Ezúttal is legendákat olvashattok városunk egyik legrégebbi műemléke, a Diósgyőri vár történetéből. A most megosztott legendák között található meglehetősen kétes igazságtartalommal rendelkező, és bizonyított is. Két dolog a közös bennük: érdekesek és különlegesek.
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
A törvényfa legendája
A diósgyőri törökmogyorófa legendája évszázadok óta él a helyiek emlékezetében. A fát állítólag még Nagy Lajos királyunk ültette 1371-be leánya, Mária születésének alkalmából.
A csemetét egyenesen a Balkánról hozatta, hogy az mindig emlékeztesse a török elleni nagy győzelmére. Az telt-múlt az idő, és a kis vesszőből hatalmas, terebélyes fa "cseperedett". Alatta hozták meg és hajtottak végre a törvény rendelkezéseit, azaz törvényfa lett belőle. 1935-ben száradt ki teljesen, de a miskolciak emlékezetében - persze nem csak ott, hanem az egykori helyén, megjelölve - tovább él.
Forrás: hungaricana.hu
Az Alkony és a Diósgyőri vár
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legendás hősét, Petőfi Sándot is megihlette a Diósgyőri vár környezete, itt írta ugyanis az Alkony című versét.
,,Ebéd alatt kompánia alakult, kirándulni Diósgyőrbe a hámorba. Nekem tetszett ez a legjobban, mert Diósgyőr vidékét már oly rég s oly sokszor hallottam magasztalni, s még nem láttam. Sokat vártam, de még többet találtam. Oh e bájos völgy, alig félórányira Miskolctól. A völgy elején fekszik a falu, s benne nagy Lajos király leányának, Máriának kastélya. Most már csak rom, természetesen. Négy tornya áll még, az is csak félig, csonkán. Ha lakhelyéről megitélhetjük lelkét, a királyi hölgy költői lélek volt, s azért – mindamellett, hogy… volt – tisztelet emlékének..."
(hellomiskolc.blog.hu - A költészet napjára: költők és írók Miskolcról)
A költő szobra Miskolcon. Forrás: utazzitthon.hu
ALKONY
Olyan a nap, mint a hervadt rózsa,
Lankadtan bocsátja le fejét;
Levelei, a halvány sugárok,
Bús mosollyal hullnak róla szét.
Néma, csendes a világ körűlem,
Távol szól csak egy kis estharang,
Távol s szépen, mintha égbül jönne
Vagy egy édes álomból e hang.
Hallgatom mély figyelemmel. Oh ez
Ábrándos hang jólesik nekem.
Tudj' isten, mit érzek, mit nem érzek,
Tudja isten, hol jár az eszem.
Diósgyőr, 1847. július 8.
A legendás Lajos király
A vár fénykora I. (Nagy) Lajos királyunk uralkodásához (is) köthető, avagy innen eredeztethető. A Széchy család tulajdonában lévő várat (uradalmat) a lendvai uradalomra cserélte el. Lajos a Diósgyőri várat egy még nagyobb uradalom központjává tette, birtokait jelentősen megnövelve.
Ezekben az időkben európai politikai szálak futottak össze a Diósgyőri vár termeiben, egész Borsod vármegye gazdasági és kulturális téren is rengeteget lépett előre. Nemcsak a közvetlen uradalom, hanem Miskolc, Muhi, Mezőkövesd és Keresztes települése is fellendült ebben az időszakban minden értelemben.
I. Lajos királyunk. Forrás: Szendrei János: A Diósgyőri vár története
Természetesen a politikai okokon kívül a vidék szépsége, vadregényes hegyei-völgyei is meghódították Lajos király szívét, így ezután minden évben visszatért Diósgyőrbe élete végéig, kivéve ha háborús tevékenysége ebben gátolta. Így írt Diósgyőrről az akkori történetírók egyike, Fessler:
,,Ott a pisztrángban gazdag Szinva öntözte kellemetes völgyben, a sűrű tölgy- és bikkerdőnek közepette az ő áhitatos lelkületéhez méltó légkört talált, a túlvilági dolgok szemléletének szentelt hazai Pálos-rend remete magányában. Innen egy órányira Miskolc mellett állt a bencések tapolcai apátúrsága, mely akkortájt még istenfélő és tudós férfiakban bővelkedett volt. És másutt is fölhozza Mária királyleány atyjáról, hogy a diósgyőri völgyben, az őstölgyesek árnyékában, a hegyről lerohanó patak mellett, Szent Pál emelkedett remetéivel gyakori bölcs beszélgetésekbe mélyedt, elfeledkezve gondjairól, a földi méltóságról, a koronákról."
(Dr. Szendrei János: A Diósgyőri vár története, 16. oldal)
Avarok építették a vár elődjét?
Ez talán nem is legenda, hanem tény. A magyarok előtt itt élő népcsoport már erődítésként használta a mai Diósgyőri vár helyét.
,,Győr kétségkívül őskori földvár volt s nem lehetetlen, hogy később a Nagy Károly által nyomott s az erdők és hegyek felé visszahúzódó avarok is megszállották s újból megerősítették;"
(Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai, II. 37. oldal)
Forrás: pecsinap.hu
A vár egykori kör alakját lassanként elvesztette és az egészen a környékbeli hegyekig felérő körsáncai helyett a vár belső építményeire koncentráltak. Az egykori szedett-vedett kis sátortábort felváltották a fa épületek, majd a kőből készült elemek.
Hetedhét országra szóló lakodalom
A 13. század második felében az Ákos nemzetség volt a vár tulajdonosa, pontosabban a környéken ma is "jól csengő" nevű Ernye bán. Halála után pedig fia, István, aki Kun László feltétlen híve volt, mellette nőtt fel. Később tárnokmester, 1299-ben pedig országbíró és nádorispán lett. Az Árpád-ház kihalása után pedig az volt a véleménye, hogy a király választásának joga szálljon vissza a nemzetre.
