Csodák mindig vannak. Persze előfordul, hogy a csodát átélő személlyel csak a képzelete szórakozik. Ebben az esetben (is) az olvasóra bízom ennek eldöntését. Az ügy mindenesetre óriási port kavart a húszas évek végén. Nemcsak Miskolcon.
Forrás: angyalforras.hu
Egy különleges história a Tetemvárról.
1928 karácsonyán hihetetlen dolog történt Szántó Józseffel, a 19 éves bolti szolgával. Egy különös kereszt jelent meg a kisujján egy éjszakai látomás után. A vallásos miskolciak csodát kiáltottak, a józanabbak csalást sejtettek mögötte - de mindenki kíváncsi volt rá.
A Tetemvár már abban az időben - ahogy manapság is - a város szegények által lakott területe volt. Az egykori pincékbe életvitel szerűen költöztek be a város sanyarú sorsú polgárai. Napszámosok, munkások és nincstelen családok tengették napjaikat az egykori borházakban, melyeket lakhatóvá alakítottak át. A pincékkel teletűzdelt domb egykor a borkereskedelem központjaként funkcionált.
A Tetemvár 211. lakója volt Szántó József. Vallása tisztázatlan volt, hiszen reformátusként élt, de katolikus akart lenni. Ez a fiatalember egy zsidó kereskedőnél állt alkalmazásban, akinek családfáján csodarabbik is voltak találhatóak. Talán innen vette az "ihletet" a fiú.
A csoda
A bolti szolga aga meséli el történetét azt, hogy mi történt vele 1928 karácsony vigíliáján:
,,Nagy főfájás gyötört - meséli a csoda hőse, - lázban égett az arcom, szemeim düledeztek és csak nehezen tudtam elaludni. Egyszer csak csodálatos látomás fogott el. Angyal jelent meg agyam mellett és szólt: ,,Vigyázz és ne félj, mert meg fog neked jelenni az Úr!" És éjfélkor, mikor mikor megkondultak a harangok, mennyei fényben előttem állott Jézus Krisztus. Arcát szakáll övezte, de arca és lénye nem emlékeztetett a róla készített képekre. Megfogta a kezemet és így szólt hozzám: ,,Fiam, tiszta a te véred és tiszta a te lelked, adom néked ezt a szent keresztet, amivel én megváltottam a világot. Adom neked, hogy a nép elhiggye, hogy nálad voltam és tanítsd a népet jóra. Az Úr ezután megszorította a kezem és eltávozott és itt hagyta emlékül és jeléül annak, hogy nálam járt, jobbkezem kisujján e keresztet." (Pesti Napló - 1929. január 6. - Rendőrségi eljárás indul a miskolci boltilegény "látomása" ügyében)
Tetemvár
,,Tetemvár. Különös földrajzi név egy pincékkel, házacskákkal, temetővel beépített városszéli domb oldaldalnak, még különösebben hangzik, ha az itteni templomot és gyülekezetet jelölik vele: Tetemvári. Még inkább borzongással tölti el embert, ha a környék másik földrajzi nevét hallja: Akasztóbérc. A Tetemvár XVIII. század óta használatos neve minden kétséget kizáróan az itteni temetőre, „tetemekre" utal, a „vár" pedig egykor lakott, romladozó épületek, nem egyszer már teljesen az enyészeté lett romok, „düledékek", temetők, kurgánok dombos, halmos helyszínét idézi; így nevezhették az újkori Miskolcon a középkori zsolcai templom - ekkorra már miskolci területre, a szántók közé eső - romjainak halmát is „Várdombnak". Az Akasztófa nevű helyet már a XVII. századi források is említik. A Tetemvár, Akasztóbérc dombja a miskolci „Golgota", koponyák és hosszúcsontok halma, ahol - akárcsak a bibliai Jeruzsálemben Adám koponyáját és lábszárcsontjait - a miskolciaknak is őseik maradványait, illetve latrok csontjait vethette ki néha a föld. Ezen a városon kívüli temetőés akasztóhelyen, pincesoron - amely a modern városfejlődés nyomán slum, elhanyagolt kültelki negyed lett - az 1900-as évektől túlnőtt az élet, a város terjeszkedésével a temető és templom, valamint a Tetemvár egyszerű, pincére épült lakóházai elvesztették város széli helyzetüket, s mint enkláve őrzik Miskolc sok évszázados történelmét." (Dobrossy István (szerk.): Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom - Gyulai Éva: A Tetemvár Miskolc XVI-XIX. századi topográfiájában, 141-142. oldal)
,,Népvándorlás" Miskolcon
József története villámgyorsan elterjedt a Tetemváron és a város egész területén. Szinte özönlött Miskolc népe a bolti szolga romos kis házába, ahol édesanyjával és édesapjával élt. Karácsony óta nem ment dolgozni, egész napja az ujjának mutogatásával telt és imádkozással. A gazdag nemes ugyanúgy elé járult a kis viskóba, ahogyan az utolsó nincstelen polgár. Hosszú, tömött sorokban, türelmesen várta ki mindenki a sorát. Voltak vallási fanatikusok, látás- és hallássérültek, egyéb betegségben szenvedők, egyszerű kíváncsiskodók.
Négyen-öten mehettek be hozzá egyszerre. Először együtt imádkoznak, ájtatoskodtak, majd megmutatta a stigmáját a fiú a látogatóknak, akik csókkal tették le hitüket mellette.
Szántó József édesapja hitt fia csodálatos látomásában és az általa kapott stigmában.
,,- Mán hogyne hinnék, amikor azelőtt sosem láttam az ujján a keresztet. Hitet teszek mellette, hogy nála járt Jézus Krisztus, de még is érdemelte, mert igazán szentéletű volt. Nőkre soha rá sem nézett, nem ivott, nem dohányzott, mindig csak imádkozott."
(Reggeli Hírlap - 1929. január 4. - Megnőtt Szántó József keresztje)
December végére Szántó József elfáradt. Elfáradt a szüntelenül özönlő nép "zaklatásától". Így felelt a Reggeli Hírlap kérdésére:
,,- Halálosan fáradt vagyok - nyögi - és kezével idegesen simitja hátra csapzott haját. De nem zárhatom be senki előtt az ajtót, mert Jézus Krisztus azért jött hozzám, hogy vigaszt adjak a népnek és tanitsam őket a rosszról a jóra."
(Reggeli Hírlap - 1929. január 1. - Betegek, bénák, nyomorékok keresnek gyógyulást a tetemvári házban)
Pár héttel a jelenés után már a rendőrség érdeklődését is felkeltette az eset, hiszen sokan névtelen levelekkel is ostromolták őket az ügy kivizsgálása végett. Dr. Stompf Iván rendőrfogalmazó vezetésével Dr. Fodor Imre és Dr. Bojárszky Béla tiszti orvosok érkeztek a csoda helyszínére. Kikérdezték Szántó Józsefet, aki a fentieket mondta el a hivatalos szerveknek is, akik ezek után távoztak a helyszínről. Egy rendőr innentől kezdődően folyamatosan figyelte a házat és az események lefolyását.
Minden nap tartogatott valami új történetet, új fantázia szülte legendát Józsefről, a vallásos tömeg képzelőereje végtelen. Rengeteg ajándékkal halmozzák el a bolti szolgát, aki pénzt senkitől sem fogadott el. Azt mondta, hogy a református hitről át fog térni a katolikus hitre és a minoritáknál lesz szerzetes.
A tetemvári borházak régen. Ilyesmi házban lakhazott annak idején Szántó József. Forrás: borsodhonismeret.lapunk.hu
Az egyházak is véleményt formálnak
Az ügy súlyát mutatja, hogy az egyházaknak is véleményt kellett formálniuk róla.
Berta Kálmán atya, minorita rend:
,,- Szántó József - mondta a páter - két öregasszony kíséretében felkeresett engem a lakásomon. Előadta, hogy látomása volt és ezentúl vallásos életét akar élni. Tanácsot kért tőlem, hogy mitévő legyen? Azt mondtam neki, hogy járjon templomba és ha szentéletet nakar élni, vonuljon zárdába. Szántó József megmutatta az ujján a keresztet, amit azonban én a villanyfénynél alig tudtam meglátni. Ő azonban kijelentette, hogy délben napfénynél a kereszt nagyon jól látható."
(Pesti Napló - 1929. január 6. - Rendőrségi eljárás indul a miskolci boltilegény ,,látomása" ügyében)
Dr. Péchy Alán minorita rendházfőnök:
,,- Az esetet - mondja a rendházfőnök - a legnagyobb fenntartással kell fogadni. Meg kell előbb állapítani Szántó József előéletét és ami nagyon fontos elmebeli állapotát. Csak gyökeres vizsgálat után lehet állástfoglalni e kérdésben. Ha a jelenségnek komoly tárgyi alapja van, akkor az tovább fejlődik, ami azonban eddig nem állott be."
(Pesti Napló - 1929. január 6. - Rendőrségi eljárás indul a miskolci boltilegény ,,látomása" ügyében)
Miskolc vallási életének ikonikus alakja, Enyedy Andor református lelkész is találkozott a bolti szolgával, aki elmondta neki történetét. Reformátusnak született, de soha nem gyakorolta hitét. A katolikus dogmákat sem ismeri, imádkozni sem tud, hiába vonzotta a másik egyház. Szerinte csak egy beteg ember látomása az egész.
A Tetemvár manapság. A képem megtévesztő lehet. Sajnos nem minden utca és ház van ilyen állapotban. Sőt...
A csoda két hétig tartott. Ekkor Dr. Tódor Árpád rendőrfőtanácsos, a miskolci kapitányság vezetője megtiltotta a zarándoklatot. Egyben felszólította Szántó Józsefet, hogy költözzön el a Tetemvárról.
A Pesti Napló újságírója megtalálta a miskolci munkásbiztosító pénztár egyik orvosát, aki sokáig kezelte Szántót. Elmondása szerint ,,degenerált és erősen hisztériára hajló hipohonder és megdöbbentően képzelődő és erős képzelőtehetségű (...)" (Pesti Napló - 1919. január 8. - A rendőrhatóság véget vet a ,,tetemvári csodának")
Az egyik pince belső része a sok száz közül. Forrás: Urbex Hungary.
A csoda vége
Az egyik napon még többezer ember fordult meg a kis házban, ahol az egyik kerítés is kidőlt, sőt egy ablak is betört a nagy tolongásban. A szomszédba menekülő "csoda boltost" úgy kell visszavinni a lakásába... A másik napon már senki nincs a ház előtt, hiszen a rendőrség betiltotta a "búcsújárást". A Pesti Napló január 9-én már arról számol be, Szántó József ismeretlen helyen tartózkodik, nem elérhető a tetemvári háznál.
A továbbiakban semmilyen információt nem lehet elérni a csoda hőséröl. Nem tudni mi történt vele, mi lett a sorsa a későbbiekben. Nektek mi a véleményetek róla?
Források:
miskolciszemelvenyek.blog.hu - a rejtélyes tetemvári pincerendszer
Dobrossy István (szerk.): Fából és deszkából. A miskolci Deszkatemplom
Pesti Napló - 1929. január 6., 1929. január 8., 1929. január 9.
Magyar Hírlap - 1929. január 3., 1929. január 8., 1929. január 9.
Reggeli Hírlap - 1928. december 30., 1929. január 1., 1929. január 4., 1929. január 5., 1929. január 9., 1929. január 13.
Magyar Jövő - 1929. január 5.
