A Bükk és Miskolc elválaszthatatlan társai egymásnak. Ha a Bükk-hegység turistaútvonalait járjuk, láthatjuk, hogy mennyi érték van körülöttünk. Ezúttal a bükki vasgyártás, Jávorkút és a szentléleki pálos kolostor lesz a téma.

A Hámori-tó

A Fazola család és a bükki vasgyártás 

Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül - 1779) nevéhez fűződik Ómassa alapítása, a bükki vasgyártás beindítása. Lakatosmester volt, az ipari tőke első honi képviselője. 

Fazola Würzburgban, Georg Oegg udvari lakatosmestertől tanulta a szakmát. Testvérével, Lénárddal vándoroltak Európában. A már neves mesterembert - és testvérét - Barkóczy Ferenc egri püspök bízza meg az egri megyeháza kovácsolt kapuinak elkészítésével, az Érseki Palota lakatosmunkáival, illetve sok egyéb feladattal. Ekkor már vagyonos embernek számított. 

Az őskohó. Különleges ipartörténeti műemlék

Nem sokkal később a Mátra és a Bükk bányakutatásába látott kihívást, abba fogott bele. A Garadna-patak mellett hozta létre telepét, ahová stájer és felvidéki - elsősorban németajkú - munkásokat telepített, de sokan jöttek ruszin és tót területről is.

Mária Terézia 1770-ben írta alá a diósgyőri vasolvasztó alapító okíratát. Milyen érdekes az elnevezés, de figyeljünk oda, ez a diósgyőri vasmű, nem az a Diósgyőri Vasmű. Az uradalmi központ székhelye volt Diósgyőr, ezért lett diósgyőri az ómassai. Akkor most olvassuk el még egyszer az utolsó mondatomat, hogy is van ez? :)

1772-ben beindult a vasgyártás, de a bányászott vasérc gyenge minősége, a nyersanyag szállításának magas költsége miatt a gyár eladósodott, a vasmű fejlődése elmaradt. A ,,Diósgyőr-hámori vasgyártás" mégis fogalom lett a magyar ipartörténetben. Az első magyarországi iparmágnást tisztelhetjük Fazola Henrik személyében. Fazola ugyan ismeretlen helyen nyugszik, de felesége mellett egy síremléket állítottak neki a hámori temetőben.

Fazola Frigyes, Henrik fia, (1774-1849) szegényes körülmények között nevelkedett hugával egyetemben. Apjára való tekintettel felvették a Selmeci Akadémiára. (A Miskolci Egyetem "őse" a felvidéki város akadémiája.) Ausztriában szerzett gyakorlatot, de 25 évesen már újra itthon dolgozott a vasmű sáfáraként. Egészen az igazgatóhelyettes pozícióig vitte. Technikai újításainak köszönhetően újra "beindult" a gyár, a kölcsöneit visszafizette. 1813-ban a vasművet Újmassára költöztette. Rövid időre Rónicra helyezték, visszatérése után a vasmű részvényeseinek képviselője volt.

,,A hámorok működését ugyancsak a minduntalan jelentkező vízhiány tette akadozóvá. Fazola Frigyes a felső tó helyén 1810-ben létrehozott egy 15 millió hektoliter befogadó képességű mesterséges víztároló medencét, az úgynevezett hámori tavat, s 1812-ben felépítette alája a felső nyújtómámort. A tó építésére 26 000 forint adósságot vállalt a gyár."

(Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007) A Diósgyőri-Hámori Vasgyár 1770-1870, 22.)

A Hámori-tó manapság kiemelt túristalátványosság, amely a Palotaszállóval karöltve varázslatos hellyé tette Lillafüredet.

A hámori vasgyártás 1868-ban Diósgyőrben lelt új otthonra, a lakosság egy része a diósgyőri kolóniára költözött. Péch Antal tervei szerint építették fel a vasgyári kolóniát, de ez már egy másik történet... Új legenda született...

Miskolc rejtett gyöngyszeme a bükki rengetegben

Jávorkút, egy hegyvidéki üdülőövezet a Bükki Nemzeti Park területén, amely 685 méterrel magasodik a tengerszint fölé. Pár kilométerre található Istállós-kő, a Bükk második legmagasabb csúcsa. 

1950-től Miskolc része, a fenyvesek hazája. Mielőtt Miskolchoz csatolták volna, Hámorhoz tartozott. A XIX. században már kedvelt vadászterület volt, gróf Bethlen István 1920-ban vadászkastélyt épített ide - talán a kastély státusz kicsit túlzó -, amit az "átkosban" a TVK alakított át gyári üdülőnek. Manapság étterem és turistaház működik benne. 

Luc- és vörösfenyvesei mellé, 1887-ben svédfenyvest is telepítettek. Kiváló minőségű, karsztvizű forrással is rendelkezik. Nevének eredete a juhar régies elnevezéséből és a forrás szavunkból adódik össze.  

,,A Kis-Csipkés az Északi-Bükk és a Déli-Bükk határán fekszik. Lillafüred felől érkezve előbb a Garadna-völgyön, majd a Savós-völgyön kell átkelni, hogy Jávorkútra jussunk." 

(Wikipédia - Jávorkút szócikk) 

A jávorkúti tanösvény 2,5 kilométer hosszú. Geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket nyújt. Érdemes megtekinteni. Jávorkúttól nincs messze a Bükk-fennsík, ahol kis szintkülönbséggel járó sétákat is tarthatunk a gyönyörű Bükk környezetében.

Ami nagyon fontos: térerő nincs Jávorkúton, úgyhogy az okostelefonok fabatkát sem érnek a területén. Az erdőbe bemerészkedve a térerőt keresgélők néhány helyen sikerrel járhatnak, de nagyrészt búcsúznunk kell a modern technika vívmányaitól. 

Autóval egy szerpentines, keskeny úton juthatunk fel, nagyon óvatosan vezessünk. A szerpentin mentén gyalogút is van. Amikor felértünk a jávorkúti fennsíkra, hangulatos bográcsozó- és pihenőhelyekkel találkozhatunk az út mentén és a turistaszálló előtti réten egyaránt. 

Kis híd a Jávorkút felé vezető szerpentinen 

Az ómassai autóbusz-végállomástól a kijelölt túraútvonalon, az erdőn keresztül gyalog is feljuthatunk a népszerű kirándulóhelyre, de a nagy szintkülönbség miatt csak az edzett turisták próbálkozzanak vele. A népszerű Szarvasűzők váltófutóverseny résztvevői is ezen a környéken vetik bele magukat a Bükk erdejeibe. 

Érdekesség, hogy 2010-ben itt mérték az év legnagyobb csapadékösszegét az országban, 1555 millimétert. Azonban annál is érdekesebb, hogy 1930. június 6-án, Mayer miniszter úr bemutatta az új jávorkúti utat. Gépkocsikonvoj ment fel az üdülőhelyre, ahol megtekintették a - vadászterülethez tartozó - réten létesítendő repülőtér helyét. Vajon szállt le ezen a területen repülő valaha? 

Pálos kolostor a Bükk rejtekében

A szentléleki pálos kolostor romjai nagyszerű kirándulóhely a Bükk szerelmeseinek. Az egykoron gótikus stílusban épült műemléket 710 méter magasan találjuk a tengerszint felett. Könnyen megközelíthetjük és a mellette lévő turistaházban kipihenhetjük fáradalmainkat. A helyszín mai neve Bükkszentlélek. A közelében több forrást és több gyönyörű kilátást biztosító magaslatot találunk. 

A zárdát a Szentlélek tiszteletére szentelték. A romok egy részét a turistaház építésekor elegyengették, szeméttel töltötték fel, parkoló, illetve fedett rendezvénytér létesült a helyén. A még álló romokat pedig az erdő lassan kezdi visszahódítani. Az épületben - vagyis inkább a romokban - további károk keletkeztek az elmúlt évtizedekben, például a diadalív boltíve is szétnyílt, ideiglenesen alá kellett dúcolni. Ezen írásomat Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor tanulmánya alapján készítettem. 

Először 1240-ben, Tardona község határjárási oklevele említi a zárdát. A középkorban dédesinek is nevezték, Dédestapolcsány közelsége miatt. Érdekesség, hogy ezek a remeték még nem pálosok voltak, mert őket csak 1245-ben fogja majd össze Boldog Özséb, a rend alapítója.

Több forrás nem jelöli ilyen pontosan az alapítást, az 1250 körüli megjelölést használják. Hogy milyen remeték éltek a Pálosok előtt ezen a helyen, azt nem tudjuk. Valószínűleg magányos szerzetesek, mindenféle rendi kötelezettségek nélkül. 

A pálos rend az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Mai központja Lengyelország területén található, a magyar pedig Pécsett. 

Konkrétan bükki pálosainkról - mint pálosok - az első említés, okleveles adat 1312-ből (néhol 1313-at említenek) való. Ákos nembéli Ernye bán fia, István adományozott földet a dédesi kolostornak. István nádor a rend nagy támogatója volt. 

Feltételezhetjük, hogy az immár kőből emelt zárda építői ugyanazok voltak, mint akik a diósgyőri várat építették. Az építése valószínűleg három építési periódusban történt, de nagyon kevés információval rendelkezünk a kolostor építéstörténetéről. Az biztos, hogy az első remeték még fából készült épületekben laktak. Mindössze két perjelét ismerjük a kolostornak. Az egyik Lőrinc 1317-ből, a másik Tamás 1524-ből. 

1320-ban Debreczeni Dózsa erdélyi vajda elfoglalja Diósgyőrt és Dédest. Valószínűleg út közben a zárdát is feldúlta. Ez azért valószínű, mert Poha Benedek 1346-ban komoly építéseket végzett rajta, van olyan történész, aki ezt a dátumot véli alapításának. Ekkor malom adományt is kaptak a szerzetesek. 

Szentlélek Diósgyőrtől és Dédestapolcsánytól is 8-8 kilométerre van, valószínűleg uradalmi pihenőhelyként is szolgált vadászatok után. A kolostor legtöbbször együtt kapott adományokat a diósgyőrivel karöltve. Nagy Lajos királyunk, Luxemburgi Zsigmond vagy Mátyás király bőkezűen támogatta a rendet. Mátyás egy ízben 200 forint értékű sót is kiutaltatott a széki sóbányáktól. 

1526-ban a Ferdinánd királyt támogató Serédy Gáspár katonáival a kolostort feldúlta, a rend tagjait Szapolyai király pártjának tagjainak vélte - Szapolyai is adott birtokadományokat nekik -, ez volt az első lépés a szentléleki közösség pusztulásához. 

A második lökést a Miskolcon hírhedt Balassa Zsigmond tette meg 1540-ben, aki lerombolta a kolostort, mert panaszkodni mertek reá önkényeskedései miatt. 

1550-ben már nem élt sem pálos, sem semmilyen szerzetes az ódon falak között. 1628-ban a területet elzálogosította a rend a diósgyőrievel együtt, hogy Bécsben tudjon rendházat venni A szentléleki - dédesi - zárdát soha nem építették újjá. 1737-ben romjait visszakapták a pálosok. 1739-ben visszatértek Diósgyőrbe, de a szentléleki kolostor újjáépítésében már nem gondolkodtak. 

Az évszázadok dolgoztak a romokon, telt-múlt az idő. A 19. században fedezte fel újra a romokat az akkor ébredező régészet. 1856-ban egy cikk jelent meg a romokról a budapesti Visszhang című újságban, akik javasolják a felkeresését.

Az első régészeti feltárás az 1930-as évek elején történt, illetve Czeglédy Ilona 1974-es feltárása mondható jelentősnek. 2012-ben is kutattak a romok között, ők is jelentős feltárást végeztek. Sok lelet került elő, többek között 16 ezüstpénz is. Egy civil szervezet, a Csatárlánc, 2012-ben a romok megmentését tűzte zászlajára.

Érdekességképpen megemlíteném még, hogy 2012-ben mire bukkantak a feltárás során a temetőben a régészek: egy férfi sírját tárták fel, aki gyermekét(?) óvón átöleli. Ez a temetkezési szokás nem volt "divat" akkoriban. Észak felé néz, pedig arccal lefelé temettek abban az időben. Lehet, hogy papnövendék volt? Vagy csak temetkezni jöttek a megszentelt földbe, a szerzetesek eltűnése után?  

Forrás: Vasárnapi Újság, 1854

A bükki Pálosok szentléleki közösségének romjai értékes műemléke Miskolcnak és környékének. A vadregényes környezetét megcsodálhatjuk akár egy könnyed séta alkalmával is. Érdemes. 

Források :

Volt egyszer....a Diósgyőr-vasgyári kolónia (Észak-keleti Átjáró Egyesület)

Wikipédia - Fazola szócikk, Jávorkút szócikk 

Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007) A Diósgyőri-Hámori Vasgyár 1770-1870

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III. 

elmenyekvolgye.hu

javorkut.hu

miskolc.hu

diosgyorert.hu 

boon.hu 

hellomiskolcblog.hu 

Hideg Ágnes: Történelmi és régészeti leletek repertóriuma 

Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor: a misklolc-szentléleki Pálos kolostor története és 2012. évi kutatása 

Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok 

koh7.hu - Pálos kolostorok Magyarországon