,,Letört benne Szent István első magyar király vérének, fiú ivadékának, törzsének utolsó arany ágacskája s a megyés főpapok, főurak, a nemesség és Magyarország minden rendű-rangú lakossága érzé, hogy elveszté született urát, mint Ráchel a maga gyermekeit, keseregte halálát, - keresték kit találjanak utódjául a szent király véréből."
(Hadtörténelmi Közlemények 1927. évfolyam (28. kötet. Budapest, 1927) 1. Dr. Szendrei János: A diósgyőri vár története 265. p. (273.)
Aztán Vencel ellenkirály támogatóihoz csatlakozott, - később Ottó bajor herceget is támogatta, aki szintén ellenkirály volt - aki nádorrá nevezte ki. Így írt Szendrei János Ernye bánról:
,,István nádor, mint ember is kimagaslik kortársai közül. Bátor lovag, pompaszerető férfi, jó családapa és mély vallásos érzésű ember volt. Ő Diósgyőrt tette nemzetsége székhelyévé, melyet fejedelmi fénnyel építtetett ki, úgy hogy az később Visegráddal is vetekedik. Hét fia és két lánya volt, akikért nagyon sokat tett. Közel negyvenet tesz ki birtokainak száma, amelyekről tudomásunk van. Leányait jól kiházasítja."
(Hadtörténelmi Közlemények 1927. évfolyam (28. kötet. Budapest, 1927) 1. Dr. Szendrei János: A diósgyőri vár története 265. p. (273.)
Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport
Második fiának - akit egyszer Jánosnak, egyszer II. Istvánnak neveznek a források - a cseh és lengyel királlyal rokon Bavarin herceg lányát adta nőül és a mennyegzőt a Diósgyőri várban ülték meg, hazai - az Aba, a Barsa és a Rátót nem nagyjai - es külföldi előkelőségek társaságában. Állítólag ekkor a középkor egyik legfényesebb lakodalmát tartották a várban 1304-ben.
,,Másodszülött fiának, II. Istvánnak pedig a cseh és lengyel királlyal rokon Bavaria herceg leányát szerze meg feleségül, ki menyegzőjét nagy fénnyel ünnepelte meg Diósgyőrött a rokon nemzetségek előkelő tagjai, Omodé és Roland exnádorok és számos külföldi vendég jelenlétében. A középkor egyik legfényesebb lakodalmát ülték itt, írásbeli feljegyzések maradtak róla, hogy a hercegkisasszony kelengyéjében „egész sokadalma volt aranynak, ezüstnek és drága holmiknak, melyeknek hasonlója itt még nem láttatok".
(Hadtörténelmi Közlemények 1927. évfolyam (28. kötet. Budapest, 1927) 1. Dr. Szendrei János: A diósgyőri vár története 265. p. (273.)
Aranyozott ezüstgyűrű az egykori erdészház alatt
A vár egyik legizgalmasabb leletét 2017-ben találták meg. Egy aranyozott gyűrű, amely az egykori erdészház alatt pihent. Vajon kié lehetett? Milyen legenda köthető hozzá?
A leletekkel kapcsolatban - egy kulcs is előkerült - Miskolczi Melindával, a Herman Ottó Múzeum régészével készítettem egy interjút akkor, most abból idéznék.
,,- A leletekről, amikről olvastam, mondanál pár szót? A kulcsról és a gyűrűről.
- A kulcs előkerülési helye tévesen jelent meg a sajtóban, nem a Huszárvárban, hanem a várárokban találtuk. Április – augusztus között ott is végeztünk feltárásokat és a Huszárvár kutatását követően visszamegyünk befejezni az ott félbemaradt munkát. A gótikus kulcs, ami a 14-15. századra keltezhető, a nyugati híd középkori facölöpjei mellől került elő. A gyűrűt pedig valóban a Huszárvárban találtuk, az egykor itt állt erdészház alapjai alatt bukkantunk rá.
A gyűrű
- Ez mikori lehet?
- Ez szintén a 14–15. századra keltezhető. Az aranyozott ezüstgyűrű érdekessége, hogy gótikus minuszkulával, csupa kisbetűvel feliratozták, ez utóbbi feloldásáról egyelőre nem szívesen beszélnék. A rajta lévő korrózió még nehezíti az olvasást, előbb a restaurátor kolléga fogja megtisztítani a gyűrűt. Ezt követően a rajzolónk készít majd egy méretarányos rajzot a feliratról, aminek értelmezéséhez szakértők segítségét fogom kérni. Az én középiskolai latintudásom ugyanis csekély a gyűrűn lévő esetleges rövidítések feloldásához. Rendkívül szerencsések vagyunk, hogy rábukkantunk erre a tárgyra. Arany vagy aranyozott tárgy nem mindennap kerül elő ásatáson, mi is most találtuk az első ilyen kivitelű, szép leletünket.
(miskolciszemelvenyek.blog.hu - Interjú Miskolczi Melindával, a HOM régészével)
Források:
miskolciszemelvenyek.blog.hu - Tíz érdekesség a Diósgyőri vár történetéből - Interjú Miskolczi Melindával, a HOM régészével
Hadtörténelmi Közlemények 1927. évfolyam (28. kötet. Budapest, 1927) 1. Dr. Szendrei János: A diósgyőri vár története
Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai II.
Dr. Szendrei János: A Diósgyőri vár története
hellomiskolc.blog.hu - A költészet napjára: költők és írók Miskolcról
