Egy nagyon érdekes cikket szeretnék megosztani veletek, amely a miskolci Reggeli Hírlapban jelent meg. 1934. december 31-én járunk, Martintelep ekkor került teljes egészében Miskolc városához. Az átadás menetét írják le részletesen a napilapban.

Szilveszteri őrségváltás a Martintelepen 

Hodobay polgármester ünnepélyes keretek közt átvette Miskolc számára a Martin és Máv. telepet 

Az első lépés Nagymiskolc megvalósulása felé 

Miskolc, december 31. 

Nagymiskolc gondolata, minden miskolci polgár álma, az év utolsó napján nagy lépéssel közeledett a megvalósulás felé. Hodobay Sándor dr. polgármmester hétfőn délben Hejőcsaba ünnepélyes képviselőtestületi ülése keretében átvette a harmadfélezer lelket számláló Martin- és Máv. telepet Miskolc város számára a vármegye, illetőleg Hejőcsaba község elöljáróságától. 

A Martin-telep lakóinak régi vágya, évek hosszú során át folytatott szívós küzdelme ért véget ezzel az aktussal. A miskolci falak tövén épült, rohamosan fejlődő telep lakói mindig közelebb érezték magukat Miskolchoz, mint anyaközségijéhöz, Hejőcsabához. A városhoz kötötte a lakosságot a telep fekvése, a lakosság foglalkozása, gyermekeik iskoláztatása, végül, de nem utolsó sorban a vasutas lakosság fejlett kultúrigénye. Minden érdekük és érzésük Miskolc felé mutatott, a közigazgatási egységen kívül nem találtak más köteléket Hejőcsaba felé, mindég úgy érezték, hogy mostoha gyermekei az anyaközségnek. Ez az érzés nem volt indokolt, mert a község mindég szívén viselte a telep sorsát, csak éppen nem tudott eggyéválni vele. Ennek elsősorban anyagi akadályai voltak. Hejőcsaba egyszerűbb igényekhez szabott háztartása nem engedett meg olyan beruházásokat, amineket a telep kultúrigényeit, kívántak. Más célok, más fejlődési lehetőségek lelkesítették a telepet, mint az anyaközséget és más volt elsősorban a fejlődés tempója, mint amilyenre a telep vágyott. 

Ilyen körülmények között érthető, hogy a telep lakossága körében már évekkel ezelőtt erőteljes mozgalom indult meg a Miskolchoz való csatlakozás érdekében. Hosszas tárgyalások után a hétfői ünnepélyes aktussal véget ért a mozgalom. A telep lakói miskolci polgárok lettek, most a városon a sor, hogy a lehetőségekhez képest megvalósítsa azokat az álmokat, amelyeknek érdekében olyan kitartással harcolt a telep lakossága. A Martin-telep várossá akar fejlődni, Miskolcra tehát az a kötelesség hárul, hogy ennek a kívánságnak eleget is tegyen. Várossá akkor lesz a telep, ha elvégzik a halaszthatatlan kövezési munkálatokat, gondoskodtak a vízvezetéki és csatornahálózat kibővítéséről, városi közvilágítást létesítenek. A telep lakossága városi jellegű, kultúrára és szociális berendezkedésre számít, ezt meg kell adni, hogy ne érezze magát az új hazában is mostoha gyermeknek az új városi polgárság. 

Az „utolsó“ képviselőtestületi ülés 

Délelőtt tizenegy ember indult el külön autóbuszon a városházáról Hodobay Sándor dr. polgármester vezetése alatt dr. Halmay Béla h. polgármester, Tasnády Antal dr. rendőrfőtanácsos, Bojárszky Béla dr. tiszti főorvos, Abonyi József rendőrfőfelügyelő, Fekete László dr. főjegyző, Demes Béla műszaki tanácsos, Tréki-Török Andor dr. tb. főjegyző részvételével az a küldöttség, amelyik a martin-telepi iskolában megtartott ünnepélyes képviselőtestületi ülésen átvette Miskolc város megbízásaiból a Martin-telepet a vármegyétől, illetve Hejőcsaba községtől. 

Az ijesztően sáros, kátyús út megmutatta a város vezetőségének első teendőjét, az első, halaszthatatlan közmunkát, melyet a várossá lett Martin-telepen végeztetni kell. Az autóbusz nem is tudta megközelíteni az iskolaépületet, libasorban vonult a járdákon a város elöljárósága az ünnepélyes közgyűlésre. 

Egyidejűleg érkezett meg a vármegye vezetősége is, vitéz Borbély-Maczky Emil főispán, Bónis Aladár alispán, dr. Fekete Bertalan főszolgabíró, dr. Kádas Miklós tb. főszolgabíró, Steiger József államépítészeti hivatali főnök. Hejőcsaba község elöljárósága dr. Keresztessy Sándor főjegyző és Répás László községi bíró vezetésével kint az utcán várta a vármegye és a város vezetőségét. 

A martintelepi elemi iskola ragyogóan tisztántartott épületében tartotta Hejőcsaba községe utolsó közös képviselőtestületi ülését a Martin-teleppel. A gyűlést dr. Fekete Bertalan főszolgabíró nyitotta meg, aki meleg szavakkal üdvözölte vitéz Borbély-Maczky Emil főispánt, ináncsi Pap Elemér miniszteri tanácsost, Bónis Aladár alispánt, dr. Hodobay Sándor polgármestert, Tasnády Antal rendőrfőtanácsost, a sajtó megjelent képviselőit és Hejőcsaba község elöljáróságát, képviselőtestületét. A közgyűlés egyetlen tárgya a Martin- és Máv.-telep ünnepélyes átadása volt.

Ezen a nem túl jó felvételen jól látszik a Hejőcsaba és Miskolc határa a Franklin utcán 

A Martinttelep története 

Dr. Keresztessy Sándor főjegyző ismertette a telep fejlődésének körülményeit, majd azokat a mozgalmakat és összes tárgyalásokat, amelyek a mai átadást megelőzték. A mozgalom a telep lakossága körében indult meg, melyet közvetlenebb érdekközösség fűzött Miskolchoz, mint az anyaközséghez. A lakosság nagyrésze Máv. alkalmazott és mint ilyen, jogos sérelmet látott abban, hogy dacára Miskolc közelségének, a miskolci II. lakbérosztály helyett a hejőcsabai VIII. lakbérosztályt folyósították számukra. Előállt az a lehetetlen helyzet, hogy ugyanannak az utcának egyik épülete Miskolchoz, a szomszéd épület Hejőcsabához tartozott, sőt voltak házak, ahol a lakószoba Miskolchoz, a konyhaépület Hejőcsabához tartozott. A mozgalom a községi képviselőtestülettől a minisztériumig többízben megjárta az utat, míg végül sikerült úgy a telep lakosságának mint a vármegye, Hejőcsaba község és Miskolc érdekeinek figyelembevételével megfelelő megállapodásra jutni és ennek értelmében az új esztendő első napjával a Martintelepet átcsatolták Miskolchoz. 

Bónis Aladár alispán átadja a telepet 

Bónis Aladár alispán búcsúzott el ezután meleg szavakkal a Martin-telep lakosságától. — A vármegye eleinte, ragaszkodva ősi tradícióihoz, meg akarta dolyozni a telep elcsatolását, mert nem akarta megengedni, hogy egyetlen talpalattnyi földet is elvegyenek az ősi vármegye területéből. A Martin-telep lakosságának megújuló akciói és az általuk felhozott érvek azonban arra a belátásra bírták a megye vezetőségét, hogy ne gördítsen akadályt a telep fejlődése elé és így most a közös megegyezés alapján ünnepélyesen átadja dr. Hodobay Sándor polgármesternek a Martin-telepet azzal a kéréssel, hogy fogadja azt szeretettel és a lehetőségekhez képest teljesítse a telep lakóinak jogos és igazságos kívánságait.

Hodobay Sándor: Miskolc honorálni fogja a telep jogos igényeit 

Hodobay Sándor dr. polgármester ünnepélyes szavaik kíséretében vette át ezután Miskolc legújabb városrészét. Miközben miskolci polgárokká avatta, a Martintelep lakóit, bejelentette azt, hogy a város elöljárósága úgy érzi, hogy az átcsatolással nemcsak jogokat nyert a város, a teleppel szemben, de olyan kötelességek is hárultak rá, melyet a lehetőségekhez képest teljesíteni kell. Pillanatnyilag idő- és térbeli akadályai is vannak annak, hogy a város ennek a kötelezettségének teljes mértékben eleget tegyen, mindenesetre ígéretet tesz arra, hogy az új polgárok jogos érdekeit a város vezetősége mindig honorálni fogja. 

Bejelenti már most, hogy a már régebben és a most átcsatolt teleprésszel együtt a körülbelül 6000 főre emelkedett városrész közigazgatási kirendeltséget kap. Miinden szempontból igyekezni fognak a kirendeltség lakóinak kulturális és szociális igényeit kielégíteni és ha ez nemis megy anyagi áldozat nélkül, a lakosság olyan értéket fog kapni ezért, amely meg fogja őket győzni, hogy helyes volt mozgalmuk, mellyel kivívták a városhoz való csatolásukat. Első teendője lesz az utak rendbehozatala, a közvilágítás és közegészségügyi szükséges lépések megtétele. Köszönetet mondott a vármegye vezetőségének és Hejőcsaba község elöljáróságának azért a nemes gesztusért, amellyel nemcsak a beépített telkeket engedte át Miskolc városának, hanem figyelembe véve a fejlődési lehetőségeket, egy olyan terület átcsatolását is engedélyezte, ahol a további építkezések teret nyerhetnek. 

A képviselődesdület búcsúja 

Répás László községi bíró búcsúzott ezután a Martin- és Máv. telep lakosságától és annak a reményének adott kifejezést, hogy teljesülni fog a telep lakosságának az a vágya, amely őket Hejőcsabától elszakította és Miskolchoz csatolta. Külön köszönetet mondott a községi képviselőtestület volt tagjainak értékes munkájukért, valamint a telep tanítókara és tantestülete odaadó munkásságáért. 

Kristóf József képviselőtestületi tag rámutatott arra, hogy a Martin-telep fejlődésének útja, lakosságának gazdasági és kulturális, szociális igényei tették szükségessé a Miskolchoz való csatlakozást és a fejlődés parancsának nem lehetetett ellentállni. Kifejtette, hogy a telep most még nincs képviselve Miskolc törvényhatóságában, egy képviselőt kér tehát, kéri dr. Hodobay Sándor polgármestert, hogy ő legyen a Martin- és Máv-telep jogos kéréseinek és kívánságainak pártfogója és szószólója. Pataky Gábor képviselőtestületi tag hasonlóképen indokolta meg a martin-telepi lakosság mozgalmát. Beszéde után a közgyűlés a Himnusz éneklésével ért véget

.

Forrás: 

Reggeli Hírlap - 1934. december 31., Szilveszteri őrségváltás a Martintelepen