2017. november 29. írta: Reiman Zoltán

Csakis fából és deszkából... A Deszkatemplom évszázadai

A Belvárostól nem messze a Tetemvár oldalában legendás templom magasodik. A Deszkatemplom Miskolc emblematikus épületei, különleges helytörténeti emlékei közé tartozik. A fából készült épülettel az idők vasfoga gyakran elbánt, ezért többször is újjáépítették az évszázadok folyamán. Különlegessége teszi városunk ékességévé. És ez így lesz, míg e földön Istenhívők élnek. Nézzük a történetét!

Az első templomról a domb oldalában hiteles adatunk nincsen, sem az építéséről, sem a felszenteléséről. Valószínűleg először a temetőt hozták létre, - a Nagyboldogasszony templom és temető pusztulása miatt - később igény lehetett egy imahelyre a területén. A keletkezést illetően némi támpontot - egész pontos támpontot ad, persze, ha az elmondottak megfelelnek a valóságnak - a Bató István elmondása, miszerint 1637. szeptember 13-án volt az avató ünnepség.

,,Hogy a templom 1637-ben épült, szüleiktől, ők ismét szüleiktől, azok pedig Négyesi Szepessy István főgondnoktól hallották."

Az első biztos forrásunk a város jegyzőkönyvéből való, egy 1698-as jegyzőkönyvéből:

,,Ebben az esztendőben zsindelyeztették meg a Külső Temetőben lévő Isteni szolgálatra rendeltetett helyet."

Gyaníthatóan ez is fatemplom volt már. A kezdetekben ravatalozásra használták, csak később, a 17. század végétől miséztek benne, amikor hívők nagy száma ezt megkövetelte.

,,Az első templom kialakítására Balogh Ilona Magyar fatornyok című könyvéből, valamint Várady József Tiszáninnen református templomai című könyvéből következtethetünk. A magyar építkezés körében főként a boronafalas és a sörényfalú építési módok voltak elterjedve, de ennek az építésmódnak eltérő válfaját is megtalálhatjuk, amely nagy, széles, vízszintesen elhelyezett vastag deszkából állt. Ilyen móddal készülhettek mindazon templomok, amelyeket ,,deszkából épült templomnak" neveznek."

Balogh Ilona tizenegy deszkából készült templomot talált, Várady József pedig harminckettőt azonosított be az országban. Ezekre a különleges alkotásokra vigyáznunk kell, sokkal sérülékenyebbek, mint kőből épült társaik.

Érkezik a harang díszes kiséretben 1938-ban

,,Az első Deszkatemplom egyszerű, a tetemvári domb rétegvonalaival szöget bezáró, keletelt, téglalap alaprajzú, favázas, sövény falazatú, kontyolt nyeregtetős zsindely fedésű épület lehetett."

A régi Deszkatemplom 1937-ben

A második templom 1724-ben épült, erről hiteles dokumentum is rendelkezésünkre áll.

,,Miskolc városának külső temetőjében, Istentiszteletre rendeltetett hajléknak építésére, edgyünnen s másunnan Istenhez való buzgóságból controlláltatott jóakaratbéli kötelességekről s segítségekrül írva laistrom: Ao 1724. die 1. Maji."

Tarczali Sámuel az avasi templomban szervezett gyűjtést a hívek között. Ennek eredményeképpen 39 forint és 89 korona gyűlt össze. Ezt a pénzt még egyéb adakozással egészítették ki, így pontosan 136 forintot és 90 dénárt adtak át Miskolc akkori főbírójának, hogy a templomot teljes egészében újítassa fel. Faragó János ezt elfogadta és megfogadta a hívek kérését. Na de honnan a Deszkatemplom név?

,,Figyelemre méltó, hogy a templomot, úgy amint van, a deákok karjával együtt, helybeli molnárok és ácsok építették fel. Elhasználták az oszlopokon és az ezeket tartó sínvasakon kívül 117 deszkát az oldalfalak kiképzéséhez s a "deszka templom" elnevezés valószínűleg innen ered."

Mint fentebb említettem, a 17. század végéig csak ravatalozásra használták, a 18. század végére viszont úgy megnőtt a hívek száma, hogy vasárnap két-két misét tartottak az avasi és a Deszkatemplomban. Ezért az eklézsia úgy döntött, hogy új templomot építenek. Ekkor kezdték építeni a "Kakastemplomot". Amikor elkészült az új templom 1808-ban, - 1806-ban a "deszka" elbontása is felmerül - újra ravatalozóként szolgált 1818-ig.

A templom az 1997-es tűzeset után

Az evangélikus templom leégése miatt két esztendejig itt tartotta Istentiszteleteit az evangélikus közösség. (villám csapott a templomba).

1825-ben a környék hívőserege arra kérte a református egyháztanácsot, hogy a három nagy egyházi ünnepen ismét tartassék Istentisztelet. Különleges hangulata miatt mindig szerették a "Deszkát" az emberek.

1844/45-ben az új templom tűzvész utáni helyreállítása - és javítása - miatt ismét naponta rendeztek miséket a templomban.

1874-ben a templom életveszélyessé vált. Az egyházközség nem rendelkezett elegendő tőkével a helyreállításra, ezért Bató István vagyonából áldozott a felújításra, vállalta a költségeket. Bató István a nagy városi "mecénás", miután gyermekei elhunytak, valami maradandót szeretett volna alkotni. Valami olyat, ami miatt még sok-sok évtized, évszázad után is emlékszik reá a város közössége. Ezt templom formájában látta biztosítottnak. Noha az az objektum már nem áll, a Deszkatemplommal mindörökre összefonódott a Bató család és története.

,,Engedtessék meg neki Eszter leányuk emlékezetének jótékony tettek által megörökítése végett, annak emlékezetére, miszerint 1864 karácsony első napján ebben a templomban élt utoljára velük Úrvacsorával Eszter lányuk, s hitvesével Imre Eszterrel együtt építsék ujjá saját költségükön az elavult és használhatatlanná vált Deszka-templomot."

Még '74-ben elkezdték a munkálatokat, melynek költsége 1788 forintra rúgott. István úr végrendeletében nagyobb összeget hagyott a templom fenntartására is, meghatározván, hogy amíg élnek református vallásúak városunkban, csak fából és deszkából épülhet újjá a templom.

,,...az ugynevezett Deszkatemplomra az a mellett lévő temető helyiségre, az árkai tisztántartására, az árkok megújítására, a temető körül fásításra és rendezése czéljaira, valamint fentebb megnevezett szüléink és néhai Bató Mária és Katalin rokonaink külön sirjainak minden tavasszal felhantoltatása, téli zölddel vagy lóherével behintésére, illetve beültetésére 300 azaz háromszáz osztrák értékű forint. A hagyatéki épületek rendben tartása, javítása és tűzkár elleni biztosítására szintén évenkint 500 azaz ötszáz értékű forint leszen kiadandó."

A belső tér épülőben (1999)

Eljött ennek az épületnek a romlása is, az 1920-as években ismét életveszélyes állapotba került. 1929-től már csak az ünnepeken miséznek a templomban. 1933-ban a hívek követelik elbontását. Persze mindezt úgy, hogy új templomot emelnek a régi helyén. 1936-ban végre elhatározza magát az egyháztanács is. Egy olyat akartak alkotni, amire Bató István is büszke lenne és országosan is ismert és elismert lesz. Én úgy gondolom, hogy ezt sikerült is elérniük. Persze ez nem volt egyszerű, már a lebontásnál falba ütköztek, a szó minden értelmében.

1937. március 12-én nekifogtak az elbontás előkészületeinek, azonban tudomásukra jutott, hogy a templom műemlék, tehát az Országos Műemlék Bizottság engedélye kell hozzá. A hivatal Dr. Lux Kálmánt küldte a helyszínre állapotfelmérésre.

A győztes ,,Hit" pályamű

Lux Kálmán pedig jött, látott és felmért. Áldását adta a bontási munkálatok elkezdésére. Ez az akadály elhárult, mindenki fellélegezhetett.

,,Méltóságos Püspök Úr!

Tisztelettel értesítelek, hogy hatóságomhoz a műemlékek orsz. bizottságához intézett mai jelentésemben, tegnapi helyszíni szemlém alapján jelentettem, hogy a miskolci református Deszkatemplomnak nincsen semmilyen műemléki jellege és a lebontás megengedését javasoltam. Minthogy a Deszkatemplom a lajstromban szerepel szükséges, hogy az épület lebontása előtti külsejéről és belsejéről fényképek, az építmény állagáról műszaki rajzok készüljenek. Leszih Andor bizottsági lev. tagunk volt szíves ezek elkészítését megigérni.

Mély tisztelőd

Dr. Lux Kálmán"

Ezek után elkezdődött a templom búcsúztatása. Szerencsére a korabeli tudósítás ad egy "képet" számunkra az esemény mikéntjéről. 1937. szeptember 12-én ezt írta a Felsőmagyarország nevű lap:

,,Református hívők százai búcsúztak el szombat este a három évszázados Deszkatemplom szúette gerendáitól, rozzant falaitól, hiányos zsindelyeitől, három évszázados legendás emlékeitől. A rokkant templom rozoga deszkái soha nem láttak ekkora tömeget. (...) Hétfőn recsegve-ropogva háromszáz év súlyával, terhével, szélviharával, történelmével elsorolhatatlan emlékével romokba roskadozó a templom."

A lebontása gyorsan sikerült, egy hét alatt eltűnt a régi imaház. A hívek zarándokhelye lett a munkaterület, mindenki szeretett volna belőle egy-egy darabot eltenni emlékbe. Vajon lapulnak-e meg ilyen emlékek városunkban? Padlásokon, pincékben, kis kerti hazikókban? Valószínűleg a leszármazottak sem tudják minek a mementóit őrizgetik és gyaníthatóan sok ilyen emlék a kukában "landolt" az elmúlt nyolcvan év során.

Az új torony a helyére kerül (1998)

Az új templom terveire négy pályamű érkezett. A nyertes a ,,Hit" pályamű lett, melyet Vitéz Herczegh Zsigmond neve alatt "neveztek", de titokban a terveket barátja Szeghalmy Bálint készítette, aki egy másik pályázattal is indult. Szeghalmynak egyébként akkoriban peres ügyei voltak miskolci vallalkozókkal, ezért:

,,Mivel a polgármesternél az ellene folyó támadások miatt egyedi tervezésre az engedélyt nem kaphatta meg, de a zártkörű pályázaton már részt vehetett, ezt meg is tette barátja és saját neve alatt is."

Szeghalmy (Herczegh) díjnyertes terve előreláthatólag 54 995 pengőbe került a presbitériumnak, ezért kölcsönt vettek fel a Gazdák Biztosító Szövetségétől.

1937. szeptember 4-én a presbitérium felhatalmazza Herczegh Zsigmond tervei megvalósítására. Az ajánlatok utáni költség már 63 000 pengőre rúgott.

Az új templom alapkövét 1937. szeptember 26-án helyezték el.

,,Templomunk épült Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzóságának 17. esztendejében. Miskolc város főispánja, Kövecsesi Lukács Béla, polgár-mestere Dr. Halmay Béla. A trianoni békeparancs keresztjét hordozó nemzetünknek hitvallása ez: ,,Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen."

1938. szeptember 4-én szentelték fel a harangokat, az eseményről a Református Egyházi Értesítő tudósított:

,,Aki részt vett benne, bizonyára soha nem fogja elfelejteni azt a gyönyörű lélekemelő ünnepséget, amelynek keretében szenteltük fel szeptember 4-én, vasárnap az új deszkatemplom két ajándékharangját és avattuk fel dr. Tüdős István és dr. Révész Kálmán néhai jó lelkipásztorainknak és püspökeinknek a síremlékeit.(..)"

A templom orgonáját 1950-ben építették be, - Rieger orgona - majd 1956-ban fejlesztettek rajta (bővítették).

A toronyban a keresztgerendán rovásírásos feliratot talált - és fordított le - Sólyom Ferenc 1986-ban:

,,Álott e helyen már 1688-ban ref. temetőn tetemvári fatemplom, később 1724-ben ugyanezen helyen a ref. Deszkatemplom épült ide. Faraga Tarczali János főbírósága és Sámuel prédikátor idejében."

A templom átvészelte a második világégést is kisebb találatokkal. 1973-ban új orgonát kapott a gyülekezet, 1981-ben tetőfelújítás következett, majd 1984-ben a belső tér is megújult.

1997. december 4-én hajnalban tragikus esemény történt. Egy elborult elméjű fiatalember felgyújtotta a templomot. A gyorsan kiérkező tűzoltók minden küzdelme ellenére teljesen kiégett. Már másnap létrehozták a ,,Miskolci Deszkatemplomért Alapítványt". Kobold Tamás polgármester pedig Újváry Andor főépítészre bízza meg az ismételten újjáépülő templom építésének irányítását. Országos összefogás indult az imaház javára.

1999. április 9-én volt a műszaki átadása az új Deszkatemplomnak. Az új orgona 2000-ben került beépítésre. Fontos megjegyezni, hogy az épület a Szeghalmy Bálint tervei alapján készült templom másolata. A hivatalos felszentelésre 1999. május 2-án került sor.

,,A vezető tervezője Puskás Péter, az újjáépítést Simon Gábor építész vezette."

Szomorú érdekesség, hogy Szeghalmy másik ékessége a Rákóczi torony is hasonló körülmények között pusztult el, még 1956-ban.

A templom külső megjelenésében ,,erdélyi emlékeket ébreszt, melyet fokoz a temető aljában lévő székelykapu is". Mindez nem véletlen, hiszen Szeghalmy Bálint erdélyi származású volt. A temető szépsége, romantikussága, melyet a különleges fatemplom csak fokoz, nem marad el az avasi templomot körülölelő sírkertje hangulatos - már ha lehet ilyen mondani egy temetőre - látványa mellett.

A templomon emléktábla van elhelyezve az utolsó (újjá)építésről is:

,,E szent hely a keresztyénség és a magyarság áldozatából újjáépült hamvaiból, felszentelték Orbán Viktor miniszterelnök és Kobold Tamás polgármester jelenlétében. Egyedül Istené a dicsőség!"