Leszih Miksa gépgyára
2023. május 06. írta: Reiman Zoltán

Leszih Miksa gépgyára

Mindenki úgy tudja, hogy Nagy-Miskolcon az ipar, a gépgyártás Diósgyőrből indult - és ott is maradt a központja -, pedig a történelmi Miskolcon is komoly múltja van az ágazatnak. Az írásomnak Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja adta az alapját.

 

img_20201126_094414_1.jpg

Forrás: Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja

 

A Gömöri pályaudvar felépülte után nem sokára kiépült a Zsolcai kapu iparivágány rendszere, ami jelentősen megkönnyítette a gyárak termékeinek szállítását. Ezért is települt ide a számtalan gépgyár és öntöde és persze egyéb üzemek sokasága. (Ebben az írásomban a Leszih gépgyár és a jogutód, Szilágyi és Discant történetéről lesz szó.)

 

img_20201126_093935_1.jpg

 

img_20201126_093927_1.jpg

 

A Leszih-féle gépgyár

A Leszih testvérek alapították az első gépgyárat városunkban. Leszih Miksa Rozsnyóról származott, onnan került Miskolcra, ahol lakatosként helyezkedett el. Az 1860-as évek végén alapított gyárat testvérével és az unokaöccsével a Gőzmalom mellett.

1873-ban így írt a sajtó a gépgyárról:

,,Érdemes megnézni a Leszih testvérek gépgyárát, kik midőn azt felállították, valóságos jótéteményt tettek a vidéki gazdaközönségünkkel. Valóban alig múlik nap, hogy onnan számos mezei gazdasági gépeket, cséplőgép mozdonyokat ne lássunk elfuvarozni, részint javítva, részint egészen újat készítve, s oly' tökéletesen, hogy azt a főváros bármely gyárában sem lehetne jobban eszközölni..."

(Borsod-Miskolczi Értesítő - 1873. október 2.)

 

img_20201126_093406_1.jpg

 

Miksa pár év múlva egyedül maradt a gyár üzemeltetésével - egészen pontosan 1876-tól -, mert a rokonok kiszálltak a cég vezetéséből.

Nagysikerű terményrostja, a Viktória hozta meg igazán számára a szakmai és anyagi megbecsülést. Ekkor már fejlesztésben is gondolkodhatott, és ekkor lett gyár az addig igazából csak kis műhelynek nevezhető telephelyen. Elsősorban a mezőgazdaság számára hasznosítható gépekkel foglalkozott.

1888 és 1894 között ment a legjobban az üzlet, 19 hazai és nemzetközi díjat nyert termékeivel a gépgyár, ahol közel 30 ember dolgozott ebben az időszakban.

1894-ben hunyt el Leszih, helyét felesége vette át, aki először bérbe-, majd eladta a céget Szilágyi Miklós és Diskant György gépgyárosoknak.

 

img_20201126_092401_1.jpg

 Forrás: Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja

 

Szilágyi és Diskant

1897-ben vette bérbe az egykori Leszih gyárat a Szilágyi és Diskant, majd 1907-ben meg is vásárolta, de a hivatalos papírokon használniuk kellett a Leszih Miksa utódai feliratot.

Első, és egyben legtöbb forgalmat megélt termékük a borsajtó volt, melyet 1896-tól forgalmaztak. Kossuth-borsajtó volt a neve, ezzel indultak az 1902. évi pozsonyi termékkiállításon, ahol a nemzetközi mezőnyt verve első helyen végezetek.

A mezőgazdasági termékek mellett 1906-tól kétütemű motorok gyártásába kezdtek. Az általuk gyártott termékek rajzait kiadták más cégeknek, kisiparosoknak, akik úgymond bedolgoztak nekik. Az elkészült termékeket saját cégjelzéssel adták tovább.

A háborúban egészen 1916-ig hadianyagot gyártották, majd felsőbb utasításra gőzeke gyártását végezték. Az első világháború után kivált Diskant György, a termékek forgalmazása pedig már nem tartozott Szilágyi hatáskörébe.

Az 1920-as évek végén már közel száz ember foglalkoztatott a gyár. Új termékként léptek be a generátorok, Szilágyi Vilmos szabadalma alapján. 1936-ban volt utoljára fejlesztés a gyárban, amely 1944-ig működött.

 

1911116_760969974030402_4857445736630963016_o_1.jpg

 

A háború végére a gyár kilenceven százaléka megsemmisült. 1945-ben hunyt el Szilágyi Miklós, kinek helyét három fia vette át. 1949-re sikerült mind termelésben, mind létszámban, fejlesztésben utolérni a háború előtti időket. A három fiú államosítására ajánlotta fel a céget azért, mert azt remélték, dolgozhatnak majd tovább ott. Reményük nem vált valóra...

,,1946 a gyár történetében lényeges dátum. Az alapítástól eltelt ötven év alatt a helyi igényeket kielégítő kisüzemből olyan gépgyár fejlődött ki, amely nemcsak Felső-Magyarország, hanem európai viszonylatban is komoly tényezője a szakmának, és előkelő helyet foglalt el a magyar gépgyártásban. Id. Szilágyi Miklós 1945-ben bekövetkezett halála után a vállalat cégvezetését Szilágyi Vilmos, Szilágyi Miklós és Szilágyi Dezső látták el. A gyár három vezetője a felszabadulást és az újjáépítést, a földreformot és az államosítás lépéseit figyelemmel kísérve úgy döntött, hogy 100 főn aluli munkást foglalkoztató üzemüket önként felajánlják az államnak. Erről tanúskodik levelük, amelyet 1949. május 23-án a Kőbányaipari Nemzeti Vállalat vezérigazgatójának címeztek:

 

img_20201126_093739_1.jpg

 

„Az utóbbi hetekben a Kőbányaipari Vállalat vezetőivel folytatott tárgyalásaink alapján úgy látjuk, hogy a kőbányaipar gépkarbantartási, felújítási és új gépszükséglete (csille, drótkötélpálya, függesztékek, teknők, szállítóberendezések, transzportőrök, stb.) olyan nagy, hogy az a Tokaj vidéki rajonban egy önálló, jól felszerelt gépgyárat foglalkoztatni tudna.

Minthogy múltbeli foglalkoztatásunk egy nagy része a kőbányaipart szolgálta, fölajánljuk szolgálatainkat olyan irányban, hogy gépgyárunkat teljesen a kőbányaipar igényeinek megfelelően állítsák át. A megkívánt nagy feladat a magánszektorban nehezen hajtható végre, de indíttatva attól is, hogy a fennálló rendelkezéseken túlmenően, a népi demokrácia érdekeit kívánjuk szolgálni, felajánljuk üzemeinket államosításra és mint az államosított szektornak egy egysége, minden bizonnyal sokkal jobban tudná a kőbányaipar igényeit kielégíteni, mint eddig. A magunk részéről a gyár felajánlásáért semmi mást nem kérünk, minthogy ugyanolyan alapon történjen, mint az eddigi államosítások történtek. A gyár öt testvér tulajdona, akik közül négyen a gyárban dolgozunk, s azt kérjük, hogy továbbra is ott dolgozhassunk, ötödik testvérünk pedig, aki csupán férjének csekély nyugdíjából él, a fennálló rendelkezések értelmében a GF által megállapítandó kártalanítási előlegben részesüljön. A gyárat édesapánk, aki a Ganz-gyár motorszerelője volt, 1896-ban alapította és az ő munkáját folytatva fejlesztettük mi a gyárat a mai színvonalra és hisszük, hogy az államosítások után is munkánkkal segíteni tudjuk a kőbányákat ötéves terveik megvalósításában. Emellett az üzem eddigi egyéb irányú működését is folytathatná, úgy, hogy egyéb szektorokban sem jelentene az államosítás kiesést.

Fenti kérésünk jóindulatú támogatását kérjük és megtisztelő szolgálatainkra mindenkor készen ajánljuk magunkat teljes tisztelettel:

Szilágyi és Diskant cégvezetői Szilágyi Vilmos, Szilágyi Miklós, Szilágyi Dezső"

(Borsodi szemle - 1975, 1. szám, Dobrossy István: Fejezetek a Szilágyi és Diskant gépgyár történetéből)

 

Források:

 

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. - Leszih Miksa gazdasági gépgyára - Hercz Jenő gépgyára és vasöntödéje

Egri népújság - 1928. május 6.

Gyulai Éva - Viga Gyula (szerk.): Történet - muzeológia: Tanulmányok a múzeumi tudományok köréből a 60 éves Veres László tiszteletére - 5. Kézművesség - ipartörténet: Marozsán Zsolt: A Zsolcai kapu mint a miskolci gépgyártás egykori központja

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/1 - A város gazdasági élete

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/2 - Népesség és társadalom

Miskolci szemle 1975 - Történelmünk: Dobrossy István: Fejezetek a Szilágyi és Diskant gépgyár történetéből

Szendrei János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai IV.

Borsod-Miskolczi Értesítő 1897. március 24.

Felsőmagyarországi Reggeli Hírlap - 1934. augusztus 12., 1934. december 25., 1942. április 5.

Borászati lapok 47. - 1914. június 14.

Malomujság - 1940. augusztus 20.

Miskolc a múltban Facebook csoport

A bejegyzés trackback címe:

https://miskolciszemelvenyek.blog.hu/api/trackback/id/tr5518104508

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása