Tíz különleges tárgy Miskolc múltjából
2018. november 03. írta: Reiman Zoltán

Tíz különleges tárgy Miskolc múltjából

Tíz érdekes és különleges tárgyat szeretnék most bemutatni nektek, amelyek szorosan kapcsolódnak Miskolc helytörténetéhez. Remélem mindenkinek elnyeri tetszését ez az összeállítás!

 

A Weidlich-palota Fekete kutyája

 

33.jpg

A híres Fekete kutya a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban kiállítva

 

Ez a tárgy a felsorolásból az egyetlen, amely ma nem Miskolcon található. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban látható, egy lépcsőfordulóban, elrejtve a szemek elől, mindenféle felirat és tájékoztatás nélkül. 

A híres Fekete kutya fűszerüzletet a Máhr család üzemeltette, Miskolc egyik első ismert kereskedése volt, az első adatot róla 1756-ból találjuk. A bolt a mai Máhr-ház helyén volt a főutcán.

 

img_20181008_111408.jpg

A Miskolc a múltban Facebook csoport képe

 

A cégér készítője és keletkezésének dátuma ismeretlen, nem tudjuk, hogy egy, vagy több Fekete kutya létezett-e. A kutya 1911-ben került át a Weidlich-palotába - mivel a fűszerüzlet oda költözött -, majd a hatvanas években az "utcára került". A múzeum igazgatójának elmondása szerint innen mentették meg a különleges szobrot.

 

 

 

A felújított Jézus-kút

 

A belvároshoz közel, mégis sok embertől olyan távol található a kút. Kevesen tudnak róla és még kevesebben ismerik a történetét. Első írásos említése 1670-ből való, persze ettől lehet sokkal régebbi, hiszen egy kutat nem szoktak gyakran emlegeti különböző oklevelekben, vagy jegyzőkönyvekben. 

 

img_20181008_101700.jpg

A Jézus-kút az Avasalja utcán található, a belvárostól pár perc sétára, az Avas oldalában

  

A 18. századtól uradalmi kocsma működött mellette, melyet 1832-ben az uradalmi összeírás alkalmával már nem említenek. A kút vizét meg a huszadik században is gyógyító erejűnek tartották. Ekkor egy házikót emeltek fölé és csak az ihatta vizét, aki a hozzá tartozó kulccsal rendelkezett.

 

 

A hetvenes évekre a kút teljesen tönkrement, már-már teljesen az enyészeté lett, mikor a kilencvenes évek közepén valaki(k)nek eszébe  jutott  és teljeskörűen felújították. Ma már nem folyik belőle víz, de ha folyna is, az a városi vízhálózatból való volna, a kutat tápláló forrás ugyanis régen elapadt már... 

Több legenda is fűződik a helyhez, íme néhány:

  • A beteg embernek 13 pohárral kellett innia belőle mire meggyógyult.
  • Egyszer egy gyógyulásra vágyó férfi felesége ment a korsójával a kúthoz, a víz pirossá vált a korsó töltése alatt és az illata is olyan lett, mint a véré. A beteg meggyógyult és így terjedt el a híre, hogy Jézus vére gyógyította meg. A legenda magyarázói szerint a kút vörös vize a fölötte levő borospince lyukas hordójából eredeztethető.
  • Jézus vándorlásai során az Avas hegy alatt megpihenvén botját a hegy oldalába szúrta, ezen a helyen forrás fakadt, azóta hívják Jézus kútjának.
  • Egy másik verzió szerint Jézus szintén a vándorlásai során ivott belőle és megáldotta azt.

 

 

 

A Turóc vármegyei követek síremléke 

 

Ez az egyetlen tárgy a felsorolásból, amely nincs meg, létezése is bizonytalan. Dobrossy István a Miskolc írásban és képekben egyik részében (7.) Simon János történész-levéltárosra hivatkozva írta le ezt a történetet. 1707-ben az ónodi országgyűlésen, a Turóc megyei követek - Okolicsányi Kristóf és Rakovszky Menyhért - támadólag léptek fel Rákóczi Ferenc ellen, válaszul a fejedelem hívei felkoncolták őket. Tetemük napokig temetetlenül hevert, mígnem egy református miskolci asszonyság - akit egyikükhoz szerelmi viszony fűzött - eltemettette őket az Avas-hegy oldalában. Állítólag sírjuk fölé egy emlékkövet állíttatott, erre feliratot és címert készíttetett, melyet fejjel - felirattal és címerrel befelé - lefelé helyeztek el, hogy titokban maradjon kilétük, nyugalmukat senki se zavarja.

 

290px-orlai_onodi_orszaggyules.jpg

Orlai Petrich Soma festménye az ónodi országgyűlésről

 

A 19. század elején a legenda szerint megtalálták a titokzatos sírt és sirkövet, mely a történész írásakor (1904) még látható volt félig betemetve az avasi temetőben...

 

 

 

A diósgyőri törökmogyorófa

 

img_20181005_172630.jpg

 

A diósgyőri törökmogyorófa legendája évszázadok óta él a helyiek emlékezetében. A fát még Nagy Lajos királyunk ültette leánya, Maria születésének alkalmából 1371-ben. A csemetét a Balkánról hozatta, hogy emlékeztesse a török elleni nagy győzelmére. Az idő telt-múlt, a kis vesszőből hatalmas terebélyes fa "cseperedett", amely alatt hozták meg és hajtottak végre a törvény rendelkezéseit, azaz törvényfa lett belőle. 1935-ben száradt ki teljesen, de a miskolciak emlékezetében - persze nem csak ott, hanem az egykori helyén, megjelölve - tovább él.

 

 

 

 

Csupros Mária

 

img_20181005_162816.jpg

fotó: Wikipédia

 

Az "Immaculata"-szobrot, azaz a Szeplőtelen Boldogasszony-oszlopot 1738-ban állították a pestis járvány - illetve azért, mert az elkerülte a várost - emlékére. Régen vasrácsokkal volt körülvéve és ezekre a rácsokra tették a fazekasok a portékáikat - Mindszent község piaca volt ezen a helyen -, ezért lett Csupros Mária a szobor neve. 2001-ben újították fel, ekkor került vissza régi helyére, ugyanis a többször át lett helyezve a téren különböző okok miatt.

,,Czélja volt az oszlop emelésének, hogy gyülhelyül szolgáljon a hiveknek, hogy akkor a kántor vezetése alatt szombat esténként ájtatosságukat végezvén kérjék az egek urát, hogy Miskolcz város lakóit a pestis veszedelmétől a jövőre is óvja meg." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - Csupros Mária)

Az eredeti Csupros Mária-szobor a Mindszenti templom udvarán áll. 

 

A Mancs-szobor

 

Emblematikus szoborrá lett a belvárosban. Mancs, teljes nevén Miskolci Sátán Mancs, (1994-ben született és – 2006. október 22-én pusztult el.) Miskolc legendás kutyája, nincs olyan ember a városban, aki ne ismerné életét, történetét. Munkája elismeréseként 2004 decemberében avatták fel Mancs szobrát Miskolc belvárosában. A szobrot Szanyi Borbála szobrászművész készítette.

 

received_2070362743254566.jpeg

Zólyomi Sándor felvétele

 

Felirata: „MANCS a miskolciak híres életmentő kutyája. 1996 ótaa Spider mentőcsoport tagjakénttöbbszáz emberéletet mentett meg a világ számos országában.''

A kutya gazdájával, Lehoczki Lászlóval járta a világot és az 1999-es izmiti földrengéssel vált világhírűvé, amikor egy kislányt mentett ki a romok alól, aki már 82 órája azok alatt volt. A 2001-es salvadori és indiai földrengések mentési munkálataiban is tevékenyen részt vett.

A szobor nemcsak az életmentést is szimbolizálja, hanem a miskolciak küzdelmét is a rendszerváltás utáni széthulló gazdasági környezetben. 

 

 

Ahtirkai gyógyító Szűzanya

 

,,A kegyes hagyomány úgy tartja, hogy még az első kápolna fennállása idején, 1782-ben, II. Katalin orosz cárnő Miskolcon történt átutazása alkalmával meglátogatta a Piatz utcai Szent Naum kápolnát. Ezen látogatása emlékére az egyházközség kápolnájának a Szentséges Istenszülő Ahtirkai Csodatevő ikonja egy másolatát ajándékozta. Az ikon díszes helyet kapott az egyházközség jelenlegi templomában is." - miskolc.utisugo.hu - Az ortodox templom.

 

img_20180915_112959.jpg

 

A csodatévő ikon másolata rengeteg hívet megsegített az egyházközségben, melynek "jeleit" - hálaajándékok képében - ott láthatjuk a kegytárgy körül elhelyezve.

A miskolci "görög" kereskedők a 18. század elején érkeztek tömegesen városunkba. Először a főutcán kápolnájuk volt, majd II. József türelmi rendelete után templomépítésbe kezdtek 1786-ban, mely 1806-ra készült el. A templom nevezetessége továbbá a gyönyörű ikonosztazion is.

 

 

 

Aranytollak a múzeumban

 

Palóczyszló aranytolla

A ,,Kerekfejű puritán", Palóczy László (1783-1861), városunk egyik kivételesen nagyrabecsült polgára volt. Liberális reformpolitikus, Borsod vármegyei alispán, országgyűlési jegyző, a református egyház gondnoka, Borsod vármegye főjegyzője. A miskolciak "népképviselőnek" is nevezték.

 

img_20181008_105904.jpg

Palóczy László. Fotó: wikipedia.org

 

1806-ban már a vármegye szolgálatában állott, többször volt Borsod vármegye követe/képviselője az országgyűlésben. A mindenki által tisztelt Palóczy közkedvelt és rokonszenves politikus volt. 1861-ben utoljára még elfogadta a vármegye felkérését és képviselőként szolgálta szűkebb hazáját, az országgyűlés korelnökeként. 

Az Avasi templom mellett található emlékműve és családi kriptája. 1869-re készült el, 600 mázsa szürke gránitból. Az emlékmű és kripta Vay Miklós, Izsó Miklós és Anton Wasserburger munkája. Szülőháza innen nem messze, a Papszer 16. alatt található, Dobrossy István helytörténész emléktáblát szeretett volna elhelyezni rajta, sajnos ez nem valósult meg.

Munkásságáért már 1836-ban aranytollat kapott a vármegye hálájaként.

 

img_20181008_105414.jpg

Palóczy László dísztolla

 

Az avasi református temetőben nyugszik, temetésén Lévay József mondott beszédet.

 

 

Lévay József aranytolla

Lévay Józsefnek (1825-1918) az aranytolla szintén a Herman Ottó Múzeumban látható.

 

3858_levay_jozsef_javitott.jpg

Lévay József. Fotó: levay.tirek.hu

 

,,1825. november 18-án született Sajószentpéteren. 1836 és 44 között Miskolcon járt a református gimnáziumba, majd Késmárkon jogot hallgatott. '47-ben Miskolcon joggyakornok. Munkatársa több korabeli lapnak, megjelennek első versei. 1852-től 13 éven át a református gimnázium magyar-latin tanára volt. Ekkor köt barátságot Tompa Mihállyal és Kazinczy Gáborral. 1865-től '94-ig töltötte be Borsod megye főjegyzői hivatalát. Már életében elhalmozták a megbecsülés jeleivel: 1890-ben aranytollal köszöntötték, főjegyzősége 25. évfordulóján, 1910-ben Miskolc díszpolgárává választották. 1895-ben nyugalomba vonul: "Így élem a nyugalom napjait most már a hivatalos élettől távol itt Miskolcon, szerény, de nekem eléggé kényelmes körülmények között. Olykor kirándulok Szent Péterre s egy-két napot szentelek a kegyeletnek a Szüleimtől örökölt kis fészekben, ahol velük együtt életemnek oly sok boldog óráját élveztem.... Feldobott kő voltam, mely végre is oda esett vissza, ahonnan régen feldobták."

 

img_20180921_175733.jpg

Lévay József dísztolla

 

93 éves korában halt meg. Végakaratához híven a Sajószentpéteri református temetőben, szülei mellett helyezték örök nyugalomba. Emlékét Miskolcon, egykori lakóházán tábla, egészalakos szobra, utcanév, egykori iskolája a Lévay, valamint Sajószentpéteren szobra, emléktábla és emlékszobája őrzi." - írja a levay.tirek.hu - A Lévay József Református Gimnázium honlapja

 

 

 

Az avasi stallum 

 

img_20180916_081256.jpg

A híres stallum az avasi református templomban

 

A XV. századból való. Valószínűleg a Diósgyőri vár kápolnájában szolgált és különlegességét az adja, hogy feltételezhetően a középkori királyi paloták egyetlen fennmaradt bútordarabja. Királyi erdetére a liliomos zászló utal az oldalán. A papság vagy a kórus elhelyezésére szolgál(t).

 

 

A Bársony-házi szakócák

 

5_6_1.jpg

A Bársony-ház

 

A 19. század végén, 1891-ben Bársony János, Miskolc nagy tiszteletben álló tisztiügyésze új házat építtetett. Az akkori Rákóczi és Rudas utca sarkán, ma a Kálvin János utca 2-4 telkek helyén. A munkások három furcsa alakú kőeszközre bukkantak, amit megmutattak az ügyvéd úrnak. Bársony látta, hogy emberi kéz alkotta szerszámról van szó, amit érdemes a hozzáértőknek megmutatnia. Az egyiket megtartotta, a másik kettőt elajándékozta. A legnagyobb, legtetszetősebb példányt Herman Ottónak adta. Ez 1892. december 26-án történt. A nagy hírű polihisztor azonnal felismerte a leletek jelentőségét. Herman ezzel tudtán kívül életre hívta a magyar őskorkutatást.

Nem egyszerű feladatra vállalkozott. Azt próbálta bebizonyítani, hogy hazánkban is éltek jégkori emberek, bizonyítéka egyelőre csak az egy szem szakócája – mely szót ő alkotta, a németből tükörfordított marokkő helyett – volt. Boucher de Perthes 1844-ben hívta életre az őstörténet kutatását, amikor Somme folyó völgyében állatmaradványokkal együtt rátalált őskori kőeszközökre. A tudományág jeles magyar és külföldi szaktekintélyeinek nagy része szerint az ősember a Rajnától keletre nem jutott el. 16 évébe került amíg – már a bükki leletekkel karöltve – sikerült bizonyítania a szakócák eredetét.

 

8_3_1.jpg 

Fotó: Minap

 

1906-ban Darányi Ignác került a Földművelési Minisztérium élére, akit Herman jól ismert. Darányi pedig barátja javaslatára a Magyar Királyi Földtani Intézetnél Miskolc környékének földtani „újratérképezését” rendelte el. Kadic Otokár és Papp Károly még ebben az évben érkezett városunkba, azzal a feladattal, hogy a szakócák körüli vitát lezárják, másrészt a Bükk-vidéki barlangokat kellett feltérképezniük feltárásra való alkalmasságuk szempontjából.

 

 

Kadic a Bükk-vidék barlangjait járta (Kecske-lyuk, Büdös-pest). 1907 tavaszán aztán megtalálta a szeleta kultúra világhírű leleteit. 1913-ig rengeteg leletet talált, ezzel Herman elmélete végre végérvényesen igazolást nyer. Miskolc belterületén (Mindszent tér) egy eszközkészítő műhelyt, az Avason pedig a Tűzköves dűlőnél kovakőbányák maradványait is feltártak. Büszkék lehetünk Miskolc őskortörténetére is, már az őskorban élhetőnek találta az ősember ezt a környéket. 

 

 

Források:

 

Csorba Piroska-Fedor Vilmos: Miskolci legendák

Ringer Árpád: Miskolc földjének története a Honfoglalásig

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Az avasi református templom különleges története

muemlekem.hu - Református templom, Miskolc

Wikipédia - Stallum szócikk, Csupros Mária szócikk, Mancs szócikk, Weidlich-palota szócikk, Palóczy László szócikk, Bársony-házi szakócák szócikk

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - Csupros Mária

Fedor Vilmos: Miért Miskolc? - Mert itt élt Mancs, a világhírű életmentő kutya

borsodhonismeret.lapunk.hu - A diósgyőri mogyorófa

miskolc.utisugo.hu - Az ortodox templom

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Miskolci "görögök" a történelem viharában

miskolciszemelvenyek.blog.hu - A Máhr-ház és a Fekete kutya

Barna György-Dobrossy István: Miskolc belvárosa - Házak, emberek, történetek - A Weidlich-palota

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2., - Miskolci különlegességek: ,,Jézus kútja" az Avas alján

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Csodatévő kút a belváros szívében

Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848/49 című könyv

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Palóczy László, aki a ,,Haza háláját kiérdemelte."

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9.

Dobrossy István: Miskolc védett síremlékei

levay.tirek.hu - a Lévay József Református Gimnázium honlapja

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Az Avas a városképben 

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr1914265989

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása