Érdekes története van a Földes Ferenc Gimnáziumnak. Az iskolának több jogelőd intézménye van, ebben a szövevényes, kusza históriában próbálunk eligazodni az írásomban. Jó olvasást kívánok mindenkinek! Egy megjegyzés még: ezúttal rengeteg képpel illusztrálom a cikkemet, lehet, hogy túlzásba vittem egy kicsit. :)
Forrás: HDave
Miskolc ősi iskolája a Papszeren
A középkor magyar városaiban a 15. század első évtizedeiben jött létre az iskolarendszer. Városunkban a vagyonos vezető réteg is oktatási intézményért kiáltott - Tapolcán és Diósgyőrött már voltak kolostori iskolák - és a feltörekvő Miskolc érdeke is ezt kívánta.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
Miskolc első iskolája a Papszeren jött létre. Az 1450 körüli években már biztosan állt az intézmény, a város felemelkedésének bizonyítéka. 1453-ból okleveles említést találunk az iskolamesterről, Mihály rektorról. Az oktatás latin nyelven folyt. Valószínűleg a fölötte, a hegyen magasodó avasi templom egyik építészeti korszakában - a mai gótikus épület előtt -, vele egyszerre építették. Vannak olyan feltevések, miszerint az első iskola nem kőből épült, csak a 16. század elején építették át. A mai lépcsőház oldalában 1927-ben találtak halhólyagos ablaktöredékeket, ami akár az 1544-ben leégett templomból is származhatott.
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.
A református egyház 1560 után - valószínűleg 1563 - kapta meg az intézmény "üzemeltetési jogát". A reformáció okán - az addigi fenntartó - a katolikus egyház tulajdonképpen megszűnt létezni városunkban. A Lévay József Gimnázium az 1560-as dátumot használja alapításaként - a konkrét leírásokban már 1560 körült emleget -, ami szerintem nem lehetséges, 1563 előtt kizárt, hogy az új egyház megkapta volna az iskolát.
Forrás: hajlek.com
1648-ban a borsodi kerületben a nagyobbak között emlegették a miskolciak scoláját. Ennek ellenére a sárospataki oktatási intézmény tagintézménye volt, tanárait, vezetőit a patakiak jelölték ki. 1706-ban Rabutin felégeti városunkat, a Rákóczival folytatott jó viszony "hálájaként". Az avasi templomhoz és az iskolához viszont nem nyúlt. Éppen ezért a pusztítás utáni első magisztrátusi gyűlést is itt tartják.
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.
Az 1714-1715-ös országgyűlésen erőteljes ellenreformációs törekvéseket foglaltak törvénybe. 1725-ben érkezett meg a törvényrendelet, miszerint a nem katolikus vallásúak nem építhettek semmit, nem újíthattak, nem bővíthettek, még egy szöget sem verhettek be a falba Bécs engedélye nélkül az intézményeikben. A városi magisztrátus ezt a rendeletet figyelmen kívül hagyta. Ezért nem is csoda, hogy 1736-ban a karhatalom állja útját a bővítésnek. Az iskolatanácsnak küldöttséget kellett szerveznie Bécsbe. Ott megkapták az engedélyt, s az építkezést végül befejezték.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
1790-ben Klír Vencel tervei alapján emeletet építtet a tanoda öreg falaira a város, majd hét év múlva meg is kellett erősíteni több helyen, mert nem bírták azok a terhelést. Még ugyanebben az évben egy kőtáblát helyeztek el az oldalfalba latin szöveggel, melynek magyar fordítása így hangzik:
,,A tudomány s nevelés szent célja előbbre vitelére épült föl s most már áldva viruljon e ház!"
A gimnázium 1931-ben. Forrás: Földes Ferenc Gimnázium Öregdiák Egyesület Facebook csoportja.
Érdekesség, hogy csak 1821-ben törölték el a büntetést magyar beszédért az intézményben. 1853-ban a lyceum főgimnáziummá alakul, így nem kell Sárospatakra utazni az elemit elvégzőknek továbbtanulás céljából. Az 1878-as árvíz komoly károkat tett az épületben, halálos áldozatokat is követelt. Az utolsó szárnyépítésre 1879-ben került sor, ekkor az iskolai könyvtár és a díszterem céljára épült rész került kivitelezésre. 1881-ben az iskola vendége Ferenc József, Tisza Kálmán miniszterelnök társaságában, aki a ,,látottak fölött megelégedését fejezte ki."
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.
A 19. század végén már 10 tanterem, 3 szertár, egy-egy tanári terem, könyvtárszoba, szenior-szoba és a pedellus, az iskolagondnok lakása is helyet kapott az egyre bővülő intézményben. A helyszűke ennek ellenére égetővé vált. 1899-ben adták át az új épületet a szomszédban, amelynek kivitelezése 150 000 aranykoronába került. Az építési költségeket valamelyest csökkentette, hogy a város múzeum céljára megvette a régi ingatlant.
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.
Az első világháború alatt különböző okok miatt az oktatás ideiglenesen máshol folyt, az épületet más funkciójában használták. 1935-ben vette fel az iskola a Lévay József nevet, így emlékezve Miskolc egykori díszpolgárára.
Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve, 73. oldal.
A második világháború alatt szintén egyéb - leginkább katonai - célokra vették igénybe az épületet. 1948-ban államosították az iskolát, 1950-ben felvette Mikszáth Kálmán nevét, majd 1953-ban fúzióra kényszerítették a Fráter György Királyi Katolikus Gimnáziummal. Az új iskola Földes Ferenc Gimnázium néven működött tovább az egykori Fráter épületében.
Földes Ferenc (1910-1943)
Magyar nyelvtanár, filozófus, író.
,,1910-ben Besztercén született. Apja dr. Földes Imre hivatalnok, majd kereskedő. Anyja Lusztig Ilona tanítónő. Földes 1920-28 között Budapesten, a Markó utcai reáliskolában tanult, majd 1928-32 között a párizsi Sorbonne egyetemen és a bolognai egyetemen tanult filozófiát. 1932-ben hazatért Budapestre, és részt vett a baloldali szervezetek munkájában, emiatt 4 hónap fogházbüntetésre ítélték. 1934-ben feleségül vette Sándor Veronikát. Egy ideig nyelvtanításból éltek szerény anyagi körülmények között, albérletben. Földes 1938-ban ismét Bolognába ment, befejezte tanulmányait, és megszerezte filozófiából a doktori címet. 1939-ben újra Párizsban tartózkodott, de a háború kitörésekor visszatért Magyarországra. Itthon cikkei jelentek meg 1939-41 között a Kelet Népe, a Korunk, Az Ország Útja című folyóiratokban és a Népszavában. Fő műve, a Munkásság és a parasztság kulturális helyzete Magyarországon a Cserépfalvi Kiadó gondozásában jelent meg 1941-ben. 1941-42-ben részt vett a Magyar Történelmi Emlékbizottság szervezésében és munkájában. Az 1942. március 15-i tüntetés egyik szervezője volt. 1942 áprilisában behívták munkaszolgálatra, és kivezényelték az orosz frontra, ahol sokat segített bajtársainak, a csüggedőknek, sebesülteknek. 1943. január 13-án a keleti fronton (Ukrajnában) eltűnt. Nevét viseli a miskolci Földes Ferenc Gimnázium." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.
Az egykori Lévay teljes felszerelése és muzeális könyvtára az új intézmény része lett. Később a könyvtár a Herman Ottó Múzeumhoz került, ma a Lévay József Muzeális Könyvtár alapját adja a gyűjtemény. Az egykori épületét a Zrínyi Ilona Gimnázium kapta meg, és használta egészen 1996-ig.
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.
A rendszerváltás után a református egyház visszakérte - és kapta - az épületet és elkezdődött a régi iskola újraalapítása. 1993-ban kezdődött újra az oktatás a Központi Leánykollégium épületében. 1996-ban költözhettek vissza a régi Kálvin János utcai épületbe. Az iskola mellett diákotthont és kollégiumot hoztak létre a vidékről bejáró diákok részére, amely Tóth Pál nevét vette fel.
A Lévay József Református Gimnázium pecsétje. Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve.
A minoriták iskolája
Városunk lakosai a 16. század hatvanas éveiben áttértek a református vallásra. Mindszenten maradt egy "katolikus sziget" sokáig magára hagyatva, majd az ellenreformációnak köszönhetően a 17. század legvégén, és a 18. század elején kezdett el éledezni újra a katolikus egyház Miskolcon.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
A Minoriták Kelemen Didák vezetésével a 18. század első évtizedeiben kerültek Miskolcra. A római katolikus egyháznak ekkor már - valószínűleg - közel 150 éve nem volt lelkipásztora a városban. A Minorita templom elődje, a Boldogságos szűz tiszteletére felszentelt templom az 1544-es török támadás során semmisült meg, romjai valahol a Deák tér alatt találhatóak.
A Fráter György Gimnázium pecsétje. Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve.
1729 szeptemberében láttak hozzá egy új templom építéséhez - ezt az évszámot használják az iskola alapításának is - és alapkövét is ekkor tették le a főoltár mögötti falba. A terveket Giovanni Battista Carlone, Erdődy Gábor egri püspök építésze készítette, az anyagi javakat pedig Károlyi Sándor egykori kuruc generális, ekkor már császári tábornagy biztosította. 1736-ban szentelték fel, de teljesen nem volt még kész, egyes elemek és a tornyok ekkor még hiányoztak. 1743-ban a Minorita rendházat is elkezdték építeni. 1770-re készült el az épületegyüttes a két toronnyal egyetemben.
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.
Fontos tudni, egy kicsit visszalépve a történelemben, hogy a minorita rend 1725-ben Kelemen Didák által az egykori Boldogasszony templom területét kérte, mert ez a terület ,,a régi jogon őket illeti." Nem tudni mire gondolt pontosan, valószínűleg a római katolikus egyház jogára értette ezen megjegyzését, hiszen a minoriták ennek előtte nem voltak jelen városunkban. Az adománylevél 1729-re készült el. A minoriták által épített templom és iskola nem pontosan a régi helyén épült, hanem körülbelül száz méterrel lejjebb.
Minorita rend
,,A XIII. század elején Assisi Szent Ferenc alapította koldulórendként, a szegény néptömegek körében végzendő papi tevékenységre. Iskolákat is szerveztek, elemi, közép-, és felsőfokúakat, kolostoraik sorra elterjedtek a középkori Magyarországon. A XV. században két ágra oszlott a ferences rend: obszervánsokra és minoritákra, másképp: kapucinusokra és minoritákra, azaz ,,kisebbekre, kisebb testvérekre". Magyarországon Miskolcon nyílt meg az első gimnáziumuk." (Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve, 64. oldal)
Az iskola 1730-ban nyílt meg, a mai Kazinczy utcán egy kis épületben kezdődött az oktatás. 1753-ban kapott új épületet az intézmény, amely szintén nem bizonyult elégségesnek, úgyhogy 1773-ban egy még nagyobb területű iskola épült, melyet már elég sokáig, a mai ingatlan felépültéig, 1911-ig használták az iskola tanulói és tanárai. Ennek elbontása után, a jelenlegi helyén épült fel a mai Földes Ferenc Gimnáziumnak otthont adó létesítmény.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
Nemes és nem nemes, polgár vagy jobbágy, szlovák-, vagy németajkú tanulót is találunk a diákok között, illetve görög katolikus, görögkeleti és zsidó vallásúakat is.
A Földes Ferenc Gimnázium pecsétje a szocialista időszakban. Forrás: A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve.
1777-től reálgimnázium, a diákszínjátszó kör fontos része volt az iskolai nevelésnek. Dr. Mádai Gyula szerint nagy része van a "minoritás" diákok színjátszó csoportjának abban - mivel nyílt színi előadásokat is tartottak a városi polgárok szórakoztatására -, hogy a miskolci közönség megszerette a színjátszást, és értő közönséggé vált később a felnőtt színészek által játszott előadásokon, ezáltal elősegítve az állandó miskolci színjátszás létrejöttét.
Az 1843-as nagy tűzvész a gimnázium épületét is megrongálta, illetve az 1878-as nagy árvíz szintén súlyosan károsította azt. A szabadságharc alatt pedig hadikórházként üzemelt.
1886-ban államosították, ezután a sok fejlesztésnek köszönhetően - mind az eszközöket, mind a tanítási módszereket, mind a tanárokat illetően - a diákok létszáma megháromszorozódott. Sok "világi" tanárt neveztek ki ekkor a felszabaduló állások betöltésére.
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.
Hazaszeretetre nevelték az iskolában a diákokat, sok tanulmányi kirándulást szerveztek az ország minden részére, illetve külföldre is. Persze ezeket túlnyomórészt a tehetősebb diákok engedhették meg magunknak. 1906-ban II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazahozatalakor is sokat segítettek az ünnepség szervezésében az intézmény tanulói, tanárai.
A gimnázium egy korabeli képeslapon. Forrás: A Földes Ferenc Gimnázium Facebook oldala.
Az iskola többször kérte, hogy főgimnáziummá alakulhasson - ha valaki érettségi vizsgát akart tenni, többnyire a református főgimnáziumban tette ezt meg -, ezt 1906-ban engedélyezték. 1911-ben végzett az első érettségiző osztály. Ugyanakkor 1910-ben elbontották a régi épületet és 650 000 korona költséggel Orczy Gyula tervei alapján rendkívül gyorsan felépült a ma is látható új intézmény, melyben 1911. szeptember 18-án kezdődött a tanítás. Ekkor már 443 tanuló és 27 tanár tanult/dolgozott a falak kötött.
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium, saját múzeum.
A tanulók többsége a középréteghez tartozott és a diákok csak alig több mint fele volt katolikus vallású. 1913-ban az 546 tanuló közül 200-an izraeliták, viszont mindössze 5 nem magyar anyanyelvű tanulója van az iskolának. Diákotthont is alapítottak, közvetlenül az intézmény mellett. A diákok között a zsidó felekezethez tartozók magas számára magyarázat, hogy ekkor Miskolcon nagyon nagy számú - a város lakosságának csaknem 20%-át kitevő - kisebbségük élt.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
Az első világháború alatt hadikórházként alkalmazták, az iskola hat tanára pedig a fronton szolgált. A tanácsköztársaság alatt sok tanár aktívan bekapcsolódott a vörösök soraiba. 1920-ban már 772 tanuló és 41 tanár volt a főgimnáziumban, "köszönhetően" a trianoni diktátum hatásainak is.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
1921-ben jött a rendelet, hogy a középiskolákat magyar történelmi személyekről kell elnevezni. A tanári kar három javaslatot küldött a döntéshozóknak: Nagy Lajos, Fráter György és II. Rákóczi Ferenc. 1922-ben döntött a Közoktatási Minisztérium: Miskolci kir. kath. Fráter György Főgimnázium lett az elnevezése, amelyet egészen 1948-ig viselt.
Forrás: Földes Ferenc Gimnázium Öregdiákok Egyesület Facebook csoportja.
1936-ban már 946 tanuló és 32 tanár tanított az épületben, ekkor az ország második legnagyobb gimnáziuma volt a Fráter.
A második világháború alatt óriási veszteségeket szenvedett az iskola - és Miskolc - a diákjai körében a zsidók elhurcolása miatt. 1944-ben bombatalálat érte az épületet, később német, majd szovjet hadikórházként alkalmazták.
Pápay Sándor emléktábla az intézmény aulájában
1949-ben költöznie kellett az intézménynek, mert a Nehézipari Műszaki Egyetem ideiglenesen itt rendezkedett be. 1950. december 1-én vette fel a Földes Ferenc nevet, a mai Kossuth Gimnázium épületében folyt ekkor az oktatás. 1953-ban összevonásra került a két nagy múltú egyházi iskola, a Lévay és a Fráter.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
A rendszerváltás után, 1992. szeptember 1-én alakult újra a gimnázium. Az Érseki Leánynevelő Intézet egykori épületében - a Városház tér 6 szám alatt - működik azóta is a régi-új iskola. A mai iskola ezt az 1878-ban alapított intézményt tekinti jogelődjének.
Forrás: ffg.hu
Érseki Leánynevelő Intézet
Ha már szó esett erről az intezmenyről is, nézzük a történetét! A Szatmári Irgalmas Nővérek zárdáját 1878-ban alapította Dr. Samassa József egri érsek, ahol az oktatás is hamarosan megindult.
1888-ban szentelték fel a kápolnát az iskola mellett, amely ma is dísze városunknak. Érdekesség, hogy a templom oltárképét Feszty Árpád festette. További érdekesség az is, hogy a mindszenti templom felújítása miatt ezen sorok írójának majdnem ebben a kis kápolnában volt az egyházi esküvője 2015-ben. :)
,,Az érsek 60000 aranykorona alapítvánnyal biztosította az intézet működését. A tanítás 6 osztályos népiskolával indult, amelynek a vezetésére a Szatmári Irgalmas Nővéreket telepítette le. 1889-ben az érsek a hatosztályos népiskola mellé másodfokú, felsőbb leányiskolát állított. 1907-ben a másodfokú felső iskola nyilvános jellegű négyosztályos polgári leányiskolává alakult. A növendékek számának növekedése szükségessé tette a párhuzamos osztályok felállítását, ami 1938-ban következett be. 1912-ben Samassa érsek meghalt, akiben az intézmény alapítóját és nagy jótevőjét vesztette el." (frater.hu - A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története)
A Fráter György Gimnázium és Diákotthon nagyszabású gálával ünnepelte negyedszázados jubileumát a Miskolci Nemzeti Színházban 2017-ben. Fotó: Beregi Csaba, minap.hu).
Az első világháború után az iskola szellemi és anyagi lehetőségei is gyarapodtak. 1927-ben indult az öt osztályos tanítóképző az intézmény keretein belül. A tanulók létszáma folyamatosan nőtt, a tanítókat Budapesten és Szegeden képezték.
,,A nővérek nagy szeretettel foglalkoztak a diákok hitéletének alapozásával, világnézetük keresztényszellemű kialakításával. Ezt a célt szolgálta a Szívgárda és a Mária-kongregáció. Az államosításkor az intézetnek kb. ezer növendéke volt. De 1948-ban az államosításkor, s még inkább az 1950-ben történt elhurcoláskor a zárda falai közül 42 évre eltűntek a nővérek. A kápolna, - hála Istennek- megmaradt eredeti funkciójában. Innen táplálkozott a zárdai nevelés szelleme, ez vonzotta vissza az egykor itt végzetteket 10, 20, …50, 60 éves találkozókra a nehéz évtizedek alatt is." (frater.hu - A Szatmári Irgalmas Nővérek vezetése alatt álló Miskolci Érseki Római Katolikus Nőnevelő Intézet rövid története)
1992. szeptember 1-én indult újra az oktatás Fráter György Katolikus Gimnázium és Diákotthon néven. A Szatmári Irgalmas Nővérek ekkor kapták vissza a jogos tulajdonukat.
Földes Ferenc Gimnázium
Mint említettem, 1950. december 1-jén alakult a Földes Ferenc Gimnázium, az egykori Fráter utódaként. 1953-ban összevonták az egykori Lévay József Református Gimnáziummal.
1956-ban egy rövid ideig Széchenyi István nevét viselte az intézmény, amely 1960-tól koedukált.
A mai Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium jogelőd intézményének címere
A rendszerváltás után többször is felmerült a névadó "lecserélése". Sajnos egyszer sem tudták dűlőre vinni a dolgot a városvezetők, a szülők és a tanári kar tiltakozása miatt. Így továbbra is Földes Ferenc nevét viseli a híres miskolci gimnázium, amely nagyszerű eredményeket ér el az országos rangsorban évtizedek óta.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
Ki kinek a jogelődje, jogutódja?
Ez egy kényes kérdés, máig lappang egy kis feszültség a három intézmény között.
Ábrám Tibor, a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon igazgatója szerint a Földes Ferenc Gimnáziumnak semmilyen jogi alapja nincsen arra, hogy a Lévay történelmét próbálja magáénak tudni.
- Jogsértéssel nem lehet jogalapot teremteni. - ezzel arra utalt, hogy 1948-ban elvették az addigi fenntartó református egyháztól az intézményt, amit 1993-ban visszakapott, azaz egyértelműen a jogutód szerepét a Lévay tölti be, ez nem is lehet kérdés.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
Lóczi Tamás, a Fráter György Katolikus Gimnázium és Kollégium igazgatója elmondta, hogy ők a Szatmári Irgalmas Nővérek Gimnáziumát - amely 1878-ban alakult - tekintik a jogelőd intézménynek.
- Nem szeretnénk, ha e miatt egymásnak ugranának a felek. Egyébként a mi iskolánk 1878-tól eredezteti a múltját közvetve - persze mindig említést teszünk a minoriták iskolájából is -, közvetlenül pedig az újjáalakult intézmény születésnapját szoktuk megünnepelni, amely 1992-ben történt.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
Veres Pál, a Földes Ferenc Gimnázium igazgatója is nyilatkozott az ügyben.
- Az tény, hogy az akkorra már államosított Lévay József Református Gimnáziumot és Fráter György Magyar Királyi Katolikus Gimnáziumot 1953-ban összevonták, és az így létrejött intézmény székhelye a mai Földes Ferenc Gimnázium épülete lett. A Földes Ferenc Gimnázium a kezdetektől fogva kiemelkedő eredménnyel működött. Egyesültek az értékek, a hagyományok, a tapasztalatok, amit ma is büszkén vállalunk. Az összevonást követően az egykori Lévays tanárok és diákok tovább ápolták egykori iskolájuk hagyományait. Ennek szellemében már 1960-ban megünnepelték a református gimnázium, mint jogelőd intézmény alapításának 400 éves évfordulóját. Ennek folytatásaként 1985-ben és 2011-ben szintén megemlékeztünk erről. Úgy érezzük azóta is, hogy jogosan tekinthetünk a hajdani református gimnáziumra, mint jogelődünkre. Közben újraindult a Lévay József Református Gimnázium, természetesen ők az egyenesági és "erkölcsi utódok". Az újraindulásukkor első szóra átadtunk nekik mindent, ami ebbe az épületbe került az 1953-as összeköltözéskor. Az esetleges félreértéseket rendeztük, én úgy érzem, nincs nézeteltérés közöttünk az elmúlt években ebben a kérdésben sem.
Kérdeztem az igazgató urat a Földes Ferenc névről is, nekem ez a dolog, megmondom őszintén, nem tetszik. Mármint az iskola névadója nem.
- Nem szeretnénk az iskola nevével foglalkozni, az elmúlt években megszenvedtük ezt a kérdést. Azok az emberek, akiknek van kötődése az iskolához, elfogadják ezt a nevet, kinyilvánították, hogy ragaszkodnak hozzá. Való igaz, hogy nem mérhető Deák Ferenc, vagy Széchenyi István jelentőségéhez iskolánk névadójának munkássága. Gondolkodunk rajta, hogyan tudnánk feloldani ezt a feszültséget, amellett, hogy Földes Ferenc életének, munkásságának vannak olyan elemei, amelyek elismerésre méltóak ma is. Tréfásan azt szoktam mondani, amikor kérdezik, hogy ki az a Földes Ferenc, hogy ő az, aki a Földes Ferenc Gimnáziumról van elnevezve - zárta sorait Veres Pál.
Forrás: Vass Iván gyűjteménye
A kedves olvasóra bízom azt, hogy eldöntse, melyik intézmény kinek a jogelődje, illetve jogutódja. Egy biztos, nagyszerűen működik mindhárom iskola, két igazgatóval személyesen is beszélgettem, nagyszerű ember mind a kettő, jó kezekben vannak az intézmények. Én egy remek jövőképet látok mindkét intézményt illetően.
Források:
A Miskolc a múltban Facebook csoport képe
egykor.hu
miskolc.hu - Földes Ferenc Gimnázium
programturizmus.hu - Herman Ottó Múzeum
Wikipedia - Földes Ferenc Gimnázium szócikk
A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. (Miskolc, 1991, Herman Ottó Múzeum) - Wolf Mária: Miskolc társadalma a 13-15. században a régészeti leletek tükrében
Barna György - Dobrossy István: Miskolc Belvárosa - Házak, emberek, történetek (Miskolc, 2010, Lézerpont)
Múzeumi füzetek 10-11. (Miskolc, 1960, Herman Ottó Múzeum) - Komáromy József: A múzeumépület - a középkori scola - építéstörténete
Wikipédia - Lévay József Református Gimnázium szócikk, Földes Ferenc Gimnázium szócikk, Földes Ferenc szócikk
Pápay Sándor (szerk.): A miskolci Földes Ferenc Gimnázium 425 éve
Bajay Amand: A miskolczi kir. kat. gymnasium története
miskolciszemelvenyek.blog.hu - A miskolciak ősi iskolája a Papszeren - Nagyboldogasszony Minorita Plébániatemplom
Szendrei János: Miskolc története és egyetemes helyirata II.
minap.hu - Negyedszázados jubileumát ünnepelte a Fráter György Katolikus Gimnázium
A Földes Ferenc Gimnázium Évkönyvei
frater.hu - Kondrát M. Ilda nővér összegzése
Külön köszönet Veres Pál és Ábrám Tibor igazgató uraknak és Vass Iván igazgató helyettes úrnak
