Miskolcon és környékén a görög katolikusok valamikor a XVIII. század elején jelentek meg. ,,A feljegyzések szerint az első görög szertartású szentmisét magyarul, a magyar nyelv első vértanuja, Izaiás végezte, kit Erdélyben az oláhok az oltártól ragadtak el s 1695-ben gyilkoltak meg." (Halmay-Leszih: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek, 188. oldal)
A görög katolikus templom a Búza téren a húszas években. Forrás: mek.oszk.
Miskolcon mindenki tud a gazdag "görög" kereskedőkről, akik virágzó egyházi életét hoztak létre az ortodox vallás hívei számára. A szegényebb, befolyással nem rendelkező görög katolikus vallásúak a XVIII. század első harmadától hosszú küzdelmet folytattak egy templom, egy igazi aktív hitközség létrehozására, amit csak 1900-ban koronázott siker. Mindaddig a görömbölyi görög katolikus egyházközség volt az, ahová a miskolci hívek tartoztak.
A ruszinok a kiírtott, elpusztított területekre kerültek betelepítésre hazánkban a Rákóczi-szabadságharc után. Ők hozták erre a vidékre a görög katolikus vallást. A török, a labanc, majd a pestis pusztítása után szükség volt a népesség pótlására a vármegyében. Nemcsak Miskolcra, hanem a környező településekre is kerültek idegen ajkú telepesek.
A 2015-ben újjáépített miskolci székesegyház. Forrás: nyirgorkat.hu.
A gyökereit máig valló és ápoló Görömböly ekkor, és így lett magyar faluból ruszin, hogy csak egy példát említsünk. Sokáig tartották nyelvüket, ápoltak identitásunkat a helyiek, a XX. század elejére azonban már teljesen asszimilálta őket a magyarság. Származásukat azonban nem felejtették el, hagyományaikat továbbra is ápolják. Görömbölyre való telepítésüket Altán (Alhann) Mihály, akkori tapolcai apát, a mindszenti templom egyik építője rendelte el egyébiránt.
Görög katolikusok
Azokat nevezzük görög katolikusoknak vagy egyesült görögöknek, akik - szemben az ortodoxokkal - elfogadják a római egyház tanait és elfogadják a mindenkori pápa fennhatóságát, de mindezek ellenére őrzik hagyományaikat.
1900-ban az országban - leginkábbis keleten - körülbelül 300 000 magyarajkú görögkatolikus hívő élt, akiknek a magyar nyelven történő misézését megtiltotta a pápa, az 1896-ban kiadott rendeletében. Ennek azonban nem sok foganatja volt, hiszen a görög katolikus hívek magyarul akartak misét hallgatni, amely később általánossá vált nemcsak városunkban, hanem a környező településeken is.
A - például a mai Nagy-Miskolchoz tartozó, görömbölyi - ruszinok elődei 1648-ban írták alá az uniót Rómával. ,,1771-ig a munkácsi zárda főapátjai voltak az egyesült rutén görög katolikusok püspökei (...)." Ekkor Kelemen pápa beillesztette az egyházi hierarchiába a munkácsi püspökséget. Ebből a püspökségből vált ki 1818-ban az eperjesi görög katolikus egyházmegye.
Az Egri Főegyházmegyei Levéltár iratai szerint 1736-ban Olsavszky Simon munkácsi püspök egy bizonyos Ternai Istvánt szentelt fel a miskolci ,,parochia titulusára." Batthyány Ignác egri kanonok azt is feljegyezte, hogy biztosan nem ő volt az első parókus, hiszen az apja is ezt a hivatást gyakorolta előtte Miskolcon. Tehát bizonyosnak látszik az, hogy az 1730-as, az 1740-es években létezett egy miskolci egyházközség, amely ezek után valószínűleg megszűnt. Érdekesség, hogy amikor pár évtizeddel később Bacsinszky András munkácsi püspök tapolcai apát lesz, már teljesen a feledés homályába merültek az elődök, akikről nincs is további információnk. Valószínűleg valamilyen kapcsolat volt az ortodox és a görög katolikusok között is, mind az egyházak, mind a hívek részéről, azonban erre is csak homályos utalásokat találunk.
Forrás: Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei
Bacsinszky András, munkácsi görög katolikus püspök volt az, aki megszerezte a tapolcai apát tisztségét és ezáltal annak területét a hívei számára, 1776-ban. Bacsinszky úgy gondolta, hogy nem templomot épít, hanem megszerzi a mindszentit, ugyanis a tapolcai apát kegyura volt annak az egyházi intézménynek.
Nem is kell mondanom, mekkora botrány lett a dologból. Érvek hangzottak el pro és kontra, felszólalt az ügyben az egri egyházmegye, Bacsinszky és a királyi udvar is. Bacsinszky azzal érvelt, hogy ugyan kevés a görög katolikus Miskolcon, de a környező településekről sokan jönnének be a görög rítusú misére - ha lenne. 1778-ban döntött Mária Terézia, a templomot meghagyta a katolikus egyház kézen, de az apátság továbbra is a görög katolikusoké maradt.
,,(...) a tapolcai apátság birtokai közül kivette Mindszent falut Jenke prédiumával, s megszüntette a tapolcai apát kegyuraságát a mindszenti egyház felett, átadva az említett jogokat a kamarának." (Dobrossy István: Miskolc története III. - Egyházi, vallási élet, 871. oldal)
A görög katolikus templom egy korai képeslapon. Fotó: hungaricana.hu
Miklóssy Ferenc az akkoriban regnáló mindszenti plébános - később váradi püspök - nem értette, hogy miért nem jön a görömbölyi pap misézni a mindszenti templomba, amikor megtehetné ezt. Erre aztán támadásba lendültek a görög katolikusok is. Azt mondták, hogy éppen Miklóssy az, aki miatt ezt nem lehet megtenni. Számtalan ilyen jellegű kérés volt már címezve hozzá, de ő nem engedett annak, sőt, durván és lekezelően utasította el azt.
Bacsinszky miután látta, hogy nem tudja megszerezni a mindszenti templomot, azt próbálta elérni, hogy sajátot építsen miskolci hívei számára. 1798-ban kamarai engedéllyel meg is nézték azt a helyet, ahol a görög templom felépül majd a későbbiekben, de nem lett semmi az építkezésből. Az Egri Főegyházmegyei Levéltár szerint a templom építésének teljes összegét is megállapították, amely 29 275 forintban lett meghatározva.
Városunkban a görög katolikus hívek száma rohamosan nőtt, és egy érdekes elemmel volt gazdagabb a többinél. A prédikáció nyelve a magyar volt már a XIX. század elején - hogy hol történt a prédikáció ekkortájt, arra nem tér ki a forrás -, ellentétben például a görömbölyivel, hiszen ott szláv nyelven miséztek.
A görög katolikus egyházközség parókusai és segédlelkészei. Forrás: Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei.
Egy kis kitekintő a környékbeli településeket illetően: ebben az időben (Felső)Zsolcán önálló parókia volt, több száz hívővel, ezzel szemben Diósgyőrben és He(j)őcsabán elenyésző számú görög katolikus élt. Görömbölyön virágzó vallási élet folyt, azért tudta mind a mai napig őrizni a ruszin kisebbség ilyen látványosan identitását, mert a tapolcai apátság gazdasági központja itt volt, ezáltal anyagilag is teljes mértékben tudta támogatni a hívek vallási alapjait, hagyományait.
1837-ben történt egy újabb próbálkozás templom építésére a görög katolikus hívek számára városunkban. Tarkovics Gergely eperjesi püspök előterjesztette a kérését a helytartó tanácsnál, de foganatja nem lett a dolognak. Gaganecz József - Tarkovics utóda - révén ez újra megtörténik 1844-ben, majd ismét, 1847-ben. Ekkor végre úgy tűnik lesz valami belőle, de a szabadságharc miatt nem foglalkoztak tovább a kéréssel.
Forrás: Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei
Pedig:
,,Ő császári s. a. t., tudatandó királyi koronai Miskolcz városában tervezett egy görög egyesült lelkészet felállítása érdemében múlt év Szent András hó 17-én 42880. szám alatt kelt felterjesztésére a csatolmányok visszarekesztése mellett, e magyar királyi helytartótanácsnak válaszoltatik: hogy az említett lelkészetnek felállítása, a felsőzsolca anyalelkészetnek pedig eltörlése, és annak az ongai, simándi, szigetujfalusi, s pusztaujfalusi fiókegyházaival együtt, valamint, a görömbölyi és sajópálfalvi anyalelkészetekről elválasztandó diósgyőri, hámori, ó-, s ujhutai, mindszenti, kelecsényi, besenyői, sajókereszturi, ecsegi, bábonyi és kápolnai fiókegyházaknak az újonnan felállított lelkészethez kapcsoltatása kegyesen megengedtetik. Minthogy pedig azon kérdés, vajon a királyi kamarai jószágokban levő lelkészetek illetékei a királyi kincstárból fizetendők-e, rendszeresen eldöntve nincs, ennélfogva a városokban 450 pengőforintra határozott illetménynek, ez újonnan felállított lelkészetben 287 pengőforintot, 7⅔ koronát, pengőben lévő hiánya az 1845. évi Szent Jakab hó 24-én 11515. szám alatti rendelvény kapcsolatában ideiglenesen az egyházi alapértékből rendeltetik kipótoltatni, kiknek is foganatosítása, és a felsőzsolcai lelkész pengő pénzben 224 forintra 13 koronára menő illetményének megszüntetése magyar királyi helytartótanácsnak egyszersmind meghagyatik.
Kelt Bécsben, Böjtmáshó 11. napján, 1847.
Gróf Apponyi György
Beöthy Sándor
Névery Sándor
(Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei)
Forrás: Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei
1854-ben szintén Gaganecz püspök próbálkozott, ezúttal azonban sikertelenül.
Miskolcra nemcsak a környékről, környező településekről érkeztek újabb és újabb görög katolikus hívek, hanem az itt állomásozó gyalogezredben szolgáló ruszin és román katonák közül is sokan úgy gondolták, hogy itt maradnak, itt élik majd le az életüket a továbbiakban.
Érdekesség, hogy a mindszenti templommal, vagyis inkább a parókiával szemben Blau Gyula tervei alapján egy hatalmas püspöki palotát építtetett Firczák Gyula munkácsi püspök. 1892-re lett kész a gyönyörű épület, azonban nemsokára a város rávette a vallási vezetőt valamilyen úton-módon, hogy engedje át nekik az épületet, hiszen a MÁV vezetősége Kassáról Miskolcra fog költözni. Így is történt, nemsokára már a MÁV használta az épületet és a mai napig is az ő tulajdonukban van.
1900-ban már 1600 görög katolikus élt Miskolcon, kellett a hitközség. És nemsokára így is történt.
1900. augusztus 20-án alakult meg a görög katolikus hitközség városunkban. Első - világi - elnöke Szaffka Pál királyi közjegyző lett, egyházi elnöke pedig Mocsár Ede. Ami nagyon fontos volt az új hitközség számára az az, hogy a mise magyar nyelven hangozzon el a templomban, illetve ennek hiányában ott, ahol a misét celebrálják. Ugyanis Munkácson és Eperjesen rutén, Erdélyben pedig román "oltárnyelv" volt érvényben, így eddig nehezen tudták gyakorolni szép magyar nyelvünkön a liturgiát. Ekkor - a korai időszakkal ellentétben - a mindszenti templomot már használhatták misézésre a görög katolikusok, hiszen megállapodtak a mindszenti plébánossal ez ügyben.
Forrás: Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei
Borsod-Miskolczi Közlöny, 1900. augusztus 26.:
,,Uj egyházközség. Szent István napján nagyjelentőségü aktus ment végbe a mindszenti róm. kath. plébániai templomban. Ott tartotta ugyanis Mocsár Endre plebános Hucsko Mihály görömbölyi plebános segédletével az első misét magyar nyelven, melyen nemcsak a helybenlakó görög katholikusok vettek részt, hanem a közel vidékről is ide sereglettek azon hivek, kiknek reménységük, óhajtásuk, hogy a misét magyar nyelven hallgathassák, immár teljesült. A szentmise után a gordoni r. kath. iskolában megtartatott az uj magyar gör. kath. egyház alakuló közgyülése, melynek egyházi elnökét a püspök nevezi ki. Világi elnöke lett az ügy buzgó előharczosa és fáradhatlan, áldozatkész tagja Szaffka Pál, kir. közjegyző. — Megválasztattak még a pénztáros, a presbyterium tagjai, szóval az egész egyház előljárósága, mely mihamar megszerkeszti az alapszabályokat és lépéseket tesz az iránt, hogy városunkban a már 1000-nél nagyobb számra szaporodott gör. kath. hiveknek tulajdon szentegyházuk épittessék, melyben az egész szertartás magyar nyelven végeztessék.
Forrás: Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei
A magyar nyelvű misézés nagyon "bevált", hiszen, ahol eddig szláv nyelven gyakorolták azt megyénkben, ott is hamarosan a magyar nyelv lett a domináns. Sőt, olyanok is támogatták ezt, akik nemrégiben települtek be és a ruszin vagy román volt az anyanyelvük.
Először saját lelkész kellett a gyülekezet számára. Dr. Vályi János Eperjesi püspök a hívekkel egyeztetve meg is találta az alkalmas személyt erre a posztra. Schirilla Andor (1881-1943) volt ő. 1905. november 15-én iktatták be parókusnak a miskolci egyházközség számára.
Forrás: Papp András: Halasztani immár nem lehet - a görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei
Az első plébánia épülete még eperjesi támogatással készült, ebben az épületben volt a hitközség első kapolnája is, amely 1906. május 5-én lett felszentelve. Ezt az épületet és telekrészt a hitközség később eladta, és az ebből befolyt összegből - és persze hitelből - a telek másik felén 61 000 koronából felépítette a ma is álló templomot. 1910. május 22-én tették le ennek alapkövét és 1912. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között szentelték fel.
Érdekes története van a templom keresztjének is. 1875-ban egy nagy szélvihar ledöntötte az ortodox templom keresztjét. Egy évvel később városunkban járt Obrenovics Milán szerb fejedelem (1882-ben koronáztatta magát királlyá). Látta a templomot kereszt nélkül, és ígéretet tett arra, hogy újat küld majd helyette. Ez sokáig nem történt meg és az ortodoxok úgy döntöttek, saját költségükön állítanak újat. Így is történt, nem sokkal később csak megjött az ígért kereszt. Nem tették fel, hanem eltették azt. Végül a görög katolikus templom tornyára helyezték fel, annak építésekor. Máig ez díszíti a tornyot.
A miskolci görög katolikusok temploma
,,A miskolci Nagyboldogasszony-székesegyház (gyakran Búza téri templom) a görögkatolikus rítust követő Miskolci egyházmegye főtemploma. Székesegyházi rangját 2011-ben kapta, amikor Miskolc újra görögkatolikus püspöki székhely lett. Az épület stílusa premodern, neogótikus elemekkel. 1911-ben szentelték föl. (...)A templom külső megjelenésében bizánci vonásokat lehet felfedezni. Főhomlokzata – természetesen – keletre tájolt. Központi, előreugró főtornyát két oldalról alacsonyabb lépcsőtornyok fogják közre. Érdekesség, hogy a négyszög alaprajzú torony süvege hatszög alaprajzú, a tetején pedig az a kettős kereszt áll, amelyet a miskolci ortodox egyházközség ajándékozott a templomnak. (...) A templom alaprajza latin kereszt formájú, főhajója egyszerű kiképzésű, kereszthajója alacsonyabb tőle. A templombelsőt háromszakaszos csehsüveg boltozat fedi, néhol szecessziós virágmintákkal dekorált. Gazdagon díszített, 19 képből álló ikonosztázát az első parókus vázlatai alapján a Rétay és Benedek műintézetben készítették 1918-ban. Az ikonosztázion fölött a diadalív középső részén Szűz Mária tartja ölében a Kisdedet, két oldalt pedig szentek láthatók. A templomot „Istenszülő elszenderülése” titulusra keresztelték." - írja a Wikipédia, a szabad enciklopédia.
Amikor a hitközség alakult, akkor még az eperjesi püspökséghez, tartozott, majd 1912-től a hajdúdorogi magyarajkú egyházmegyéhez.
Nagyban hozzájárult a hitközség fejlődéséhez Hodobay Ferenc, aki Miskolc polgármestere is volt a két világháború közötti időszakban. A görög katolikusoknál az egyháztanács világi elnöke volt, illetve a magyar görögkatolikusok országos szövetségének az elnöke.
1920-ban már több mind 2000 görög katolikus hívő élt városunkban.
1924-ben alakult, 1925-től működött a Miskolci Apostoli Kormányzóság Papp Antal, egykori munkácsi püspök vezetésével. Papp Antal (1867-1945) kiemelkedő alakja volt a görög katolikus vallási életnek a két világháború között. Többek között királyi titkos tanácsos, főrendházi tag, Miskolc törvényhatósági joggal felruházott város törvényhatóságának örökös tagja, illetve pápai trónálló és római gróf volt.
A második világháborút követően a görög katolikus egyház is nem kívánatos elem volt a közéletben, a szocializmus nem tűrte a konkurenciát.
Forrás: Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei
,,XVI. Benedek pápa 2011. március 5-én püspök exarchává nevezte ki Orosz Atanáz szerzetespapot, és az Exarchátus területét a Zempléni főesperesség (huszonkilenc hajdúdorogi egyházmegyés parókia) átcsatolásával megnövelte. A kinevezett püspök szentelése 2011. május 21-én volt Miskolcon, a Búza téri görögkatolikus székesegyházban. A szentelést Cyril Vasil’ érsek, a Keleti Kongregáció titkára, Ján Babjak eperjesi érsek-metropolita és Kocsis Fülöp hajdúdorogi püspök végezte a többi jelenlévő püspökkel együtt.
Őszentsége Ferenc pápa hazai görögkatolikusságunknak 2015. március 19-én megalapította a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyházat, a Görögkatolikus Metropóliát – három egyházkormányzati egységgel. A Hajdúdorogi Főegyházmegye főpásztorává Kocsis Fülöp metropolitát nevezte ki. A Miskolci Apostoli Exarchátust egyházmegyei rangra emelte. A Miskolci Egyházmegye első megyéspüspöke Orosz Atanáz püspök lett."
(migorkat.hu)
Források:
Miskolc a millecentenárium évében 1. - Miskolc 1702-1872 között - Baán István: Görög katolikusok Miskolcon és környékén a 18. században
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III/2 - Egyházi, vallási élet
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/2 - Kultúra és művelődéstörténet - A görög katolikus egyház
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története V/2 - Kultúra és művelődéstörténet - A görög katolikus egyház
Kint Jenő - Szabadfalvi József - Viga Gyula: Interetnikus kapcsolatok Észak-Magyarországon: az 1984-ben rendezett konferencia anyaga - Sasvári László: Ortodox és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon a 18-19. században
Papp András: Halasztani immár nem lehet - a miskolc-belvárosi (Búza tér) görög katolikus egyházközség megalakulása és küzdelmei
Halmay Béla - Leszih Andor: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont egyelőre egyesített vármegyebeli községek - A miskolci gör. kath. egyház
Sasvári László: Ortodoxok és görög katolikusok együttélése Észak-Magyarországon
Wikipédia - Keleti katolikus egyházak
migorkat.hu
