Tíz történelmi érdekesség Miskolcról - 12. rész
2021. október 14. írta: Reiman Zoltán

Tíz történelmi érdekesség Miskolcról - 12. rész

Ismét tíz érdekességet hoztam nektek Miskolc múltjából. Ma megtudhatjátok ki volt az a sínenfutó Krausz, a híres Oláh Gyuri vagy mikor volt az első rockfesztivál Magyarországon. De, ha ez nem lenne elég, akkor az is kiderül, hogy ki volt az a főbíró, aki elhagyta a rá bízott városi pecsétet, illetve az is, hogy Szeghalmy Bálint nem egy tervet nyújtott be a Deszkatemplom építésére kiírt pályázaton.

 

img_20210908_185714_1.jpg

 

A ,,sínenfutó Krausz"

Koleszár Péter, a Miskolc a múltban Facebook csoport alapítója találta ezt a vicces történetet a Keleti Újság egyik régi számában, a múlt század harmincas éveiből. 

Az elbeszélés Krauszról, a kereskedőről szól, aki addig, amíg a boltjában dolgozik teljesen hétköznapi, tisztességes, becsületes ember. A munka végeztével azonban első útja az egyik, a Tiszai pályaudvar közelében található kocsmába vezet, ahol mértéktelen italozásba kezd.

 

img_20210928_193543.jpg

 

Ez a mértéktelen italozás egészen zárásig, hajnali két óráig tart. Egy óra magasságában már bármit kérdeznek tőle, csak annyit felel (dallamosan): ,,Az én rózsám dunántúli..."

Záróra után a cimborái - a cikk megírása előtti két évben - sosem kísérték haza. Egyrészt nagyon messze lakott a kocsmától, másrészt egy nagyon különös, azonban jól működő módszert találtak ki arra, hogy a kereskedő hazajusson.

Krausz botját a villamossínbe állították, aztán pedig kiadták a vezényszót: ,,rohanj Krausz!". Az illuminált állapotban lévő boltos pedig meglepő magabiztossággal indult el a botja után, ami egészen a Szent Anna templom előtti végállomásig vezette. Onnan pedig már könnyen hazatalált. Ez a módszer már két éve bevált, csak egyszer akadt probléma. A végállomásnál rosszul állították be a váltót, így Krausz egészen Diósgyőrig szaladt...

 

A magyar rock fővárosa

Az ország első popfesztiválja a diósgyőri stadionban került megrendezésre, Kurucz Attila szervezésében. Kis Woodstok. Így nevezték, és nevezik azóta is. Azért került sor erre a nagyszabású rendezvényre, mert a bevételéből egy miskolci ifjúsági parkot szerettek volna létrehozni.

 

img_20210928_205831.jpg

Fotó: minap.hu

 

Ex Vér, Generál, Illés, Bergendy, P.Mobil, Mini, Neoton, hogy csak néhányat említsünk a népszerű együttesek közül. A terv sikeres volt, a Gárdonyi 1974-ben megnyílt, ahol legendás zenészek sora lépett fel, köztük természetesen az ősmiskolci Edda is.

Ezekben az évtizedekben a rock fővárosává vált a borsodi megyeszékhely. Nem volt olyan, a hazai zenei életet meghatározó zenekar, aki ne fordult volna meg Miskolcon. A város eggyé vált a rockzenével...

 

A bíró, aki elveszítette Miskolc pecsétjét

Városunknak címere csak a törvényhatósági jog elnyerése után lett. Pecsétlenyomatait viszont a régebbi időkből is ismerjük. A legrégebbinek mondott lenyomat 1376-ból maradt ránk. Arnoldus, Miskolc város bírója adta ki, egy végrendelet szentesített pecsétjével. Ez a pecsétlenyomat nem azonosítható, mert lepergett a dokumentumról.

A következő azonban igen. Az egy 1389-es oklevelen található. Annyi kivehető rajta, hogy egy királyfejet ábrázol, liliomos koronával. Ezek az adatok valószínűsítik azt - ugye pár tíz évvel ezelőtt lett a diósgyőri királyi uradalom tagja Miskolc és a liliom az Anjou-ház címervirága -, hogy Nagy Lajos ábrázolja. Ennek ellenére - mivel az avasi templom védőszentje Szent István volt -, vannak olyan történészek, akik első királyunkat vélik felfedezni a lenyomaton. 

 

miskolc_zsigmond_kori_pecsetje_1.jpg

Pecsétlenyomat 1433-ból

 

A második pecsét 1433., 1458., 1461., sőt 1570. évben kiadott okleveleken is szerepel. Szintén királyi fejet ábrázol, koronával, hosszúkás arccal és két oldalt logó szakállal. A lenyomaton a Sigillum Civitatis Miskolcz - Miskolc pecsétje - felirat szerepel. Szendrei János szerint ez a fej Luxemburgi Zsigmondé, ez azonban nem igazolható hitelt érdemlő módon. 

A harmadik pecsét 1563-ból való, ez a pecsét ezúttal teljes királyi alakot ábrázol. Az arca sima, sem szakáll, sem bajusz nincsen. A feje körül glória látható. Ezt a királyt Szent Lászlónak gondolják, esetleg Szent Istvánnak, egyes feltételezések szerint.

És helyben is vagyunk. 1577-ben esett meg a csúfság, hogy Tejfeles Gergely az akkori főbíró valahogyan elveszítette a város pecsétjét, ezért újat kellett készíttetni.

,,Ő (Leszih Andor, a szerk.) fedezett fel a legkorábbi városkönyvben egy 1577-ben kelt bejegyzést, amelynek szövege mai átírással a következő: „Ugyanezen Tejfeles [Gergely] bíróságában Tejfeles Gergely a pecsételő napokon elveszte a nagypecsétet, ki helyében Pap István bíróságában, most csináltata Tejfeles Gergely, kire ilyen jegyet met[szet]tettünk: G[regorius] T[eyfeles] és az esztendő számot is reá met[szet]tettük: 1577, a Szent László feje mellé, ez okáért, hogy ha történnék, ha valaki vele akarna élni, tehát ezen megismerjék." 

(Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I. (Miskolc, 1996, Dr. Dobrossy István) - Tóth Péter: a középkori városigazgatás Miskolcon, 381.)

Lett új pecsét, a kedélyek megnyugodtak, ráadásul azt is jól kitalálták, hogyha esetleg illetéktelen kezekbe került a pecsét, akkor azok ne tudják használni. 

 

 

A görömbölyi csoda

1892-ben történt az eset Görömbölyön, a ma Miskolchoz tartozó városrészben. Egy kislány az egyik csipkebokorban Szűz Mária képét vélte felfedezni. Nemsokára a kis falu apraja-nagyja hosszú sorokban állt a csipkebokorhoz vezető úton. A Budapesti Hírlap tudósítása szerint az sem vette el a kedvüket, hogy egyikük sem látott semmit a jelenésből.

 

mg-199.gif

Forrás: gobelin.hu

 

A zarándoklatnak végül a hatóság erélyes fellépése vetett véget, a csipkebokrot kivágatták. A babona szerint a bokrot kivágó ács és a segítője - egy kisfiú - súlyos betegségbe estek. A kislány - aki a csodát felfedezte - éppen templomban volt Miskolcon a bokor kivágásakor, állítólag felsikoltott mise közben, és rohant haza a jelenés helyszínére.

A Budapesti Hírlap tudósítója megjegyzi, hogy mindezek csak a babonás helyiek fejében történtek meg...

 

 

Az első menetrend szerinti autóbusz-közlekedés 

Igen, Miskolc városa abban is első volt, hogy itt indult meg Magyarországon először a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. 1897-ben jelent meg az első benzinmotoros jármű Miskolcon, pontosan abban az évben, amikor az első villamos. 

 

36718159_2804553_208488221624e23baa029ef06121c882_wm.jpg

Ma már ilyen korszerű járműpark áll rendelkezésére az MVK Zrt. néven működő közlekedési vállalatnak. Fotó: index.hu

 

Egészen pontosan 1903. június 8-án indult meg a menetrend szerinti autóbusz-közlekedés. A miskolci villamos utazóközönségét azonban nem sikerült elcsábítani. Csak az első világháborút követően, a húszas években lett riválisa a buszközlekedés a sínen futó társának.

 

Szeghalmy Bálint két terve

Sokan tudják, hogy a Deszkatemplom terveit Szeghalmy Bálint készítette, azt azonban kevesen, hogy nem egy tervet adott be, sőt, a győztes pályázat nem is az ő nevén szerepelt.

 

10952990_1555745658001053_888423779008640287_o_1.jpg

 

Az új templom terveire négy pályamű érkezett. A nyertes a ,,Hit" pályamű lett, melyet Vitéz Herczegh Zsigmond neve alatt "neveztek", de titokban a terveket barátja, Szeghalmy Bálint készítette, aki egy másik pályázattal is indult. Szeghalmynak egyébként akkoriban peres ügyei voltak miskolci vállalkozókkal.

1937. szeptember 4-én a presbitérium felhatalmazza a nyertest, Herczegh Zsigmondot tervei megvalósítására.

,,Kedves Károly! Miskolcz, 1937. június 18.

(...) a tervezésre-más neve adtam be a tervet. (Ezt senkinek el ne áruld!) És külön beadtam egy tervet a saját nevem alatt, hogy a gyanút eltereljem. A bíráló bizottság nagy elismeréssel legjobb tervnek ítélte az én első tervemet (vitéz Herczegh Zsigmond neve alatt) utána pedig az én nevem alatt benyújtott tervet találta a legjobbnak. De erről senkinek egy szót se szólj! (...)

Szeretettel ölel:

Bálint"

(Dobrossy István - Balogh Judit: Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom, Olajos Csaba: A tetemvári deszkatemplomok, 218.)

A levelet Szeghalmy Bálint barátjának, Németh Károly, keszthelyi lelkésznek írta.

 

 

Oláh Gyuri, a 10-es honvédek népszerű roma katonája

,, A 10. honvéd gyalogezred Miskolc híres, szinte legendás háziezrede volt. Magja már 1869-ben létrejött, majd 1890-ben, az egri és a sátoraljaújhelyi zászlóaljakkal való összevonással teljesedett ki az ezred. A katonákat a környező vármegyékből regrutálták. A háziezred jellegnek megfelelően szoros kapcsolatot ápoltak Miskolc városával, annak vezetésével és a civilekkel."

(Wikipédia - 10. honvéd gyalogezred szócikk)

 

220px-olah_gyuri_gypsy_soldier.jpg

Oláh Gyuri, a népszerű katona. Forrás: Wikipédia

 

A gyalogezred olyan népszerű volt Miskolcon, hogy a saját tábori újságuk (10-es honvéd) a lakosság körében is olvasott volt. 1917-ben jelent meg először és a háború végéig működött, csak az ezred megszűnése után nem adták már ki többet. 1918 végén a havonta két alkalommal megjelenő lap már 5000 előfizetővel büszkélkedhetett.

Ebben az újságban volt saját rovata - ,,Oláh Gyuri, az helyzetrül" - Oláh Gyurinak, a gyalogezred egyik legnépszerűbb katonájának. Vicces hangnemben, az ő szemszögéből mutatta be a háború eseményeit.

A 10-es honvéd az egyik legszebb és legjobban szerkesztett tábori újság volt, 1923 után az ezrednapokra ismét megörvendeztette olvasóit egy-egy számmal, utoljára 1942-ben.

 

A vihar fényei

1878-ban történt Magyarország legtöbb halálos áldozatot követelő természeti katasztrófája, a miskolci árvíz. Miskolcot óriási kár érte, a várost szinte teljesen újjá kellett építeni.

 

31907381_1948128845220326_1074523344839114752_o_1_1.jpg

Miskolc városa az árvíz ötvenedik évfordulóján emlékművet állított

 

A Bábonyibérc és az Avas-hegy között összeszorul városunk, ez a szoros, ez a szűk völgy volt az egyik okozója sok más mellett - például a szabályozatlan sok ágra szakadó kanyargós medrek, illetve a malmok és egyéb építmények, épületek mellett - a nagy miskolci árvizeknek.

Az 1878-as árvíz épületekben 471 849 forint kárt okozott, értéktárgyakban, ingóságokban 508 341 forintot, jószágokban pedig 759 581 forintot. Ez mindösszesen 1 739 771 forint. A megsemmisült, lerombolásra, illetve felújítást igénylő házak száma összesen 2185, ebből 697 vált lakhatatlanná. 277 emberéletet követelt a pusztító ár. 

A nagy árvízhez kapcsolódik a következő érdekesség. Egy olvasótól, Kövér Árpádtól kaptam levelet a közelmúltban. Neki az édesanyja azt mesélte - ő a keresztapjától hallotta -, hogy az 1878-as nagy felhőszakadás és a bükk-környéki áradások olyan nagy fényhatással jártak, hogy a karcagi gazdák éjjel is tudtak csépelni.

 

 

Görög katolikus templom Mindszenten?

Érdekes fejezete a mindszenti egyház történetének a következő eset:

1776-ban Mária Terézia a görög katolikus egyháznak adta a tapolcai apátságot, Bacsiszky András munkácsi püspök lett az apát. Ő ezáltal azonnal jogot formált a mindszenti templomra görög katolikus hívei számára. Az ügyből hatalmas pereskedés kezdődött, tevékeny résztvevője volt a Kamara, az egri püspök és a királynő is.

 

img_20190208_150142_2.jpg

A mindszenti Szent Péter és Pál apostol templom bejárata fölött az építtetők családi címere díszeleg

 

Rengeteg érv és ellenérv hangzott el mindkét oldalon, ezeket az udvar gondosan mérlegelte. Egyébként Miskolcon a görög katolikus hívek száma elenyésző volt, ekkor mindösszesen 104 hívővel rendelkeztek.

1778-ban döntött az uralkodónő, a római katolikusok kezén maradt a templom, az apátsági birtokot meghagyta a görög katolikus egyháznak. A görög katolikus templom végül Görömbölyön épült meg. 

,,(...)a tapolcai apátság birtokai közül kivette Mindszent falut Jenke prédiumával, s megszüntette a tapolcai apát kegyuraságát a mindszenti egyház felett, átadva az említett jogokat a kamarának."

(Dobrossy István: Miskolc története III. - Egyházi, vallási élet, 871. oldal)

 

 

Becsületsértés a futballpályán 

Rendhagyó tárgyalásra került sor 1928 júniusában a miskolci járásbíróságon. Egy meg nem nevezett (fő)szurkoló állt a bíróság előtt, aki különböző trágár szavakkal illette a fővárosi klub játékosait a Miskolci Attila - III. Ker. TVAC profi mérkőzése után. 

A tárgyaló zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel, a fővárosiakat mindössze az elnökük, egy ügyvéd és két koronatanú képviselte. A bíró arra szólította fel a feleket, hogy békésen intézzék el a kettejük között lévő konfliktust. 

 

img_20210929_143829.jpg

Forrás: Reggeli Hírlap

 

A szurkoló ügyvédje, Dr. Gotthilf arról próbálta meggyőzni a bírót és a vádlót, hogy a saját játékosait szidalmazta védence és nem a fővárosiakat. Ezt az óbudaiak védője nem hitte el (azért a miskolciak mentalitása nem sokat változott azóta, mint nemsokára lejebb olvashatjuk).

- Egy ilyen megrögzött Drucker, mint az alperes, nem szidhatja a saját csapatát!

- Szidom én őket szembe is, nemcsak a tribünről — erősködött a Drucker.

- Kérem, kartárs ur, nem ismeria miskolci drucker-mentalitást. A most vasárnapi versenyen a kö­zönség agyon akarta verni a Ha­jóst!

- Meg is érdemelte volna! — kottyant közbe az egyik tanú mély meggyőződéssel.

- Kérem, ügyfelem már eddig is súlyosan megbünhődött, kitiltották a pályáról, ami nagyobb fájdalom egy Druckernek, mint valami zseb­bevágó pénzbüntetés - mentegeti Gotthilf dr. az alperest."

(Reggeli Hírlap - 1928. június 6.)

Ez az utolsó mondat segített. A III. Kerület elnöke megbocsátott a renitens szurkolónak. A cikk itt hozzáteszi, hogy az óbudai csapat elnöke miskolci születésű volt. A vádlott ügyvédje meg is dorgálta a fővárosiak vezetőjét: micsoda dolog már miskolciként idehozni egy pesti csapatot és megveretni az Attilát? Végül a perköltséget kifizette a szitkozódó szurkoló, ezzel véget is ért a különös tárgyalás.

Megemlíteném még érdekességként, hogy a cikk nem említi, melyik mérkőzésen volt a balhé, ugyanis kétszer is találkozott a két fél 1928 első felében a Népkertben. Gyanítom, a márciusi 0-3-al végződött mérkőzés után történt, hiszen áprilisban a Magyar Kupa negyeddöntőjében is találkozott a két csapat, de ott a miskolciak nyertek 2-1 arányban. 

Az idény végén a meglehetősen erős kerettel rendelkező Attila búcsúzott az élvonaltól, a kupában viszont - először vidéki csapatként - egészen a döntőig menetelt.

 

 

Források:

 

Koleszár Péter gyűjtése

Keleti Újság - 1935. november 8.

Wikipédia - 10. honvéd gyalogezred szócikk

Sassy Csaba (szerk.): A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred világháborús emlékalbuma (Miskolc, 1939, Ludvig István könyvnyomdája)

mvkzrt.hu

minap.hu - Ezért Miskolc a rock fővárosa: Török Ádám és a Mini koncert az első magyar popfesztivál 45. születésnapján

miskolciszemelvenyek.blog.hu - Anekdoták az 1878-as nagy árvíz történetéből - Tíz érdekesség a Deszkatemplom történetéből - Mindszent Kálváriája

Reggeli Hírlap - 1928. április 10., június 6.

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I. 

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II.

Csorba Csaba (szerk.): Miskolc történetének dokumentumai I. - Miskolc tanácsülési jegyzőkönyve 1569-1600

Déli Hírlap - 1970. június 29.

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr3616703134

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása