörténész emléktáblát szeretett volna elhelyezni rajta, sajnos ez nem valósult meg.

Palóczy aranytolla

Három gyermeke volt (Tamás, Judit, Magdolna), s 10 unokája. Mély szomorúsággal vette tudomásul, hogy Judit leánya egy itt állomásozó császári tiszthez ment másodszorra férjhez.

A Palóczy relikviákat Soltész Nagy Kálmán vásárolta meg városa számára, melyek megtekinthetők - a már említett aranytollal egyetemben - a Herman Ottó Múzeum Papszeri épületében.

Kevés olyan nagyszerű polgára volt a városunknak, mint Palóczy László. Élete, munkássága példaként utat mutathat sokunk számára. Sajnos kevesen ismerik életét és munkásságát, de hátha ez a cikk is változtat rajta valamelyest.