Az első Kossuth-szobor Magyarországon
2019. március 15. írta: Reiman Zoltán

Az első Kossuth-szobor Magyarországon

Nem sokan tudják, hogy Magyarország első egész alakos Kossuth-szobrát városunkban állították az egykori kormányzó emlékére. Már 1894-ben, Kossuth halála után felmerült, hogy Miskolc szobrot emel nemzetünk egyik legnagyobbja számára. Az ezen évi, április 12-ei közgyűlés már el is rendelte a gyűjtést, és a városi tanács által hozzáadott összeggel együtt 16 500 forint állt rendelkezésre e nemes célra. 

 

img_20190131_023955.jpg

A Kossuth-szobor avató ünnepsége Miskolcon. Forrás: Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV., 306. oldal.

 

A szobor 1898 tavaszára elkészült - Róna József alkotása - és május 30-án fel is avatták óriási érdeklődés közepette az Erzsébet téren. De ne szaladjunk ennyire előre! Azt tudnunk kell, hogy noha Kossuth Lajos mindösszesen kétszer járt városunkban, mégis Miskolc első díszpolgárává választatott. 

 

11249236_303572079766626_4260402053050045094_o.jpg

Szintén az avatón készült a kép, itt még a leleplezés előtt a szobor. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

De miért is? Nemrégiben írtam róla, idézzük fel ennek emlékét! Szóval, Miskolc városának közgyűlése először 1861-ben tárgyalta a díszpolgárság kérdését, de ekkor még ez nem valósult meg a terv. Később azonban elfogadta és városunk első díszpolgára Kossuth Lajos (1802-1894) egykori kormányzó lett 1886-ban.

 

Kossuth Lajos (1802-1894)

 

,,Udvardi és kossuthfalvi Kossuth Lajos (Monok, 1802. szeptember 19.Torino, 1894. március 20.) magyar államférfi, a Batthyány-kormány pénzügyminisztere, a Honvédelmi Bizottmány elnöke, Magyarország kormányzó-elnöke. A nemzeti függetlenségért, a rendi kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott 19. századi küzdelem egyik legnagyobb alakja, a magyar szabadságharc szellemi vezére. Máig egyike azoknak, akik a magyar nép emlékezetében leginkább megtestesítik az 1848–1849-es forradalmat és szabadságharcot, Széchenyivel és Petőfivel együtt. 
Kossuth Lajos politikai pályája során vitába került többek között Széchenyi Istvánnal, Deák Ferenccel és Görgei Artúrral. Görgeit a magyar közvélemény a világosi fegyverletétel miatt árulónak tekintette, már 1849 őszén is felvetődött a hadvezér állítólagos árulása. Pedig Görgei mint képzett katona, felismerve a hadi események valós állását, a fegyverletétellel a nagy és értelmetlen emberáldozatot elkerülte. (...) Kossuth Lajos életének kilencvenkét éve alatt a polgári átalakulás, a demokratizmussal összefonódó liberalizmus, a szabad Magyarország ügye iránt elkötelezett politika szimbólumává vált, s ezt a jelképes erőt a magyar nép emlékezetében napjainkig megőrizte. A jobbágyfelszabadításban betöltött kulcsszerepe alapján alakja – 19. századi nagyjaink közül jószerivel egyedülikéntminden magyar történelmi tudatának részévé vált. Szent István mellett ő a legismertebb magyar történelmi személyiség. A magyar szabadság nemzetközileg is legismertebb alakja. Marx és Engels nagyra tartották és a magyar Dantonként ünnepelték. Szobra áll New Yorkban, tere emléktáblával Párizsban, továbbá ő az első külföldi államférfi, akinek szobrot állítottak a Capitoliumban, 1990-ben. Magyarországon neki van a legtöbb szobra, a települések nagy részén közterület viseli a nevét, kultusza pedig ma is élő. - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia. 

 

Felhívás indult az országban a rendezett tanácsú városok körében - is -, hogy ,,hazánk nagyfia iránt érzett hálás kegyelet és ragaszkodás" kimutatásaként válasszák őt díszpolgárukká, ugyanis az 1879-ben elfogadott honossági törvény előrevetítette, hogy el fogja veszíteni magyar állampolgárságát.

 

img_20190131_025651.jpg

 

 

Magyarország első állampolgársági törvényét 1879. december 20-án írta alá Ferenc József, maga a törvény pedig 1880. január 5-én lépett hatályba:

“Azon magyar állampolgár, ki a magyar kormány vagy osztrák–magyar közös miniszterek megbízása nélkül tíz évig megszakítás nélkül a magyar korona területének határain kívül tartózkodik, elveszti magyar állampolgárságát.”

,,Így rendelkezett az 1879. december 20-án szentesített, „a magyar állampolgárság megszerzéséről és elvesztéséről” című törvény, amely csak abban az esetben adott lehetőséget a magyar állampolgárság megtartására, ha az érintett a tízéves határidő alatt egy osztrák–magyar konzulnál tartózkodási engedélyéért folyamodik." (cultura.hu - Magyarország első állampolgársági törvénye)

 

img_20190131_025854.jpg

 

 

Miskolc közgyűlése 1886. december 30-án fogadta el egyhangúlag a díszpolgárságáról szóló javaslatot. Kossuth 1889. december 20-án veszítette el magyar állampolgárságát egyébként. De térjünk vissza a szobor avatására. 

,,Miskolcz az első város, mely Kossuth Lajosnak nagyobb szabású, művészi kivitelű szobrot emelt, hogy a jövőnek is hirdesse a nagy hazafi halhatatlan érdemeit és a nemzet fiainak el nem enyésző háláját." (Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV., 304. oldal)

 

11058595_678788395556739_8943139201114320973_n.jpg

A Kossuth-szobor a 20. század elején. Forrás: Miskolc a  múltban Facebook csoport, szoborlap.hu)

 

Az avatási ünnepségre rengeteg ember érkezett, főleg a megyéből és Budapestről. A várost  "föllobogózták". A kormányzó fia, Kossuth Ferenc vasárnap este érkezett városunkba Kubik Béla, Sturmann György és Pichler Győző országgyűlési képviselők társaságában. Óriási ünneplés fogadta őket nemcsak a pályaudvaron - és Soltész Nagy Kálmán rövid beszéde -, hanem egészen a szállásukig, a Korona szállóig az út mentén. Ferenc még a szobája ablakából is megköszönte az ünneplő tömegnek a lelkes fogadtatást.

Az egykori kormányzó húga, Ruttkayné Kossuth Lujza pedig már szombaton este Miskolcon volt, őt a pályaudvaron Doleschall Gabriella üdvözölte a miskolci polgárnők és polgárleányok nevében. A vasárnapi szentmisén is részt vett az evangélikus templomban. Ittléte alatt fogadta Zelenka Pál püspököt, Dr. Tarnay Gyula alispánt, Soltész Nagy Kálmán polgármestert és az evangélikus nőegylet tizenkét tagját Markó Lászlóné vezetésével. A beszámolók szerint igen jól érezte magát városunkban. A szakadó eső ellenére rengetegen várták őket - Kossuth Lujzát és Ferencet - a pályaudvaron mindkét napon. 

 

10457932_785221811524859_4039494560411153379_n.jpg

A szobor és a tér valamikor a 19. és 20. század fordulóján

 

Hétfőn reggel is esőre ébredt Miskolc. Ennek ellenére az érdeklődés nem csökkent a városban az avató iránt. Óriási tömeg gyűlt össze az Erzsébet téren, a korabeli beszámolók szerint 15-20 ezer ember. Az avatásra váró szobor sötétvörös szövettel volt letakarva. A tér díszítésére egy Pick Jakab nevű úriember volt megbízva, aki nagyszerű munkát végzett. Készen álltak minden eshetőségre felkészülve az önkéntes tűzoltók Szombathy Sándor parancsnok vezetése alatt. Ők feleltek a rend fenntartásáért is. Az orvosok is készültek az esetleges rosszullétekre Dr. Kazai Mór főorvos vezetése alatt és természetesen a rendőrség is megjelent az eseményen Lukács Béla főkapitánnyal egyetemben.

 

img_20190131_033858.jpg

A szobor manapság. Fotó: Kerepesi Péter.

 

Sorban jöttek a vendégek az ünnepségre. Vallási vezetők, egyletek, társulatok, társaságok, politikai pártok vezetői, képviselői. A teljesség igénye nélkül: Lichtenstein József, Bizony Ákos, dr. Tarnay Gyula, Kun Bertalan, Zelenka Pál, Szemere Attila, dr. Horváth Lajos, Herman Ottó, illetve a helyi és a fővárosi sajtó képviselői.

 

Soltész Nagy Kálmán polgármester beszéde

 

 

,,Tisztelt ünneplő közönség!

 

1894. évi márczius 20-ikának napja Magyarország történetének fekete lapját egy örökké gyászos levéllel szaporitotta meg, Kossuth Lajos meghalt.

A nagy halott még távol idegenben feküdt a ravatalon, még nem hullott koporsójára hazánk drága földje, s az ország szive már is meg mozdult, hogy Kossuth Lajos emléke a fővárosban hozzá méltó szoborban örökitessék meg.

De Kossuth Lajos nagy neve, dicső emléke iránt a hála és kegyelet érzete Magyarország minden részében minden magyar ember keblében s Miskolc város hazafias polgárságában és honszerelmével párosulva gyökeret vert. Ez indította Miskolc város közönségének hivatalos képviseletét, a városi közgyűlést arra, hogy a közakaratnak hódolva, 1894. április 12-én tartott ülésében egyhangúlag elhatározta, hogy Kossuth Lajos emléke Miskolc városában közadakozás útján begyült összegből emelendő érczszobor által megörökítessék. 

Komoly megfontolás, hazafias lelkesedés szülte e határozatot. Aggodalom nem vegyült gondolatunk közé csak egy cél volt előttünk: hogy azon férfiu emlékszobrának, kit e nemzet milliói atyjoknak neveztek, kihez e nemzet milliói szeretettel, imádással ragaszkodtak, azon férfiu szobrának Miskolcz város egyik közterén állítani kell. 

A szobor a művész keze alól kikerült. Még most leborítva, rövid néhány percz mulva látni fogjuk Kossuth Lajost tetterejének fénykorában, azon időből, midőn a nemzetet az 1848-iki megtámadott törvények védelmére felhívja; látni fogjuk mi, látni fogják utódaink évszázadok multán is, hogy Miskolcz városának halakat e nemes kegyelet tiszta forrásából eredve, méltányolni tudta a haza legnagyobb, legdicsőbb fiának soha el nem muló érdemeit.

Midőn mint e város polgármestere, kedves kötelességemnek tartom, hogy mindazoknak, kik közelről és távolról megjelenve, Miskolcz város ünnepélyén részt vesznek, hálás köszönet mondok!

(Szabadság 1898. június 1., 2. oldal)

 

 

Pontban fél tizenkettőkor érkezett meg Kossuth Ferenc és Ruttkayné Kossuth Lujza is. Néhány perc múlva már a Nemzeti dal zengett sok ezer torokból az Erzsébet téren, útjára indult az ünnepség. 

Az avatási ceremóniát Miskolc város polgármestere, Soltész Nagy Kálmán beszéde nyitotta. Utána Tóth Pál, a református leányiskola igazgatója szólalt fel. A beszédek után következett a szobor leleplezése, amely előtt a jelenlévők mindegyike levette kalapját, majd hangos éljenzésben "tört ki". A szobor készítőjét, mesterét, Róna Józsefet a vállára vette a közönség, így ünnepelte remekbe szabott alkotásáért. 

 

kossuth_1842.jpg

Kossuth Lajos. Forrás: Wikipédia

 

,,Az érczszobor életnagyságú haladó alak. Kossuth Lajost tevékenységének fénykorából, azon időből ábrázolja, mikor városról városra járva szónokol s a nemzetet az 1848-iki megtámadott törvények védelmére fölhivja s a honvédséget megteremti. Férfiasan szép alakját díszmagyarruha födi, mely fölött mentéje könnyedén hátra vetve simul le válláról. Jobb karját szónoki mozdulattal magasra emeli, mintha éppen a haza veszélyét hangoztatná s a nemzetet fegyverbe szolitaná; bal kezét, melyben strucctollas kalapját tartja, támasztékul szolgáló díszkardja markolatján nyugtatja. A szép szobor négy méternyi magas talapzaton áll, mely Kiss István fővárosi építész tervezete szerint, szép fehér szemcsés kőből van faragva. Elején csupán ennyi a fölirás:

Kossuth

(1802-1894)"

(Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV., 306. oldal)

 

nemzeti_dal.jpg

Forrás: Wikipédia

 

Az ünnepséget Csorba József - aki a Miskolci Mezőgazdák Társas Egyletének elnöke volt - szavai zárták le:

,,Mi magyar földmívelő nép is eljöttünk első szobrodhoz, Kossuth Lajos. Itt, e szent helyen esküszünk, hogy nem fogjuk soha elfelejteni nevedet, mert mig te földet adtál a népnek, magad hontalanná lettél. A magyar földmívelő nép nevében megkoszorúzom érczalakodat." (Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV., 307. oldal)

Ezeket az egyszerű, de őszinte szavakat óriási lelkesedés fogadta. Talán ez lelkesítette fel Kossuth Ferencet is, aki szobája ablakából mondott egy rövid beszédet. Az avatót este egy négyszáz terítékes vacsora zárta a Korona dísztermében. Minden miskolci rendkívül büszke volt arra, hogy először városa állított emléket a nagy államférfinek. Legyünk erre ma is büszkék! 

 

 

Források:

 

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV.

cultura.hu 

Borsodmegyei Lapok 1898, 43. szám

Szabadság 1898. június 1.

Vasárnapi Újság 1898, 23. szám

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr7714599434

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása