Tíz érdekesség a festői szépségű Hámori-tóról
2021. június 03. írta: Reiman Zoltán

Tíz érdekesség a festői szépségű Hámori-tóról

Lillafüreden található a kivételes szépségű Hámori-tó. Milyen érdekességek találhatók a történetében? Mi az a ,,Taj" és mi az a ,,lehalászás"? Mit jelent a ,,tizennyolc és negyedmillió veder"? Ezekre a kérdésekre (is) választ kapunk majd a lenti írás elolvasása után.

 

46769619_930621473728347_1999825721790300160_n.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

A tó nevének eredete

Bükk-hegységben van egy mesterségesen felduzzasztott, meseszép tó, amit a XIV. század elejétől ismernek a helyiek és melynek mai formáját a vaskohászatnak köszönheti. 

 

192336139_3790651594378380_3774715710310063407_n.jpg

Fotó: Sápi Annamária

 

Ennek a tónak először nem is volt neve, majd a "régiek" Fel-tónak nevezték, mert a falu felett volt található. Ezután a bevándorolt sváb telepesek (szakmunkások) egyszerűen Tajnak nevezték a német teich - tó jelentésű - szó után. Az Vasárnapi Újságban (1861-ben) pedig Diósgyőri-tóként aposztrofálták. A Hámori-tó elnevezés az első világháborút követően vált használatossá. 

 

img_20210525_210726.jpg

Az a bizonyos 1861-ből, a Vasárnapi Újságból

 

,,Elődje a Szinva édesvízi lerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt, amelyet először 1319-ben említett egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevél."

(forrás: hellomiskolc.hu)

 

Miért nem volt elég jó a kis Fel-tó?

Mert az ómassai kohónál "helyigény" lépett fel, amit a község már nem tudott biztosítani. Ekkor az új kohó helyét Újmassán jelölték ki, itt viszont a kicsiny Fel-tó vize kevés lett volna. A vashámorokat mozgató erő folyamatos biztosítása miatt szükség volt egy víztározóra. A Szinva- és a Garadna-patakok találkozásánál lévő kis tavacska egy csapásra az ipari élet fontos "kellékévé" vált. 

 

13470897_1374a89ce065cfd104422c1de890467a_xl_1.jpg

Az őskohó

 

Fazola Frigyes, Henrik fia építtette a gátat, mely a vizet duzzasztotta. A terveket Anton Seidl, kamarai mérnök készítette. 1813-ra datálják a víztározó elkészültét, de az utolsó simításokat 1815-ben fejezték be. Magyarország legrégebbi víztározójaként ismerjük. Érdekesség, hogy a tó kapacitását "vederben" adták meg, ami 18 és negyedmillió volt. 

 

A tó varázsa "hozta létre" az üdülőövezetet

Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is és - mint oly' sokakat - magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte, tehette, hiszen ő volt a földművelésügyi miniszter.

 

188109336_2815364068724820_120560804009017637_n.jpg

Fotó: Zólyomi Sándor

 

Az első villák fölépülte után két villatulajdonos a főerdésszel egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban, és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve.

 

A kis torony egykor fotószalon volt

A tó mellett található kis emblematikus épület egykor fényképészetként funkcionált, Maksay László és fia, Zoltán tulajdona volt.

 

img_20210525_213534.jpg

Az ajándékbolt (fotó: Google)

 

,,A Körmöcbányáról idetelepült fotóművésznek köszönhető, hogy a környék és a Palotaszálló történelméről, hétköznapjairól a mai napig sokat tudunk. Fotóztak eseményekről, rendezvényekről éppúgy mint a mindennapi életről, de végig fényképezték a Palotaszálló építkezését is." 

(eszaktour.blog.hu - 10 dolog, amit valószínűleg nem tudsz Lillafüredről)

Manapság ajándéktárgyakat árulnak az út szélén álló, sokáig kihasználatlanul álló épületben.

 

Téli sportok és különleges versenyek a tó felületén

A húszas-harmincas években a téli sportok paradicsoma volt Lillafüred. A Hámori-tó is sokszor adott otthont ezeknek a rendezvényeknek.

 

Egy lillafüredi téli sporthét megörökítve filmfelvételen (1931)

 

A tó jegén sokszor láthattak az érdeklődők városok közötti jégkorong rangadókat, műkorcsolya bemutatókat és motoros versenyeket.

A Magyar Atlétikai Club hatvan éves jubileuma alkalmából Lillafüreden rendezett egy téli sporthetet, amely óriási sikert aratott, hatalmas érdeklődés mellett zajlott.

A Miskolci Korcsolyázó és Tenniszező Egyesület műkorcsolya bemutatója olyan sikert aratott, hogy jubileumi emlékplakettet kaptak a sportolók a nagy múltú klub vezetőségének döntése értelmében. De nem csak a műkorcsolyázók, hanem a jégkorong csapat is megkapta ezt a plakettet, hiszen mindössze három gólos (4-7) vereséget szenvedett a nagyon nagy játékerőt képviselő MAC csapatától (ráadásul csere nélkül játszottak), így ők is kiérdemelték a fővárosiak őszinte elismerését.

 

img_20210525_213847.jpg

 

Természetesen az egyszerű polgárok is igénybe vehették a tó jegét, ezen fakutyázhattak, korcsolyázhattak vagy vérre menő jegkorongmeccset játszhattak egymással a felek.

 

Strand a Hámori-tóban

Kissé hihetetlennek tűnik, de még két méter mélyen is 20-22 fokos a tó vize, ezért 1932-ben egy strandfürdőt építettek rá, mely cölöpökre épült és egészen 1944-ig működött. Akkoriban még ez a vízhőmérséklet megfelelő volt fürdőzésre a lakosságnak, manapság már nem hiszem, hogy sokakat vonzana.

 

palota_strand_1.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

Sőt, ennél merészebb ötletek is voltak a tóval kapcsolatban. A harmincas években a Földművelésügyi Minisztérium ezt a levelet kapta Lillafüredről, melyben egy jövőbeni szabadtéri medence terveiről alkudoznak:

,,Alulírott ehelyütt azon tiszteletteljes javaslatot teszi, hogy tekintettel Lillafüred jövőbeni remélhető fejlődése és nagyobb mérvű látogatottságára, a medence oly mértékben képeztessen ki, melyek az úszó versenyek tartására is alkalmassá teszi. Ez elérhető lenne ez által, hogy a medence hosszúsága 50 mben szélessége pedig 18mben állapíttatnak meg."

(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 252. oldal)

 

1395365_452690268180474_1361383297_n_1.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

A Hámori-tó úszóvesenyeknek is adott otthont, például a MUSz propaganda-versenyének is. Sőt, ekkor a magyar vízilabda "B" válogatottja is a hámori habokban pólózott (és győzött 4-1-re az Északi kerület válogatottja ellen).

 

A ,,lehalászás"

Nagyon érdekes, hogy a Hámori-tó időnként lehalászásra került, azaz a vizet leengedték a medréből. Manapság ez egészen hihetetlennek tűnik, azonban régen ez természetes volt. Ezt a különleges folyamatot egy filmhíradó is megörökítette.

 

A tó víz nélkül nagyon furcsa látvány

 

1383128_452648774851290_877022180_n_1.jpg

Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

Azert került rá sor, hogy a tóban élő pisztrángokat át tudják telepíteni oda is, ahol hiány van belőlük a környéken. Utoljára 1951-ből találtam adatot a lehalászást illetően, vélhetően azóta nem került rá sor.

 

Autóbusz a Garadnában

A miskolci tömegközlekedés legnagyobb balesete szerencsére nem járt halálos áldozatokkal, mindenki felépült a szerencsétlenség után.  A kis híján tragédiával végződő eset a Hámori-tó végében történt.

 

img_20181011_112819_1.jpg

15-ös busz a Garadnában. Forrás: Utánam, srácok! II. - Busz a Garadnában, 141. 

 

1972. október 5-én, fél négy után öt perccel történt a drámai esemény. A Miskolci Közlekedési Vállalat 15-ös jelzésű autóbusza, melyet K. Béla gépkocsivezető irányított, összeütközött a 3. számú volán tehergépkocsijával, melyet B. János vezetett. Az autóbusz vezetője nagy sebességgel haladt, ennek következtében áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ott éppen a szabályosan közlekedő ZiL teherautónak ütközött. A busz 26 utast szállított. 

,,Az ütközés következtében az autóbusz a tehergépkocsit kb. 10 méterrel visszatolta az úttest menetirány szerinti jobb oldalára, az autóbusz pedig egy hossztengely körüli átfordulással az út jobb szélén lévő mintegy 6 méter mély szakadékba, kerekeivel felfelé, bezuhant."

(Észak-Magyarország, 1972. október 6., Szakadékba zuhant az Ómassai busz)

 

img_20181011_112632_1.jpg

Észak-Magyarország, 1972. október 8.

 

,,A baleset helyszíne olyan, mintha bomba robbant volna. Az egyik oldalon le van tarolva a sziklafal, amelynek valószínűleg a teherautó ütközött, az úttest tele van üvegcseréppel, kifolyt gázolajjal, letört autóbusz-alkatrészekkel. A másik oldal pedig, ahol tulajdonképpen a Hámori-tó végződése képezi a mély szakadékot, ahová az autóbusz zuhant, szintén sokáig nem fogja kiheverni ezt a balesetet, hiszen minden növényzet letarolt, kisebb fákat kidöntött a nagy gépjármű."

(Észak-Magyarország, 1972. október 6., Szakadékba zuhant busz)

Húsz ember sérült meg a balesetben, nyolcan súlyosan, tizenketten könnyebben. Az autóbusz vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett. 

 

A Hámori-tó titka

A miskolci legendák című könyvben, amit Csorba Piroska és Fedor Vilmos írt, található egy legenda a tóról. A legenda egy nagy-nagy éhínség idején játszódik, amikor Kódissal, a szegény özveggyel egy ismeretlen csodát tesz. 

 

189633988_1690444507809360_5504823014002398953_n.jpg

Forrás: Lillafüred Online

 

A tizenkét gyermekét egyedül nevelő férfi rengeteg halat fog az ő áldásával. Persze nem csak ő, a csoda után a környéket az éhínség végéig ellátta hallal az idegen által megáldott, rejtélyes Hámori-tó.

 

A Hámori-tó manapság

A tavon újra lehet csónakázni és vizibiciklizni, sőt, 2017-ben sok-sok év után újra vitorlásversenyt rendeztek rajta.

A víztározó 0,4 millió köbméter kapacitású, kb. 1,5 km hosszú és átlagos vízmélysége 9 méter, de a legmélyebb pontján a 30 métert is elérheti. Az egész tó terjedelme pedig 12 hektár. 

 

177862830_3013028295646912_3385632232189410466_n.jpg

Fotó: Lechki Erzsébet 

 

Miskolc oly' sok gyöngyszeme közül egyik a Hámori-tó, melynek látványa, hangulata egyedi, még a megannyi szépséggel rendelkező hazánkban is. Érezzük magunkénak, becsüljük meg értékeit és látogassuk meg minél többet, ha tehetjük!

 

 

 

Források: 

 

miskolciszemelvenyek.blog.hu -  A meseszép Hámori-tó - Miskolc különleges helynevei - Súlyos balesetek Lillafüreden-buszok a Garadnában

Wikipédia - Hámori-tó szócikk

hellomiskolc.hu

elmenyekvolgye.hu

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.

Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006

Csorba Piroska - Fedor Vilmos: Miskolci legendák

boon.hu

Reggeli Hírlap - 1931. február 8., 1935. január 22. 

Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1939. december 2.

Magyar Jövő - 1939. január 22.

Népsport - 1958. február 14.

8 órai újság - 1932. augusztus 10. 

Észak-Magyarország - Szakadékba zuhant az ómassai busz, 1972. október 6., - Kiemelték a patakba zuhant buszt, 1972. október 8.

Utánam, srácok - Balogh Attila: Autóbusz a Garadnában

minap.hu - Utánam, srácok! - faggassuk ki a nagymamát! 

eszaktour.blog.hu - 10 dolog, amit valószínűleg nem tudsz Lillafüredről

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr9116571474

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása