Nemrégiben írtam Balkovics Pálról, a kötélgyártó iparosról, aki 28 ember életét mentette meg a nagy, 1878-as miskolci árvíz borzalmas hajnalán. Miközben róla gyűjtöttem össze információkat, egy véres gyilkosság nyomaira, egy szörnyű kettős tragédiára akadtam Miskolcon. Teljes bizonyossággal nem állíthatom, hogy rokonok voltak az 1927-es eset szereplőivel, de erős a gyanúm, hogy az árvízi hős gyermekei, vagy inkább unokái voltak érintettek az ügyben. A történet szempontjából azonban nem fontos ez a szál. Városunk egyik legfurcsább és legbizarrabb gyilkosságát találtam a régi újságok - Miskolczi Napló, Reggeli Hírlap, Délmagyarország - hasábjain. 

A kép illusztráció. Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

1927. március 10-én a kora reggeli órákban brutális gyilkosság történt egy Szeles utcai házban. Salamon István kőművesmester meggyilkolta megbízója feleségét, és életveszélyesen megsebesítette annak testvérét.

Balkovics Jenő kötélverő nem sokkal az eset előtt fogadta fel Salamont, hogy egy verandát építsen a háza udvarára. A költségek összeadása után hárommillió koronában állapodtak meg a felek. Miután a veranda elkészült, a kőműves a pénzt követelte Balkovics Jenőtől, aki halogatta annak kifizetését. Mintegy egymillió koronával maradt adósa a kőművesnek. 

Salamon egyre többször jelent meg Balkovicséknál, akiknek az volt a véleménye, hogy amíg nem javítja ki a kőműves az általa vétett hibákat a verandán, ők bizony addig nem fizetnek. 

Azon a szörnyű napon Jenő úr reggel hat óra körül a Búza téren lévő üzletébe ment szokás szerint dolgozni. Nem sokkal később érkezett látogatóba öccse, Balkovics Pál a Szeles utcai lakásba. Pál gyermekét a bátyja nevelte feleségével. Beszélgettek pár szót az asszonnyal, majd Jenőné az udvaron dolgozgatott, a férfi a házban maradt.

Ekkor érkezett a részeg és feldúlt Salamon, bement az udvarra és kérdőre vonta az asszonyt a nemfizetés miatt. Balkovicsné valószínűleg kijelentette, hogy amíg nem javítja ki a hibákat, addig bizony nem fizetnek, és az őt fenyegető Salamon elől a pincébe hátrált. Ő azonban követte, majd egy őrült pillanatában rátámadt és agyba-főbe verte egy kezében lévő - - magával vitt - kalapáccsal. A szomszédok ekkor már felfigyeltek a segélykiáltásra és kiabálásra, amely 2-3 percig tartott, majd elcsendesedett minden. Az eset után Salamon kijött a pincéből, melynek ajtaját kulcsra zárta. Ezután feldúltan fel-alá járkált az udvaron és hadonászott a kezében lévő kalapáccsal.

Felment a verandán és a házba rontott - az ekkor már a ház köré sereglett kíváncsi szomszédok szeme láttára, akik látták a jelenetet a nyitott ablakon - fojtogatni kezdte a házban tartózkodó Balakovics Pált, majd a földre teperve a véres kalapáccsal rá is lesújtott többször. Ezután félőrült módjára rohant ki a lakásból, a szomszédok közül senki nem merte útját állni. 

Miután Salamon elrohant, csak akkor merészkedtek az udvarra a szomszédok, majd ekkor nyitották ki a pincelejárót és fedezték fel a mozdulatlanul fekvő Balkovicsnét, akiről cafatokban lógtak a ruhái és négy nagy seb éktelenkedett a fején. A fenti házban lévő Balkovics Pál sem volt sokkal jobb állapotban, ő is fejsebekkel rendelkezett és véralafutásos foltok voltak a nyaka körül. 

A szemtanúk lélekszakadva rohantak a közelben lévő Jenő üzletébe, aki sokkos állapotban érkezett a helyszínre, ahol vérbe fagyva találta feleségét és öccsét. Ekkor érkeztek meg a mentők is, akik mindkét sérültet az Erzsébet kórházba szállították. Balkovicsnéről már aznap lemondtak az orvosok, az élettel összeegyeztethetetlen sérüléseket szenvedett és még aznap délután elhunyt. Balkovics Pál esetében még reménykedtek. Nemhiába, mert a késő délutáni órákban magához tért és a rendőrség is ki tudta hallgatni. 

A kép illusztráció. Forrás: index.hu.

Salamon István indítékáról csak találgattak a városban. Részegen, borgőzös állapotban ment Balkovicsékhoz és valószínűleg hirtelen felindulásból követte el szörnyű tettét. 

A kettős gyilkossági kísérlet elkövetőjét az eset után megállítani nem merték, azonban többen követték a szomszédok közül. Salamon végigrohant a Búza téren, a mai Munkácsy-közön keresztül az Arany János utcán át a Kálvin János utcai lakhelyére sietett. Itt a felesége - mint később elmondta - elborzadva látta, hogy csupa vér a ruhája, ezért megkérdezte, mi történt, de a kőműves csak görcsös sírásba kezdett és remegett. A hangoskodásra Salamon két kisfia is előkerült. Az elkövető magához húzta, megcsókolta őket, aztán az udvarra távozott, ahol beosont az öreg kertész lakásába. A rejtett helyen lévő kertész pisztolyát magához vette.

Ismét beérve a házba magához hívatta a családot és még mindig remegve próbálta elmesélni, mi történt valójában. A felesége és gyermekei nem sokat értettek a zavaros, akadozó, remegő hangon beszélő férfi vallomásából, de azt igen, hogy borzalmas dolgot tett. Összeborultak és együtt sírtak. Salamon feleségét és gyermekeit simogatta, csókolgatta, majd egy óvatlan pillanatban felállt, a revolvert a fejéhez szegezte és meghúzta a ravaszt. Azonnal szörnyethalt. 

A rendőrségre a két helyszínről szinte egyszerre érkezett a bejelentés. Először a két ügyet külön kezelték, később kapcsolták őket össze. A Szeles utcai nyomozó csoportot dr. Bochalla Sándor rendőrkapitány, a Kálvin utcait Halász Dezső rendőrtanácsos vezette.

Megkezdődtek a kihallgatások. Szegény Balkovicsnét nem tudták kihallgatni, elhunyt a kórházban. Balkovics Pált viszont igen. Elmondása szerint Salamont izgága, részeges embernek ismerte. Reggel ugyan hallotta a kiabálást az utcáról, de nem tulajdonított neki nagyobb jelentőséget. Azonban nem sokkal később megjelent Salamon az ajtóban, véresen és feldúltan. Nekirontott, folytogatta, majd egy borotvával - ezt is vitt magával a zsebében - el akarta vágni a torkát és azt kiabálta: 

- Megöllek, mert tönkretetted az életemet! 

A borotva ezután eltörött, valószínűleg ez mentette meg Pál életét.

Balkovics Jenőt is kihallgatták az ügyben. Ő azt vallotta, hogy kifizették a teljes összeget Salamonnak, semmivel nem tartoztak neki. Ezzel a vallomással meg rejtélyesebbé vált az eset. 

Azt nem tudták kideríteni a rendőrök, hogy került az áldozat és a tettes a pincébe. Ahogy az eset leírásában írtam, valószínűleg oda hátrált Balkovicsné Salamon elől.  

De akkor mi volt a gyilkos indítéka? Öccse elmondása szerint Balkovics Jenő és Salamon között régi barátság volt. Ráadásul pár percnyire volt a Jenő üzlete a lakástól, miért nem odament a kőműves?

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Különböző felvetések láttak napvilágot, nézzünk ezek közül párat: 

• a Reggeli Hírlap szerint Salamon gyengéd érzelmeket táplált a Balkovicsné iránt, amelyről a hölgy nem tudott. A kőműves pedig - mivel Pál nap mint nap járt Jenőékhez - azt hitte, viszonyt folytatnak, erre dühödött fel, ezért bántotta látszólag ok nélkül Pált is, és az asszonyt is. De amúgy is férjezett volt a hölgy, miért dúlta volna fel annyira ez a tettest? Érdekességként hozzátenném még, hogy Balkovicsnéként emlegetik mindenhol Jenő feleségét, sehol nem írják le keresztnevét.
• állítólag Salamon az anyagi gondok miatt már nem volt ura akaratának, nem is Balkovicsékhoz, hanem máshová indult először adósságot behajtani. 
• olyan felvetés is volt, hogy szerelemféltés miatt támadt vita - tehát viszonyt folytatott Balkovicsné és Salamon - az áldozat és az elkövető között. Ezt elvetették, semmilyen bizonyítékot nem találtak ez ügyben. 
• Salamon építkezéseket vállalt, ebből élt, azonban komoly anyagi gondjai voltak, hiszen egy Vörösmarty utcai építkezésből nem kapta meg a részét, mintegy 27 millió koronát. Talán ettől vesztette el az eszét?

A rendőrség három nappal később fejezte be a nyomozást és azt állapította meg, hogy Salamon pillanatnyi elmezavarában követte el szörnyű tettét. 

Véleményem szerint lehetséges az a verzió, amit a rendőrség állít, de alapja akkor is kellet hogy legyen Salamon látogatásának a Balkovics házban. Valamilyen vita lehetett a veranda kapcsán. Lehet, hogy hitelrontás esete állt fenn, Jenő - és akár a felesége is - azt hangoztathatta a városban, hogy a kőműves silány minőségű munkát végzett. Ezen dühödött fel az ital hatása alatt lévő mester, aki később pillanatnyi elmezavarában követte el szörnyű tettét. Balkovicsné nem hagyta magát, tovább idegesítette, ezért nekirontott, majd agyonverte. Amikor felment a házba, még azt is hihette, hogy Jenő van otthon, annyira eltorzult már az elméje. Talán miközben folytogatta, akkor jött rá mit tett, akkor "tisztult ki" az agya. Aztán pedig nem látott más megoldást, minthogy önkezével véget vessen életének. Ez azonban csak találgatás, az igazat már sohasem fogjuk megtudni.  

Forrás: szeretlekmagyarorszag.hu

Ez a szörnyű eset alaposan felkavarta lelkileg Miskolc lakóit. Hetekig, hónapokig, évekig beszédtéma volt a gyilkosság a városban, sokáig találgatták az okokat a helyi polgárok. Bizonyosan nem tudjuk megállapítani mi sem azt, hogy miért történt mindez. Erre magyarázatot csak a két áldozat tudott volna adni. Őket - a tettest és a Jenő feleségét - azonban három nappal az eset után eltemették. A fiatal Balkovicsnét többezer ember kísérte el utolsó útjára. Nyugodjon békében!

Források:

Miskolci Napló, 1927. március 11., március 12., március 13.

Délmagyarország, 1927. március 11.

Reggeli Hírlap, 1927. március 11., március 12.