Tíz érdekes és különleges tárgyat szeretnék most bemutatni nektek, amelyek szorosan kapcsolódnak Miskolc helytörténetéhez. Remélem mindenkinek elnyeri tetszését ez az összeállítás!
A Weidlich-palota Fekete kutyája
A híres Fekete kutya a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban kiállítva
Ez a tárgy a felsorolásból az egyetlen, amely ma nem Miskolcon található. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumban látható, egy lépcsőfordulóban, elrejtve a szemek elől, mindenféle felirat és tájékoztatás nélkül.
A híres Fekete kutya fűszerüzletet a Máhr család üzemeltette, Miskolc egyik első ismert kereskedése volt, az első adatot róla 1756-ból találjuk. A bolt a mai Máhr-ház helyén volt a főutcán.
A Miskolc a múltban Facebook csoport képe
A cégér készítője és keletkezésének dátuma ismeretlen, nem tudjuk, hogy egy, vagy több Fekete kutya létezett-e. A kutya 1911-ben került át a Weidlich-palotába - mivel a fűszerüzlet oda költözött -, majd a hatvanas években az "utcára került". A múzeum igazgatójának elmondása szerint innen mentették meg a különleges szobrot.
A felújított Jézus-kút
A belvároshoz közel, mégis sok embertől olyan távol található a kút. Kevesen tudnak róla és még kevesebben ismerik a történetét. Első írásos említése 1670-ből való, persze ettől lehet sokkal régebbi, hiszen egy kutat nem szoktak gyakran emlegeti különböző oklevelekben, vagy jegyzőkönyvekben.
A Jézus-kút az Avasalja utcán található, a belvárostól pár perc sétára, az Avas oldalában
A 18. századtól uradalmi kocsma működött mellette, melyet 1832-ben az uradalmi összeírás alkalmával már nem említenek. A kút vizét meg a huszadik században is gyógyító erejűnek tartották. Ekkor egy házikót emeltek fölé és csak az ihatta vizét, aki a hozzá tartozó kulccsal rendelkezett.
A hetvenes évekre a kút teljesen tönkrement, már-már teljesen az enyészeté lett, mikor a kilencvenes évek közepén valaki(k)nek eszébe jutott és teljeskörűen felújították. Ma már nem folyik belőle víz, de ha folyna is, az a városi vízhálózatból való volna, a kutat tápláló forrás ugyanis régen elapadt már...
Több legenda is fűződik a helyhez, íme néhány:
- A beteg embernek 13 pohárral kellett innia belőle mire meggyógyult.
- Egyszer egy gyógyulásra vágyó férfi felesége ment a korsójával a kúthoz, a víz pirossá vált a korsó töltése alatt és az illata is olyan lett, mint a véré. A beteg meggyógyult és így terjedt el a híre, hogy Jézus vére gyógyította meg. A legenda magyarázói szerint a kút vörös vize a fölötte levő borospince lyukas hordójából eredeztethető.
- Jézus vándorlásai során az Avas hegy alatt megpihenvén botját a hegy oldalába szúrta, ezen a helyen forrás fakadt, azóta hívják Jézus kútjának.
- Egy másik verzió szerint Jézus szintén a vándorlásai során ivott belőle és megáldotta azt.
A Turóc vármegyei követek síremléke
Ez az egyetlen tárgy a felsorolásból, amely nincs meg, létezése is bizonytalan. Dobrossy István a Miskolc írásban és képekben egyik részében (7.) Simon János történész-levéltárosra hivatkozva írta le ezt a történetet. 1707-ben az ónodi országgyűlésen, a Turóc megyei követek - Okolicsányi Kristóf és Rakovszky Menyhért - támadólag léptek fel Rákóczi Ferenc ellen, válaszul a fejedelem hívei felkoncolták őket. Tetemük napokig temetetlenül hevert, mígnem egy református miskolci asszonyság - akit egyikükhoz szerelmi viszony fűzött - eltemettette őket az Avas-hegy oldalában. Állítólag sírjuk fölé egy emlékkövet állíttatott, erre feliratot és címert készíttetett, melyet fejjel - felirattal és címerrel befelé - lefelé helyeztek el, hogy titokban maradjon kilétük, nyugalmukat senki se zavarja.
Orlai Petrich Soma festménye az ónodi országgyűlésről
A 19. század elején a legenda szerint megtalálták a titokzatos sírt és sirkövet, mely a történész írásakor (1904) még látható volt félig betemetve az avasi temetőben...
A diósgyőri törökmogyorófa
A diósgyőri törökmogyorófa legendája évszázadok óta él a helyiek emlékezetében. A fát még Nagy Lajos királyunk ültette leánya, Maria születésének alkalmából 1371-ben. A csemetét a Balkánról hozatta, hogy emlékeztesse a török elleni nagy győzelmére. Az idő telt-múlt, a kis vesszőből hatalmas terebélyes fa "cseperedett", amely alatt hozták meg és hajtottak végre a törvény rendelkezéseit, azaz törvényfa lett belőle. 1935-ben száradt ki teljesen, de a miskolciak emlékezetében - persze nem csak ott, hanem az egykori helyén, megjelölve - tovább él.
Csupros Mária
fotó: Wikipédia
Az "Immaculata"-szobrot, azaz a Szeplőtelen Boldogasszony-oszlopot 1738-ban állították a pestis járvány - illetve azért, mert az elkerülte a várost - emlékére. Régen vasrácsokkal volt körülvéve és ezekre a rácsokra tették a fazekasok a portékáikat - Mindszent község piaca volt ezen a helyen -, ezért lett Csupros Mária a szobor neve. 2001-ben újították fel, ekkor került vissza régi helyére, ugyanis a többször át lett helyezve a téren különböző okok miatt.
,,Czélja volt az oszlop emelésének, hogy gyülhelyül szolgáljon a hiveknek, hogy akkor a kántor vezetése alatt szombat esténként ájtatosságukat végezvén kérjék az egek urát, hogy Miskolcz város lakóit a pestis veszedelmétől a jövőre is óvja meg." (Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - Csupros Mária)
Az eredeti Csupros Mária-szobor a Mindszenti templom udvarán áll.
A Mancs-szobor
Emblematikus szoborrá lett a belvárosban. Mancs, teljes nevén Miskolci Sátán Mancs, (1994-ben született és – 2006. október 22-én pusztult el.) Miskolc legendás kutyája, nincs olyan ember a városban, aki ne ismerné életét, történetét. Munkája elismeréseként 2004 decemberében avatták fel Mancs szobrát Miskolc belvárosában. A szobrot Szanyi Borbála szobrászművész készítette.
Zólyomi Sándor felvétele
Felirata: „MANCS a miskolciak híres életmentő kutyája. 1996 óta – a Spider mentőcsoport tagjaként – többszáz emberéletet mentett meg a világ számos országában.''
A kutya gazdájával, Lehoczki Lászlóval járta a világot és az 1999-es izmiti földrengéssel vált világhírűvé, amikor egy kislányt mentett ki a romok alól, aki már 82 órája azok alatt volt. A 2001-es salvadori és indiai földrengések mentési munkálataiban is tevékenyen részt vett.
A szobor nemcsak az életmentést is szimbolizálja, hanem a miskolciak küzdelmét is a rendszerváltás utáni széthulló gazdasági környezetben.
Ahtirkai gyógyító Szűzanya
,,A kegyes hagyomány úgy tartja, hogy még az első kápolna fennállása idején, 1782-ben, II. Katalin orosz cárnő Miskolcon történt átutazása alkalmával meglátogatta a Piatz utcai Szent Naum kápolnát. Ezen látogatása emlékére az egyházközség kápolnájának a Szentséges Istenszülő Ahtirkai Csodatevő ikonja egy másolatát ajándékozta. Az ikon díszes helyet kapott az egyházközség jelenlegi templomában is." - miskolc.utisugo.hu - Az ortodox templom.
A csodatévő ikon másolata rengeteg hívet megsegített az egyházközségben, melynek "jeleit" - hálaajándékok képében - ott láthatjuk a kegytárgy körül elhelyezve.
A miskolci "görög" kereskedők a 18. század elején érkeztek tömegesen városunkba. Először a főutcán kápolnájuk volt, majd II. József türelmi rendelete után templomépítésbe kezdtek 1786-ban, mely 1806-ra készült el. A templom nevezetessége továbbá a gyönyörű ikonosztazion is.
Aranytollak a múzeumban
Palóczy László aranytolla
A ,,Kerekfejű puritán", Palóczy László (1783-1861), városunk egyik kivételesen nagyrabecsült polgára volt. Liberális reformpolitikus, Borsod vármegyei alispán, országgyűlési jegyző, a református egyház gondnoka, Borsod vármegye főjegyzője. A miskolciak "népképviselőnek" is nevezték.
Palóczy László. Fotó: wikipedia.org
1806-ban már a vármegye szolgálatában állott, többször volt Borsod vármegye követe/képviselője az országgyűlésben. A mindenki által tisztelt Palóczy közkedvelt és rokonszenves politikus volt. 1861-ben utoljára még elfogadta a vármegye felkérését és képviselőként szolgálta szűkebb hazáját, az országgyűlés korelnökeként.
Az Avasi templom mellett található emlékműve és családi kriptája. 1869-re készült el, 600 mázsa szürke gránitból. Az emlékmű és kripta Vay Miklós, Izsó Miklós és Anton Wasserburger munkája. Szülőháza innen nem messze, a Papszer 16. alatt található, Dobrossy István helytörténész emléktáblát szeretett volna elhelyezni rajta, sajnos ez nem valósult meg.
Munkásságáért már 1836-ban aranytollat kapott a vármegye hálájaként.
Palóczy László dísztolla
Az avasi református temetőben nyugszik, temetésén Lévay József mondott beszédet.
Lévay József aranytolla
Lévay Józsefnek (1825-1918) az aranytolla szintén a Herman Ottó Múzeumban látható.
Lévay József. Fotó: levay.tirek.hu
,,1825. november 18-án született Sajószentpéteren. 1836 és 44 között Miskolcon járt a református gimnáziumba, majd Késmárkon jogot hallgatott. '47-ben Miskolcon joggyakornok. Munkatársa több korabeli lapnak, megjelennek első versei. 1852-től 13 éven át a református gimnázium magyar-latin tanára volt. Ekkor köt barátságot Tompa Mihállyal és Kazinczy Gáborral. 1865-től '94-ig töltötte be Borsod megye főjegyzői hivatalát. Már életében elhalmozták a megbecsülés jeleivel: 1890-ben aranytollal köszöntötték, főjegyzősége 25. évfordulóján, 1910-ben Miskolc díszpolgárává választották. 1895-ben nyugalomba vonul: "Így élem a nyugalom napjait most már a hivatalos élettől távol itt Miskolcon, szerény, de nekem eléggé kényelmes körülmények között. Olykor kirándulok Szent Péterre s egy-két napot szentelek a kegyeletnek a Szüleimtől örökölt kis fészekben, ahol velük együtt életemnek oly sok boldog óráját élveztem.... Feldobott kő voltam, mely végre is oda esett vissza, ahonnan régen feldobták."
Lévay József dísztolla
93 éves korában halt meg. Végakaratához híven a Sajószentpéteri református temetőben, szülei mellett helyezték örök nyugalomba. Emlékét Miskolcon, egykori lakóházán tábla, egészalakos szobra, utcanév, egykori iskolája a Lévay, valamint Sajószentpéteren szobra, emléktábla és emlékszobája őrzi." - írja a levay.tirek.hu - A Lévay József Református Gimnázium honlapja
Az avasi stallum
A híres stallum az avasi református templomban
A XV. századból való. Valószínűleg a Diósgyőri vár kápolnájában szolgált és különlegességét az adja, hogy feltételezhetően a középkori királyi paloták egyetlen fennmaradt bútordarabja. Királyi erdetére a liliomos zászló utal az oldalán. A papság vagy a kórus elhelyezésére szolgál(t).
A Bársony-házi szakócák
A Bársony-ház
A 19. század végén, 1891-ben Bársony János, Miskolc nagy tiszteletben álló tisztiügyésze új házat építtetett. Az akkori Rákóczi és Rudas utca sarkán, ma a Kálvin János utca 2-4 telkek helyén. A munkások három furcsa alakú kőeszközre bukkantak, amit megmutattak az ügyvéd úrnak. Bársony látta, hogy emberi kéz alkotta szerszámról van szó, amit érdemes a hozzáértőknek megmutatnia. Az egyiket megtartotta, a másik kettőt elajándékozta. A legnagyobb, legtetszetősebb példányt Herman Ottónak adta. Ez 1892. december 26-án történt. A nagy hírű polihisztor azonnal felismerte a leletek jelentőségét. Herman ezzel tudtán kívül életre hívta a magyar őskorkutatást.
Nem egyszerű feladatra vállalkozott. Azt próbálta bebizonyítani, hogy hazánkban is éltek jégkori emberek, bizonyítéka egyelőre csak az egy szem szakócája – mely szót ő alkotta, a németből tükörfordított marokkő helyett – volt. Boucher de Perthes 1844-ben hívta életre az őstörténet kutatását, amikor Somme folyó völgyében állatmaradványokkal együtt rátalált őskori kőeszközökre. A tudományág jeles magyar és külföldi szaktekintélyeinek nagy része szerint az ősember a Rajnától keletre nem jutott el. 16 évébe került amíg – már a bükki leletekkel karöltve – sikerült bizonyítania a szakócák eredetét.
Fotó: Minap
1906-ban Darányi Ignác került a Földművelési Minisztérium élére, akit Herman jól ismert. Darányi pedig barátja javaslatára a Magyar Királyi Földtani Intézetnél Miskolc környékének földtani „újratérképezését” rendelte el. Kadic Otokár és Papp Károly még ebben az évben érkezett városunkba, azzal a feladattal, hogy a szakócák körüli vitát lezárják, másrészt a Bükk-vidéki barlangokat kellett feltérképezniük feltárásra való alkalmasságuk szempontjából.
Kadic a Bükk-vidék barlangjait járta (Kecske-lyuk, Büdös-pest). 1907 tavaszán aztán megtalálta a szeleta kultúra világhírű leleteit. 1913-ig rengeteg leletet talált, ezzel Herman elmélete végre végérvényesen igazolást nyer. Miskolc belterületén (Mindszent tér) egy eszközkészítő műhelyt, az Avason pedig a Tűzköves dűlőnél kovakőbányák maradványait is feltártak. Büszkék lehetünk Miskolc őskortörténetére is, már az őskorban élhetőnek találta az ősember ezt a környéket.
Források:
Csorba Piroska-Fedor Vilmos: Miskolci legendák
Ringer Árpád: Miskolc földjének története a Honfoglalásig
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Az avasi református templom különleges története
muemlekem.hu - Református templom, Miskolc
Wikipédia - Stallum szócikk, Csupros Mária szócikk, Mancs szócikk, Weidlich-palota szócikk, Palóczy László szócikk, Bársony-házi szakócák szócikk
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. - Csupros Mária
Fedor Vilmos: Miért Miskolc? - Mert itt élt Mancs, a világhírű életmentő kutya
borsodhonismeret.lapunk.hu - A diósgyőri mogyorófa
miskolc.utisugo.hu - Az ortodox templom
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Miskolci "görögök" a történelem viharában
miskolciszemelvenyek.blog.hu - A Máhr-ház és a Fekete kutya
Barna György-Dobrossy István: Miskolc belvárosa - Házak, emberek, történetek - A Weidlich-palota
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2., - Miskolci különlegességek: ,,Jézus kútja" az Avas alján
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Csodatévő kút a belváros szívében
Fazekas Csaba: Palóczy László beszédei és írásai 1848/49 című könyv
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Palóczy László, aki a ,,Haza háláját kiérdemelte."
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9.
Dobrossy István: Miskolc védett síremlékei
levay.tirek.hu - a Lévay József Református Gimnázium honlapja
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Az Avas a városképben