Tíz érdekesség a Deszkatemplom történetéről
2021. augusztus 19. írta: Reiman Zoltán

Tíz érdekesség a Deszkatemplom történetéről

Ezúttal Miskolc egyik emblematikus épületéről, a Deszkatemplomról gyűjtöttem össze tíz érdekességet. Az írás elsősorban Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok című írása alapján készült.

 

99122055_2641060019505459_4507133401907593216_n.jpg

Fotó: Petró László

 

Az első templom

Az első templomról a domb oldalában hiteles adatunk nincsen, sem az építéséről, sem a felszenteléséről. Valószínűleg először a temetőt hozták létre - a Nagyboldogasszony templom és temető pusztulása miatt -, később igény lehetett egy imahelyre a területén. A keletkezést illetően némi támpontot - illetve egész pontos támpontot ad, persze, ha az elmondottak megfelelnek a valóságnak - Bató István elmondása, miszerint 1637. szeptember 13-án volt az avató ünnepség.

,,Hogy a templom 1637-ben épült, szüleiktől, ők ismét szüleiktől, azok pedig Négyesi Szepessy István főgondnoktól hallották."

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 185.)

Az első biztos forrásunk a város jegyzőkönyvéből való, egy 1698-as bejegyzés az évkönyvből:

,,Ebben az esztendőben zsindelyeztették meg a Külső Temetőben lévő Isteni szolgálatra rendeltetett helyet."

(B.-A.-Z. m. Lt. IV. 1501/a 1. k. 55.)

Gyaníthatóan ez is fatemplom volt már és mivel a tetejét zsindelyeztették, lehetséges, hogy a fenti dátum helytálló.

 

img_20171121_154557_1.jpg

Érkezik a harang az avatásra 1938-ban. Forrás: Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - a miskolci Deszkatemplom

 

A kezdetekben csak ravatalozásra használták

A kezdetekben ravatalozásra használták, csak később, a 17. század végétől miséztek benne, amikor a városban élő református hívők nagy száma ezt megkövetelte.  

,,Az első templom kialakítására Balogh Ilona Magyar fatornyok című könyvéből, valamint Várady József Tiszáninnen református templomai című könyvéből következtethetünk. A magyar építkezés körében főként a boronafalas és a sörényfalú építési módok voltak elterjedve, de ennek az építésmódnak eltérő válfaját is megtalálhatjuk, amely nagy, széles, vízszintesen elhelyezett vastag deszkából állt. Ilyen móddal készülhettek mindazon templomok, amelyeket ,,deszkából épült templomnak" neveznek." 

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 185.)

,,(...) az első Deszkatemplom egyszerű, a tetemvári domb rétegvonalaival szöget bezáró, keletelt, téglalap alaprajzú, favázas, sövény falazatú, kontyolt nyeregtetős zsindely fedésű épület lehetett." 

(Dobrossy István - Balogh Judit (szerk.): Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 186.)

 

img_20171121_154637_1.jpgA régi Deszkatemplomok egyike 1937-ből. Forrás: Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - a miskolci Deszkatemplom.

 

A második templom

A második templom építéséről pontos információkkal rendelkezünk, 1724-ben épült. Tarczali Sámuel prédikátor gyűjtést szervezett a hívek körében, melyből 136 forint és 90 dénár gyűlt össze. 

A város főbírója Faragó János volt ekkor, ő volt az, aki az új templom építését eldöntötte. Azért döntött így, mert elegendő pénz gyűlt össze rá. Az építőmesterek a mezőnyárádi erdőből hozták a faanyagot az építkezéshez. 

1724 nyarán végig tartott a munka, a szakemberek hét hordó bort és egy hordó sört fogyasztottak el ennek során. A rendelkezésre álló pénzből még maradt is: egészen pontosan 3 forint és 75 dénár.

A főbíró tehát jelentős érdemeket szerzett a templom építésében, a reá bízott pénzzel jól gazdálkodott. Nem úgy mint pár évvel később, amikor komoly elszámolási ügyben keveredett.

Ő maga ezt mondta regnálásáról:

,,(...) eleget cselekedtem - szolgája lévén a városnak, előttem-utánam valók (főbírók) nem tudom mit cselekedtek, az én nevem ugyan nincsen a Torony oldalára írva."

(Reggeli Hírlap - 1931. október 31.)

Ezzel arra utalt, hogy az avasi harangtorony oldalán szerepel Gombos Pál főbíró neve (1557-ből) a torony építése után, de ő nem várt el ilyesmit. Azonban 1986-ban megtudjuk majd, ha a falára nem is, de a keresztgerendára csak rákerült a neve...

 

img_20171121_154536_1.jpgFotó: Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom 

 

A Deszkatemplom nevének eredete

Vajon ki nevezte először Deszkatemplomnak a Deszkatemplomot? Ezt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, arra viszont talán van válaszunk, hogy mikortól hívják így a városképet meghatározó emblematikus épületünket.

,,Figyelemre méltó, hogy a templomot, úgy amint van, a deákok karjával együtt, helybeli molnárok és ácsok építették fel. Elhasználták az oszlopokon és az ezeket tartó sínvasakon kívül 117 deszkát az oldalfalak kiképzéséhez s a "deszka templom" elnevezés valószínűleg innen ered."

(Reggeli Hírlap - 1931. október 31.)

 

149263412_3708189362568950_2942006587196975804_n.jpgFotó: Serfőző Péter 

 

Bató István, a templom mecénása

Az 1724-ben felszentelt épület 1874-re életveszélyessé vált. Az egyházközség nem rendelkezett elegendő tőkével a helyreállításra, ezért Bató István vagyonából áldozott a felújításra, vállalta a költségeket. Bató István a nagy városi "mecénás", miután gyermekei elhunytak, valami maradandót szeretett volna alkotni. Valami olyat, ami miatt még sok-sok évtized, évszázad után is emlékszik reá a város közönsége. Ezt templom formájában látta biztosítottnak. Noha az az objektum már nem áll, a Deszkatemplommal mindörökre összefonódott a Bató család és története.

,,Engedtessék meg neki Eszter leányuk emlékezetének jótékony tettek által megörökítése végett, annak emlékezetére, miszerint 1864 karácsony első napján ebben a templomban élt utoljára velük Úrvacsorával Eszter lányuk, s hitvesével Imre Eszterrel együtt építsék ujjá saját költségükön az elavult és használhatatlanná vált Deszka-templomot."

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 189.)

Még '74-ben elkezdték a munkálatokat, melynek költsége 1788 forintra rúgott. István úr végrendeletében nagyobb összeget hagyott a templom fenntartására is, meghatározván, hogy amíg élnek református vallásúak városunkban, csak fából és deszkából épülhet újjá a templom. 

,,...az ugynevezett Deszkatemplomra az a mellett lévő temető helyiségre, az árkai tisztántartására, az árkok megújítására, a temető körül fásításra és rendezése czéljaira, valamint fentebb megnevezett szüléink és néhai Bató Mária és Katalin rokonaink külön sirjainak minden tavasszal felhantoltatása, téli zölddel vagy lóherével behintésére, illetve beültetésére 300 azaz háromszáz osztrák értékű forint. A hagyatéki épületek rendben tartása, javítása és tűzkár elleni biztosítására szintén évenkint 500 azaz ötszáz értékű forint leszen kiadandó." 

(Dobrossy István -Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 190.)

 

img_20171121_154457_1.jpg

A templom az 1997-es tűzeset után. Forrás: Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom.

 

A 213 éves templom bontása

Eljött ennek az épületnek a romlása is, az 1920-as években ismét életveszélyes állapotba került. 1929-től már csak az ünnepeken tartottak Istentiszteleteket a templomban. 1933-ban a hívek követelik elbontását. Persze mindezt úgy, hogy új templomot emelnek a régi helyén. 1936-ban végre elhatározza magát az egyháztanács is. Egy olyat akartak alkotni, amire Bató István is büszke lenne és országosan is ismert és elismert lesz. Én úgy gondolom, hogy ezt sikerült is elérniük. Persze ez nem volt egyszerű, már a lebontásnál falba ütköztek, a szó minden értelmében.

1937. március 12-én nekifogtak az elbontás előkészületeinek, azonban tudomásukra jutott, hogy a templom műemlék, tehát az Országos Műemlék Bizottság engedélye kell hozzá. A hivatal Dr. Lux Kálmánt küldte a helyszínre állapotfelmérésre. 

Lux Kálmán pedig jött, látott és felmért. Áldását adta a bontási munkálatok elkezdésére. Ez az akadály elhárult, mindenki fellélegezhetett. 

,,Méltóságos Püspök Úr!

Tisztelettel értesítelek, hogy hatóságomhoz a műemlékek orsz. bizottságához intézett mai jelentésemben, tegnapi helyszíni szemlém alapján jelentettem, hogy a miskolci református Deszkatemplomnak nincsen semmilyen műemléki jellege és a lebontás megengedését javasoltam. Minthogy a Deszkatemplom a lajstromban szerepel szükséges, hogy az épület lebontása előtti külsejéről és belsejéről fényképek, az építmény állagáról műszaki rajzok készüljenek. Leszih Andor bizottsági lev. tagunk volt szíves ezek elkészítését megigérni.

Mély tisztelőd 

Dr. Lux Kálmán"

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 193.) 

Ezek után elkezdődött a templom búcsúztatása. Szerencsére a korabeli tudósítás ad egy "képet" számunkra az esemény mikéntjéről. 1937. szeptember 12-én ezt írta a Felsőmagyarország nevű lap:

,,Református hívők százai búcsúztak el szombat este a három évszázados Deszkatemplom szúette gerendáitól, rozzant falaitól, hiányos zsindelyeitől, három évszázados legendás emlékeitől. A rokkant templom rozoga deszkái soha nem láttak ekkora tömeget. (...) Hétfőn recsegve-ropogva háromszáz év súlyával, terhével, szélviharával, történelmével elsorolhatatlan emlékével romokba roskadozó a templom." 

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 194.) 

A lebontása gyorsan sikerült, egy hét alatt eltűnt a régi imaház. A hívek zarándokhelye lett a munkaterület, mindenki szeretett volna belőle egy-egy darabot eltenni emlékbe. Vajon lapulnak-e meg ilyen emlékek városunkban? Padlásokon, pincékben, kis kerti hazikókban? Valószínűleg a leszármazottak sem tudják minek a mementóit őrizgetik és gyaníthatóan sok ilyen emlék a kukában "landolt" az elmúlt nyolcvan év során.

 

21899793_09781841161aafe20d787def6e7a2a1e_xl_1.jpg

 

Szeghalmy Bálint tervei

Az új templom terveire négy pályamű érkezett. A nyertes a ,,Hit" pályamű lett, melyet Vitéz Herczegh Zsigmond neve alatt "neveztek", de titokban a terveket barátja, Szeghalmy Bálint készítette, aki egy másik pályázattal is indult. Szeghalmynak egyébként akkoriban peres ügyei voltak miskolci vállalkozókkal, ezért:

,,Mivel a polgármesternél az ellene folyó támadások miatt egyedi tervezésre az engedélyt nem kaphatta meg, de a zártkörű pályázaton már részt vehetett, ezt meg is tette barátja és saját neve alatt is."

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 218.)

Szeghalmy (Herczegh) díjnyertes terve előreláthatólag 54 995 pengőbe került a presbitériumnak, ezért kölcsönt vettek fel a Gazdák Biztosító Szövetségétől. 

1937. szeptember 4-én a presbitérium felhatalmazza Herczegh Zsigmondot tervei megvalósítására. Az ajánlatok utáni költség már 63 000 pengőre rúgott. 

,,Kedves Károly!                                                  Miskolcz, 1937. június 18.

(...) a tervezésre-más neve adtam be a tervet. (Ezt senkinek el ne áruld!) És külön beadtam egy tervet a saját nevem alatt, hogy a gyanút eltereljem. A bíráló bizottság nagy elismeréssel legjobb tervnek ítélte az én első tervemet (vitéz Herczegh Zsigmond neve alatt) utána pedig az én nevem alatt benyújtott tervet találta a legjobbnak. De erről senkinek egy szót se szólj! (...)

Szeretettel ölel:

Bálint"

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 218.)

A levelet Szeghalmy Bálint barátjának, Németh Károly, keszthelyi lelkésznek írta.

 

10952990_1555745658001053_888423779008640287_o.jpg

Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport 

 

Az új templom elkészülte

Az új templom alapkövét 1937. szeptember 26-án helyezték el.  

,,Templomunk épült Vitéz Nagybányai Horthy Miklós kormányzóságának 17. esztendejében. Miskolc város főispánja, Kövecsesi Lukács Béla, polgár-mestere Dr. Halmay Béla. A trianoni békeparancs keresztjét hordozó nemzetünknek hitvallása ez: ,,Hiszek egy Istenben, hiszek egy Hazában, Hiszek Magyarország feltámadásában, Ámen."

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 221-222.) 

1938. szeptember 4-én szentelték fel a harangokat, az eseményről a Református Egyházi Értesítő tudósított:

,,Aki részt vett benne, bizonyára soha nem fogja elfelejteni azt a gyönyörű lélekemelő ünnepséget, amelynek keretében szenteltük fel szeptember 4-én, vasárnap az új deszkatemplom két ajándékharangját és avattuk fel dr. Tüdős István és dr. Révész Kálmán néhai jó lelkipásztorainknak és püspökeinknek a síremlékeit.(..)"

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 224.)

A templom orgonáját 1950-ben építették be, - Rieger orgona - majd 1956-ban fejlesztettek rajta (bővítették).

 

42334816_2492877690728149_9135973330736644096_n.jpg

1989. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

 

Rovásírásos emlék a toronyban

A toronyban a keresztgerendán rovásírásos feliratot talált - és fordított le - Sólyom Ferenc 1986-ban:

,,Álott e helyen már 1688-ban ref. temetőn tetemvári fatemplom, később 1724-ben ugyanezen helyen a ref. Deszkatemplom épült ide. Faraga Tarczali János főbírósága és Sámuel prédikátor idejében." 

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 228.)

A nevek sorrendje egy kicsit összekeveredett, de értjük a lényeget, köszönet a fordításért Sólyom Ferencnek!  

 

603610_389113981227244_572309998_n.jpgForrás: Miskolc a múltban Facebook csoport

 

Az utolsó újjáépítés

1997. december 4-én hajnalban tragikus esemény történt. Egy elborult elméjű fiatalember felgyújtotta a templomot. A gyorsan kiérkező tűzoltók minden küzdelme ellenére teljesen kiégett. Már másnap létrehozták a ,,Miskolci Deszkatemplomért Alapítványt". Kobold Tamás polgármester pedig Újváry Andor főépítészre bízza meg az ismételten újjáépülő templom építésének irányítását. Országos összefogás indult az imaház javára.  

1999. április 9-én volt a műszaki átadása az új Deszkatemplomnak. Az új orgona 2000-ben került beépítésre. Fontos megjegyezni, hogy az épület a Szeghalmy Bálint tervei alapján készült templom másolata. A hivatalos felszentelésre 1999. május 2-án került sor, a tervezők vezetője Puskás Péter, magát az építést Simon Gábor vezette.

Szomorú érdekesség, hogy Szeghalmy másik ékessége a Rákóczi torony is hasonló körülmények között pusztult el, még 1956-ban.

A templom külső megjelenésében ,,erdélyi emlékeket ébreszt, melyet fokoz a temető aljában lévő székelykapu is". Mindez nem véletlen, hiszen Szeghalmy Bálint erdélyi származású volt. A temető szépsége, romantikussága, melyet a különleges fatemplom csak fokoz, nem marad el az avasi templomot körülölelő sírkertje hangulatos - már ha lehet ilyen mondani egy temetőre - látványa mellett.

A templomon emléktábla van elhelyezve az utolsó (újjá)építésről is:

,,E szent hely a keresztyénség és a magyarság áldozatából újjáépült hamvaiból, felszentelték Orbán Viktor miniszterelnök és Kobold Tamás polgármester jelenlétében. Egyedül Istené a dicsőség!"

 

 

Források:

 

Dobrossy István - Balogh Judit (szerk.): Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999, Dobrossy István, Kádár Péter)

Reggeli Hírlap - 1931. október 31. - Nyíri Dániel: A tetemvári Deszkatemplom építési ideje

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata I-V.

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr2616649460

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása