Ismét hoztam nektek tíz érdekességet Miskolc történetéből. Gondoltátok volna, hogy Benito Mussolini elfeledett unokatestvére városunkban élt? Vajon honnan ered a Deszkatemplom elnevezése? És hallottatok már a ,,Székely stílusú" szörnyetegről? Vajon hol voltak Miskolc vesztőhelyei? Ki volt Nagy-Miskolc atyja? Miért így néz ki Miskolc címere? Ebben az írásban többek között ezekre a kérdésekre fogtok választ kapni.

Mussolini elfeledett unokatestvére Miskolcon

,,Mussolini Nándor, kőműves, vasúti nyugdíjas vagyok — mondja és rendkívül barátságosan kínál meg hellyel, amikor közöljük, hogy az a hír járja, hogy vérrokona Benito Mussolini olasz miniszterelnöknek. (...)

1893-ban kerültem Miskolcra. — meséli Mussolini Nándor — mint egyszerű kőművesmester. Akkoriban nagy vasúti építkezések folytak. Az államvasutakhoz állottam munkába, mint vasutas-kőműves először az Újmiskolci, később pedig az Ómiskolci osztálymérnökségen dolgoztam. Negyven éven keresztül (ez nem lehetséges, mint lejebb látjuk majd, a harminc év a helyes, a szerk.) megszakítás nélkül állottam a magyar államvasutak szolgálatában. Néhány évvel ezelőtt nyugdíjba mentem, azóta nyugdijamból élek és csak nagynéha vállalok magánmunkát. — Feleségemmel szegényesen, de nyugodtan éldegélünk, nincs nekem semmi különleeges kívánságom, meg vagyok elégedve, csak bizony’ a nyugdíjam keveslem, mert mindössze hétszázezer koronát kapok, ebből csak szűkösen futja. 

Itt megáll és amikor családi körülményeiről, hozzátartozóiról érdeklődöm, közbevág.

— Mindjárt megmutatom a születési bizonyítványomat és a családi okmányaimat. Tudom, hogy ez érdekelni fogja Önt. Előkerül az olasz nyelvű születési bizonyítvány, amelynek adataiból kitűnik, hogy Mussolini Nándor 1868. (egyes források szerint 1861. vagy 1863., a szerk.) szeptember 8-án Campo Fornidoban, Udinében, Pavia de Milánó tartományban született, tehát ott, ahonnan Benito Mussolini famíliája is elszármazott. Apja Mussolini Jacomo állatorvos volt."

(Reggeli Hírlap - 1927. augusztus 20.)

Forrás: Ujság

Mussolini családja édesapja halála után esett szét, a fivérével együtt szerte Európában próbáltak szerencsét. Végül Magyarországon telepedtek le. 

,,Atyám megletősen szűkös viszonyok között élt és így csakhamar halála után önmagunkra voltunk utalva — folytatja. Atyám unokatestvére volt Benito Mussolini édesatyjának. Benito Mussolini tehát nekem másodunokatestvérem, mert Nagyapánk közös volt. Margit nevű leánytestvérem és Johanna nevű fivéremmel hárman árván maradtunk. Hugom férjhez ment, én és fivérem kivándoroltunk, miután mindketten hat elemi elvégzése után kőművesek lettünk, születési helyünkről először Rómába mentünk, majd innen munkánk közben végigjártuk egész Olaszországot. Sokáig voltunk Veneziában, Páduában, Parvában, Livornóban, Udinében, de nagyon sokáig tartózkodtunk különböző helyeken, mindenütt ott ahol csak munkát kaphattunk. 1891-ben Olaszországból Németországba vándoroltunk és Münchenben éltünk két éven át Itt sem maradtunk sokáig hanem rövid bécsi tartózkodás után Magyarországra kerültünk. Én 1893-ban Miskolcon telepedtem le míg fivérem Mussolini János Szolnokon alapított otthont ő a közelmúltban meghalt."

(Reggeli Hírlap - 1927. augusztus 20.)

Harminc éven keresztül dolgozott a miskolci vasútnál az öreg, majd nyugdíjas állományba került. Közben 1909-ben megszerezte a magyar állampolgárságot is, és két fia, József (1897) és Nándor (1899) született.

A Deszkatemplom nevének eredete

A Deszkatemplom Miskolc városanak egyik emblematikus épülete.

Vajon ki nevezte először Deszkatemplomnak a Deszkatemplomot? Ezt valószínűleg soha nem fogjuk megtudni, arra viszont talán van válaszunk, hogy mikortól hívják így a városképet meghatározó emblematikus épületünket.

Fotó: Serfőző Péter 

,,Figyelemre méltó, hogy a templomot, úgy amint van, a deákok karjával együtt, helybeli molnárok és ácsok építették fel. Elhasználták az oszlopokon és az ezeket tartó sínvasakon kívül 117 deszkát az oldalfalak kiképzéséhez s a "deszka templom" elnevezés valószínűleg innen ered."

(Reggeli Hírlap - 1931. október 31.)

A ,,Székely stílusú szörnyeteg"

1934-re épült fel az új Rákóczi őrtorony, amely - egy nemrégiben napvilágot látott levéltári jegyzőkönyv szerint - a Rácz György-kilátótorony nevet viselte. De nem mindenkinek tetszett Szeghalmy Bálint alkotása.

A torony elkészülte után olyanok is hallatták hangjukat, akik szerint a ,,székely stílusú szörnyeteg" elrontja az avasi műemlékek együttes hatását. Szerintük jobb lenne, ha elbontanák az építményt. 

Erre válaszolt Szeghalmy Bálint a torony tervezője, és ezzel a két részes cikkel a Magyar Élet hasábjain elhallgattatta a kétkedőket. Nem kevés iróniával és hatalmas "toronyelméleti" tudással ír Miskolc műszaki tanácsosa az ügyről. A végén pedig megígéri - ugyanis egy tűzeset során megsérült -, hogy újjá fogják építeni a kilátót, hogy az régi fényében tündököljön.

A Rácz György-kilátótorony, amit mindenki az országban Rákóczi őrtoronynak hívott. Forrás: Miskolc a múltban Facebook csoport.

A legnagyobb problémája a miskolciaknak - már azoknak, akiknek voltak egyáltalán problémáik - az volt, hogy székely stílusú az épület. Ez nem volt igaz, ezt egyébként Szeghalmy szépen levezeti a tanulmányában. A másik pedig az, hogy elrontja az avasi műemlékek összhatását. Nos, ezt is megmagyarázza a tanácsos, rámutatva arra, hogy mennyi hibája van az avasi műemlékeknek, és elmondja azt is, a torony csak emeli az öreg Avas fényét.

És, aki egyenesen Erdélybe - Székelyföldre - szeretné visszaküldeni a tornyot, annak is szellemesen válaszol Szeghalmy:

,,Ellenben annál kevésbé lehetne az avasi kilátót a Székelyföldre küldeni, mert egyrészt a stílusa a székelytől merőben eltérő, másrészt pedig onnan, Székelyföldről nem lehetne látni Miskolc városát. Márpedig a kilátótorony ezt a célt szolgálja."

(Magyar Élet - 1943. január 9., 4. oldal. Székely stílus - magyar stílus)

A torony egyébként annak idején négy tervből került kiválasztásra és a helyszínt is gondos mérlegelés után választották ki.

Nagy-Miskolc atyja

Szentpáli István (1861-1924)

Jogász, országgyűlési képviselő, Miskolc polgármestere. Kortársai Nagy-Miskolc atyjának nevezték. Joggal.

Elsőszülöttként, még hat testvérrel áldotta meg a sors a Halmiban született Szentpáli(y) Istvánt. Szülőhelyén, majd Szatmárban, illetve Iglón végezte alapfokú és középfokú tanulmányait. Bécsben és a fővárosban járt jogi egyetemre, melyet 1887-ben végzett el.  

1890-ban került Miskolcra a Kereskedelmi és Iparkamara titkáraként. 1892-ben nősült, Bárczai Bárczy Balankát vette nőül, kitől három gyermeke született. Sajnos a harmadik gyermek születése után felesége elhunyt, ezért a gyermekeket rokonok nevelték. Később újra megnősült, második felesége Biasini Paula lett.

Miután a kamara tagja volt, hamar bekerült a város elit közönségébe, részt vett a Közművelődési Egyesület és a Múzeum Egyesület munkájában is. 1902-ben lett polgármester. 

Szentpáli István. Forras: Wikipédia

Miskolc már évszázadok óta küzdött a szabad királyi városi címért, amit éppen akkor törvényhatósági jogú városnak hívtak. A kedvező alkalmat kihasználva az ő polgármestersége idején kapta meg városunk ezt a kivételes rangot. 1909-ben vált hivatalossá a megye és a város szétválása. 

De nem csak ez az egy dolog emelte nagyjainak közé. A város töretlenül fejlődött Szentpáli idején is. Szépen folytatta Soltész-Nagy Kálmán nagyszerű munkáját. Területe gyarapodott, csatornázás és a vízhálózat bővítése is megindult, gyárak, üzemek sora létesült. 1910-ben a vasgyári kolónia is csaknem csatlakozott a már létező Nagy-Miskolc tervezethez. Szentpálit nevezik egyébként Nagy-Miskolc atyjának is. 

1912-ben országgyűlési képviselő lett, a szintén kiváló képességű Nagy Ferenc volt az utódja a polgármesteri székben.  

1917-ben választották újra polgármesterré, városunk egy roppant nehéz időszakában. Gondoljunk csak bele mennyi gonddal és bajjal kellett szembenéznie, nem csoda, hogy egészségi állapota nem bírta a nehézségeket. 

Jött az elvesztett háború, a kolera, a hadifoglyok jöttek haza, az itt fogvatartottak kószáltak a városban, megyében mindenféle. Jött a cseh és a román megszállás, a spanyolnátha, majd Trianon. Menekültek, éhezők, rokkantak ezrei. Mindezeket bravúrosan kezelte, de, ahogy említettem 1922-ben egészségi állapotára való hivatkozással nyugdíjazását kérte. 

1922-ben még országgyűlési képviselővé választották, de hivatalát már nem töltötte ki, 1924-ben hunyt el. Sírja a Deszkatemetőben található. Miskolcon utca és iskola is őrzi nevét.

Hol voltak Miskolc vesztőhelyei?

Az bizonyosnak látszik, hogy három helyen történt a kivégzések legtöbbje Miskolcon. A Tetemvárom, az Avason és a város piacán.

Miskolcon a Tetemváron található az Akasztó-bérc, vagy régebben Akasztó-domb. Mint arra a neve is utal, itt nagyon sok kivégzés történt, erre dokumentált adataink is vannak. Itt hajtották végre a kötél általi halálra ítélteken az akasztást. Arról is vannak adatok, hogy a káromkodók kivágott nyelvét ide, az akasztófára szögelték fel, elrettentés céljából. Sőt, nagy bizonyossággal állíthatjuk, hogy a kerékbetöréseket is itt hajtották végre.

A Hóhér-bástya szerepéről viszont nincs információnk, az elnevezése azonban sokatmondó, a véleményem szerint - illetve nem csak az én véleményem szerint - városunk legkorábbi időszakában történhettek itt a kivégzések. Ez a terület egyébként az Avason található.

A város piacán - ez a mai Városház tér környékére értendő, általában - nagyon sokféle büntetést hajtottak végre, nem csak kivégzéseket. Ilyen volt például a botütés, a korbácsolás vagy az erkölcstelen életet élőknek a hajuk levágása. De itt történt a ,,városból való kicsapatás" is.

A Hóhér-bástya a régi és az új miskolci térképen. Ezek szerint a mai Latabár sor helyen volt a hírhedt hely. Forrás: mapire.eu

Az egyházi büntetéseket az avasi templom Fekete székében hajtották végre a legtöbb esetben, ide kerültek az egyházi szabályok ellen vétkezők.

A boszorkányégetéseket a Pece medrében hajtották végre (talán itt még jól is jött a patak időszakos volta). De nem csak az égetéseket, hanem az egykori Nyakvágón a pallos által történő lefejezések is itt történtek. Sőt a forrásvölgyi Pece-ág egy részét egykoron Vágás-Pecének is hívták, nem véletlenül.

Egy érdekességet is említ meg a Reggeli Hírlap cikke, melyet Dukát Balázstól kaptam meg. Ez a Hóhérkorcsma. A Tizeshonvéd utcán volt található, ott, ahol ma a szobor van, legalábbis azon a környéken. Ott volt a hóhér lakása nem messze, a város utolsó telkén, és az ítéletvégrehajtó az itteni korcsmában töltötte mindennapjait. Innen az elnevezése. 

A miskolci képviselőtestület és Bizony Ákos reagálása a trianoni békeszerződés aláírásakor 

,,Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város közönsége az antant hatalmak a legfelsőbb tanács által 1920 május hó 5-én átnyujtott békeszerződést, mely Magyarországot ezer év óta idetartozó területétől fosztja meg és amely népszavazást még a tulnyomoan magyarok által lakott területekre sem rendeli el - a népjogokkal ellentétben állónak tartja. Ezenkívül közgazdasági szempontból is sérelmes, igazságtalan és e mellett teljesithetetlen is.

A békeszerződés csak visszavonást, ellentéteket és nyugtalanságokat fog támasztani, amely örökös viszálykodást teremt és ezáltal europa békéjét minduntalan veszélyeztetni fogja. Magyarország ennélfogva ebbe a bekebe soha nem fog belenyugodni és ellene mi is a leghatározottabban tiltakozunk. (...)"

(Magyar Jövő - 1920. május 13.)

Bizony Ákos felszólalása:

,,Mélységes megdöbbenéssel - ugymond - és a történelemben ugyszólván páratlan igazságtalanság feletti fölháborodással értesültünk arról, hogy az antant hatalmak legfelsőbb tanácsa ugyszólván változatlanul fenntartotta azokat a békefeltételeket, amelyeknek teljesithetetlenségéről meg vannak győződve.

Szét akarják darabolni földünket, három és fél milliónyi magyar testvérünket martalékául dobják nálunknál sokkal alacsonyabb müveltségü kapzsi szomszédainknak. 

Millerand kisérő levelében azt irja, hogy ,,részünk van a háboru kitörésében". Ez a valósággal homlokegyenest ellenkezik. Magyarország nem akarta a háborut. Nem akarta a háborut a Monarchia, de Németország sem. A franciák ,,revans" eszméje, az angol világkereskedelmi törekvés, az oroszok az roszakos vágya Konstantinápoly után és a szerbek jugoszláv aspirációja idézte azt elő. 

Egy nemzet sincs Európában, mely különbül bánt volna nemzetiségeivel, mint mi. Határozottan kijelenti, hogy a magyar nemzet ezeréves uralma alatt nem követett el ezredrésznyi atrocitást a nemzetiségek ellen, mint amennyit ezek a megszállás rövid ideje alatt a magyarok ellen. 

Mi haszna, ha megsemmisitenek egy kulturált országot és felemelnek orgyilkos, áruló civilizálatlan oláhot, csehet és szerbet. Ezek fogják majd Európa békéjét megvédeni?

De mit tegyünk, gyengék vagyunk, fél Európával nem harcolhatunk. - Tiltakozzunk hát lelkünk mélyéből és tegyük, amit Cromwell Olivér ajánlott katonáinak: ,,Bizzatok Istenben és tartsátok szárazon a puskaporotokat." Szeressük hazánkat, dolgozzunk, bizzunk és ... és emlékezzünk..."

(Magyar Jövő - 1920. május 13.)

Miskolc bölcse. Forrás: Wikipédia

De mit sem érték a szavak, mit sem ért a tiltakozás...

1920. június 4., 16:30. Ekkor szignózta a magyar küldöttség a szerződést, nem nagyon volt más választása. Ekkor ejtett egy soha nem gyógyuló sebet Európa egy ezer éves nemzeten. Miskolcon bezárták az üzleteket és kávéházakat. Még az iskolákban is megszakadt a tanítás. A templomokban könyörgő istentiszteleteket tartottak, zúgtak a harangok. Egy nemzet gyászolta önmagát. Ez volt Miskolc - és az ország - fekete péntekje. Megállt az élet a városban.  

Miskolc vallása az elmúlt évszázadok során 

A honfoglalás után az ősi vallást felváltotta a római katolikus, bár egészen a XIII. századig tartotta magát az ország egyes területein a pogányság. A reformációtól, azaz a XVI. század közepétől a XVIII. század végéig egy homogén magyar, református vallású Miskolc létezett az Avas alján.

A XVIII. század közepén jelent meg az úgynevezett görög kisebbség városunkban, de jelentőségük inkább gazdasági mint demográfiai szempontból érdekes. 15-20 családról beszélhetünk meg a XVIII. század közepén is. Ekkor a zsidók is megjelentek Miskolcon, de rendkívül kis számban, ami jellemzően 5-6 családot jelentett.

A görögök azonban nem voltak görögök - legalábbis jó részük. A görög nyelvet használták egymás között a kommunikációra és nagyon összetartóak voltak, támogatták, segítették egymást. Nagyobb részük aromán volt, de rác, albán, török és kis részük ténylegesen görög anyanyelvű volt. Mindannyian a görögkeleti vallást gyakorolták.

A kereskedelem vonzotta őket városunkba, ahogy később a nagy számban érkező zsidó kereskedőket is. Két nagy különbség volt a zsidók és a "görögök" között: a görögök a hazájukba való visszatérés reményével érkeztek hozzánk. Miután reményük szertefoszlott, magyarrá akartak válni. A zsidók egy jóval zártabb, zárkózottabb csoportot alkottak. Ők kevésbé voltak lojálisak, viszont a kezdetektől magyarnak vallották magukat, annak ellenére, hogy nem az volt az anyanyelvük, sőt, az első magyarul elhangzott zsidó hitszónoklat 1896-ban történt városunkban. Ezért a zsidókat a statisztikák a kezdetektől fogva magyarként tüntették fel.  

A "görögök" a XX. század elejére teljesen asszimilálódtak a magyar közegben. Helyüket a zsidók vették át a kereskedelemben. A zsidók, akiknek a lélekszáma folyamatosan nőtt, 1920-ban - 1850-hez hasonlóan - a város lakosságának 20 százalékát tették ki, pedig ekkor már 85 ezres nagyváros volt Miskolc.

Tragédiájuk máig feldolgozhatatlan. A náci Németország a magyar hatóságokkal együttműködve a miskolci zsidóság 80-90 százalékát elpusztította a második világháború alatt. A megyében a KSH adatai szerint 39 000 zsidó élt. Ebből 1949-re mintegy 4 ezer maradt. A miskolci számok is megdöbbentőek: majd' 11 ezer zsidóból körülbelül ezer maradt városunkban 1949-re. És még ebből az alacsony számból is sokan emigráltak.

Forrás: Dr. Halmay Béla - Leszih Andor: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont megyebeli községek, 173. oldal

A miskolci görögkatolikusok több száz éven keresztül próbáltak egyházzá alukulni, ez azonban különböző okok miatt nem sikerült. Végül 1912-ben épült meg a gyönyörű templomuk a Búza téren. A görög katolikus vallást főleg a ruszin kisebbség gyakorolta, központjuk a mai Nagy-Miskolc területén értelemszerűen Görömbölyön volt. 

A miskolci görögkeleti egyház hivatalosan az 1697-es dátumot használja a pecsétjén - ez utal alapításának évszámára. Ez egy kissé korainak tűnik számomra, de ez a hivatalos, náluk bejegyzett időpont. A már sokszor emlegetett görög kereskedők honosították meg városunkban a vallást, később az itt élő bolgárok, kisebb csoportokban románok gyakorolták a vallást. Az utóbbi években sok görög katolikus is az ő templomukat látogatja. Manapság elenyésző a számuk, de a hitközség él, annak ellenére, hogy kevés taggal rendelkeznek. 

Az miskolci evangélikus egyház 1792-ben alakult hivatalosan. Mai temploma 1797-ben épült, 1864-ben tornyot is kapott. Ma is meghatározó az evangélikus egyház városunk történelmében.

Miért így néz ki Miskolc címere?

,,A címer álló, csücskös talpú pajzs, vörös mezejében Szent István király mellképe látható bíborruhában, aranyképekkel, hímzett koronázó palástban, fején a Szent Korona, a fejet arany fénykorong övezi. Jobbjában arany királyi jogar, baljában ezüstkeresztes arany országalma. A pajzsra helyezett, jobbra forduló koronás nyílt lovagi sisak dísze egy magyar hajdú, aranysújtásos kék dolmányban, oldalára kötött aranymarkolatú karddal. Jobbjában öt arany búzakalászt, baljában leveles arany szőlőfürtöt tart. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbról befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő aranyoroszlán, balról szintén befelé forduló, vörös nyelvét kiöltő aranygriff tartja."

(nemzetijelkepek.hu - Miskolc címere)

1909-ben nyerte el városunk a törvényhatósági jogot. Ekkor kapott hivatalos címert Miskolc. Azért Szent István királyunk található a címeren, mert Miskolc városának első pecsétjén ő szerepelt.

És hogy miért ő? Valószínűleg azért, mert az avasi templom a reformáció előtt a katolikus egyházé volt, és a védőszentje Szent István volt. A hajdú őt "váltotta" a miskolci pecséteken, erre több magyarázat található. A legvalószínűbb az, hogy a reformáció miatt "cserélték le" első királyunkat. A város lakossága áttért erre a protestáns vallásra, a reformátusok pedig nem tisztelik a szenteket, ezért a város homogén református lakossága nem akarta első királyunkat szentként a pecséten látni. Valószínűleg ezért került rá a hajdú.

Miskolc városának címere. Forrás: miskolc.hu

A hajdú - akik közül sokan telepedtek le Miskolcon, innen a címerben szereplő alak - kezében azért van szőlőfürt, mert a város sokáig szőlő- és bortermelő vidék hírében állt, a búza pedig szintén fontos elem volt a város kereskedelmi életében.

Rátérve a mai címerre: a griff a gazdagság, a vagyon és az isteni hatalom őrzője, jelképe, minden teremtmény ura. Az oroszlán pedig az állatok királya, szintén a hatalom szimbóluma, de Krisztusi jelképként is szokták értelmezni. Szent István király a címer központjában foglal helyet, róla már beszéltem. És beszéltem a hajdúról is, láthatjuk, elférnek mindketten békésen egymás mellett.

Az első dokumentált nagy árvíz Miskolcon 

Miskolcot sok kár érte az elmúlt évszázadok folyamán vizeinek rakoncátlanságai miatt. A Szinva a Pecével karöltve nagy pusztítások okozójaként szerepel. 

A képen az 1878-as árvíz látható 

1691 volt az első nagy áradás éve.

,,Az áldozónapi sokadalom alkalmatosságával déllyesi négy óra tájban ollyan rendkívül való essők, égszakadások voltanak, mellyekhez hasonlót soha a mi atyánk se értenek. Az Pece vize a völgyekről, hegyekről megáradván, sok házakat fundamentumokból felvett, a mezőre kivitte, sokakot félben szakasztott, barmokat, sertéseket, sok erős sövényeket elhordott. Az után a Szinyva vize is a Bikkről megáradván rettenetesen nagy zúgással házaknak, malmoknak, hidaknak rontásával éjjel 10-11-12 órákig annyira rontotta szegény puszta városunkat, hogy az Toronyallya és Papszer utcákon kívül, az egész város kevés ház maradott, aki az árvízzel meg nem tölt volna, kerteinket, épületinket, edényeinket, szekereinket elhordotta, marháinkat megölte. Sokadalmi alkalmatossággal lévén, sok idegen emberek a vízben holtanak, a lakosok közül is a házban a vízben megfullattanak. Ezek közt az Istennek rettenetes itélleti között keservesebb dolog, hogy a felső hegyen lévő szőlőhegyeinket a rettenetes zápor a kőeső annyira elrontotta, hogy földét is elmosta, szőlőtöveket, gyümölcsfákat öszverontott. Sok kárvallásunkot Isten tudná kimondani, nem ember." 

(Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II., 141. oldal)

A miskolci cukrászat létrejötte

Miskolcon a szakmát először svájci cukrászok terjesztették el, az itteniek pedig elsősorban Franciaországban képezték magukat a mesterséget illetően. Csak egy kis érdekesség: az első női cukrász, aki nem özvegyként, hanem saját jogon kért iparengedélyt, Davidson Josefa volt városunkban, a XIX. század végén.

Forrás: Dr. Veres László: A Trillhaas cukrászdától a Rácz kávéházig

Miskolc legrégebbi cukrászdjának a története ott kezdődik, hogy gróf Reviczky Ádámot nevezték ki Borsod vármegye főispánjának 1828-ban. Az új főispán ugyan Bécsben élt, de voltak kapcsolatai Firenzében is, és már a beiktatási ceremóniára hozta magával Jost Jánost, aki neves cukrász volt hazájában. Őt tekintjük a miskolci cukrászat alapítójának. 1828-ban nyitotta ,,czukorsüteményes bolt"-ját, Jost mester 1833-ban hunyt el. A cukrászdáját a későbbi legendás Rorárius jogelődjének tekintjük. 

Források:

nemzetijelkepek.hu - Miskolc címere 

miskolc.hu - Miskolc városrészeinek címerei

Dr. Kovács Péter: Javaslat a miskolci településrészi önkormányzatok Miskolc történelmi részei címereinek elfogadására

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I. - Tóth Péter: Társadalom, egyház, művelődés

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II. - Tóth Péter: Miskolc társadalma a XVI-XVIII. században

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III. - Faragó Tamás: A város népessége

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV. - Népesség és társadalom

Dr. Halmay Béla - Leszih Andor: Miskolc és Borsod-Gömör-Kishont megyebeli községek

A Herman Ottó Múzeum Évkönyve 30-31/1 - Dobrossy István: A cukrászdák története, cukrászok és más ,,édes"-mesterségek Miskolcon

Magyar Hírlap - 1899. november 24.

Rózsa Miklós: Svájci cukrászok Miskolcon 

boon.hu - Rori, Rácz, Capri: eltűnt miskolci cukrászdák, kávézók 

Amerikai Magyar Népszava - 150 éves, de már a múzeumban a híres Rorarius-cukrászda

Reggeli Hírlap - 1927. augusztus 20., 1933. március 15.

Ujság - 1927. augusztus 20.

Nemzeti Újság - 1923. június 6.

Uj-Somogy - 1934. december 25.

Pécsi Napló - 1933. március 21. 

Új Nemzedék - 1933. március 21.

Kis Újság - 1933. március 25.

Uj Kelet - 1927. augusztus 26.

Budapesti Hírlap - 1933. március 19.

Magyar Hírlap - 1933. március 19.

Ujság - 1927. augusztus 24.

Dobrossy István - Balogh Judit (szerk.): Fából és deszkából - A miskolci Deszkatemplom (Miskolc, 1999, Dobrossy István, Kádár Péter)

Reggeli Hírlap - 1931. október 31. - Nyíri Dániel: A tetemvári Deszkatemplom építési ideje

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyirata I-V.

Turisták Lapja 1902, XIV. évfolyam

Magyar Élet - 1942. november 19., 1943. január 8., 1943. január 9.

Miskolczi Napló - 1909. november 7., 1911. július 22., 1914. július 18.

Dobrossy István - Eszenyi Miklós - Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2., 8., 9.

Dobrossy István: Miskolc védett síremlékei

Dukát Balázs cikkgyüjteménye - Miskolc város vesztőhelyei

Magyar Jövő - 1920. május 13., 1920. június 5., 1927. június 5., 1927. október 14., 1927. október 18., 1928. november 28., 1933. december 14., 1934. augusztus 10., 1936. június 5., 1940. július 5. 

Reggeli Hírlap - 1927. október 15., 1927. október 16., 1929. február 12., 1933. június 27., 1933. december 16., 1933. december 17.

Az Est - 1927. október 18.