Lillafüreden található a kivételes szépségű Hámori-tó. Milyen érdekességek találhatók a történetében? Mi az a ,,Taj" és mi az a ,,lehalászás"? Mit jelent a ,,tizennyolc és negyedmillió veder"? Ezekre a kérdésekre (is) választ kapunk majd a lenti írás elolvasása után.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
A tó nevének eredete
Bükk-hegységben van egy mesterségesen felduzzasztott, meseszép tó, amit a XIV. század elejétől ismernek a helyiek és melynek mai formáját a vaskohászatnak köszönheti.
Fotó: Sápi Annamária
Ennek a tónak először nem is volt neve, majd a "régiek" Fel-tónak nevezték, mert a falu felett volt található. Ezután a bevándorolt sváb telepesek (szakmunkások) egyszerűen Tajnak nevezték a német teich - tó jelentésű - szó után. Az Vasárnapi Újságban (1861-ben) pedig Diósgyőri-tóként aposztrofálták. A Hámori-tó elnevezés az első világháborút követően vált használatossá.
Az a bizonyos 1861-ből, a Vasárnapi Újságból
,,Elődje a Szinva édesvízi lerakódása által visszaduzzasztott Fel-tó volt, amelyet először 1319-ben említett egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevél."
(forrás: hellomiskolc.hu)
Miért nem volt elég jó a kis Fel-tó?
Mert az ómassai kohónál "helyigény" lépett fel, amit a község már nem tudott biztosítani. Ekkor az új kohó helyét Újmassán jelölték ki, itt viszont a kicsiny Fel-tó vize kevés lett volna. A vashámorokat mozgató erő folyamatos biztosítása miatt szükség volt egy víztározóra. A Szinva- és a Garadna-patakok találkozásánál lévő kis tavacska egy csapásra az ipari élet fontos "kellékévé" vált.
Az őskohó
Fazola Frigyes, Henrik fia építtette a gátat, mely a vizet duzzasztotta. A terveket Anton Seidl, kamarai mérnök készítette. 1813-ra datálják a víztározó elkészültét, de az utolsó simításokat 1815-ben fejezték be. Magyarország legrégebbi víztározójaként ismerjük. Érdekesség, hogy a tó kapacitását "vederben" adták meg, ami 18 és negyedmillió volt.
A tó varázsa "hozta létre" az üdülőövezetet
Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is és - mint oly' sokakat - magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte, tehette, hiszen ő volt a földművelésügyi miniszter.
Fotó: Zólyomi Sándor
Az első villák fölépülte után két villatulajdonos a főerdésszel egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban, és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve.
A kis torony egykor fotószalon volt
A tó mellett található kis emblematikus épület egykor fényképészetként funkcionált, Maksay László és fia, Zoltán tulajdona volt.
Az ajándékbolt (fotó: Google)
,,A Körmöcbányáról idetelepült fotóművésznek köszönhető, hogy a környék és a Palotaszálló történelméről, hétköznapjairól a mai napig sokat tudunk. Fotóztak eseményekről, rendezvényekről éppúgy mint a mindennapi életről, de végig fényképezték a Palotaszálló építkezését is."
(eszaktour.blog.hu - 10 dolog, amit valószínűleg nem tudsz Lillafüredről)
Manapság ajándéktárgyakat árulnak az út szélén álló, sokáig kihasználatlanul álló épületben.
Téli sportok és különleges versenyek a tó felületén
A húszas-harmincas években a téli sportok paradicsoma volt Lillafüred. A Hámori-tó is sokszor adott otthont ezeknek a rendezvényeknek.
Egy lillafüredi téli sporthét megörökítve filmfelvételen (1931)
A tó jegén sokszor láthattak az érdeklődők városok közötti jégkorong rangadókat, műkorcsolya bemutatókat és motoros versenyeket.
A Magyar Atlétikai Club hatvan éves jubileuma alkalmából Lillafüreden rendezett egy téli sporthetet, amely óriási sikert aratott, hatalmas érdeklődés mellett zajlott.
A Miskolci Korcsolyázó és Tenniszező Egyesület műkorcsolya bemutatója olyan sikert aratott, hogy jubileumi emlékplakettet kaptak a sportolók a nagy múltú klub vezetőségének döntése értelmében. De nem csak a műkorcsolyázók, hanem a jégkorong csapat is megkapta ezt a plakettet, hiszen mindössze három gólos (4-7) vereséget szenvedett a nagyon nagy játékerőt képviselő MAC csapatától (ráadásul csere nélkül játszottak), így ők is kiérdemelték a fővárosiak őszinte elismerését.
Természetesen az egyszerű polgárok is igénybe vehették a tó jegét, ezen fakutyázhattak, korcsolyázhattak vagy vérre menő jegkorongmeccset játszhattak egymással a felek.
Strand a Hámori-tóban
Kissé hihetetlennek tűnik, de még két méter mélyen is 20-22 fokos a tó vize, ezért 1932-ben egy strandfürdőt építettek rá, mely cölöpökre épült és egészen 1944-ig működött. Akkoriban még ez a vízhőmérséklet megfelelő volt fürdőzésre a lakosságnak, manapság már nem hiszem, hogy sokakat vonzana.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Sőt, ennél merészebb ötletek is voltak a tóval kapcsolatban. A harmincas években a Földművelésügyi Minisztérium ezt a levelet kapta Lillafüredről, melyben egy jövőbeni szabadtéri medence terveiről alkudoznak:
,,Alulírott ehelyütt azon tiszteletteljes javaslatot teszi, hogy tekintettel Lillafüred jövőbeni remélhető fejlődése és nagyobb mérvű látogatottságára, a medence oly mértékben képeztessen ki, melyek az úszó versenyek tartására is alkalmassá teszi. Ez elérhető lenne ez által, hogy a medence hosszúsága 50 mben szélessége pedig 18mben állapíttatnak meg."
(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7., 252. oldal)
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
A Hámori-tó úszóvesenyeknek is adott otthont, például a MUSz propaganda-versenyének is. Sőt, ekkor a magyar vízilabda "B" válogatottja is a hámori habokban pólózott (és győzött 4-1-re az Északi kerület válogatottja ellen).
A ,,lehalászás"
Nagyon érdekes, hogy a Hámori-tó időnként lehalászásra került, azaz a vizet leengedték a medréből. Manapság ez egészen hihetetlennek tűnik, azonban régen ez természetes volt. Ezt a különleges folyamatot egy filmhíradó is megörökítette.
A tó víz nélkül nagyon furcsa látvány
Fotó: Miskolc a múltban Facebook csoport
Azert került rá sor, hogy a tóban élő pisztrángokat át tudják telepíteni oda is, ahol hiány van belőlük a környéken. Utoljára 1951-ből találtam adatot a lehalászást illetően, vélhetően azóta nem került rá sor.
Autóbusz a Garadnában
A miskolci tömegközlekedés legnagyobb balesete szerencsére nem járt halálos áldozatokkal, mindenki felépült a szerencsétlenség után. A kis híján tragédiával végződő eset a Hámori-tó végében történt.
15-ös busz a Garadnában. Forrás: Utánam, srácok! II. - Busz a Garadnában, 141.
1972. október 5-én, fél négy után öt perccel történt a drámai esemény. A Miskolci Közlekedési Vállalat 15-ös jelzésű autóbusza, melyet K. Béla gépkocsivezető irányított, összeütközött a 3. számú volán tehergépkocsijával, melyet B. János vezetett. Az autóbusz vezetője nagy sebességgel haladt, ennek következtében áttért a menetirány szerinti bal oldalra, ott éppen a szabályosan közlekedő ZiL teherautónak ütközött. A busz 26 utast szállított.
,,Az ütközés következtében az autóbusz a tehergépkocsit kb. 10 méterrel visszatolta az úttest menetirány szerinti jobb oldalára, az autóbusz pedig egy hossztengely körüli átfordulással az út jobb szélén lévő mintegy 6 méter mély szakadékba, kerekeivel felfelé, bezuhant."
(Észak-Magyarország, 1972. október 6., Szakadékba zuhant az Ómassai busz)
Észak-Magyarország, 1972. október 8.
,,A baleset helyszíne olyan, mintha bomba robbant volna. Az egyik oldalon le van tarolva a sziklafal, amelynek valószínűleg a teherautó ütközött, az úttest tele van üvegcseréppel, kifolyt gázolajjal, letört autóbusz-alkatrészekkel. A másik oldal pedig, ahol tulajdonképpen a Hámori-tó végződése képezi a mély szakadékot, ahová az autóbusz zuhant, szintén sokáig nem fogja kiheverni ezt a balesetet, hiszen minden növényzet letarolt, kisebb fákat kidöntött a nagy gépjármű."
(Észak-Magyarország, 1972. október 6., Szakadékba zuhant busz)
Húsz ember sérült meg a balesetben, nyolcan súlyosan, tizenketten könnyebben. Az autóbusz vezetője életveszélyes sérüléseket szenvedett.
A Hámori-tó titka
A miskolci legendák című könyvben, amit Csorba Piroska és Fedor Vilmos írt, található egy legenda a tóról. A legenda egy nagy-nagy éhínség idején játszódik, amikor Kódissal, a szegény özveggyel egy ismeretlen csodát tesz.
Forrás: Lillafüred Online
A tizenkét gyermekét egyedül nevelő férfi rengeteg halat fog az ő áldásával. Persze nem csak ő, a csoda után a környéket az éhínség végéig ellátta hallal az idegen által megáldott, rejtélyes Hámori-tó.
A Hámori-tó manapság
A tavon újra lehet csónakázni és vizibiciklizni, sőt, 2017-ben sok-sok év után újra vitorlásversenyt rendeztek rajta.
A víztározó 0,4 millió köbméter kapacitású, kb. 1,5 km hosszú és átlagos vízmélysége 9 méter, de a legmélyebb pontján a 30 métert is elérheti. Az egész tó terjedelme pedig 12 hektár.
Fotó: Lechki Erzsébet
Miskolc oly' sok gyöngyszeme közül egyik a Hámori-tó, melynek látványa, hangulata egyedi, még a megannyi szépséggel rendelkező hazánkban is. Érezzük magunkénak, becsüljük meg értékeit és látogassuk meg minél többet, ha tehetjük!
Források:
miskolciszemelvenyek.blog.hu - A meseszép Hámori-tó - Miskolc különleges helynevei - Súlyos balesetek Lillafüreden-buszok a Garadnában
Wikipédia - Hámori-tó szócikk
hellomiskolc.hu
elmenyekvolgye.hu
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.
Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006
Csorba Piroska - Fedor Vilmos: Miskolci legendák
boon.hu
Reggeli Hírlap - 1931. február 8., 1935. január 22.
Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1939. december 2.
Magyar Jövő - 1939. január 22.
Népsport - 1958. február 14.
8 órai újság - 1932. augusztus 10.
Észak-Magyarország - Szakadékba zuhant az ómassai busz, 1972. október 6., - Kiemelték a patakba zuhant buszt, 1972. október 8.
Utánam, srácok - Balogh Attila: Autóbusz a Garadnában
minap.hu - Utánam, srácok! - faggassuk ki a nagymamát!
eszaktour.blog.hu - 10 dolog, amit valószínűleg nem tudsz Lillafüredről
