A Bükk-hegységben van egy mesterségesen felduzzasztott, meseszép tó, amit a XIV. század elejétől említenek az írott források, és amely mai formáját a vaskohászatnak köszönheti. Ez a tó manapság is gyönyörű. Természetesen kiemelt turisztikai célpont, Magyarország egyik legnagyobb értéke.
Zólyomi Sándor képe
Ennek - az akkor még -, kis tónak először nem is volt neve, majd a "régiek" Fel-tónak hívták, mert a falu felett volt található. Ezután a bevándorolt sváb telepesek egyszerűen Tajnak nevezték a német teich szó után. A Vasárnapi Újságban (1861-ben) pedig Diósgyőri-tóként aposztrofálták. A Hámori-tó elnevezés az első világháborút követően vált használatossá.
Az a bizonyos említés 1861-ből, a Vasárnapi Újságból
Rengeteg legenda, rengeteg történet fűződik nevéhez, és nagyon sok novella, ballada, versike. Íme egy, melyet nemrég találtam a világhálón:
Mata Ibolya:
Hámori-tó legendája
Több száz évvel ezelőtt történt az eset.
Ma csak legendaként őrzi az emlékezet
Fel-tó szépségét, ahol úsztak a halak.
A Szinva forrásai ma is visszhangzanak.
Abban az időben éhínség és járvány volt.
Sok szegény ember a betegségekbe holt.
Így történt meg az a fájó, kínzó esemény,
Hogy Istvánt elhagyta az éltető remény.
Megélte az éjszakának szomorú gyászát,
Amikor elvesztette gyönyörű, szép párját.
És magára maradt tizenkét gyermekével.
Hullottak a könnyei a fájdalmak terhével.
Minden nap kisétált a tiszta vizű tóhoz,
Egy nádfedeles, régi halászkunyhóhoz.
S nézte a tó csillogó, kék, sejtelmes árját,
Melyben eltemette minden óhajtott vágyát.
Egyik nap vesszőkosarát a tóba merte,
Pár óra elteltével keszegét kiemelte.
Csodás, boldog tekintettel nézte a halat,
Hiszen napok óta az ajkát nem érte falat.
Csak kódisnak csúfolták a környékbeliek,
Mert gyakran járt koldulni a gyermekeinek.
Az éhes, szegény ajkak sírását hallgatta,
Ez volt az éjjelek korgó, görcsös panasza.
Amint ott ült boldogtalanul a vízparton,
Egy idegenre felfigyelt a túlsó parton.
Aki egyre, csak egyre közeledett feléje,
De ő nem akart lenni annak a terhére.
Majd mikor észrevette igéző tekintetét,
Hófehér ruháját, tisztára mosott ingét,
Megállt és szemügyre vette az idegent,
Ki barátságos szóval jött, és ki teremt.
Kódis azt gondolta, hogy éhes az ember.
Majd hozzá szólt. Jöjj közelebb, mester!
Itt a keszegem, igaz, csak egyet fogtam,
De ennél azért sokkal többet akartam.
Szólt az idegen szépen és szelíden,
Ember, akkor merítsd újra teliben!
Legyen nagy gazdagságod a hited,
Legyen szeretve a meggyötört szíved!
István kosarát újra a Fel-tóba dobta,
Majd a tó tömérdek halát kihalászta.
Ujjongott boldogan öröm-, jókedvében.
Szeretetet érzett az idegen férfi tettében.
Megfordult nyomban, hogy megköszönje,
De mögötte csak a hegyek marok zöldje.
Hullámzott a víz, szélcsend ült a fákon.
Halk léptek nyoma maradt a kavicságyon.
Miért Lilla-füred?
A Bethlen ősi magyar nemesi család, amely a XII. századtól eredezteti vérvonalát. Felsorolni is nehéz lenne a magyar történelemben játszott meghatározó felmenőket a családfán. De hogy miért írok én a Bethlen családról? Azért, mert Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is és - mint oly' sokakat - magával ragadta a táj szépsége. A Hámori-tó környékéé olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte. De ki volt ő, hogy "csak úgy" elhatározhatta egy üdülőtelep létrehozását?
András Kolozsváron született, 1847-ben. Jogot Lipcsében, nemzetgazdasági ismereteket Brüsszelben hallgatott. 1873-1882-ig országgyűlési képviselő, majd szebeni és brassói főispán. 1890-94 között földművelésügyi miniszter, két kormány is megfelelőnek találta ezen hivatal gyakorlására. Sajnos nem élt túl sokáig, 1898-ben hunyt el.
1890-ben - már mint földművelésügyi miniszter - megbízta gróf Keglevitch Bélát a hámori völgy - amúgy nemcsak a hámori-völgy, hanem számos más üdülőtelep létesítése szempontjából lehetséges helyszín - feltérképezésével. Kíváncsi volt a véleményére, ő is alkalmasnak találja-e a vidéket turisztikai szempontból. Keglevitch minden szempontból ideálisnak tartotta a területet üdülők létrehozására. A föld a kincstáré volt, nem kellett tehát megvásárolni senkitől egy részét sem, ugyanakkor felparcellazás után nagyobb bevételre is szert tehetett az állam az eladásuk révén. Miután a gróf úr rábólintott, el is indult a terület kijelölése, parcellázása és szép lassan az első villák is "kinőttek" a földből.
Az első villák fölépülte után két villatulajdonos - Soltész Nagy Albert és Kubacska István - a főerdésszel Kőrösy Istvánnal egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban, és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve. Nem maradt egyébként ennek ellenére Bethlen névtől mentes a Bükk ezen része, ugyanis az első turistaútját Bethlen-útnak nevezte el a nem sokkal azelőtt alakuló Bükk és Vidéke Turista Egylet. Ez az út majdnem teljesen megegyezett a mai kisvasút nyomvonalával.
Érdekesség, hogy a hámori "őslakosok" nem lelkesedtek a sok idegen jöttétől. Ők azt gondolták, hogy közelgő orosz invázió van készülőben, a városiak pedig itt akarnak majd elbújni a muszka elől.
A Vasárnapi Újság képei a leendő üdülötelepről
A Hámori-tó születése
De hogy lett a kis Fel-tóból Hámori-tó? A 19. század elején az ómassai kohónál "helyigény" lépett fel, amit a község már nem tudott biztosítani. Ekkor az új kohó helyét Újmassán jelölték ki, itt viszont a kicsiny Fel-tó vize kevés lett volna. A vashámorokat mozgató erő folyamatos biztosítása miatt szükség volt egy víztározóra. A Szinva- és a Garadna-patakok találkozásánál lévő kis tavacska egy csapásra az ipari élet fontos "kellékévé" vált.
Fazola Frigyes, Henrik fia építtette a gátat, mely a vizet duzzasztotta. A terveket Anton Seidl, kamarai mérnök készítette. 1813-ra datálják a víztározó elkészültét, de az utolsó simításokat 1815-ben fejezték be. Magyarország legrégebbi víztározójaként ismerjük. Érdekesség, hogy a tó kapacitását "vederben" adták meg, ami 18 és negyedmillió volt.
A tógát a 19. század első felében. Forrás: Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története
A kivételes szépségű tó nélkül Lillafüred sem jött volna létre
Bizony, Lillafüred története a Hámori-tóval kezdődik, hiszen a tó varázsa "hozta létre" a körülötte felépülő üdülőövezetet. Bethlen András gróf szenvedélyes vadász volt, aki sokat járt a Bükkben is és magával ragadta a táj szépsége. A festői tó környéke olyannyira, hogy elhatározta, üdülőövezetet hoz létre körülötte, tehette, hiszen ő volt a földművelésügyi miniszter.
Az első villák fölépülte után két villatulajdonos a főerdésszel egyetemben meglátogatta Bethlent a fővárosban, és megköszönték a telep kialakításával kapcsolatos fáradalmait, egyben felajánlották, az új nyaralóövezet neve legyen Bethlen-füred. András gróf ezt kedvesen elhárította és azt ajánlotta, hogy inkább nevezzék el unokahúgáról, Vay Erzsébetről. A Vay családban azonban szokás volt az Erzsébet nevű leányokat Lillának becézni, így lett Erzsébetfüred helyett Lillafüred a településrész neve.
A téli sportok a jégen
A húszas-harmincas években a téli sportok paradicsoma (is) volt Lillafüred. A Hámori-tó sokszor adott otthont ezeknek a rendezvényeknek. A tó jegén sokszor láthattak az érdeklődők városok közötti jégkorong rangadókat, műkorcsolya bemutatókat és motoros versenyeket. A Magyar Atlétikai Club hatvan éves jubileuma alkalmából Lillafüreden rendezett egy téli sporthetet, amely óriási sikert aratott, hatalmas érdeklődés mellett zajlott.
Kissé hihetetlennek tűnik, de még két méter mélyen is 20-22 fokos a tó vize, ezért 1932-ben egy strandfürdőt építettek rá, mely cölöpökre épült és egészen 1944-ig működött. Akkoriban még ez a vízhőmérséklet megfelelő volt fürdőzésre a lakosságnak, manapság már nem hiszem, hogy sokakat vonzana.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Miskolc gyöngyszeme
A víztározó 0,4 millió köbméter kapacitású, körülbelül 1,5 km hosszú és átlagos vízmélysége 9 méter, de a legmélyebb pontján a 30 métert is elérheti. Az egész tó terjedelme pedig 12 hektár.
Miskolc oly' sok gyöngyszeme közül egyik a Hámori-tó, melynek látványa, hangulata egyedi, még a megannyi szépséggel rendelkező hazánkban is. Érezzük magunkénak, becsüljük meg értékeit és látogassuk meg minél többet, ha tehetjük.
Források:
docplayer.hu - Bethlen emlékút. A Bethlen-út rövid története. hellomiskolc.blog.hu - Öt érdekesség, amit tudni illik Lillafüred múltjáról
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Lillafüred Magyar életrajzi lexikon - Bethlen András
Vasárnapi Újság 1903, 50. évfolyam, 28. szám.
wikiwand.com - A Pejachevich család
myheritage.hu - Pejachevich Tivadar
Holopcev Péter-Szöllősi István: A hámori nyaralótelep elnevezése
Vasárnapi Újság, 1891, 38. évfolyam, 9. szám
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Lillafüred születése
Dobrossy István: A Palotaszálló és Lillafüred 75 éve
Wikipédia - A Hámori-tó szócikk, Palotaszálló szócikk
hellomiskolc.hu - Hámori-tó
elmenyekvolgye.hu
Boros Árpád: A diósgyőri acélgyártás és energiaellátás története 1770-2006
Szojka Ágnes cikkgyűjteménye
Csorba Piroska - Fedor Vilmos: Miskolci legendák
miskolciszemelvenyek.blog.hu - A meseszép Hámori-tó
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2.
Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III-IV.
miskolciszemelvenyek.blog.hu - A csodálatos Palotaszálló
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Tíz történelmi érdekesség, amit nem biztos, hogy tudtál Miskolcról - 4. rész
hermuz.hu - Herman Ottó Emlékház
epiteszforum.hu - Az egykori Pele-lak környezetének felújítása