Tapasztalatom szerint nagyon sok miskolci volt már a Kálvária-dombon életében legalább egyszer – én is voltam a hittanos csoporttal általános iskolás koromban -, de igazából nem tud senki semmit a helyről. ,,Az az épület ott fent a dombon, a múzeum mögött." Hogyan jött létre? Mi is az pontosan? Miért van ennyire elhanyagolva? Ezek a kérdések engem is foglalkoztattak, ezért esett választásom erre a helyre.

A Kálvária domb még háborítatlan formában

Mindszentnek, mint önálló, Miskolctól független településnek kiemelkedő egyházi vezetője volt Máriássy Sándor. 1735-1743 között a tapolcai apát tisztségét töltötte be és komoly szerepe volt a templom építésében is. Nem csoda, hogy a bejárat fölött családi címere őrzi emlékét.

A mindszenti templom bejárata fölött látható az említett címer

Új egyházi intézmény az Avas oldalában

Száz évvel később rokona, Máriássy Gábor egri kanonok, szentiváni apát folytatta elődjének egyházát támogató építő és szépítő munkáját. A XIX. század közepén döntötte el, hogy alapítványt hoz létre egy Kálvária építésére Miskolcon. Valószínűleg azért esett a választása városunkra, mert az felmenője itt élt, és mert középiskoláját ő is Miskolcon végezte.

„1857-ben a város délnyugati oldalán a Tűzköves dűlőben vásárolt egy 60 kapás szőlőt, valamint annak szilváskertjét.”

(A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. - 1. TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK • Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története (47. oldal)

Az építkezés megkezdése előtt a területet ,,örök időre" átadta a mindszenti plébániának.

„Magyarországon nagy hagyománya van kálvária építésének.A kálváriaépítmények témája Jézus kínszenvedése. Stációk mutatják be a szenvedés történetének egyes jeleneteit építészeti eszközökkel. A helyéül általában magaslatokat választanak, így emlékezve az olajfák, illetve a Golgota hegyére.”

(Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei)

A Kálvária kápolna

A stációk száma változó, a XVIII. században a 14-es beosztást tartották követendőnek, nem úgy egy évszázaddal később Miskolcon. Nálunk a kálvária hét stációból áll(t), Máriássy valószínűleg az egri kötődése miatt választotta ezt a formációt, hiszen a szerviták ezt részesítették előnyben. Ők abban az időben fontos szerepet játszottak Eger történelmében.

A forrásaim információjára támaszkodva először azt gondoltam, hogy Máriássy Gábor később itt lett eltemetve, de a pontos helyét nem említik. Mustos Pétertől a Mindszenti Plébánia irodavezetőjétől - aki szintén írt egy tanulmányt a Kálvária-domb intézményeiről - tudtam meg, hogy Máriássy Gábor nem nyugszik ezen építmények egyikében sem. Nem tudni hol helyezték örök nyugalomra.

A Losonczy-kripta. A kép négy évvel ezelőtt készült

Az építkezés és a felszentelés

A domb beépítésének terveit Rudolf Antal készítette. 1858-ban alakították ki az utakat. 1860-ra kellett volna kész lennie a stációknak és a kápolnának, de csak az építkezés kezdődött ekkor.

A kőfaragó munkát Dahlström József svéd származású miskolci kőfaragó mester, a kőműves munkát Kobek József, az ácsmunkát pedig Szabó István mesteremberek végezték. Az építkezéshez a faanyagot először a Tiszán szállították le, míg a kövek a tibolddaróci, a kácsi, a szomolyai és a geszti kőbányákból érkeztek. A kápolna fedéllemezeit a korompai gyárból, a Szepességből szállították.

Közben változtak a tervek és változott a mérnök személye is, Czihlár János az új építésvezető. A templom tervezésében Ipolyi Arnold besztercebányai püspök ízlését is felfedezhetjük – ezt írták róla – ő, 

„aki mint a felszentelési ünnepség résztvevője hosszan ecsetelte beszédében a gótika és természetesen az általa favorizált neogótika és romantika korszerűségét nagyszerűségét. Feltehetően ő választotta ki azokat az építészeti tagozatokat, többek között Pozsony, Csütörtökhely gótikus templomairól, amelyeket a pesti Sandhaas testvérpár valósított meg.”

(Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei)

A Golgota-szoborcsoport

A stációk ezeket a jeleneteket elevenítik meg a látogatók előtt:

- Jézus megostorozása;

- Jézus megcsúfolása a katonák által;

- Jézus elítélése (Pilátus kézmosása);

- Jézus a keresztet hordozza;

- Jézus keresztre szegezése;

- Jézus a latrok között (a Golgota-csoport);

- Jézus feltámadása (a kápolna oltárképe).

Később lesz róla szó, hogy két stáció megsemmisült. Ezt a kettőt helyettesíti a kápolna oltárképe és a Golgota-szoborcsoport. Az eredeti stációk megnevezését a „Szent kalauz a miskolci kálváriához” című imafüzetből tudjuk, amit Tárkányi József egyeki plébános osztott ki a megjelenteknek az avatáson. A templom szentélyét a Saandhas-testvérpár oltára díszítette. A hajó padjai Megele János miskolci asztalosmester műve. 

A Golgota-csoport mesterséges kis dombjára 17 lépcső vezetett fel. Máriássy szerette volna a kereszt alakjait szobrokkal ékesíteni, de erre nem került sor, jelenleg is pléhlemezre festett alakok díszítik a kereszteket.

A kápolnát végül 1864-ben szentelték fel, ez Bartakovics Béla egri érsek által történt. A felszentelését követően a miskolciak kedvenc pihenőhelyévé nőtte ki magát a domboldal, ekkor merült fel egy nagy park, egy pihenőhely létrehozása szemközt, ez lett a Népkert.

A katonatemető

Kedvenc pihenőhelyből elhagyatott rom

Abban az időben – a huszadik század elejétől a második világháború végéig - a Pestről érkezőt mesés látvány fogadta, ha Miskolcra jött Csaba felől. Balra a Kálvária-domb és építményei, jobbra pedig a Népkert, a Vigadóval és sok-sok zöld területtel. Miskolc polgárai nagyon szerették szabadidejüket itt eltölteni. A hely az 1940-es évekig kielégítette a miskolciak pihenési és kikapcsolódási igényeit, a Népkerttel karöltve.

A negyvenes évek végén sajnos a területet tulajdonjogát megosztották a város és az egyház között, és 1953-ban átadták az új pártház épületét, a mai Herman Ottó Múzeumot. Szocialista vezetés megváltoztatta a városképet, beépítette a Kálvária alját, kiszélesítette a Csabai kaput, így eltűnt az összeköttetés a Népkerttel.

A kápolnát bezárták, a kerítés tönkrement, egy stációt ledöntöttek, mert az építkezés útjában volt. A másik hiányzó stáció a templom mellett volt, nyomai ma is fellelhetőek. Mustos Péter szerint mindkét stációt az építkezéskor döntötték le. Az elhanyagolt épület rongálásoknak lett kitéve.

A második világháború előtt a Kálvárián aktív egyházi élet folyt, azonban a háború után csak a hetvenes években kezdték meg újra a misézést. Dr. Berkes László plébánossága idején felújították azt a hagyományt is, hogy a nagyböjtben egy keresztutat a Kálvárián végezzenek.

Ezek után a város (ezen belül az Egyházügyi Hivatal) felszólította a mindszenti egyházközséget, hogy újítassa fel, vagy bontassa el az építményeket a telekről, mert csúfítják a városképet(?!). Az egyház természetesen a felújítás mellett döntött, ehhez a város is hozzájárult anyagilag, azzal a kikötéssel hogy ne misézzenek a kálvárián.

A falra festett oltárképet Takács István mezőkövesdi festőművész újította fel, 1979-ben. A sírból éppen felemelkedő Jézust, egy angyalt és három asszonyt ábrázol. Valószínűleg a három asszony Mária Magdolna, Mária (Jakab apostol anyja), Szalóme (idősebb Jakab apostol és János apostol anyja) látható rajta, nehéz megkülönböztetni melyikük melyik. Állítólag az oltár, a már megszűnt Erzsébet-kórház kápolnájának része volt. A padokat is kicserélték modernebbekre.

1996-97-ben felújították a kápolna tornyát is, mert a torony 30-40 cm-es dőlést mutatott. A bontást, az áttervezést és a felépítést irányította és felügyelte Szalay Antal műemlékvédelmi szakmérnök.

Négy stáció a domboldalról

A katonatemető és a Losonczy-kripta

A Kálvária-domb másik intézménye a katonatemető. Szovjet katonákat temettek ide, a második világháború áldozatait. A pártház (ma Herman Ottó Múzeum) építése közben is találtak csontvázakat, de az máig nem tisztázott, hogy második világháborús vagy ötvenhatos tömegsírt találtak. Ottjártamkor friss koszorút találtam a síremlékek központi emelvényénél.

A domb bal oldalánál elhanyagoltan áll a Losonczy-kripta. Borzalmas állapotban van, nem tudom mi lehet lent, de nem hiszem, hogy sok maradt az egykor neves miskolci család tagjaiból. Mindenképpen felújítást érdemelne és több megbecsülést az utókortól.

A mindszenti egyház kívül-belül felújította templomát és intézményeit az elmúlt években, szerintem a Kálvária is megérdemelné, hogy vége legyen a kálváriájának.

Köszönöm a Mindszenti Egyházközségnek, hogy rendelkezésemre bocsájtották adataikat, dokumentumaikat!

Források:

A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 27. - 1. TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK • Dobrossy István-Kárpáti László: A miskolci Kálvária-domb és építményeinek története 

Miskolci katolikus élet 3. (2009-2014)

Mustos Péter: A Miskolc-Mindszenti Kálvária-domb és építményei

A mindszenti kápolna toronyátépítése 1996-97

Wikipédia - Kálvária-kápolna (Miskolc)

miskolcadhatott.blog.hu