2020. szeptember 22. írta: Reiman Zoltán

Tornyok a város felett - az Avasi kilátók története

A mai Avasi kilátó messziről látható kontúrját minden miskolci ismeri, de az országban is nagyon sokan felismerik. Kalandozzunk most az avasi kilátók történetében egy kicsit, mikor és miért építették az Avas tetejére ezeket a tornyokat?

Az Avasi kilátó madártávlatból. Forrás: szallas.hu.

Az Avas Miskolc központi helye volt mindig a történelemben. A város szíve. Manapság az ország egyik legnagyobb lakótelepe magasodik rajta, annak előtte szőlő termett rajta. Réges-régen - nem egy messzi-messzi galaxisban - pedig Szent György-hegy volt a neve, a tetején emelt kápolna védőszentjéről kapta azt. Már abban az időben is látták a helyiek, hogy...

Kell egy torony!

Az, hogy az Avas tetejére egy kilátót építsenek már a XX. század elején - 1901-ben - felmerült. A Borsodi Bükk Egylet szorgalmazta ezt, akik egy évvel korábban építették fel a Zsófia-kilátót, a Bükk első turistakilátóját Lillafüreden. Valamiért ez a vállalkozás nem jött létre, pedig az egyesület ezt nagyon szorgalmazta, még egy alapítványt is létrehozott miatta.

Látható az elszámoláson, hogy a Borsodi Bükk Egylet alapítványt hozott létre egy kilátó építésére. Forrás: Miskolczi Közlöny.

A Rákóczi-torony

Nemsokára azonban már egy ideiglenes kilátó magasodott az Avas-hegy fölé. 1906-ban épült a Rákóczi-torony - az Avas legmagasabb pontjára, az úgynevezett Horváth-tetőre -, a fejedelem hazatérte miatt, az ő tiszteletére alkották, természetesen fából készült. Az újratemetés körüli ünnepség szerves része volt a torony, feldíszítve, kivilágítva.

1906. október 28-án, 23 óra 21 perckor gördült be a fejedelmet New társait hazaszállító szerelvény városunk főpályaudvarára. Érkezésekor tűzijáték kezdődött az eseményre épített Rákóczi toronyban az Avas-tetőn. A környékbeli pincék is fényárban úsztak. A színház tűzoltótornya is kapott 500 mécsest. A Rákóczi torony már két héttel az esemény előtt az Avason magasodott. A 15 méteres, bástya alakú fából ácsolt torony impozáns látványt nyújtott kivilágítva a korabeli tudósítások szerint.

A rövid életű Rákóczi-torony. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

Az MTI tudósítása a miskolci eseményről:

,,Miskolcról jelentik:

11:21 perckor érkezett be a vonat a miskolci állomásra. Az egész város ki van világítva.

A vonattal érkezők már messziről látták az Avas hegyen gyújtott örömtüzeket, az Avas hegyen ez alkalomra épített 15 méter magas Rákóczi tornyot, amely teljesen ki volt világítva és ahonnan tüzijátékkal üdvözölték a vonatot. A város, valamint az egész vármegye közönsége és pedig a vármegye minden községének képviselete küldöttségileg jelent meg a vasútállomáson zászlókkal és minden község címerével. A megjelentek sorban álltak fel az indóházban. Megjelent az egész katolikus és ág[ostai] ev[angélikus] papság, mintegy 60-an, valamint a nőegyletek is. Mikor a vonat berobogott az állomásra tarackdurrogások fogadták, és földig hajtották a zászlókat. A közönség kalaplevéve mély csendben fogadta a vonatot. Mikor a dalárdák a Himnuszt kezdték el énekelni a csarnokban, az egész közönség velük énekelt.

Aztán felnyitották a fejedelem koporsóját vivő kocsit és az elkészített emelvényen dr. Tarnay Gyula alispán ünnepi beszédet mondott, amely a következőképpen szólott: Ha van nemzet széles e világon, melynek, története tragikus fordulatokban bővelkedik, az legelső sorban a magyar nemzet. Ha van nemzet, amely vértanúk kiemelő vérével pecsételte meg a sorsát, az is a magyar. Ha van nemzet, amely annyi balsors és titáni harc után megszerezte a jogcímét a szabadság, az égi jelvény visélésére, az is csak a magyar. Szomorú végzete ez a sokat szenvedett nemzetnek. De még szomorúbb az, hogy még haló poraikban sem mondhatta magáévá azokat, akiket a magyar néplélek az igazi hazafiság eszményképéül tisztelt és szeretett. Így lett Rodostó a magyar szabadság Mekkája. Majd így folytatta beszédét: Vármegyém népe Bercsényi bús huszárainak ivadékai! Ne feledd ünnepséged közben, hogy e szent hamvak iránt való hála és kegyelet kérdése téged közelebbről érdekel, mert a te szűkebb kis hazád a nagy fejedelem és bujdosó társainak emlékével a legszorosabban összeforr. Ne feledkezz meg arról, hogy innen az ősapáink kiemelő vérétől oly sokszor pirosra festett Sajó vizének partjától Ónodon hangzott el a nagy fejedelem küzdelemre hívó szózata. Nem feled el, hogy a Rákóczi név a magyarnak nem pusztán név, hanem eszme, a hazaszeretet megtestesülése. Beszédét így fejezte be: Ebben a felemelő tudatban bocsássuk tovább diadalútjukon a szent hamvakat és az éjjeli szellő halk sosogásában, küldjük a nagy fejedelemnek immár örök szép városába üzenetünket: Hős kurucok hajléka, Kassa! Borsod szent ereklyét, nemzeti kincset továbbít neked.

A beszédet percekig tartó éljenzés és taps követte. Ezután Blazsejovszky rom[ai] kat[olikus] apátplébános beszentelte a hamvakat. Utána Thúróczy Pál ág[ostai] ev[angélikus] esperes szentelte be Thököly hamvait, majd az egész közönség, mintegy 15 000 ember kalaplevéve a Himnuszt énekelte.

Általában kiemelték a vonattal érkező küldöttségek tagjai, hogy olyan példás rendet, mint Miskolcon, sehol nem tapasztaltak. Amíg a vonat állott, az összes zászlókat meghajtva tartották és az egész közönség kalaplevéve állott a szent hamvak előtt. A vonat mentén fáklyás emberek világították be a pályatestet egészen Zsolcáig. A rendre a csendőrök és a városi rendőrség ügyelt.

A vonat 11 óra 51 perckor indult tovább a Rákóczi induló hangjai mellett."

Ez a fejedelem tiszteletére épített kilátó azonban nem sokáig volt a helyén, tíz hónappal később elbontották.

Egy verset is találtam a toronyról - és a lebontásáról - az Ellenzék című lap egyik Tárczájában.

A Rákóczi-torony

A vén Avas legtetején

Áll Rákóczi tornya.

Mintha bástya, mintha oszlop

Mintha kalap volna.

Nem tudni, hogy miért áll ott.

Megható-e? Szép e?

Elég az, hogy kegyelettel,

Égre meresztett szemekkel

Néz fel rá 10 hónap óta

Miskolc város népe.

Ködbe borult érte sokszor

Az Avashegy orma,

Mert a tornyon, dicső tornyon,

Nincsen emberforma.

Fából tákolták össze az

,,Ad hoc" felkért ácsok.

Vannak rajta csucsok, tornyok,

És művészeti szempontok.

Vannak rajta ablakok és

Vannak rajta rácsok.

Elneveztük kilátónak,

Mutogattuk képen.

Ráfogtuk, hogy karcsu, bájos,

S hogy megfelel éppen.

Azt hittük, hogy örök disze

Marad az Avasnak.

De mit hallok. Haj mit hallok!

Mit zörögnek a harasztok...

Egy zord urnak a szavai

Egészen meghatnak.

Ez a zord ur, a főmérnök

Szólt - bár ki sem kérte -

,,A városnak minden fára

Szüksége van télre."

S a Rákóczi tornyon már ma

Kopognak az ácsok.

Szétverik a diszt, a bástyát,

Az ablakot, a cirádát...

Szétverik a művészien

Megkostruált rácsot.

(Ellenzék - 1907. augusztus 24., 2. oldal. Sajnos a szerzőt nem említik)

A mai kilátó Zólyomi Sándor felvételén

Miután a tornyot elbontották, folyamatosan terítéken volt egy új és állandó kilátó építése az Avas tetejére.

Harc egy új toronyért

1909-ben nagyon közel álltunk ahhoz, hogy ismét egy állandó kilátót lássunk Miskolc fölött. Pontosabban eleink álltak közel hozzá... A város pénzügyi bizottsága 40 ezer koronát szavazott meg annak építésére.

Radó Sándor újságíró a Miskolczi Naplóban kesereg azon tény miatt, hogy a kilátó még mindig nem épült fel, pedig a régi elbontása után mennyien megfogadták, hogy támogatják majd annak újjáépítését...

,,A Rákóczi hamvait szállítót vonat mintha magával vitte volna az ő emléke iránti lelkesedésünket; mintha a fatorony kialudt lángjaival kialudt volna a nagy és hazafias eszméért való lelkesedésük tüze is, oly közöny, oly nemtörődömség követte ezt a mi nagy felbuzdulásunkat." (Miskolczi Napló - 1909. november 7., 1. oldal - Az avasi Rákóczi-torony)

A pénzügyi bizottság megszavazta ugyan a pénzt, de a város tanácsa vagy a közgyűlés nem fogadta el azt. Sajnos el sem kezdődött az új, állandó torony építése.

1911-ben is követelte Miskolc közönsége a kilátó építését. A tűzoltóegylet őrtornyát, mely a színház tetején volt - körbeépítették. Ráadásul a sok emeletes ház miatt már amúgy sem lehetett rendesen látni az őrtoronyból. A Weidlich-palota építése is probléma volt ebből a szempontból.

Ezért az Önkéntes Tűzoltó és Mentő Egyesület két vezetője - Szombathy Sándor és Túri József - hosszasan ecsetelte a Miskolczi Napló hasábjain azt, hogy mennyire hasznos lenne egy kilátó az Avason tűzvédelmi szempontból is.

,,A Borsodi Bükk-Egylet állandóan gyűjtést folytat a torony céljára s eddig mintegy 7000 korona gyűlt össze reá. Ugy tudjuk a városnak is van valamely összege félre téve erre a célra." (Miskolczi Napló - 1911. július 22., 1. oldal - A tűzoltó őrtorony sorsa)

Az ügynek nem tudjuk milyen folytatása lett - vagyis tudjuk, nem lett őrtorony belőle.

1914 áprilisában Hajós Alfréd és Villányi János budapesti építészek bemutatták terveiket a polgármesternek egy kilátóról, melyek kivitelezése 90 000 koronájába került volna a városnak. Valami azonban történt - talán drága volt? -, ugyanis nem az ő terveik nyerték el a város első emberének tetszését.

Forrás: Világ - 1914. április 18.

Hanem másoké. Ugyanis 1914. július 18-án Nagy Ferenc polgármester már mindent előkészített egy új kilátó megépítéséhez. Lux Kálmán lett volna a tervező, aki egy komoly programot tett le az asztalra, hiszen az avasi templom restaurálása és a torony felépítése is az ő feladata lett volna. Terveiben az avasi műemlékegyüttes és a kilátó komoly összhangban volt egymással.

Egy értekezletet is összehívott ennek kapcsán Nagy Ferenc, ahol jelen volt Lux Kálmán - ne feledjük, az ő tervei alapján épül majd fel a Palotaszálló -, műépítész, Tury József és Bloch Alfréd műépítész, Szűcs Sándor városi főmérnök és Báthory István városi mérnök. Sajnos az első világháború miatt ezekből a tervekből sem valósult meg semmi.

Rácz György-kilátótorony

Aztán csak megvalósult a miskolciak álma, mégha sokat is kellett várni reá. 1934-re épült fel az új Rákóczi őrtorony, amely - egy nemrégiben napvilágot látott levéltári jegyzőkönyv szerint - a Rácz György-kilátótorony nevet viselte.

A Rácz György-kilátótorony, amit mindenki az országban Rákóczi őrtoronynak hívott. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

Névedási ceremónia nem volt, és a papírt kiállítón - és pár benfentesen kívül - senki nem tudta ezt az országban. Ez azért fontos, mert a város egyik mecénása volt Rácz György, aki komoly összeget hagyott a kilátó felépítésére, azzal a feltétellel, hogy az ő nevét viselje majd. Eddig úgy tudtuk nem valósult meg a kérése (sem). Nos, úgy tűnik, ha nem is volt ismert a tény, de teljesült ez a végakarata a sok közül. Van még mit pótolnia a városnak.

1942-ben - az eddigi helyismereti kiadványok 1943-ról szólnak - a kilátótorony leégett. A teteje kapott lángra valamilyen okból és bizony jelentős károkat szenvedett.

Ekkor olyanok is hallatták hangjukat, akik szerint a ,,székely stílusú szörnyeteg" elrontja az avasi műemlékek együttes hatását. Szerintük jobb lenne, ha elbontanák az építményt.

Erre válaszolt Szeghalmy Bálint a torony tervezője, és ezzel a két részes cikkel a Magyar Élet hasábjain elhallgattatta a kétkedőket. Nem kevés iróniával és hatalmas "toronyelméleti" tudással ír Miskolc műszaki tanácsosa az ügyről. A végén pedig megígéri, hogy újjá fogják építeni a kilátót, hogy az régi fényében tündököljön.

A legnagyobb problémája a miskolciaknak - már azoknak, akiknek voltak egyáltalán problémáik - az volt, hogy székely stílusú az épület. Ez nem volt igaz, ezt Szeghalmy szépen levezeti a tanulmányában. A másik pedig az, hogy elrontja az avasi műemlékek összhatását. Nos, ezt is megmagyarázza a tanácsos, rámutatva arra, hogy mennyi hibája van az avasi műemlékeknek, és elmondja azt is, a torony csak emeli az öreg Avas fényét.

És, aki egyenesen Erdélybe - Székelyföldre - szeretné visszaküldeni a tornyot, annak is szellemesen válaszol Szeghalmy:

,,Ellenben annál kevésbé lehetne az avasi kilátót a Székelyföldre küldeni, mert egyrészt a stílusa a székelytől merőben eltérő, másrészt pedig onnan, Székelyföldről nem lehetne látni Miskolc városát. Márpedig a kilátótorony ezt a célt szolgálja." (Magyar Élet - 1943. január 9., 4. oldal. Székely stílus - magyar stílus)

A torony négy tervből került kiválasztásra és a helyszínt is gondos mérlegelés után választották ki. Beton alapra került a kilátó, amely ebben az esetben is fából készült.

Sajnos az épület nem kerülhette el a sorsát, drámai vége lett, hiszen 1956-ban teljesen leégett. Az incidensnek két magyarázata terjedt el a miskolciak körében. Az egyik szerint a szabadságharcosok gyújtották fel, a másik szerint egy orosz tank lőtte szét.

Tavaly a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, az Urbex Hungary és egy szemtanú segítségével tisztázták a megsemmisülés körülményeit. Egy tank a Villanyrendőr - vagyis akkor inkább még Megay sarok - mellől lőtte ki a kilátót, amely teljesen leégett, csak a betontalapzata és a lépcsősora maradt meg mutatóba.

Avasi kilátó

A harmadik kilátót, a mait, Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján 1963-ban építették fel. Egy avasi sétán elmondta Szunyogh László - Miskolc mai főépítésze ,- hogy különleges építészeti bravúr kellett a 72 méter magas torony létrehozásához.

Zólyomi Sándor felvételén Miskolc ikonikus épülete

Balogh Attila az Észak-Keleti Átjáró Egyesület oszlopos tagja - nagy kilátó fanatikus - hívta fel a figyelmemet arra, hogy a kilátó a történelmi Miskolc területéről mindenhonnan látható.

A kilátó felső részében egy kávézó működik - pár éve nyílott meg újra a nagyközönség előtt -, ahová mindenképpen érdemes betérni, hiszen kivételes panoráma nyílik onnan városunkra.