Három különleges hely a Bükkben, melyet látnod kell!
2023. február 23. írta: Reiman Zoltán

Három különleges hely a Bükkben, melyet látnod kell!

A Bükk és Miskolc elválaszthatatlan társai egymásnak. Ha a Bükk-hegység turistaútvonalait járjuk, láthatjuk, hogy mennyi érték van körülöttünk. Ezúttal a bükki vasgyártás, Jávorkút és a szentléleki pálos kolostor lesz a téma.

 

hamori_to_006_1.jpg

A Hámori-tó

 

A Fazola család és a bükki vasgyártás 

Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül - 1779) nevéhez fűződik Ómassa alapítása, a bükki vasgyártás beindítása. Lakatosmester volt, az ipari tőke első honi képviselője. 

Fazola Würzburgban, Georg Oegg udvari lakatosmestertől tanulta a szakmát. Testvérével, Lénárddal vándoroltak Európában. A már neves mesterembert - és testvérét - Barkóczy Ferenc egri püspök bízza meg az egri megyeháza kovácsolt kapuinak elkészítésével, az Érseki Palota lakatosmunkáival, illetve sok egyéb feladattal. Ekkor már vagyonos embernek számított. 

 

13470897_1374a89ce065cfd104422c1de890467a_xl_2.jpg

Az őskohó. Különleges ipartörténeti műemlék

 

Nem sokkal később a Mátra és a Bükk bányakutatásába látott kihívást, abba fogott bele. A Garadna-patak mellett hozta létre telepét, ahová stájer és felvidéki - elsősorban németajkú - munkásokat telepített, de sokan jöttek ruszin és tót területről is.

Mária Terézia 1770-ben írta alá a diósgyőri vasolvasztó alapító okíratát. Milyen érdekes az elnevezés, de figyeljünk oda, ez a diósgyőri vasmű, nem az a Diósgyőri Vasmű. Az uradalmi központ székhelye volt Diósgyőr, ezért lett diósgyőri az ómassai. Akkor most olvassuk el még egyszer az utolsó mondatomat, hogy is van ez? :)

1772-ben beindult a vasgyártás, de a bányászott vasérc gyenge minősége, a nyersanyag szállításának magas költsége miatt a gyár eladósodott, a vasmű fejlődése elmaradt. A ,,Diósgyőr-hámori vasgyártás" mégis fogalom lett a magyar ipartörténetben. Az első magyarországi iparmágnást tisztelhetjük Fazola Henrik személyében. Fazola ugyan ismeretlen helyen nyugszik, de felesége mellett egy síremléket állítottak neki a hámori temetőben.

 

fazolahenrik_relief_ve_2.jpg

 

Fazola Frigyes, Henrik fia, (1774-1849) szegényes körülmények között nevelkedett hugával egyetemben. Apjára való tekintettel felvették a Selmeci Akadémiára. (A Miskolci Egyetem "őse" a felvidéki város akadémiája.) Ausztriában szerzett gyakorlatot, de 25 évesen már újra itthon dolgozott a vasmű sáfáraként. Egészen az igazgatóhelyettes pozícióig vitte. Technikai újításainak köszönhetően újra "beindult" a gyár, a kölcsöneit visszafizette. 1813-ban a vasművet Újmassára költöztette. Rövid időre Rónicra helyezték, visszatérése után a vasmű részvényeseinek képviselője volt.

 

,,A hámorok működését ugyancsak a minduntalan jelentkező vízhiány tette akadozóvá. Fazola Frigyes a felső tó helyén 1810-ben létrehozott egy 15 millió hektoliter befogadó képességű mesterséges víztároló medencét, az úgynevezett hámori tavat, s 1812-ben felépítette alája a felső nyújtómámort. A tó építésére 26 000 forint adósságot vállalt a gyár."

(Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007) A Diósgyőri-Hámori Vasgyár 1770-1870, 22.)

A Hámori-tó manapság kiemelt túristalátványosság, amely a Palotaszállóval karöltve varázslatos hellyé tette Lillafüredet.

A hámori vasgyártás 1868-ban Diósgyőrben lelt új otthonra, a lakosság egy része a diósgyőri kolóniára költözött. Péch Antal tervei szerint építették fel a vasgyári kolóniát, de ez már egy másik történet... Új legenda született...

 

Miskolc rejtett gyöngyszeme a bükki rengetegben

Jávorkút, egy hegyvidéki üdülőövezet a Bükki Nemzeti Park területén, amely 685 méterrel magasodik a tengerszint fölé. Pár kilométerre található Istállós-kő, a Bükk második legmagasabb csúcsa. 

 

ab7ff768f1152482eb6df5065b656c06_1.jpg

 

1950-től Miskolc része, a fenyvesek hazája. Mielőtt Miskolchoz csatolták volna, Hámorhoz tartozott. A XIX. században már kedvelt vadászterület volt, gróf Bethlen István 1920-ban vadászkastélyt épített ide - talán a kastély státusz kicsit túlzó -, amit az "átkosban" a TVK alakított át gyári üdülőnek. Manapság étterem és turistaház működik benne. 

Luc- és vörösfenyvesei mellé, 1887-ben svédfenyvest is telepítettek. Kiváló minőségű, karsztvizű forrással is rendelkezik. Nevének eredete a juhar régies elnevezéséből és a forrás szavunkból adódik össze.  

,,A Kis-Csipkés az Északi-Bükk és a Déli-Bükk határán fekszik. Lillafüred felől érkezve előbb a Garadna-völgyön, majd a Savós-völgyön kell átkelni, hogy Jávorkútra jussunk." 

(Wikipédia - Jávorkút szócikk) 

A jávorkúti tanösvény 2,5 kilométer hosszú. Geológiai, felszínalaktani, botanikai, zoológiai és kultúrtörténeti ismereteket nyújt. Érdemes megtekinteni. Jávorkúttól nincs messze a Bükk-fennsík, ahol kis szintkülönbséggel járó sétákat is tarthatunk a gyönyörű Bükk környezetében.

Ami nagyon fontos: térerő nincs Jávorkúton, úgyhogy az okostelefonok fabatkát sem érnek a területén. Az erdőbe bemerészkedve a térerőt keresgélők néhány helyen sikerrel járhatnak, de nagyrészt búcsúznunk kell a modern technika vívmányaitól. 

Autóval egy szerpentines, keskeny úton juthatunk fel, nagyon óvatosan vezessünk. A szerpentin mentén gyalogút is van. Amikor felértünk a jávorkúti fennsíkra, hangulatos bográcsozó- és pihenőhelyekkel találkozhatunk az út mentén és a turistaszálló előtti réten egyaránt. 

 

_gallery_erdo2_1_1.jpg

Kis híd a Jávorkút felé vezető szerpentinen 

 

Az ómassai autóbusz-végállomástól a kijelölt túraútvonalon, az erdőn keresztül gyalog is feljuthatunk a népszerű kirándulóhelyre, de a nagy szintkülönbség miatt csak az edzett turisták próbálkozzanak vele. A népszerű Szarvasűzők váltófutóverseny résztvevői is ezen a környéken vetik bele magukat a Bükk erdejeibe. 

Érdekesség, hogy 2010-ben itt mérték az év legnagyobb csapadékösszegét az országban, 1555 millimétert. Azonban annál is érdekesebb, hogy 1930. június 6-án, Mayer miniszter úr bemutatta az új jávorkúti utat. Gépkocsikonvoj ment fel az üdülőhelyre, ahol megtekintették a - vadászterülethez tartozó - réten létesítendő repülőtér helyét. Vajon szállt le ezen a területen repülő valaha? 

 

Pálos kolostor a Bükk rejtekében

A szentléleki pálos kolostor romjai nagyszerű kirándulóhely a Bükk szerelmeseinek. Az egykoron gótikus stílusban épült műemléket 710 méter magasan találjuk a tengerszint felett. Könnyen megközelíthetjük és a mellette lévő turistaházban kipihenhetjük fáradalmainkat. A helyszín mai neve Bükkszentlélek. A közelében több forrást és több gyönyörű kilátást biztosító magaslatot találunk. 

 

img_20180926_153856_1.jpg

 

A zárdát a Szentlélek tiszteletére szentelték. A romok egy részét a turistaház építésekor elegyengették, szeméttel töltötték fel, parkoló, illetve fedett rendezvénytér létesült a helyén. A még álló romokat pedig az erdő lassan kezdi visszahódítani. Az épületben - vagyis inkább a romokban - további károk keletkeztek az elmúlt évtizedekben, például a diadalív boltíve is szétnyílt, ideiglenesen alá kellett dúcolni. Ezen írásomat Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor tanulmánya alapján készítettem. 

Először 1240-ben, Tardona község határjárási oklevele említi a zárdát. A középkorban dédesinek is nevezték, Dédestapolcsány közelsége miatt. Érdekesség, hogy ezek a remeték még nem pálosok voltak, mert őket csak 1245-ben fogja majd össze Boldog Özséb, a rend alapítója.

Több forrás nem jelöli ilyen pontosan az alapítást, az 1250 körüli megjelölést használják. Hogy milyen remeték éltek a Pálosok előtt ezen a helyen, azt nem tudjuk. Valószínűleg magányos szerzetesek, mindenféle rendi kötelezettségek nélkül. 

A pálos rend az első és egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend. Mai központja Lengyelország területén található, a magyar pedig Pécsett. 

Konkrétan bükki pálosainkról - mint pálosok - az első említés, okleveles adat 1312-ből (néhol 1313-at említenek) való. Ákos nembéli Ernye bán fia, István adományozott földet a dédesi kolostornak. István nádor a rend nagy támogatója volt. 

 

szentlelek_003_1.jpg

 

Feltételezhetjük, hogy az immár kőből emelt zárda építői ugyanazok voltak, mint akik a diósgyőri várat építették. Az építése valószínűleg három építési periódusban történt, de nagyon kevés információval rendelkezünk a kolostor építéstörténetéről. Az biztos, hogy az első remeték még fából készült épületekben laktak. Mindössze két perjelét ismerjük a kolostornak. Az egyik Lőrinc 1317-ből, a másik Tamás 1524-ből. 

1320-ban Debreczeni Dózsa erdélyi vajda elfoglalja Diósgyőrt és Dédest. Valószínűleg út közben a zárdát is feldúlta. Ez azért valószínű, mert Poha Benedek 1346-ban komoly építéseket végzett rajta, van olyan történész, aki ezt a dátumot véli alapításának. Ekkor malom adományt is kaptak a szerzetesek. 

Szentlélek Diósgyőrtől és Dédestapolcsánytól is 8-8 kilométerre van, valószínűleg uradalmi pihenőhelyként is szolgált vadászatok után. A kolostor legtöbbször együtt kapott adományokat a diósgyőrivel karöltve. Nagy Lajos királyunk, Luxemburgi Zsigmond vagy Mátyás király bőkezűen támogatta a rendet. Mátyás egy ízben 200 forint értékű sót is kiutaltatott a széki sóbányáktól. 

1526-ban a Ferdinánd királyt támogató Serédy Gáspár katonáival a kolostort feldúlta, a rend tagjait Szapolyai király pártjának tagjainak vélte - Szapolyai is adott birtokadományokat nekik -, ez volt az első lépés a szentléleki közösség pusztulásához. 

A második lökést a Miskolcon hírhedt Balassa Zsigmond tette meg 1540-ben, aki lerombolta a kolostort, mert panaszkodni mertek reá önkényeskedései miatt. 

1550-ben már nem élt sem pálos, sem semmilyen szerzetes az ódon falak között. 1628-ban a területet elzálogosította a rend a diósgyőrievel együtt, hogy Bécsben tudjon rendházat venni A szentléleki - dédesi - zárdát soha nem építették újjá. 1737-ben romjait visszakapták a pálosok. 1739-ben visszatértek Diósgyőrbe, de a szentléleki kolostor újjáépítésében már nem gondolkodtak. 

Az évszázadok dolgoztak a romokon, telt-múlt az idő. A 19. században fedezte fel újra a romokat az akkor ébredező régészet. 1856-ban egy cikk jelent meg a romokról a budapesti Visszhang című újságban, akik javasolják a felkeresését.

Az első régészeti feltárás az 1930-as évek elején történt, illetve Czeglédy Ilona 1974-es feltárása mondható jelentősnek. 2012-ben is kutattak a romok között, ők is jelentős feltárást végeztek. Sok lelet került elő, többek között 16 ezüstpénz is. Egy civil szervezet, a Csatárlánc, 2012-ben a romok megmentését tűzte zászlajára.

Érdekességképpen megemlíteném még, hogy 2012-ben mire bukkantak a feltárás során a temetőben a régészek: egy férfi sírját tárták fel, aki gyermekét(?) óvón átöleli. Ez a temetkezési szokás nem volt "divat" akkoriban. Észak felé néz, pedig arccal lefelé temettek abban az időben. Lehet, hogy papnövendék volt? Vagy csak temetkezni jöttek a megszentelt földbe, a szerzetesek eltűnése után?  

 

2_11_1.jpg

Forrás: Vasárnapi Újság, 1854

 

A bükki Pálosok szentléleki közösségének romjai értékes műemléke Miskolcnak és környékének. A vadregényes környezetét megcsodálhatjuk akár egy könnyed séta alkalmával is. Érdemes. 

 

 

 

Források :

 

Volt egyszer....a Diósgyőr-vasgyári kolónia (Észak-keleti Átjáró Egyesület)

Wikipédia - Fazola szócikk, Jávorkút szócikk 

Tanulmányok Diósgyőr történetéhez 19. (Miskolc, 2007) A Diósgyőri-Hámori Vasgyár 1770-1870

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7.

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III. 

elmenyekvolgye.hu

javorkut.hu

miskolc.hu

diosgyorert.hu 

boon.hu 

hellomiskolcblog.hu 

Hideg Ágnes: Történelmi és régészeti leletek repertóriuma 

Miskolczi Melinda - Szörényi Gábor: a misklolc-szentléleki Pálos kolostor története és 2012. évi kutatása 

Marjalaki Kiss Lajos: Történeti tanulmányok 

koh7.hu - Pálos kolostorok Magyarországon

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr4518048792

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

rednek 2023.02.24. 13:20:02

Kevesen dicsekedhetnek azzal hogy Jávorkúton születtek, nekem majdnem sikerült. De bármennyire is igyekeztem, nem jött össze, mert anyámat előző nap be kellett vinni a kórházba Miskolcra. Sokáig azt hittem azért Miskolc a szül. helyem mert a kórházban születtem. Felnőtt fejjel tudtam meg, hogy a komenisták húzták keresztül a számításaimat, mert ugye 1950-ben Miskolchoz csatolták. Igaz, hogy előtte meg Hámorhoz tartozott, akkor sem Jávorkút lenne beírva.
Sajnos később elköltöztünk onnan, de nagyon szép emlékeim vannak arról az időről. A mai napig sokat járok oda vissza, mint a lazacok, akik visszamennek a születési helyükre. De én nem ívás céljából, hanem azért mert számomra megnyugtató hely. Volt amikor de. 10-kor indultam el Bp-ről, hogy ott töltsek pár órát, és érdemes volt, teljesen kikapcsolódtam.
Úgyhogy tényleg különleges hely.

_kolléga_ · https://radicspeter.hu 2023.02.24. 22:29:28

Jávorkúton van egy aranyos kutya (remélem megvan még), innen is üdvözlet nekik
süti beállítások módosítása