Angyal Bandi nemesi származású betyár volt, aki ezer szállal kötődött Borsodhoz és a Felvidékhez. Amikor a legendákkal teli életét kutattam, találtam egy érdekes leírást, melyet úgy gondoltam, hogy megosztok veletek. Abban biztos vagyok, hogy lesz még folytatása a történetnek...

Angyal Bandi, az úri betyár

,,A borsodi nép hagyománya hűen őriz meg minden olyan régmúlt eseményt, amely hosszú időn keresztül foglalkoztatta az akkori közvéleményt. Ilyen hagyomány Dél-Borsod leghíresebb betyárjának, Angyal Bandinak romantikus élete, aki tőzsgyökeres nemesi család sarja volt, egyetlen hibájául pedig csak azt rótta fel a szájhagyomány, hogy szerette a szép lovakat. 

A sajószentpéteri földesúr fia felcsap csikósnak... 

Mária Terézia idejében a mai Sajószentpéter határában, a Kopaszföldön lakott az Ónody-familia egyik tőzsgyökeres tagja, Ónody András, akinek többszáz holdra menő nemesi birtoka és temérdek jobbágya volt. Ez látta meg a napvilágot a hajdani legendás hirű Angyal Bandi, aki siheder korában pataki diák volt és felvitte a ,,logikusok” osztályáig. A következő esztendőben „szubskribált” volna törvény hallgatónak. De közbelépett a romantikus szerelem. Beleszeretett mint snájdig diák a „Kutyakaparó” csárdás leányába, a szépséges Körösi Trézsibe. Ettől kezdve többet lakott, az útszéli csárdában, mint a kollégiumban. Professzorai az addg eminens diákot „secundával” és „consilum aberundi”-val fenyegették, ha nem javul meg. Atyjának, az öreg Ónodynak is fülébe került a dolog, meg is mondta fának, Bandinak, hogy „csikóval” át ne lépje házi küszöbét, hanem menjen csikósbojtárnak. Angyal Bandi a rossz osztályzattal felült fakó lovára és nekivágott a nagy pataki rétnek, vissza se tekintett, amíg, a Hortobágy kellős közepébe nem ért. Felcsapott csikósbojtárnak. Itt keresztelte el Angyal Bandinak a Számadó felesége a jóvágású fiút. 

Az „úri betyár“... 

Abban az időben, amikor Angyal Bandi felcsapott csikósnak, a lólopást másképen bírálták el, mint ma. Az egykori feljegyzés szerint „Nobile officium”-nak, úri tempónak tartották azt, ha ügyesen csinálta az ember, meg se szólták érte. Foglalkoztak ezzel a földesurak is a Tisza—Sajó vidékén. Az ilyen „úri betyárok” közt Angyal Bandi volt az, aki igazán nagyra vitte a mesterségét. Betyár neve beszárnyalta a Tisza—Duna tájékát. 

Feljegyzések tanúskodnak arról, hogy olyan csikós nem volt a pusztán, aki úgy megülte volna a lovat, aki úgy tudott volna bánni a ponyvás kötéllel, aki annyi csikót lopott volna össze, mint Angyal Bandi. A Borsod-Miskolci Múzeum még most is őrzi azt a hatalmas furulyáját, amelyet „hosszú furugla” néven ismertek régebben. Nótát is tudott csinálni! Amikor már számadó lett a Hortobágyon, csikólopás alatt összetűzésbe került a debreceni városgazdával és a mátai pusztabíróval. Ettől kezdve felcsapott betyárnak. Gavallér betyár volt. Ha a pusztán szépasszonyok utaztak, melléjük csatlakozott. Illő módon bemutatkozott. Nagy volt a hölgyek között a riadalom nevének hallásakor. De Angyal Bandi mindaddig elkísérte rútjukon, amíg biztos helyre nem kerültek. Neve nemsokára olyanná vált, amit a gazdag zsidók, gőgös urak szepegés közt, az özvegyek, árvák, elhagyatottak áldva emlegettek. 

Angyal Bandi halála után rögtön népi hőssé vált. Forrás: hellozemplen.hu

Amikor Angyal Bandira rágyújtották a nádast... 

Gyorsjáratú telivér paripáján bejárta hét vármegye területét. Egy alkalommal az üldöző debreceni pandúrok elől a hortobágyi sűrű mocsárba rejtőzött el. A pandúrok három oldalról rágyújtották a nádast. Rókák, fakasok odavesztek, de Angyal Bandi megmenekült. Kezével a zsombékokat széjjetolta. Subáját benedvesített , majd magára vette és belefeküdt a zsombékba. Harmadnap már a Kadarcs csárdában ölelgette a csaplárosnét. . . . 

Amikor a csegei rétnél megugrasztották, a zajló Tiszán jégtábláról jégtáblára szökött át a másik oldalra paripájával. Füle mellett csak úgy süvítettek, el a pandúrok golyói. Egy alkalommal saját apja lóállományát dézsmála meg. Az öreg Ónody azonban utána iramodott. Ekkor találkozott utoljára atyjával, aki nemsokára meghalt. Visszaadta az apjától ellopott lovakat. Újdonsült földbirtokosként ült atyja vagyonába Angyal Bandi. 

Angyal Bandi. Forrás: Ezerszínű világ Facebook oldala

Mária Teréziának megtetszik a délceg legény 

Megnősült. Feleségül vette Borsod vármegye legszebb kisasszonyát, Madarász Sárikát. Lopott lovait azonban magával hozta sajószentpéteri birtokára. Földalatti istállót építtetett számukra. De a lótolvajlást ezután sem tudta abbahagyni. Bár a vármegye urai több alkalommal vendégei voltak házának, nem egy esetben hunytak szemet csinytevéseinek mindaddig, amíg a viceispán, Majthényi Károly testvérét ki nem lopta. Emiatt bajba keveredett. 

De Angyal Bandi magára öltötte lobogós ujjú kékselyem igét, aranyrojtos gatyáját, aranypitykés bársony mellényére pedig sallangos karikást csavartatott. Felment lóháton Mária Teréziához, aki nagyon szívesen fogadta. Megígérte neki, ha testőre lesz, akkor nem esik a lótolvajlás miatt semmi bántódása.

— Királyi asszony, — felelte Angyal Bandi, — családos ember vagyok, vár otthon a feleségem. 

Mire hazaért, már meg is volt bocsátva a bűne. Forrón szeretett fia váratlan halála után jóformán ki sem mozdult a kastélyából, mint szerény földbirtokos halt meg Borsod leghíresebb „úri” betyárja..."

(Magyar Élet - 1944. február 27. - Sajószentpéter szülöttje volt Angyal Bandi, az „úri betyár)