Albert Edward walesi herceg, a későbbi VII. Edward angol király 1888-ban Miskolcra látogatott. Tette mindezt azért, mert a Miskolcon állomásozó 12. huszárezred tulajdonosa lett. Október elsején érkezett városunkba és tartotta szemléjét az ezrede fölött. Mindez szinte napra pontosan 130 éve történt. Írásom elsősorban Szendrei János könyve és a Vasárnapi újság cikke alapján készült.
A trónörökös balján Foresti ezredes látható, mellette Szivó kapitány. Jobbra tőle Anderle alezredes, mellette gróf Bréda kapitány. Ellinder Béla fényképe, Vasárnapi újság, 35. évfolyam, 45. szám.
Melyik európai kisváros ne bolydulna fel, ha az angol trónörökös érkezne látogatóba hozzájuk? Miskolcon is ez történt természetesen 1888 októberében. Edward a déli órákban érkezett vonattal Miskolcra. Díszes küldöttség várta, és persze több ezer miskolci is az állomás környékén tolongott, hogy legalább egy pillantást tudjon vetni a nagy hírű vendégre.
A 12. huszárezred
,,A 12. huszárezred 1800-ig viszi vissza eredetét, s a század első ötven évében maga József nádor volt a tulajdonosa.
Számos hadjáratban is részt vett az ezred; 1805-ben Német- és Olaszországban küzdött, 1809-ben Lengyelországban, 1813-ban ismét Németországban hullatta vérét, 1814-ben Francziaországban, 1821-ben Olaszország csatatérein látjuk vitézül harczolni s 1848 és 1866-ban Csehországban." - írja a Vasárnapi újság 1888-ban (35. évfolyam, 45. szám).
1848-ban az ezred Csehországban állomásozott. Nem engedték őket haza, hogy nehogy támogatni tudják a forradalmat és szabadságharcot, ezért tömegesen szöktek meg ezredüktől. Állítólag még az 1860-as években is voltak cseh börtönökben olyan, a hazájukat szolgálni akaró magyar 12-esek, akiket annak idején szökésen kaptak.
12 óra 11 perckor robogott be a vonat, ekkor a katonazenekar rázendített rögtön az angol himnuszra. A trónörökös huszárezrede ezredesi egyenruhájában lépett ki a királyi vonatkocsiból. Eszterházy Lajos herceg, gróf Bréda Lajos huszárszázados, Ellis angol tábornok, Phips angol konzul és Fraser angol katonai attasé társaságában megszemlélte a pályaudvaron a tiszteletére felállott díszszázadot - akik egyébként a kíséretét adták -, majd a közönség éljenzését kedélyes integetéssel fogadta. A váróterem előtt egy lovat hoztak a részére, amelyre azonnal felült, megköszönve a pompás ajándékot. Az egykorú leírás szerint:
,,A trónörökös daliás, férfias alak, szép és megnyerő arczvonásokkal. A huszárezredi egyenruha elegánsul simul termetéhez s lóhátról valóban oly délczegül néz ki, hogy a született magyar ezredesek sem tesznek túl rajta az elegánczia és lovaglási ügyességben." (Szendrei J. Miskolc története és egyetemes helyirata IV. 295. oldal)
A walesi herceg magyar ezredesi egyenruhában. Fotó: Vasárnapi újság 35. évfolyam, 45. szám.
Az indóházat otthagyva egyenesen a huszárezredéhez ment a gyakorlótérre - mely nem volt messze, ezrede a vasút mellett gyakorlatozott -, ahol három százada várta, egy tiszteletére rendezett díszgyakorlat keretében. Anderle ezredes vezetésével tisztelegtek az új ezredtulajdonos előtt. Ezután a herceg Foresti ezredessel - és az udvari kocsival, melyet Bécsből szállítottak ide számára - a városba hajtott és elképedve nézte a Miskolcot, mely teljesen fel volt lobogózva, így adta tudtul számára nagyrabecsülését. Fél kettőkor foglalta el ő és kísérete a szállását a Három Rózsa szállóban, ahol összesen hét szobára tartottak igényt.
Délután kettőkor fogadta Edward herceg Miskolc delegációját, melyet báró Vay Béla főispán vezetett. A kíséret tagja volt Melczer Gyula alispán, Soltész Nagy Kálmán polgármester, Kun Bertalan református püspök, Foltin János római katolikus esperes, Zelenka Pál evangélikus lelkész és Ortvay Miksa törvényszéki elnök. Ezután Vay ispán elmondta a város és a megye köszöntőjét a vendégnek, majd ő viszonozva a kedvességet, kedélyesen elbeszélgetett a küldöttség tagjaival. A miskolciak elvonulása után gróf Apponyi Albert tette tiszteletét a hercegnél, aki ekkor a magyar ellenzék vezetője volt.
A 12. huszárezred zászlaja - fotó: militaria.hu
Délután négy órára lóversenyre volt hivatalos őfelsége. A Zsolcai híd mellett felállított lóversenypályán óriási tömeg volt. Szinte az egész város meg akarta nézni a különleges vendéget. Négy rendkívül érdekes és izgalmas futamot tekintett meg a herceg, majd ezeket figyelemre méltó vadászverseny követte. A magyar huszároknak nincs párja, abban az időben (is) mindenki így tartotta. Ők versengtek a nem mindennapi díjakért. A vadászverseny győztese Palkovits hadnagy lett, míg második helyen Makai hadnagy érkezett a célba. Mindkettejüket külön üdvözölte Edward a tribünről.
VII. Eduárd brit király
,,VII. Eduárd (Albert Edward of Saxe-Coburg and Gotha; London, 1841. november 9. – London, 1910. május 6.) Nagy-Britannia és Írország Egyesült Királyságának és a Brit Domíniumok királya, valamint India császára 1901-től haláláig.
Eduárd Viktória királynő és férje, Szász-Coburg-Gothai Albert legidősebb fia volt. Fiatalon trónra került, hosszú életű anyja mellett 59 évig volt walesi herceg, tovább mint bármelyik elődje (azóta Károly herceg meghaladta ezt az időtartamot). Trónörökösként távol tartották a napi politikától és az ország kormányzásától. Eduárd leginkább az élvezeteknek élt és jelentős szerepet játszott a férfidivat alakításában. Sokat utazott, mind a birodalmon belül, mind külföldön.
Királyként szerepe volt a brit haditengerészet és hadsereg átalakításában. Kibékült Anglia hagyományos ellenfelével, Franciaországgal és megkötötte az antant szerződését, ami miatt megkapta a Béketeremtő (Peacemaker) nevet. Unokaöccsével, II. Vilmos német császárral azonban feszült volt a viszonya. Az ő nevével fémjelzett Eduárd-korszak jelentős változások tanúja volt Nagy-Britanniában: elterjedt a telefon és az automobil, megkezdődött a repülés kora és megerősödött a szociáldemokrata mozgalom. Eduárd az 1910-es alkotmányos válság alatt halt meg, amelyben a parlament alsóháza korlátozta a Lordok Házának jogkörét." - Wikipédia - VII. Eduárd brit király szócikk.
A verseny után a Három Rózsa volt a következő állomás, ahol díszes, 60 terítékes (est)ebédet adtak a nagy hírű vendég(ek) számára. Az ebéd alatt az 5. gyalogezred zenekara játszott.
A verseny után egyébként Edward herceg sürgönyt írt Ferenc Józsefnek, melyre ekkor érkezett válasz, így a császár válaszát az ebéd alatt fel is olvasta a jelenlévőknek.
De nézzük először Edward üzenetet:
,,Épp most szemléltem meg a 12. huszárezredet, nem találok szavakat, hogy annak jó, hogy annak kitűnő kinézését és fegyelmét leirjam. Végtelenül büszke vagyok, hogy oly kegyes voltál engem egy oly gyönyörü ezred tulajdonosává kinevezni." (Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata IV. 297. oldal)
Ferenc József válasza:
,,Igen örvendek, hogy az ezrededdel megvoltál elégedve és hogy az magát névre, melyet viselni szerencsés, méltónak mutatta." (Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata IV. 297-298. oldal)
Az ebéd alatt így örömködött a herceg a választ látván:
,,Büszke vagyok ezen szavakra és azt hiszem, hogy az ezred legmagasabb hadurának megelégedését mindig kifogja tudni vivni. Poharamat Ő Felsége egészségére emelem, felhivom önöket, hogy velem koccintsanak (majd magyarul folytatta). Koccintsunk Ő Felsége egészségére, éljen!" (Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata IV. 298. oldal)
A beszédet óriási lelkesedés fogadta, főleg a magyarul elhangzott mondatot a végén. Az ebéd végeztével a vendégek sorfala által vonult a szobájába kíséretével együtt a trónörökös.
fotó: Vasárnapi újság 35. évfolyam 45. szám
De ezzel nem ért még véget a herceg promramja. Este kilenckor a huszárezrede részére rendezett mulatságra ment. Ott a Rákóczi induló hangjai fogadták. Érdekesség, hogy nem a számára felállított tribunre sietett, hanem a huszárai közé ment és ott mulatott velük. Körülbelül másfél órát töltött el katonái között, majd a tiszti lakba tért egy teára. Innen 11 óra után kíséretével egyetemben a vasúti pályaudvarra hajtott, ahonnan még az éjjeli vonattal Pestre utazott. Így írt véget Albert Edward herceg rövid, ámde sűrű miskolci látogatása.
Másnap a Nemzeti Casinóban tiszteletére fogadást adtak, ahol lelkesen beszélt miskolci kalandjairól és a miskolci nép iránta mutatott kedvességéről.
Források:
Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV. (294-299. oldal)
Vasárnapi újság 35. évfolyam, 45. szám 727-739.
epa.oszk.hu - a Vasárnapi újság digitalizált változatát itt olvastam
Wikipédia - VII. Eduárd brit király szócikk
militaria.hu - Császári és királyi 12. Nádor huszárezred osztályzászló ltsz: 0099/zl
