Ebben az írásban a Diósgyőri VTK útját mutatom be a profi ligába, illetve a magyar bajnokság legmagasabb osztályába. Sok-sok mérkőzés, jó csapat és szerencse is kellett a bravúr eléréséhez.
A DiMÁVAG győztes csapata a Ferencváros otthonában. Forrás: Dr. Nagy János - Sike Gábor - Berecz Csaba: DVTK centenárium.
Vágyakozás a profi ligába
A DVTK történetének első évtizedeiben a kerületi bajnokságban szerepelt, ahol meghatározó szerepet töltött be. Ebben a bajnoki rendszerben utoljára az 1936/37-es bajnokságban indult, ekkor a bajnoki címet is megszerezte. Ez a teljesítmény, a bajnoki cím jogosította fel a vasgyáriakat arra, hogy az NB B osztályba kerülésért küzdjenek. Az NB B osztályt akkoriban profi ligának hívták és másodosztály szerepét töltötte be.
Először a PVSK elleni párharcot kellet sikeresen megvívniuk, amely sikerült is (1-2, 4-1), majd a Győri ETO gárdája következett. Itt az első mérkőzés után (1-1) sima vereséget szenvedtek (1-3), bár a mérkőzés krónikájához hozzátartozik az is, hogy két diósgyőri játékost (Gáspár kapust és Kőhalmit) még az első félidőben kiállított a játékvezető.
Az első győzelem a profi ligában. Forrás: Nemzeti Sport.
A szurkolók és a játékosok keseregtek, de a bajnoki rendszer változtatásának köszönhetően a következő szezonban már a másodosztály csapatai között szerepelhetett a vasgyári alakulat.
Nézzük egy összeállítást ebből az időszakból, mondjuk az ETO elleni vereséggel végződő találkozóét.
Gáspár - Szentindai, Felföldi - Kőhalmi, Bonyhai I, Szabó - Kalotai, Bonyhai II, Kertész, Sidlik, Turbéki
Forrás: Nemzeti Sport
Három szezon a második vonalban
Egy megrendítő vereséggel kezdődött a másodosztályú szereplés (1937/38) Szolnokon (0-5). Az egyik miskolci újság tudósítója kétségét fejezi ki a csapat képességeit illetően. Tegyük azért hozzá, hogy kissé tartalékos összeállításban lépett pályára a DVTK a mezőny egyik legerősebb csapata ellen.
,,Ha ez a csapat öt góllal kapott ki Szolnokon, kevés keresnivalója van a DVTK-nak a profiligában. Nem az egy mérkőzés elvesztése, hanem az öt gól az, ami aggasztó."
(Magyar Jövő - 1937. augusztus 31.)
A második mérkőzésen, a Simontornyai BTC ellen már javították a fiúk az első fordulóbeli kisiklást (4-0), a találkozón Tóth szerezte csapata mind a négy gólját.
Az első győzelem az NB1-ben. A csapat a BSZKRT elleni találkozó előtt. Forrás: Dr. Nagy János - Sike Gábor - Berecz Csaba: DVTK centenárium.
A DVTK a következő összeállításban lépett pályára:
Gáspár - Szentiday, Felföldi - Kőhalmi, Erdei, Szabó - Dévai, Kalotai, Tóth, Sidlik, Turbéki.
A bajnokságban végül a negyedik helyen végeztek. Ebben a szezonban került Diósgyőrbe a korábbi ferencvárosi Füzér János, aki a későbbiekben válogatott játékosa lesz a diósgyőri futballnak, ezúttal 18 mérkőzésen 29 gólt ért el.
A következő (1938/39) szezonban már a dobogón végzett a csapat, a bajnokság neve NB B Keleti osztályra változott. Ami ezeknél is fontosabb, hogy ekkor, 1938. augusztus 5-én egyesült a két diósgyőri klub, a DVTK és a DAC. Az új klub neve DiMÁVAG lett, és a piros-kék színkombinációt választotta.
A bajnoki szezon után avatták az új stadiont Diósgyőrben. A fővárosi ellenfél, a Kispest, egy komoly zakóval (6-2) utazhatott haza a mérkőzésről. Füzér már a 45. másodpercben megszerezte a vezetést a hazaiaknak.
Az 1939/49-es bajnokságban már minden adott volt az osztályváltáshoz, azonban ez nem sikerült. A DiMÁVAG mindössze kétszer vesztett pontot, két vereséget szenvedett. Ebben mindkétszer az őt megelőző Salgótarjáni BTC volt a ludas.
Ennek ellenére a feloszlatott Hungária helyére felkérést kapott a csapat, így a legjobbak között szerepelhetett a következő szezontól, történetében első alkalommal.
Forrás: Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap
De beszéljük egy kicsit a csapat teljesítményéről is. A tavaszi szezonban két gárda is - a Nyíregyháza és a Beregszász - tíz kapott góllal távozott Diósgyőrből. A Salgótarjáni SE nyolc, az Ózd hat góllal "úszta meg", ennek ellenére a Salgótarjáni BTC elleni hazai rangadó négygólos vereséggel (0-4) zárult. Sok szurkoló sírt, volt, aki széttépte tagságiát és sokan azt mondták, nem mennek ki többet a vasgyári csapat meccseire.
Feljutásával a tizenkettedik vidéki klub lett a DiMÁVAG, amely a legjobbak között szerepelhetett, mondhatnánk, hogy második miskolci az Attila után, de ekkor még nem tartozott Diósgyőr városunkhoz (mégis sok cikkben úgy említik, hogy például elhozta a DiMÁVAG a fradit Miskolcra, stb.).
Forrás: Képes Sport
Az első szezon a legjobbak között
Arról, hogy miért pont a Diósgyőri kérték fel először a feloszlatott Hungária helyére, Dr. Gidófalvy Pál miniszteri biztos beszélt a Sporthirlapban:
,,- Miért a DiMÁVAG került a Hungária helyére az NB1-be?
- A négyes bizottság is úgy vélte, hogy a DiMÁVAG képviseli a legnagyobb sportbeli és anyagi értéket a szóba jöhető második helyezett csapatok között az NB II-ben Hatalmasan megalapozott, kimeríthetetlen sportbeli erőkkel rendelkező csapatot osztottunk be a DiMÁVAG személyében és reméljük, a beléhelyezett bizalomnak teljes egészében meg is fog felelni."
(Sporthirlap - 1940. július 17.)
Az első NB1-es idény előtt természetesen a vezetőség a csapat megerősítésén dolgozott. A feloszlatott Hungária két játékosa is szóba került, de ők végül nem jöttek Diósgyőrbe. Jött viszont Turán a fővárosból, Lukács kapus és Turbéki Perecesről, Berecz pedig a Bocskaitól.
Forrás: Képes Sport
Pangrazio Bruno
Egy érdekes színfoltja lehetett volna az NB1-es szereplésnek a diósgyőriek olasz légiósa. A tizenkilenc éves labdarúgó többszörösen kitüntetett ejtőernyős hadnagy volt, és érkezése előtt pár héttel szerelték le az olasz hadseregből.
Utoljára az FC Torino csapatában játszott, ahol egy sorsdöntő mérkőzésen a győztes gól megszerzése közben tört el a lába.
,, (...) azt szeretném, ha engem is úgy szeretne még a diósgyőri közönség, ahogyan én megszerettem csapatát."
(Magyar Élet - 1940. július 26.)
Pangrazio nem nyújtotta azt a teljesítményt, amit vártak tőle, nem is lépett pályára az NB1-es együttesben. Pár évvel később Kolozsvárott tűnt fel, majd a budapesti kerületi bajnokságban szerepelt.
A vasgyári csapat az első NB1-es mérkőzésen (1940/41) a WMFC Csepelt fogadta - 7000 néző előtt -, akitől vereséget szenvedett (3-4). Mégis történelmi jelentőségű az összecsapás, melyre 1940. augusztus 25-én került sor.
Íme a hazaiak összeállítása:
Lukács - Solt II, Felföldi, Bohus, Turán, Barta, Füzér, Berecz, Fazekas, Barna, Magyar.
A diósgyőriek első NB1-es találatát Fazekas szerezte. A mérkőzés szünetében Bézner Károly, a vasgyár igazgatója is biztatta a játékosokat az öltözőben - mindhiába.
A második mérkőzésen már a győzelem ízét is megérezték a vasgyáriak, hiszen a BSZKRT ellen 6-4 arányban győztek a fővárosban.
,,Sikerült! Amit csak titokban mérték remélni, a Vasgyár idegenből hozta el az első értékes bajnoki pontokat."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1940. szeptember 3.)
Szeptember 9-én a nagy hírű Ferencváros látogatott a diósgyőri stadionba. A vendégek sima győzelmet arattak (3-6) a csapatukat szüntelenül buzdító 13 500 szurkoló előtt, akik két tizenegyest is számon kértek Siklós játékvezetőtől. A Nemzeti Sport tudósítója teljesen el volt ájulva a nézőszám nagyságától és a diósgyőri szurkolók fanatizmusától.
,,Tizenháromezerötszáz néző - vidéken! Ccc!!! A multban még álomnak is szép lett volna!
(Nemzeti Sport - 1940. szeptember 3.)
A DiMÁVAG elnöke. Forrás: Képes Sport
A szombathelyi 3-3 után végre hazai pályán is sikerült győzni, a Szolnoki MÁV csapata egy fél tucat kapott góllal tért haza a Tisza-partjára (6-3). A 4000 néző előtt lezajlott összecsapáson ismét zúgott a hajrá DIMÁVAG! A találkozó után a Diósgyőr a hatodik helyet foglalta el a táblázaton.
Október 13-án Újpesten sikerült pontot szerezni, úgy, hogy a lila-fehérek már három gólos hátrányban is voltak, mégis kiegyenlítettek (4-4).
A Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap tudósítója nagyon mérges volt, hiszen az előző mérkőzésen 6-1-es vezetés után sikerült két kapott góllal elrontani a gólarányt, ezúttal pedig háromgólos előnyt adott le a vasgyári tizenegy.
,,Ugy vannak vele, mint a gyerek a kerekes kúttal. Föl tudja húzni a vizet, de folyvást lötyögtet belőle s amikor ki akarja emelni, a maradékot is visszaejti a kútba!..."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1940. október 1.)
Ezután a mérkőzés után következett a bajnokság gólrekordja, hiszen a Tokodi Üveggyár csapata 7-1-es vereséget szenvedett Diósgyőrben - 4000 néző előtt -, ezzel a csapat a negyedik helyre lépett fel a tabellán.
Kispesten aratott bravúros, 1-0-ás győzelmet a DiMÁVAG, ezzel az eredménnyel a második helyezettként várhatta a következő fordulót az újonc...
A Szegedi AK igencsak meglepte a piros-kékeket Diósgyőrben. 5-1-es győzelmet aratott. 4000 néző előtt szenvedett kínos vereséget a hazai csapat.
,,Kínos volt látni a hazai csapat vergődését, lassú, ólomlábas megmozdulásait. Mindent allítgattak, a labda elébe nem mentek, persze minden passz a vendégeké lett."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1940. november 3.)
Forrás: Nemzeti Sport
A Gamma otthonában fölényes, 4-0-as győzelmet aratott a Diósgyőr. Ez a siker az előző fordulóbeli nagy arányú vereség után gyógyír volt a drukkerek számára.
Két hazai mérkőzés következett, az Elektromos simán nyert Diósgyőrben (0-3). Az első gól, azaz Bohus öngólja egészen hihetetlen körülmények között született. A hátvéd nem nézett fel, csak "hazafelé" passzolt. Gáspár kapus azonban nem sokkal előtte kijött a kapujából, így a hazaadás akadály nélkül gurult a hazaiak hálójába.
,,A DiMÁVAG kondíciója legerősebb kritikát vonja maga után. Lumpol, éjszakázik a társaság, vagy tul van játszva? - nem tudjuk. A hibákra már a Szeged elleni mérkőzés után is rámutattunk, de sem a játékosok, sem a vezetőség nem akar okulni."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1940. november 19.)
A Salgótarján viszont vereséget szenvedett (4-2) 5500 néző előtt a piros-kékek otthonában.
Az őszi idény a Törekvés elleni idegenbeli győzelemmel zárult (2-1). A DiMÁVAG csak rosszabb gólkülönbségem maradt le a dobogóról, de így is az előkelő, negyedik helyről várta a tavaszt.
Azt a tavaszt, ami nagyon jól indult, hiszen először a BSZKRT ellen aratott győzelmet a csapat (3-1), ami után ismét dobogó legalsó fokára állhatott fel a DiMÁVAG.
Forrás: Képes Sport
Ezután pedig a Ferencváros elleni bravúros, idegenbeli győzelem következett (1-0).
Az első NB1-es bajnoki mérkőzésen az Üllői úton győzelemmel kezdett a Diósgyőr - nem kis meglepetést okozva. A későbbi bajnok zöld-fehéreket saját közönsége előtt fektették kétvállra.
Így ír a Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap a diósgyőriek sikeréről:
,,A DiMÁVAG világraszóló teljesítménye!
- Budapesten legyőzte a Ferencvárost -
Megtörtént!... Amire a legvérmesebb izgulók is csak félve gondoltak - bekövetkezett! A DiMÁVAG remek együttese saját otthonában, saját publikuma előtt győzte le a a magyar futball dédelgetett primadonnáját, a bajnokságban nagy fölénnyel vezető és eddig még veretlen Ferencvárost. A DiMÁVAG oroszlánként küzdve felülmúlta önmagát és túlhaladva minden várakozás, fennállása óta legnagyobbat produkálva eddigi sikereire feltette a koronát."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1941. március 4.)
Ferencváros - DiMÁVAG
0-1 (0-0)
Üllői út, 12 000 néző.
Ferencváros: Csikós - Szoyka dr., Tátrai - Sárosi III., Polgár, Lázár - Kalocsai dr., Kiss, Jakab, Sárosi dr., Gyetvai.
DiMÁVAG: Gáspár - Bohus, Felföldi - Kalocsay, Túrán, Barta - Füzér, Berecz, Fazekas, Barna, Turbéki.
A gól a 84. percben esett:
,,Tátrai egy pillanatig nem vigyáz Füzérre (egyetlen játékos sincs a Ferencváros térfelén). Füzér a Berecz által előrevágott labdára pompás lendülettel indul, a ferencvárosi hátvédek elmaradnak és Csikós most már hiába fut ki a csatár elé, csak érinteni tudja Füzér helyezett labdáját és az a kapusról lassan a hálóba pereg.
1-0-ra vezet a DiMÁVAG!"
(Nemzeti Sport - 1941. március 3.)
És nem csak vezetett, hanem győzött is ...
Forrás: Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap
A nagy győzelmet egy kicsit csalódást keltő döntetlen követte hazai pályán a Haladás ellenében 1-1).
Szolnokról is hozott haza egy pontot a DiMÁVAG (0-0), így megmaradt a hazaiak hazai, a vendégek idegenbeli veretlenségi sorozata.
A szolnoki és az Újpest elleni hazai mérkőzések között bemutatkozott a válogatottban a diósgyőri futballtörténet első válogatott játékosa, Berecz István. Belgádban történt, a Jugoszláv válogatott ellen.
A következő hazai mérkőzésen az Újpest vitte el a két pontot Diósgyőrből (1-3).
12 000 néző várta a lilákat Diósgyőrben. A DiMÁVAG szerezett vezetést büntetőből. Érdekesség, a tizenegyest Gáspár kapust váltja gólra. Az Újpest még a félidő előtt kiegyenlített, de a közönség bizakodó volt, mert nagyszerű formát mutatott a hazai csapat.
A lilák durván és alattomosan játszottak, ebből kifolyólag Túrán nélkül fojtatta a második félidő derekától a Diósgyőr, hiszen a fővárosiak lerúgták. A fővárosiak vezető gólja után a közönség tüntetett, a 75. percben még a pályát is elhagyta a játékvezető - bemenekült az öltözőbe.
Miután kijött onnan, ott folytatta, ahol abbahagyta. Mindenki azt hitte, hogy a Diósgyőr egyenlített, csak a bíró nem, újrarúgatta a szabadrúgást... Küzdött, hajtott a hazai csapat, de végül a 87. percben a mindent eldöntő gólt is bevitték a vendégek.
A diósgyőriek nagyon jól játszottak, azonban a játékvezetőt csak abban lehetett megkülönböztetni a vendégjátékosoktól, hogy nem lila-fehér mezben játszott, hanem feketében. Gátlástalan módon csalta el a mérkőzést.
Tokodon ugyan győztek (1-0), de a Kispest - hazai pályán, 3000 néző előtt - (0-2), és a Szegedi AK (1-4) is jobbnak bizonyult a diósgyőrieknél.
,,Valami komoly, szervi baj emésztheti a vasgyári csapatot. Az őszi lelkes, eredményes, gólratörő játék és már-már harmadik ,,nagy csapatnak" elkeresztelt DiMÁVAG a szó szoros értelmében leállt. A Ferencváros ellen kivívott meglepő győzelemtől eltekintve a tavaszi évad egyetlen mérkőzésen sem váltotta be a vasgyári tizenegy a hozzáfűzött reményeket, az itthoni siralmas, vergődés számba menő játékok elidegenítették a csapat lelkes szurkoló gárdáját, a csapat átütő erejének pusztulása következtében a mult évben megszokott idegenben aratott győzelmek is elmaradtak, a bajnoki táblázat végén kullogó csapatok játszi könnyedséggel szedtek el pontokat a vasgyári ,,nagy csapat"-tól."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1941. május 13.)
Az Elektromos otthonában vereséget szenvedett csapat. Forrás: Dr. Nagy János - Sike Gábor - Berecz Csaba: DVTK centenárium.
A Gamma elleni Diósgyőrben történt siker (3-1) volt az utolsó győzelem a szezonban. A 3000 néző abban reménykedve tért haza, hogy a csapat ismét rátalál őszi önmagára, ez, mint tudjuk, sajnos nem így történt.
A Gamma elleni mérkőzés után két vereség következett:
- Elektromos (1-2)
- Salgótarján(1-2)
A Törekvés elleni hazai meccs volt az utolsó szezonban, amely 2-2-vel ért véget, 3500 néző előtt.
,,Hála Istennek, csakhogy vége - sóhajtotta a kb 3500 főnyi nézősereg, mikor a játékvezető befejezést jelzett és hanyat-homlok menekült a vasgyári sporttelep kínzókamrájából."
(Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1941. június 17.)
Ha a cikkíró sejtette volna, hogy az eggyik legjobb helyezéssel járó NB1-es szezon után írta ezeket a sorokat...
A teljesség kedvéért még el kell mondanom, hogy a csepeli vereséggel zárták a szezont a vasgyáriak (2-3).
Csapkay Károly edző értékelése a bajnoki évadról:
,,Csapkay Károllyal, a diósgyőriek jeles edzőjével beszélgettünk.
- 1939 februárjában jöttem haza Olaszországból - meséli Csapkay.
- Jó csapatot kaptam kézbe, hiszen az akkori csapat is alig-alig különbözik a mostanitól. Nem volt azonban szerencsénk és a fiúk idegekkel nem bírták a hajrát.
Az NB II-ben éppen akkor mondott csődöt a csapat az idegesség miatt, amikor a cél előtt álltunk.
Diósgyött az NB II-rangadón 4:0-ra kaptunk ki a SalgBTC-től, holott a szögletarány 17:2 volt a javunkra. Bán ezen a meccsen mellé rúgott egy 11-est. Amikor tavaly sem tudtuk kiverekedni az NB I-be jutást, bizony rosszul festett a helyzet, mert sokan kedvüket vesztették (...)
Csak két játékosra volt szükségünk: egy középfedezetre és egy jobbösszekötőre. Csonka, a régi középfedezetünk kivált a csapatból, de meg ő nem is tudta ellátni megfelelően a középhátvéd szerepét. Turán azonban tökéletes megoldást jelentett, amikor hozzánk került. Berecz is komoly nyeresége volt a csatársorunknak. Végeredményben azonban Turántól és Berecztöl eltekintve a régi gárda bizonyította be - az NB I-ben -, hogy sokkal több érték volt régebben is a DiMÁVAG-ban, mint amennyit mutatni sikerült.
Az NB I-ben már nem idegeskedtek a fiúk, nyugodtan játszottak és meg is lett az eredmény. A 6. hely a legvérmesebb szurkolót is büszkeséggel töltheti el. A csapat játékát talán legjobban a budapesti közönség szemüvegén keresztül lehet értékelni. A budapesti közönség minden pesti meccsükön tapsolt nekünk és pártolt bennünket, mint hajdanában a Bocskait. Ez annak az eredménye is, hogy csapatunk nem csak szépen játszott, hanem mindenkor sportszerűen is viselkedett. Nem mondom, végezhettünk volna előkelőbb helyen is.
Szerencsés esetben talán a második, vagy harmadik helyen köthettünk volna ki. Tegye azonban a szívére a kezét, aki azt meri állítani, hogy tavaly ilyenkor biztosra vette a csapat 6. helyét az NB I-ben. Hogy nem sikerült a 2., vagy a 3. helyre jutnunk, annak több oka is van - játékvezetői tévedések és más balszerencsés körülmények. Mindenesetre nem annyira a csapaton mulott a dolog. (...)
- Most még azt szeretném, ha sérült játékosaink a nyár folyamán gyógyfürdőbe mehetnének. Kalocsai, Füzér, Turbéki, Fazekas az utóbbi időben drótozott-foltozott lábbal játszott és bizony gyógykezelésre volna szükségük. Remélem, hogy Némethy elnök úr módot fog találni a fiúk gyógykezeltetésére.
Az 1940/41-es bajnokság végeredménye. Forrás: magyarfutball.hu.
Befejezésül csak annyit: minden érdem az elnök úré és a fiuké. Fiaimmal tökéletesen elégedett vagyok nemcsak mint játékosokkal, hanem mint emberekkel is. Hűséges szurkolóinknak pedig ezt üzenem: Lehetséges, hogy jövőre még szebb helyezéssel fogjuk őket megörvendeztetni. Higyjék el, hogy mi is nagyon akarjuk ezt. Ne feledjék el azonban, hogy a labdarúgás egy kicsit szerencsejáték is. A labda szeszélyes, a játékos is tévedhet, a játékvezető is, talán az edző is, ne legyenek tehát elkeseredettek, ha mondjuk jövőre is csak a hatodik helyen kötünk ki.
(Nemzeti Sport - 1941. július 13.)
Így ért véget a diósgyőriek első NB1-es szezonja. Ha most visszatekintünk rá láthatjuk, hogy az egyik legjobb szezonja is volt. Bárcsak ilyen játékkal és eredményességgel játszottak volna azóta is a fiúk...
Források:
Dr. Nagy János-Sike Gábor-Berecz Csaba: DVTK centenárium
Varga Lajos: A futball-labda diósgyőri útja
Nemzeti Sport - 1937. augusztus 30., szeptember 6., 1940. augusztus 15., augusztus 26., 1942. november 2., 1943. augusztus 30.
Magyar Jövő - 1937. augusztus 18., augusztus 31.
Sporthirlap - 1940. július 17.
Magyar Élet - 1940. július 26., augusztus 2., augusztus 15.
Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1940. augusztus 27., szeptember 3., szeptember 10., szeptember 17., szeptember 24., október 1., október 22., október 29., november 3., november 5., november 12., november 19., november 26., 1941. február 25., március 4., március 11., március 18., április 1., április 22., április 29., május 13., május 20., május 27., június 10., június 17., június 24.
Nemzeti Sport - 1940. szeptember 3., 1941. június 6., július 13.
Képes Sport - 1941. december 23.