2018. február 06. írta: Reiman Zoltán

Ahol a Rakócziak legyőzték a királyt - Görömböly története

Ősi település Miskolc szélén, amely ma már városunk része. Csendes, nyugodt környezetben a Bükk lábánál, hangulatos borospincéivel kedvelt a miskolciak körében. Büszkék gyökereikre, ápolják hagyományaikat. Sokak szerint szláv eredetű az elnevezése, - ugye manapság az a divat, hogy mindent a szlávokhoz kötünk - de egy ilyen szép magyar helységnevet, mint a Görömböly, eszünkbe ne jusson szláv eredetűnek minősíteni. Ott vannak erre a nyelvészek, akik efféle badarságot állítanak, állíthatnak.

Az őskor óta lakott hely volt ez a vidék. A helység közelében, a Kereszthegy egyik barlangjában őskori leleteket találtak a kutatók.

A Miskóc nemzetség birokainak része volt a honfoglalás utáni időkben. Ők a település egy részét Tapolcának adományozták. A 14. században pedig a Széchy család kezébe került Görömböly egésze. 1365-ben aztán a királyhoz került vissza a település kegyurasága.

Ruszinok

,,A ruszinok egy köztes szláv nép, Európa kellős közepén a Kárpát-medence olvasztótégelyében , a Kárpátok hegyláncainak északi és déli lejtőin. Hazájuk, mely Kárpátaljai Rusz néven vált ismertté a keresztúton terül el, ahol Ukrajna, Szlovákia és Lengyelország határai találkoznak. (...) Állítólag a ruszinok ősei fehér horvátok voltak."

,,A mai ruszinok, a mai oroszok és a mai ukránok nemzeti öntudata nem azonos, mert a hajdani keleti szláv Ruszból más-más területen és úton alakultak ki. A ruszin népnek soha nem volt vezetői rétege, hanem többségük alacsony osztályba tartozó jobbágy, zsellér és pásztor volt. Emiatt nehéz volt összefogni az egész kárpáti ruszin népet."

Sokan azt állítják azonban, hogy a kárpátaljai ruszinok nagy része "elszlávosodott" magyar.

Görömböly nevével egyébként először 1358-ban találkozhattunk. 1393-ban pedig már oklevélben említik, amit Jolsvai Leusták nádor és Kaplai János országbíró adott ki.

A 16. században a Szendrői vár tartozékaként találjuk. Érdekesség, hogy a Szendrői vár kapitánya a miskolciakat egy rendeletben eltiltotta a görömbölyi és tapolcai erdők használatától. Szintén érdekes tény, hogy ebben az időben a településen már volt egy Lengyel szó nevű helyrésznév, ami talán a szlávok első megjelenésére utal.

A 17. században egy zálogszerződés folytán a Rákóczi családhoz került. Furcsa eljárás következett ekkor. II. Mátyás magyar királyunk úgy gondolta, hogy mert ő az uralkodó, ezért neki mindent lehet. 12 000 forintért másnak adta a települést. Azonban a Rákóczi család sem volt rest, a megyéhez fordult, perre vitte a dolgot. És hogy-hogy nem, a megyei bíróság őket hirdette ki győztesként. Végül megegyeztek a királlyal, még 3000 forint "leszurkolása" után végleg övéké lett a település tulajdonjoga. A 17. században tehát a Rákóczi és a tapolcai apátság birtoka volt a terület. Görömbölyön II. Rákóczi Ferenc mellszobra is megtalálható.

A török hódoltság idején sanyarú körülmények között tengődött Görömböly. Egyre több adót kért a török, egyre több juttatást, így a terület majdhogynem elnéptelenedett. A török idők elmúltával Dunántúlról érkező telepesek népesítették be a területet. Már-már úgy tűnt, a település kilábal válságából, amikor, a 18. század elején pestisjárvány sújtotta a települést, mely jelentős veszteségeket szenvedett. Ekkor magyar lakosai nagy része a környező településekre költözött. Az elköltözöttek helyét tót és ruszin telepesek vették át, akik már előzőleg is megtalálhatóak voltak Görömbölyön.

A 18. században itt is, mint városunk és országunk egész területén, erőteljes rekatolizáció kezdődött, ekkor költöztettek a településre még nagyobb számban ruszin telepeseket, akik a görög katolikus vallást gyakorolták. 1749-től vezető szerpet töltött be az egyházközségük, hozzájuk tartozott Miskolc, Diósgyőr, Kisgyőr, Hejőcsaba, Mályi és Szirma görög katolikus népessége.

1776-ban a görög katolikus püspök a tapolcai apátsággal Görömbölyt is megkapta. Az 1810-es összeírás szerint ruszin és magyar nyelven beszélnek a település lakosai.

Filoxéra

,,Amerikából származó kártevő, más néven a szőlőgyökértetű. A szőlő gyökerén ún. gubacsokat képez, ezzel megfojtva a növényt."

1875 és 1897 között Magyarország szőlőinek 60%-át pusztította el.

1849. július 24-én Görömböly és Mályi között ütközötek meg Pöltenberg Ernő és Cseodajev orosz parancsnok csapatai a szabadságharc alatt. Valahol kutatásaim során olvastam, hogy az orosz katonák nagyon meglepődtek azon, hogy "orosz" népességet találtak országunk ezen részén.

1902-ben kapott nagyközség rangot, 1950-ben Miskolchoz csatolták. Azóta békésen éli mindennapjait és csendes, nyugodt, falusias hangulatával üde színfoltja városunknak.

A görömbölyi pincesor

A 16. századtól a 19. század végéig a település életében meghatározó szerepet töltött be a szőlőtermesztés, híres volt a görömbölyi bor, akárcsak a miskolci. A Bükk-aljai borvidékhez tartozott(zik) az itt termesztett szőlő. Mint oly' sok helyen, itt is a filoxéra tette tönkre a szőlőket. Három sorban lapulnak a pincék a domboldalban. A Meleg-oldalban, Garócza dűlőben és az Ág-hegyen találhatóak a pincék. Rendszeresen szerveznek rendezvényeket a pincesorok között.

2011-ben a középső pincesoron Ruszin Pince Emlékhelyet állítottak a hagyományőrzők. Fotók és történeti leírások is találhatóak az emlékhelyen, mely a ruszinok és a bor- és szőlőtermesztés kapcsolatát mutatja be.

Görögkatolikusok

,,A magyar görögkatolikus egyház a római katolikus egyház része, az úgynevezett keleti katolikus egyházak egyike."

Az ortodox híveknek nem volt egyházuk a korabeli Magyarországon. 1646-ban Ungváron az ortodox püspök Partén Péter és 63 papja letette a katolikus hitvallást. Ezzel csatlakoztak a római katolikus egyházhoz. Érdekesség, hogy papjaik a nősülés kiváltságát megtarthatták.

A görögkatolikus templom

1795-ben épült kőböl először görögkatolikus templom Görömbölyön, amely az 1834-es földrengés során annyira megrongálódott, hogy le kellett rombolni. Ezután csak 1868 körül épül újjá a régi fatemplom helyén, addig a római katolikus templomot használták a hívek. A templom ékessége a 20. századi ikonasztazion.

,,1712-ben a rutén betelepítéssel már valószínűleg felépült az első görögkatolikus templom is fából. A romos római katolikus templom mellé. 1734-ben az első templom, miután vélhetőleg leégett, újjáépítették szintén fából. A templom címünnepe az Istenszülő Szűz Mária születése, szeptember 8. Mivel felszentelést csak évek múlva végezte el Olsavszky Mihály munkácsi püspök, a templom titulusa megváltozott, s búcsúünnepe október 1. lett mindmáig."

A görögkatolikus templom ikonasztazionja

A római katolikus templom

A barokk stílusú templom 1774 körül épült, egy, a török időkben elpusztított imaház helyén. A templom belső berendezésének egy része még az eredeti 18. századi. Szentháromság néven szentelték fel.

A református templom

Bár a reformáció korán elterjedt a településen és 1612-ben már önálló egyháza volt, a református templomot azonban csak 1956. október 21-én szentelték fel, amely 1973-ban kapott tornyot és harangot. A templombelső 2004-ben került átépítése.

II. Rákóczi Ferenc bronz mellszobra