Városunk alapításának dátumáról nem maradt fenn hivatalos "bizonyíték", azaz okleveles utalás. Valószínűleg azért nem, mert a várost alapító Miskóc nemzetség ősi szálláshelyét, a tapolcai monostort porig rombolták a reformáció idején.
Az első magyarországi bencések Szent Márton-hegyén telepedtek le Pannonhalmán. A ,,világi előkelőink" a XI. század közepétől kezdődően alapítottak bencés apátságokat az ország különböző pontjain, így Tapolcán, a Miskóc nemzetség szálláshelyén is.
A Miskóc nemzetség alapította monostor védőszentje Szent Péter volt. Alapításának pontos évét nem ismerjük, legkorábbi említése 1214-ből való (abbatia de Heuiuz). Dobrossy István szerint ebben az apátságban őrizték a Miskóc nemzetség dokumentumait, okleveleit, és ide temetkeztek a család tagjai is. A Váradi Regestrum 1214 és 1221 között háromszor említi az apátságot.
Az korabeli épület leírása:
,,A XII. századi épület egyhajós, patkóíves szentélyzáródású templom, déli oldalán kolostorépülettel." (hellomiskolc.hu - A bencés apátság romjai)
Az apátság romjaitól nyugatra megtalálták a közelmúltban a Miskóc nemzetség udvarházának egykori épületét is, de ne szaladjunk ennyire előre!
Forrás: mindenamieger.blogspot.hu
Idézzük fel Tapolcaként való első említését:
,,A nyíri izmaeliták által vádlott vámosi és tapolcai jobbágyok tisztázzák magukat: Illés és Péntök nyíri szaracénusok kezet fogva több másokkal rablásról vádlották Márton ispán vámusi jobbágyait... nem különben a Bors - Miskolci had Tapolcai monostorának tapolcai jobbágyait." (bazleveltar.hu - A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése 1219.)
Egy másik esetében a Tapolcai monostor két márka kártérítési igényt - panaszt - nyújtott be a váradi káptalani szék felé, egy Ibud nevű szolga ellen. A márkáról mint pénznemről arra következtettek a történészek, hogy a szerzetesek valószínűleg német nemzetiségűek voltak.
Pázmány Péter említése szerint az apátság fénykorát élte ezekben az években és virágzó iskolája is volt.
Később az alapító Miskóc nemzetség tíz ágra szakadt, majd eltűnt a történelem útvesztőiben.
Attól, hogy legkorábbi említése 1214-ből való, egyátalán nem biztos, hogy akkor alapították, sőt, mivel a hely elsősorban a Miskóc nemzetség tagjainak nyughelyéül szolgált, valószínűleg a XI. században - ahogy fentebb említettem, ekkor kezdték alapítani ezeket az apátságokat az ország számos pontján -, vagy pár évtizeddel később már léteznie kellett. De azt mindenképpen szeretném megjegyezni, hogy erre semmilyen bizonyítékunk nincsen.
A bencés apátság templomának alaprajza és a hozzá délről kapcsolódó kolostor a 2012-es ásatás alapján. Forrás: origo.hu - Megtalálták Miskolc sírját - Pusztai Tamás illusztrációja.
A XIII. század végéig biztosan ide is temetkeztek a városalapító nemzetség leszármazottai, aztán a terület más kezébe került. A Miskolc nemzetség tulajdonlása alatt komoly birtokhálózattal ruházta fel a tapolcai birtokát. A következő tulajdonosai, a Szécsiek azonban már nem temetkeztek ide, az apát birtokait elvették. Ezekben az időkben a szerzeteseknek már dolgozniuk kellet megélhetésükért. Pár évtizeddel később pedig már házat is vásároltak Miskolcon, ahol el tudták adni portékáikat, gazdálkodásuk eredményét. A kegyúri jogokat ekkor a király gyakorolta, az apátot pedig a pápa nevezte ki. Ezen időszaktól a mohácsi vészig nem nagyon maradt fenn használható információnk az intézményről.
1526-ban a mohácsi vész után a tapolcai apát egy bizonyos Oláh Miklós volt, aki a csatában elhunyt II. Lajos feleségével - és annak udvartartásával - Máriával együtt Brüsszelbe menekült. Így sem kegyura - aki a király felesége volt, persze csak annak halála után -, sem apátja nem maradt Tapolcának. Az ország három részre szakadt, Ferdinánd, Szapolyai és a török uralta Magyarország egykori területét, ez a hatalmi tagozódás 150 évig tartott.
Bencések
,,A bencések (másképp: Szent Benedek-rend, vagy egyszerűen: bencés rend) – teljes latin nevén: Ordo Sancti Benedicti, rövidítve: OSB – a római katolikus egyház és a kereszténység első szerzetesrendje, amelyben Szent Benedek reguláját követik, későbbi szabályokkal és modern szokásokkal kiegészítve. A szemlélődő (kontemplatív) szerzetesek nevüket alapítójukról, Szent Benedekről kapták, aki a 6. század elején, Itáliában kezdett szigorúbb szerzetesi életet élni, és írta meg szerzetesi szabályzatát, azaz reguláját. Bár a Bence név a Vince egyik formája, és nem a Benedeké, a Benedek-rendi elnevezést Magyarországon a Bencés név váltotta fel. (...)
A nyugati szerzetesség kialakulása idején tulajdonképpen ez a rend volt hosszú ideig az egyetlen rend, ahogy az ortodox kereszténységen belül ma is csak egységes szerzetességéről beszélhetünk, amely csupán nyelvileg szegmentálódik. A többi, részben ebből kialakult (pl. ciszterciek), részben tőlük függetlenül alapított nyugati szerzetesrendtől mind szervezetileg, mind életvitelükben jelentősen eltérnek. Európa kora középkori keresztény hitre térítésében nagy szerepet vállaltak a bencések. A legjelentősebb a német, angol és ír területen végzett missziós munka volt a VI.-IX. században. A XI. században európai méretű lelki megújulás központja volt a burgundiai Cluny kolostora.
A rend magyarországi története
Az első bencések 996-ban telepedtek le Szent Márton hegyén, az 1001-es királyi alapítólevél Monte Cassino jogait adta meg a Pannonhalmi apátságnak is. Az Árpád-ház idején a bencések virágzásnak indultak, a 13. században már 90 kolostoruk állt Magyarországon. Ezekben gyakran működött hiteleshely (mai fogalommal közjegyzőség), kolostori iskola, gyakran őriztek ereklyéket, ezért zarándokok is gyakran látogatták őket. A 14. századtól a kommendátori rendszer szétzilálta a hazai bencés szerzetesi életet. Számos leírás szól a 15. században elnéptelenedő kolostorokról, amelyeket sikertelenül próbáltak újra és újra a régi fegyelemre bírni. Az új fellendülés 1506-ban kezdődött, amikor Tolnai Máté a nyolc legjelentősebb királyi bencés apátság összefogásával megteremtette a Magyar Bencés Kongregációt. A virágzás rövid ideig tartott, a török háborúk és a reformáció hatására néhány évtizedre még a legfontosabb Pannonhalmán is megszűnt a bencés élet. A 17. század közepétől újra kolostorokat építettek és feltöltötték a régieket, mígnem 1782-ben II. József kettő kivételével minden kolostorukat bezáratta. Húsz év szünet után, 1802-ben alakult újjá a bencés kongregáció Magyarországon, és működik azóta is töretlenül. 1950-ben, amikor mintegy 300 bencés élt Magyarországon, a magyar bencés szerzetesek számát 70-ben maximálták." - írja a rendről a Wikipédia, a szabad enciklopédia.
Mivel a tapolcai apátság katolikus volt, vagyis a vallása miatt Ferdinánd hívő, Szapolyai pedig a vallásszabadságé, ezért bizony ellenségnek számított, mint Ferdinánd-párti erősség. Ezért 1532 nyarán pusztította el az apátságot először Bebek Imre és Ferenc.
Oláh Miklós Brüsszelből próbálta menteni a menthetőt - valószínűleg ő volt a katolikus avasi Szent István templom egykori lelekipásztora is -, de kevés sikerrel. Dobrossy István szerint azonban 1534-ben mégegyszer sikerül "visszafoglaltatnia" Pemfflinger Sebestyén Borsod megyei főispánnal és uradalmi zalogbirtokossal a távolból.
A további időszak elég zavaros. Egy bizonyos: az apátság véglegesen elpusztul. A legtöbb forrás szerint ebben Balassa Zsigmond a ludas, aki a koronauradalom új birtokosa volt. 1535 "környékén" történik mindez, Balassa úr ekkor éppen Szapolyai-párti, tehát szálka volt a szemében az apátság. A sors iróniája, hogy öt évvel később már ő is Ferdinánd-párti lett, és újra megváltotta a diósgyőri uradalmat - ezzel váltotta meg a felségárulást - és a szabadságát. De visszatérve Tapolcára: ekkor az apátság 300 fős "személyzetét" is lemészárolta. Hogyha ehhez hozzávesszük, hogy Balassa Zsigmond felesége a hírhedt Fánchy Borbála bigott katolikus volt, később a miskolciakat református volta miatt zaklatta, akkor a történet még érdekesebb.
A feltárás alatt a megtalált apátság. Forrás: index.hu, Vajda János.
A terület ezután egyébként hosszú időn át csaknem teljesen néptelenné vált. A reformáció alatt az apátság földje és Mindszent - ami egy utca volt ebben az időben Miskolcon - egy birtokká vált. A vallás tette őket eggyé, a katolikus vallás.
Mindszenten csak egy kis kápolna volt, de Miskolc megmaradt katolikusai itt miséztek, Balassa Zsigmond felesége, Fánchy Borbála, a hírhedt önkényúrné(ő) támogatásával. Az 1550-es évektől kezdődően egy, a "reformálódott" várostól külön "lélegző" katolikus tömb alakult itt ki az avasi templom egyik oltáralapítványából.
Nézzünk most egy levelet érdekességképpen Oláh Miklóstól, a tapolcai apáttól, aki Brüsszelben tartózkodott Mária királynővel együtt. A levél az akkor uradalmi zálogbirtokoshoz Pemfflinger Sebestyénhez szól.
,,A napokban kaptam meg a leveledet, amelyet december 11-én Diósgyőrből írtál; örülök, hogy te és hitvesed a gyermekekkel együtt jól vagyok. Semmi sem volt kellemesebb, mint ezt hallani, annak én is örülök, hogy gyermekeid száma kislányod születésével gyarapodott; őrizze meg őket az Isten sok évig. Levelében említed, hogy már többször is írtál ide, de innen sem a királyné levelét, sem pedig az enyémet nem kaptad meg. Valóban már hosszú ideje nem jött levél tőled hozzám kivéve áprilisban, de annak is egy esztendeje. Én is csodálkoztam, hogy miért nem írtál; de már tudom, hogy azért történt, mert a Te leveledet ide, az én leveleket pedig hozzád nem küldték el. A királynő többször írt Neked és hasonlóképpen én is adtam levelet a királynő tanácsosai kezébe, de amint látod, azok nem továbbították Hozzád. Leveledből, amelyet az elmúlt év áprilisában írtál, úgy értesültem, hogy apátságomat Te vetted kezedbe és eddig a napig valóban semmi mást nem sejtettem. Most az utolsó leveledből értesültem arról, hogy azt most az átkozott Bebek bitorolja; és hogy most ezt tőle Caczianer könnyű lovasaival akarod visszaszerezni. Kérlek, testvér, hogy a lehető legjobban vigyázz arra, hogy a jelenlegi allapotánál jobban ne pusztuljon. És ahogyan már előző leveleimben megírtam, állíts abba az apátságba nevemben egy megbízható ügyintézőt, akit ebben a minőségben oltalmazz, és aki mind az egyháznak, mind nekem hasznos lesz. Hiszem, hogy nem sokáig tart Magyarországnak ez a zűrzavaros állapota, hanem az Isten megkönyörül rajtunk és rövidesen bele lesz; mert ha az nem lesz, amint írod, az egész Magyarország rablók és gonosztevők miatt tönkre megy. Az én miskolci lelkészhelyettesem soha nem ír nekem semmit. Szeretném, ha írna, megismerném ottani ügyeimet. A királynő már jobban van, de gyakran szokott visszaesni ugyanabba a betegségbe. Előtte, amikor erre csak alkalom volt, gyakran beszélek Rólad és a szolgálataidat ajánlom; a királynő pedig, mint azelőtt is, kegyes úrnőd marad. Az itt lévő leányod Téged és szeretett hitvesedet visuontüdvözölnek. Ha gyakran akarsz ide levelet küldeni úgy, hogy kezünkbe is jusson, intézkedj, hogy testvéred, Pemfflinger István közvetítésével küldessenek hozzánk. A királynő tanácsosainak ugyanis igen sok teendőjük van, amelyek közben előfordul, hogy a te és mások leveleiről egyaránt megfeledkeznek.
Ég Veled, és írjál gyakran; nemsokára én is többet írok, üdvözöld nevemben kedves úrnő hitvesedet és ajánld neki szolgálataimat.
Brüsszelben, 1534. márc. 4-én.
(Latin szöveg: Szendrei János III. kötet. Oklevéltár 116. levél 183-184. pp. Fordította: Dr. Huszti Vilmos)"
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. 168. oldal)
A Miskóc nembéli Péter alnádor pecsétje 1298-ból. Forrás: Wikipédia - Miskóc nemzetség címere.
Magát az apátságot egy kis "szigetszerű" képződményre építették, körülötte vizes, mocsaras terület volt. Ezért is süllyedt meg, hordalék került rá, a természet teljesen benőtte, eltüntette a nyomokat. Állítólag a tornyát még a XVIII. században is borospincének használták, akkor még állt.
A nagy utazó Bél Mátyás is beszámol róla az 1700-as évek elején, ekkor még álltak a romjai. A következő időben - ahogy az lenni szokott - a lakosság a köveit elhordta, éppen ezért a nyomai is teljesen eltűntek. A XX. századi régészek, történészek már csak találgatták, hol is lehetett valójában.
Történt még egy érdekes epizód a tapolcai apátság történetében, amely inkább csak a tulajdonos változásáról szólt. Legalábbis tapolcai nézetből, a mindszentieknek nem volt ennyire mindegy. 1776-ban Mária Terézia úgy döntött, hogy a görög katolikus egyháznak adja a tapolcai apátságot, Bacsiszky András munkácsi püspök lett az apát. Ő ezáltal azonnal jogot formált a mindszenti templomra görög katolikus hívei számára. Az ügyből hatalmas pereskedés kezdődött, tevékeny résztvevője volt a Kamara, az egri püspök és a királynő is. Rengeteg érv és ellenérv hangzott el mindkét oldalon, ezeket az udvar gondosan mérlegelte. Miskolcon a görög katolikus hívek száma elenyésző volt, ekkor mindösszesen 104 hívővel rendelkeztek.
1778-ban döntött az uralkodónő, a római katolikusok kezén maradt a templom, az apátsági birtokot meghagyta a görög katolikus egyháznak. A görög katolikus templom végül Görömbölyön épült meg.
,,(...)a tapolcai apátság birtokai közül kivette Mindszent falut Jenke prédiumával, s megszüntette a tapolcai apát kegyuraságát a mindszenti egyház felett, átadva az említett jogokat a kamarának." (Dobrossy István: Miskolc története III. - Egyházi, vallási élet, 871. oldal)
Oláh Miklós esztergomi érsek. Érdekes a párhuzam közte és Balassa Zsigmond között. Először Mária királyné titkára a brüsszeli emigráció alatt is, majd az 1540-es évektől Ferdinánd-párti elöljáró. Forrás: Wikipédia.
Színtén érdekesség, hogy 1938-ban a Barlangfürdőben Szeghalmy Bálint tervei alapján megépítették az egyik melegvizű forrásra a Tavi fürdőt, ahol egy régi fürdőre utaló nyomokat találtak. Először azt hitték török eredetű, aztán ezt elvetették és a bencéseknek tulajdonították, tulajdonítják, ugyanis erdélyi motívumokat találtak a famaradványon. Ezek szerint a szerzetesek is élvezték a tapolcai meleg vizű források gyógyhatását, kellemes hőfokát.
Nagyon sokáig, sok helyen keresték az apátság romjait. A keresést az is megnehezítette, hogy Tapolca területén sok helyen találtak épületmaradványokat, a középkori település nagy kiterjedésű volt, élénk gazdasági élettel, nagy számú lakossággal.
Végül 2012-ben, a Barlangfürdő bővítésekor találták meg. Valószínűsíthető, hogy az alapító Miskóc sírját - vagy közeli leszármazottját - is megtalálták a kutatók. A Herman Ottó Múzeum szakemberei végeztek ásatást a területen, ekkor bukkantak rá, az egykori apátság maradványaira. A hosszú-hosszú keresés véget ért.
Források:
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I.
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Miskolc város eredete és a Miskóc nemzetség
Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata I.
Benkő Sámuel: Miskolc történeti-orvosi helyrajza
Magyar Katolikus Lexikon - Tapolcai apátság
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Az apátság emlékei, a monostor rejtélye.
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Mindszent kálváriája
A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 20. - Dobrossy István - Kárpáti László: A Mindszenti templom építéstörténete és műtárgyai
hellomiskolc.blog.hu - A bencés apátság romjai
bazleveltar.hu - A Tapolcai apátság és a Miskolc nemzetség első említése 1219.
Reggeli Hírlap, 1931. április 20-22., 1931. december 28.
Nyíri Dániel - Nagy-Miskolc keletkezésének történelmi előzményei III.
Nagy Ferenc - Hol volt a tapolcai apátság monostora?
Wikipédia - Bencések szócikk, Miskóc nemzetség címere szócikk, Oláh Miklós szócikk
miskolciszemelvenyek.blog.hu - A bámulatos Barlangfürdő históriája
