Borsod-Abaúj-Zemplén megye helyneveinek eredetéről írok ebben a bejegyzésben, remélem érdekesnek találjátok majd a cikket, amely rendkívül sok érdekességet tartogat - szerintem - mindenki számára. A sorozat második részében a vármegye további városainak eredetével ismerkedhetünk meg.

Nyékládháza. Fotó: csodalatosmagyarorszag.hu

Az első rész itt olvasható:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/2022/06/30/borsod-abauj-zemplen_megye_helysegneveinek_eredete

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye zászlaja 

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 1950-ben jött létre több (csonka) vármegye összevonásával. A megye címerén látható Gömör és Kishont címere is - négy részre van osztva a címer - az elnevezésében azonban nem szerepel.

Vajon mit jelentenek a megyénk nevei?

Borsod a bors, magyar eredetű (csípős, erős) szóból eredeztethető, melyet személynévként is használtak. Borsod vára ma Edelény területén található, egykor a vármegyét is onnan irányították. Abaúj a terület birtokosairól, az Abákról van elnevezve. Székhelye először Abaújváron volt, ahol ma is láthatóak a honfoglalás kori földvár maradványai. Zemplén megye egykori székhelye ma Szlovákiában van, elnevezése a szláv zem szóból származik, ami földvárat jelent. Nem meglepő módon itt is találunk egy földvárat.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye címere 

És most nézzük a településeket egyenként.

Mezőcsát

(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Mezőcsáti járás)

A település területén többezer éves leleteket találtak a régészek. A honfoglaló magyarok is nagyon korán, valószínűleg már a bejövetelükkel egyidőben telepedtek le a környéken. Érdekesség, hogy a Százdi dűlőnév, az akkor itt alapított (1067) apátság meglétére utal. Az első időkben a Miskóc nemzetség volt a város birtokosa. A XIII. században a település két részből állt: Szabadcsát és Lakcsát. 

,,A város neve- oklevelekben: Chat, Chiat, Cziath, Tsát, Csath, Csát, MezőCsáth, változó elnevezésekben használtan. Eredetéről sokféle elképzelés van, a sásos(?) csáté(?) növénytől kezdve az Attila-hadvezér, Scotta névig. Legvalószínűbbnek tűnik ezek közül a Chat, földbirtokos személynévből való származása."

(mezocsat.hu - Mezőcsát története)

A zöldhalompusztai aranyszavas. Forrás: csomakozpont.blogspot.hu

Mezőkeresztes 

(Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegye, Mezőkövesdi járás)

A területe a legrégebbi időktől kezdődően lakott volt, a bükki barlangi leletekhez hasonló ősrégi leletek kerültek elő. Sőt, 1928-ban, az akkor a településhez tartozó Zöldhalompusztán találták a világhírű aranyszavast. A híres Csörsz-árka is a település mellett húzódott. 1238-ban IV. Béla a besenyők által lakott területet a johannita kereszteslovagoknak ajándékozta. 

,,A település nevét valószínűleg a Diósgyőrben letelepedett keresztes lovagokról kaphatta, akiknek e tájon kiterjedt birtokaik voltak. A XIV. században Mezőkeresztes Diósgyőrhöz tartozott."

(mezokeresztes.hu - Mezőkeresztes története)

Mezőkövesd

(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Mezőkövesdi járás)

Egy jelentős avar falu lehetett Mezőkövesd "elődje", legalábbis a régészek szerint. Már a honfoglalás korától kezdődően lakott volt és jelentős település. Mátyás király emelte városi rangra.

A tatárjárás során valószínűleg megsemmisült. A későbbiekben ismét fejlődésnek indult település sorsát a török hódítás megpecsételte, többször is lakatlan területté vált. A szívós matyók azonban nem adták fel, Kövesd ismét megtelt élettel. A városi rangját azonban 1887-ben elveszítette, melyet csak 1972-ben nyert vissza. 

A kövesd szó jelentése valószínűleg köves területet jelent, nem túl érdekes. Sokkal érdekesebb azonban a matyó szó eredete.

,,matyók: Borsod m. Ny-i felében síkvidéki területen fekvő három szomszédos település: Mezőkövesd, Tard, Szentistván lakói. Területükre használatos újabban a Matyóföld megnevezés is. Jellegzetesen a 18–19. sz. során kialakult néprajzi csoport."

(arcanum.com - Magyar néprajzi lexikon)

Nevük a Mátyás névből származik, a közeli protestáns falvak népe – megkülönböztetésül – nevezte a katolikus vallású lakosokat matyóknak. 

(matyovk.hu - Mezőkövesd múltja és jelene)

Ahogy említettem Mátyás király emelte városi rangra Mezőkövesdet, a legenda szerint ő az a Mátyás, kinek a nevéből létrejött a matyó elnevezés. Egyébként több forrásban lekicsinylő, gúnyos névként definiálják matyó szavunkat. Ha így lenne, akkor sem lenne mit szégyellniük, hiszen az elmúlt évszázadok során bebizonyosodott, hogy egy erős, életképes népcsoport. 

Nyékládháza

(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Miskolci járás)

Nyékládháza területe már a bronzkorban is lakott volt, illetve egy avar temetőt is találtak a város határain belül. Két, egykor különálló település, Mezőnyék és Ládháza egyesült 1932-ben, ekkor jött létre Nyékládháza. 

,,Mezőnyék a honfoglaló Nyék törzsről kapta a nevét. Mezőnyék és Ládháza települések a honfoglalás körül jöhettek létre, elsőként 1270-ben és 1293-ban említik őket, bár Mezőnyéket ekkor még más néven – a több névváltozáson keresztülment falut a 14. századtól említik Mezőnyék néven.

(...)

Ládháza neve a Lád személy- vagy nemzetségnévből ered. A névváltozások is annak a jelei lehetnek, hogy a falvakat a történelem során többször elpusztították. 1741 körül Miskolc város református családokkal telepítette be. Ezáltal gyors fejlődésnek indult."

(nyekladhaza.hu - Nyékládháza története)

Ózd

(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Ózdi járás)

Az őskortól kezdődően lakott terület volt. A honfoglalás korában alapították, első említése 1272-ből való. A 20. század elején még nyolc különálló település volt a mai város területén. 1940-ben Bolyok és Sajóvárkony, 1978-ban Center, Hódoscsépány, Susa, Szentsimon és Uraj csatlakozott Ózd városához. 

,,Elnevezése az úz népnévből ered. Az úzok a türkökkel rokon nép volt, akik a 11. század második felében az Al-Duna tájékán és az orosz sztyeppéken éltek. Szétszóródtak, egy részük ebbe a völgybe került, és ebből a névből alakult ki – a „d” kicsinyítő képző hozzáadásával – az Ózd név. Ez persze csak az egyik lehetséges magyarázat a név eredetére. 1325-ben Ouz formában találkozhatunk a település nevével. A 14. században találunk Ózd személynevet is. A település neve az alábbi alakokban írva fordult elő: 1272: Ovzd, 1323: Ouzd, 1388, 1471, 1549: Ozd, 1773: Oszd, 1780–81: Ózd, Ozd, 1785–86: Ózd, 1873-tól: Ózd.["

(Wikipédia - Ózd szócikk)

Nézzük a várost alkotó települések neveit:

Bolyok

(Ózd része)

,,Az első írásos emlék 1320-ból származik, akkor Bolk alakban fordul elő. A Bolk szláv eredetű személynév, ebből alakult magyar névadással Bolyokká. A birtokosai közül leghíresebb Bolyki Tamás, az Egri csillagok című regényben ábrázolt hadnagy."

(Wikipédia - Bolyok szócikk)

Sajóvárkony 

(Ózd része)

A Várkony régi magyar személynév. Egyesek szerint a varhunból származik, ez egy avar népcsoport volt. Mások szerint a várkun szóból ered, így hívták az avarokat a honfoglalók.

,,Neve 1263-ban fordul elő írásban először Warkun alakban. Később megtalálható Warkan, Warkon, Warkund alakokban is."

(Wikipédia - Sajóvárkony szócikk)

Center

(Ózd része)

A center szó jelentése központ, középpont, centrum.

Hódoscsépány

(Ózd része)

,,Neve az Árpád-korban használatos Chepan személynévből származik, amely az István (latinul Stephanus) név délszlávos alakjának, a Styepannak magyaros változata. A Hodos előtag 1904-ben, a községnevek országos rendezése során került a Csépány helynév elé megkülönböztetésül más Csépány nevű településektől és a Hódos-patakra utal."

(Wikimapia.org - Hódoscsépány)

A pálhazai kisvasút. Fotó: szallas.hu

Susa

(Ózd része)

Ugyan a település(rész) nevének jelentése nem tisztázott számomra, de találtam egy kis írást Susa Facebook oldalán.

,,A Földön jónéhány helynek SUSA a neve, köztük több nagyhírű település is található. (Nekem erre 8-9 évesen id. Scitovszky Miklós, akkori tanítóm hívta fel a figyelmemet.) A Google egyszerű keresője mindjárt 20 Susát talált.

Ezek közül kiemelkedik az ókori, a Bibliában is több történet (Eszter, Dániel) helyszíneként szereplő pártus-elámi-perzsa-méd főváros, aminek a neve ott liliomot jelent. 

A másik híres hely a magyarok kalandozásai kapcsán a Bécsi Képes Krónikában is emlegetett olaszországi Susa, amely a 2006-os téli olimpia egyik helyszíne volt. 

Harmadikként hozom fel a kaukázusi Azerbajdzsán kulturális fővárosát, amely jövőre, 2023-ban az összes türk nép kulturális fővárosa is lesz. (2022, azaz az idei év pedig Azerbajdzsánban Susa éve volt.)

Érdekes a líbiai Susa, amely Apollónia és Cyréne is egyben. (Utóbbiból származhatott a bibliai cirénei Simon.) A cirénei kikötő ma is Susánál van.

Tunéziában, a tunéziai Susa városában ért 2011. szeptember 9. Izgalmas volt.

Szép kis kikötőváros Japán déli részén a japán Susa.

Kolumbiában Susa település neve fehér vagy puha nádat jelent.

És így tovább!

Nem utolsósorban nekünk is van ám Susánk, amely 100 éve szabadult a Csehszlovák megszállás alól, és amely a méltó ünneplés részeként nagyszerű településnév szelfipontot kapott a lelkes lokálpatriótáktól."

(Susa Facebook oldala)

Szentsimon

(Ózd része)

Hangony-pusztának nevezték a falut, majd 1247-től Szentsimon, a temploma védőszentjéről kapta a nevét.

Uraj

(Ózd része)

Az Uraj azt jelenti, hogy az „úré”, azaz az úr birtoka.

Farkaslyuk

(Ózd része volt, 1999-től önálló település)

Egy farkas utáni hajtóvadászat után kapta a nevét a település (a legenda szerint), amely a 19. század végén még csak egy kis tanya volt, Ózd része.

Pálháza

(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás)

,,Pálháza település valószínüleg a füzéri vár akkori várbirtokosának Drugeth Fülöp nádornak utasítására telepítéssel, új irtásfaluként az 1320-as években jött létre a Bisó patak völgyében. Később Luxemburgi Zsigmond 1389-ben örök adományul adta Perényi Péternek Füzér várát és tartozékait, benne Pálházát is. Az 1389.-i adománylevélben merül fel először Pálháza neve. A település -háza végződéssel ellátott személyneve is későbbi középkori eredetére utal."

(palhaza.hu - Bemutatkozás)

Putnok

(Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye, Putnoki járás)

,,A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt.

Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút ( Miskolc-Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak.

Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal."

(putnok.hu)

,,Putnok neve nagy valószínűséggel szláv eredetű, és utast, útmentit jelent. Más forrás szerint a magyar királyi szőlőművelők felügyelőjének, a „puttonnok”-nak a nevéből is származhat. Ez tűnik valószínűbbnek, mivel ez a legészakibb terület, mely szőlőművelésre alkalmas."

(putnok.hu - Településtörténet)

Források:

Wikipédia 

mezocsat.hu - Mezőcsát története 

mezokeresztes.hu - Mezőkeresztes története

nemzetijelkepek.hu

mezokovesd.hu

manda.blog.hu - Kik azok a matyók?

matyovk.hu - Mezőkövesd múltja és jelene

nyekladhaza.hu

ozd.hu

palhaza.hu

putnok.hu