Dobrossy István és Somorjai Lehel írta: Miskolc a legek városa. Az én "legjeim" eltérnek kissé az övéktől, mégis sok pontban megegyeznek. Nem is gondolná az ember, hogy ennyi országos, illetve európai szinten is kiemelkedő eredménnyel büszkélkedhet városunk. Nézzük miben "leg" a borsodi megyeszékhely!
Miskolc a LEGrégebben lakott területe hazánknak
1891-ben találták a Bársony-háznál a legendás szakócákat, mely elindította a magyar őskőkorkutatást. Herman Ottó csaknem két évtizeden át küzdött azért, hogy bizonyítsa, Miskolcon és környékén már az őskorban is éltek közösségben eleink.
A Szeleta-barlang a magyar őskőkorkutatás bölcsője. Forrás: elmenyekvolgye.hu.
Ezt véglegesen 1907-ben sikerült nagyon sok lelettel alátámasztania, amikor Kadic Ottokár - többek között a Szeleta-barlangban - megtalálta a bizonyítékokat a bükki hegyek között. Bebizonyosodott, hogy már 70 000 éve lakott ez a vidék és aktív őskori közösség élt egykoron a területen.
Magyarország LEGelső víztározója
A varázslatos Hámori-tó mesterséges keletkezésű. Fazola Frigyes (1774-1849) építtetett gátat és duzzasztotta fel az itt található kis tavat, mert a vashámorokat ellátó vízi erőre volt szüksége. A végső elkészültét 1815 körülre teszik.
A Garadna-patak és a Szinva-patak találkozásánál alakították ki - a Palotaszálló építése miatt ma már a Szinva hamarabb elkanyarodik Miskolc felé - Lillafüreden. A helyén már századokkal előbb volt egy kis "Fel" nevezetű tó, amely arról kapta nevét, hogy a falu fölött volt található.
A Hámori-tó szépsége mindenkit elvarázsol, kis hegyi tavacskának néz ki, nem is gondolnánk, hogy emberi kéz alkotta. Manapság turistalátványosság, kül- és belföldi turisták célpontja a Palotaszállóval vagy a Kisvasúttal karöltve.
A LEGrégebbi ipari műemlék Magyarországon
És ha már Hámori-tó, akkor beszéljünk az újmassai Őskohóról, ami Magyarország legrégebbi, még működő ipari műemléke. 1866-ig működött, az állapota folyamatosan romlott egészen az 1951-es helyreállítás kezdetéig. A Fazola-napok keretein belül évente egyszer a mai napig csapolást hajtanak végre vele.
A kohászat a későbbiekben Diósgyőrbe települt, de ez az Európában is ritkaságnak számító műemlék ittmaradt, hogy őrizze a múlt emlékeit nekünk. Csak három ehhez hasonló ipari műemlék található kontinensünkön.
Közép-Európa LEGnagyobb és LEGszebb ikonosztáza
A Deák téren található az egyszerre két "leget" is begyűjtő ortodox Szentháromság templom, melyet az itt élő görög kereskedők építtettek a saját pénzükön 1785 és 1806 között. Ebben a templomban található Közép-Európa legnagyobb ikonosztáza, mely 16 méter magas és 87 jelenetet mutat be a Megváltó életéből.
Késő barokk stílusú, Jankovits Miklós, egri fafaragó műve, az ikonok benne pedig kevés kivétellel Anton Kuchelmeister bécsi festőművész remekei.
Érdemes megtekinteni mindenkinek, aki még nem látta. A templom mellett található az ortodox múzeum - az egykori iskola épületében -, ahol idegenvezetés keretében megismerhetjük a templom és az egykoron itt élő "görög" kisebbség életét, tevékenységét.
A LEGelső Kossuth-szobor Magyarországon
1879-ben a Habsburgok olyan törvényt hoztak - kifejezetten Kossuth miatt -, amely tíz év elteltével megfosztotta az egykori kormányzót állampolgárságától. Erre válaszul a magyar városok sorra díszpolgárukká választották. Jelesül Miskolc is, ahol városunk első díszpolgára lett 1886-ban.
A Kossuth-szobor avató ünnepsége Miskolcon. Forrás: Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata IV., 306. oldal.
Mindössze kétszer járt nálunk, mégis Magyarország első köztéri egész alakos szobra városunkban állíttatott fel. Róna József alkotása, melyet 1898-ban avattak, pünkösd hétfőjén, a szabadságharc 50. évfordulójának alkalmából.
Ez a szobor volt hazánk első, egész alakos, köztéri szobra Kossuth Lajosnak. Az avató ünnepségen tiszteletét tette az egykori kormányzó húga, Ruttkayné Kossuth Lujza, fia, Kossuth Ferenc, továbbá Herman Ottó. A jelenlévők között volt Szemere Bertalan fia, Attila és Lévay József is.
A LEGelső vidéki villamos, amely megszakítás nélkül működik a mai Magyarország területén
A vidéki városok közül Pozsony és Szombathely után Miskolcon indult meg a villamosközlekedés - Pozsony már nem tartozik országunkhoz, Szombathelyen pedig már nincs villamos -, amely több mint 120 éves...
A manapság a főutcán közlekedő Skoda villamos
1872-ben a lóvasút gondolata fogalmazódott meg a miskolci városvezetők fejében. A negyvenes évekbeli államosításig két cég, a Miskolci Villamossági Rt. és a Miskolc-diósgyőri Közúti Vasút Rt. működtette a villamost. A villamosvasút ötletét először (1895) Dr. Csáthy Szabó István vetette fel.
A villanyáram-hálózat kapacitása nem volt elegendő villamos üzemeltetéséhez a városban, ezért egy új villanytelepet hoztak létre, melyet ezzel együtt a közvilágításra és magán célokra is fel tudtak használni. A sínek fektetése is sok gondot okozott az építőknek. A főutca a munkálatok alatt szinte járhatatlan volt, így a fuvarosok a rosszabb minőségű mellékutakra kényszerültek.
És eljött a nagy nap! 1897. július 11-én megindult a forgalom. Miskolc város egy újabb lépést tett az önállósodás útján - mert bizony ez is az volt -, a nagyvárosi lét felé.
A mai Magyarország LEGelső kőszínháza
A miskolci kőszínház a második volt az ezeréves határokon belül, a kolozsvári két évvel megelőzte. A csonka Magyarország határain belül viszont az első, azért is szoktuk így emlegetni, illetve azért is, mert a 19. század elején még ,,két magyar haza"-ként tartották számon Erdélyt és Magyarországot.
Ez az épület egyébként az 1843-as nagy tűzvész során megsemmisült.
Magyarország LEGmagasabb vízesés
Magyarország legmagasabb vízesése a lillafüredi, amely húsz méter magasból zuhan a mélybe. Mesterséges kialakítású, a Palotaszálló építésekor jött létre, ugyanis eredetileg a Szinva-patak is - a Garadna-patakkal egyetemben - a Hámori-tóba folyt. A vízesést ma is a Szinva-patak táplálja.
Egy különleges kép Dobrossy István könyvéből. A vízesés, közvetlenül az új patakmederbe terelés után, 1930-ban. Forrás: Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve, 104. oldal.
Télen a megfagyott vízesés igazi egyedi hangulatot ad az amúgy is különleges zuhatagnak. Nem messze tőle található József Attila szobra, az Anna-barlang és a lillafüredi függőkertek is innen kezdődnek.
Európa LEGhosszabb, a városon áthaladó főútja
Nincs még egy olyan hosszú főút európai városban, mint Miskolcon. Ez az útvonal kelet-nyugati irányban 12 kilométer hosszú. Kilenc utca tartozik hozzá, melyek egy része egyazon útvonalon fut, amelyen a kelták kocsiútja volt 1500 évvel ezelőtt. Nézzük ezeket az utcákat:
Bajcsy-Zsilinszky út
Széchenyi István út
Hunyadi utca
Tizeshonvéd utca
Győri kapu
Andrássy út
Kiss tábornok út
Árpád út
Hegyalja út
Tehát nem csak a főutcára kell gondolni, hanem a Miskolc mai határain belüli településrészeken áthaladó főútra, amelyet több mint 100 utca keresztez. Ha ezen az útvonalon haladunk, gondoljunk arra, hogy városunk ebben is különleges!
Magyarország LEGagyobb és LEGteljesebb ásványgyűjteménye
A Herman Ottó Múzeum rendelkezik egy nagyon különleges gyűjteménnyel. Ez a gyűjtemény tartalmazza a Magyarországon jelenleg ismert ásványok 90%-át, ami egyedülálló az országban.
Kalcit Tornaszentandrásról, a Herman Ottó Múzeum gyűjteményéből. Forrás: az Ásványtár Facebook oldala.
A teljes gyűjtemény 70%-a hazánk területéről való, 20% Kárpátokon túli, a maradék 10% pedig szerte a nagyvilágból származik. Az egész anyag több mint 20 000 tételből áll. Ezt a kivételes gyűjteményt 1980-ban hozták létre.
Magyarország LEGelső vidéki kupadöntős labdarúgó csapata
A Miskolci Attila Kör Miskolc első profi labdarúgó egyesülete volt. 1927-ben megnyerték az első, profi csapatoknak kiírt magyar másodosztályú bajnokságot és így jogot szereztek arra, hogy a következő idényt a legmagasabb osztályban kezdjék. A következő évben kiestek ugyan, de bejutottak a kupadöntőbe. 1928. június 24-én került sor a nagy eseményre, a Ferencváros Üllői úti stadionjában, ahol a miskolciak 5-1-es vereséget szenvedtek.
A mérkőzés azonban nem volt annyira sima, mint ahogy az az eredményből "kitetszik". A meccs 1-1-re állt egészen a 61. percig, amikor a fradi egy jogtalan szöglet után vezetést szerzett. Ekkor a vendégeknél "elszakadt a cérna" és le akartak vonulni a pályáról. A meccset végül folytatták, de csak 8 mezőnyjátékossal, ugyanis Pruha és Powolny a kiállítás sorsára jutott, a bíró nyomdafestéket nem tűrő szidalmazása miatt. Ezután a fővárosiak még három gólt juttattak Németh kapus hálójába.
Források:
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról-4. rész - Tíz dolog, ami különlegessé teszi Miskolcot - A város legszebb tere-az Erzsébet tér
Dobrossy István - Somorjai Lehel: Az igazi Miskolc (2005, Miskolc, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár és Pfliegler J. Ferenc Alapítvány)
Fedor Vilmos: Miért Miskolc? (2019, Miskolc, Bíbor kiadó)
