A vidéki városok közül Pozsony és Szombathely után Miskolcon indult meg a villamosközlekedés, - Pozsony már nem tartozik országunkhoz, Szombathelyen pedig már nincs villamos - amely idén volt 120 éves...
Belegondolni is elképesztő, hogy akár dédanyáink is a villamoson furikázhattak már...
A manapság közlekedő Skoda villamos a főutcán
1872-ben a lóvasút gondolata fogalmazódott meg a miskolci városvezetők fejében, illetve a legendás földalatti vasút - metro - ötlete is felmerült. A negyvenes évekbeli államosításig két cég, a Miskolci Villamossági Rt. és a Miskolc-diósgyőri Közúti Vasút Rt. működtette a villamost. A villamosvasút ötletét először (1895) Dr. Csáthy Szabó István vetette fel. Ezt a városi közgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg:
,,(...) Ez alkalomból testületünk kedves kötelességének ismeri, Dr. Csáthy Szabó István képviselő testületi tagnak a Miskolczi Közúti Villamos Vasút kezdeményezése és létesítése körül kifejtett tevékeny és kitartó munkálkodásáért méltó elismerésének kifejezést adni és egyidejűleg a város emelkedésére, a forgalom s kereskedelem élinkítésére jelentékeny közreható ezen alkotással szerzett nem csekély érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíteni."
Miskolc villamos hálózata 1897-1999
Az első terv még úgy szólt, hogy Felsőhámorig fog "futni" a villamos, később ezt elvetették. Hosszas huzavona után 1896. február 27-én érkezett meg az engedély egy fővonalra, a
- Tiszai pályaudvar - Gömöri pályaudvar - Búza tér - Széchenyi utca - Verestemplom
között és egy mellékvonalra,
- Búza téri "kiágazástól" a Szeles, Kazinczy, Szemere utcákon át a Népkertig.
Nézzük meg a fővonal alakulását a 120 év alatt:
- Tiszai pályaudvar – Szent Anna tér (1897–1951)
- Tiszai pályaudvar – Diósgyőr (1906–1951)
- Tiszai pályaudvar – Vasgyár (1951-1964)
- Tiszai pályaudvar – Diósgyőr (1964–2010)
- Tiszai pályaudvar – Felső-Majláth (2010 – jelenleg is üzemben)
A bécsi "piros" üzem közben
1896. március 19-én kötött szerződést a várossal Csáthy arról, hogy üzemeltetése után 50 évvel városi tulajdonba kerül a részvénytársaság. Ez így is történt, bár nem abban a formában ahogy ők tervezték, az államosításnak hála. A villamosvasút első garázsát a Tiszai pályaudvar mellett a Szinva parton építették, később ez lesz a híres Baross kocsiszín.
A villanyáram-hálózat kapacitása nem volt elegendő a villamos üzemeltetéséhez a városban, ezért egy új villanytelepet hoztak létre, melyet ezzel együtt a közvilágításra és magán célokra is fel tudtak használni. A sínek fektetése is sok gondot okozott az építőknek. A főutca a munkálatok alatt szinte járhatatlan volt, így a fuvarosok a rosszabb minőségű mellékutakra kényszerültek. Akadozott a szállítás a vasgyárba/ból is. Zúgolódás volt mindenhonnan, de a városháza tartotta a hátát.
Miskolc vasúti hálózata
És eljött a nagy nap!
1897. július 10-én (egyes források szerint 11-én) megindult a forgalom. Miskolc és a Verestemplom között, 12 perc volt a menetidő. Az első napon 7615 volt az utaslétszám, amely 1901-re 558 905 fő nappali és 32 677 fő éjszakai utasra emelkedett. December 30-án megalakult a Miskolczi Villamossági Rt.
,,Miskolc első villamosmozdonyát a Ganz gyártól vásárolta a helyi közlekedési cég, amelyet akkor még MVV-nek hívtak. A jármű az I-es (római 1-es számú) pályaszámot kapta - tehát MVV-I-esnek keresztelték -, és csak 1967-ben selejtezték le! Tehát a legelső miskolci villamoskocsi 70 esztendőn át volt működőképes!''
A következő mérföldkő a villamos életében a hejőcsabai szárnyvonal építése volt 1909-ben, amin 1910-ben indult meg a közlekedés. 1912-ben kiegészítették a várossal történt szerződést sok fejlesztéssel, ami azonban a háború miatt elmaradt. Bár a népkerti mellékvonal megszüntetése szinte azonnal felvetődött, mint láthatjuk, inkább a hosszabbítás - egészen az akkor még különálló Hejőcsaba településig - mellett döntöttek.
1931-ben a Villamossági Rt. 3,5 millió pengő kölcsönt adott a városnak, ennek fejében az évi nyereségrészesedését csökkentették. Még ebben az évben az Rt. beolvadt a Részvénytársaság Villamos és Közlekedési Vállalatok Számára elnevezésű trösztbe.
1941-ben az üzemeltető és a város újra szerződést módosított, meghosszabbították 1977. december 31-ig(!!!). Ez nyilvánvalóan nem valósult meg.
Az adventi villamos kívülről...
A városi vonal megindulásával egyidőben a diósgyőriek sem vesztegették idejüket. Török Emil budapesti vállalkozó 1905. augusztus 18-án alapított társaságot az üzemeltetésre és építésre, Miskolc-diósgyőri Helyiérdekű Vasút Részvénytársaság néven. Székhelye Miskolc, alaptőkéje pedig 927 000 korona volt.
,,Ezen engedélyokirat erejénél fogva Török Emil vállalkozó mérnök, budapesti lakos engedélyt kap és kötelezettséget vállal arra, hogy a miskolczi városi villamos vasút vöröstemplomi végkitérőjéből a Miskolcz-diósgyőri törvényhatósági út mentén Diósgyőr-vasgyár telep beépített területének érintésével Diósgyőrig vezetendő helyi érdekű gőz- és villanymotoros üzemű, rendes nyomtávú vasutat az alábbi feltételek alatt megépítse és az a jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsa."
Tehát 1906-tól már Diósgyőrig utazhatott az, aki megváltotta jegyét a villamosvasútra.
Az utaslétszámot ezentúl pályakilométerben mérték:
1908: 195 391
1909: 217 330
1910: 254 633
1912: 309 863
1917: 751 737
1918: 798 891
...és belülről
1914-ben már évi 98 000 korona volt az árbevétel.
1918-ban a Tanácsköztársaság idején változások történtek a vezetésben és a bérezésben, a vörösök elveinek megfelelően, így sikerült az eddig jól működő társaságot lezülleszteniük rövid idő alatt. Utánuk jött a gazdasági válság a háború után és a viteldíj emelése. Ezalatt csökkent az utasforgalom, 1920 415 000 korona mínuszt "hozott a konyhára." 1922-ben pedig már túllépte az alaptőke 50%-át, a cég a felszámolás közelébe került. Megmentése érdekében a minisztérium - akinek volt tulajdonrésze a társaságban - közúti vasúttá nyilvánította a társaságot 1923-ban, így felmentést kapott visszamenőleg is az útadó fizetése alól, ezzel túlélte a nehéz időszakot.
1925/27 között jelentős pályafelújítási és karbantartási munkálatok folytak - elsősorban a felszabadult tőkéből - a vasút teljes hosszában.
Fejlesztéseket eszközöltek a profit növelése érdekében. 1928-ban a Szinvavölgyi Erdei Vasút és az egyre jobban elterjedő gépjárművek jelentősen csökkentették a forgalmat. A menetidő csökkentése volt a cél, - azt gondolták ezzel vissza tudják csábítani az utasokat - ezért 100 000 pengős beruházásra is hajlandóak voltak. Ennek eredményeképpen a Miskolc - Vasgyár közötti menetidő 15 percről 7,5 percre rövidült, a Vasgyár - Diósgyőr közötti 30 percről 15-re csökkent. Sajnos időközben a Vasgyárban - 1930-ban, a nagy gazdasági világválság miatt - elbocsájtások voltak, így ez a terv is dugába dőlt, nem emelkedett az utasszám. 1932-ben közvetlen Diósgyőr - Tiszai pályaudvar járatokkal próbálták fellendíteni a forgalmat, majd 1933-tól bevezették a viteldíj kedvezményeket is.
Zárójelben jegyezném meg, hogy fogalmam sincs honnan volt a Villamossági Rt.-nek 3,5 millió pengője kölcsönbe a városnak - amikor az üzlet sem ment túl jól -, pedig igy történt. A város kért - és kapott - kölcsönt a közlekedési cégtől.
A "Bengáli" a Tiszain
1939-ben tűnt úgy végre, hogy kilábalnak a válságból és a háborús években is nőtt az utaslétszám. Egészen 1944. november 17-ig, amikor leállt a forgalom és csak 1945. januárjában állt helyre teljes egészében.
A villamosközlekedés megindulása óta mindvégig sok reklamáció, panasz érkezett a társasághoz. Elsősorban a lassúsága és a nehézkes működési elvei miatt. De nézzük meg a korabeli társaság etikai kódexét:
,,A vaspálya személyzete az utasokkal szemben ildomosan és előzékenyen viselni, nőknek, gyermekeknek és öregeknek a le és felszállásnál segíteni, a vasúti árszabályhoz szigorúan alkalmazkodni, a vágányon lévőket a kitérésre idejekorán figyelmeztetni, utczakeresztezéseknél a menet sebességét mérsékelni, s általában a balesetek kikerülése czéljából mindent megtenni kötelesek."
És lássunk egy panaszoslevelet is a régmúlt időből, a Magyar Jövő 1925-ös számából:
,,(...) A Tiszai pályaudvarra megérkező utasoknak esetenkint mindig 15-20 percig kell várakozniok a villamos kocsiban, míg az valahára elindul. A kalauzok ugyanis először egy személykocsit tömnek meg hering módjára utasokkal, s csak ha ez tömve van, akkor akasztják reá a másik személykocsit, de micsoda procedúrákkal! (...)
Kérjük az államrendőrség abbéli ellenőrzését is, hogy a villamoskocsiban tényleg csak annyi utas álljon, ahány állóhelyet ott a vasúti és hajózási főfelügyelőség engedélyezett s ahány állóhely a kocsiban fel van tüntetve, nehogy az összezsúfolt utasok akár szorongástól rosszul legyenek, akár egymás lábára taposva, egymásban akaratlanul kárt tegyenek.
Tisztelettel:
Egy mindennapi villamos utazásra ítélt miskolczi lakos"
2016. decemberében durva baleset borzolta a miskolciak idegeit. A figyelmetlen sofőr kiütötte a villamost a sinekről a főutcán, ami ezáltal egy épületnek csapódott. A balesetben öten sérültek meg.
1950-ben a Tiszai - Marx tér közötti szakasz kétvágányosítása kezdődött, amelyet 1952-ben adtak át.
1951-ben épült a 3,8 km-es tatárdombi szárnyvonal, ezzel együtt vezették be a villamosok számozását.
1959-ben a hármas út Hejőcsaba irányában négysávosra bővült, ezért olyan tervek születtek, hogy házakat bontanak el a villamosvonalnak, melyet egészen Tapolcáig vezetnek majd ki. A terv drágának bizonyult, inkább a szárnyvonal megszüntetése mellett döntöttek, melyre 1960-ban került sor.
1963-ban kétvágányosították a Marx tér - Diósgyőr közötti szakaszt is, ekkor épült a diósgyőri végállomás. Ennek átadása 1964. januárjában volt, ekkor vezették be az új járatszámozást is.
1971-ben épült a Gömöri felüljáró, amely sok közlekedési problémát megoldott.
1973-ban épült a Szondi György utcai autóbuszállomás, 1974-től a villamosoknak is itt volt a tároló/parkoló helye. Ekkor szűnt meg a Baross kocsiszín.
1976-ban a tatárdombi szárnyvonal is megszűnt, csak egy körülbelül 200 méteres szakasz maradt, melyet a DVTK meccsek alatt használják mentesítő járatok indítása céljából.
1989-ban szűnt meg a 0-ás Vasgyár - Marx tér - Vasgyár körjárat, 1993-ban pedig a 3-as Vasgyár - Diósgyőr.
A Zöld Nyíl project folyamatban
1964-1976 között 4-es számozással közlekedett a tatárdombi műszakos járat.
1994-ben komoly rekonstrukcióra került sor az Újgyőri főtér (Marx tér) - Diósgyőr vonalon.
A karácsonyi időszakban Miskolcon adventi villamos rója a pályákat különlegesen feldíszítve az alkalomhoz illően, általában november végétől a karácsonyi időszak végéig.
,,2009-ben Miskolcon kezdetét vette a város történetének egyik legnagyobb és talán a legtöbb embert érintő beruházása, a nagy villamos projekt. A program célja az volt, hogy Miskolcon a világ egyik legmodernebb villamosközlekedése jöhessen létre. A projekt hivatalos neve "Miskolc városi villamosvasút fejlesztése" az Európai Unió támogatásával az Európai Kohéziós Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg, a Közlekedési Operatív Program prioritási tengelyében. Az Európai Uniós forrásból finanszírozott program jogi, gazdasági és műszaki előkészítése már 2006-ban kezdetét vette."
A program neve Zöld Nyíl project volt és teljesen felújították a pályákat az egész szakaszon, továbbá egészen Felső-Majláth-ig kivezették a vonalat. Új vonalhoz új villamos járt, a Bengáli "családot" lecserélték egy hiper-szuper járműcsaládra. Illetve ez így nem pontos, ,,a bengálikat 1991-től kezdték kivonni a forgalomból, előbb visszaszorultak a kettes vonalra, majd 2004-ben az utolsót is kivonták és csak a 100-as pályaszámú valamint a 151-es marad meg nosztalgiakocsinak. A bécsi villamosok 2003-ban kezdtek érkezni, 2004-től közlekedtek kizárólagos típusként a kettes vonalon és 2015-ben búcsúzott el tőlük a város, már csak nosztalgiajáratként közlekedik egy darab. (Például éppen ma is. :D) - Tajthy Ákos pontosította írásomat, melyet köszönök neki
,,Miskolc 31 db alacsonypadlós, a világ legkorszerűbb járművei közt számon tartott villamosszerelvénnyel gazdagodott, amelyek kiválasztásánál a lakossági vélemények hangsúlyos szerepet kaptak."
Jelenleg a miskolci vonal 18 kilométer hosszú, 2 vonal és 24 állomás található rajta. 6 Tátra és 31 Skoda villamossal rendelkezik városunk. A napi forgalma a miskolci villamosnak 39920 fő, a 2009-es adatok szerint.
Az új miskolci villamos "alaprajza"
Skoda Forcity Classic 26T
A Skoda Transportation cég gyártja, 232 fő fér el rajta és 56 db ülőhellyel rendelkezik. Alacsonypadlós és ő a gyártó eddigi legszélesebb villamosa. Az első 2013. julius 2-án érkezett városunkba, majd 2014. decemberéig még 31 darab. Jelenleg csaknem teljes egészében ők közlekednek a viszonylatokon. Ingyen WIFI is jár a megfáradt utazónak.
Tatra KT8D5
Csehországból érkezett a közkedvelt Tátra, melynek 231 fő volt a "befogadóképessége", 54 ülőhellyel rendelkezett. Bosznia-Hercegovina, Észak-Korea, Csehország, Szlovákia, Németország városaiban is találkozhat(t)unk velük. Jelenleg 4 áll útra készen Miskolcon. Az első 1991-ben került hozzánk, majd 1992-ben 9, végül '96/97-ben még 8 darab.
E, E1, E2
A "fapados" bécsi. Miskolc, Bécs, Graz, Szarajevó, Krakkó, Gliwice, Craiova, Braila, Rotterdam. Ezen városok utcáin jöhet(ett) velünk szembe a nálunk már nem közlekedő közkedvelt villamosunk. Az SGP és a Lohner cég gyártotta, melyeket megvett a Bombardier. 126 fő álló- és 34 ülőhellyel rendelkezett, létezett a hozzácsatolt "formáció" is. A régi sárga villamosok végleges kiváltására érkeztek. Összesen 18 darab jött belőlük, 2003 és 2015 között közlekedtek.
FVV CSM
Becenevén "Bengáli", zajos, koszos, vasszagú és szétrázta a lelked, de a miénk volt. Magyarországi villamoscsalád tagja. Budapesten kezdték gyártását, melyet Debrecenben folytattak. 201 fő álló- és 38 ülőhellyel rendelkezett. Szeged, Miskolc, Budapest, Debrecen utcáin zakatolt. Városunk cserélte le őket teljesen először a többi nagyváros előtt. Maradt még kettő nosztalgia villamos a város tulajdonában, akárcsak a bécsiekből is egy-egy darab.
A dal...
,,A miskolci villamosról egy dal is született. A Styx együttes Miskolci villamoson című dala 1967-re datálható, a legelső miskolci villamosmozdony leselejtezésének idejére. A Reflex zenekar ebből a dalból készített egy vidám feldolgozást 2015-ben, amihez alkottak egy videót is, melyben feltűnnek a miskolci villamos történetének "emlékképei"."
https://www.youtube.com/watch?time_continue=25&v=dO8RtgIcq_E
Források:
Seresiné Szegőfi Anna: Adalékok a Miskolc város közlekedésének történetéhez
Dobrossy István: Miskolc a millecentenárium évében 2.
villamosok.hu
boon.hu
Wikipédia
hellomiskolc.blog.hu
hellomiskolc.hu
zoldnyil.hu
miskolc.hu
mvkzrt.hu
turizmus.com
origo.hu
mison.hu
urbanrail.net
urbanistablog.hu
Szojka Ágnes képgyüjteménye
A Miskolc a múltban facebook csoport képei
