Egy érdekes Miskolc kvízzel jelentkezem ezúttal is. Az általam feltett kérdésekre három válaszlehetőséged van, ezekből kell a helyeset megjelölni. A kérdések után a válaszokat - és mellé egy kis magyarázatot - megkapjátok a bejegyzés végén. Jó szórakozást kívánok mindenkinek!
Kérdések
1. Mikor volt országgyűlés Miskolcon? És, ha volt, akkor hol?
A.) Kétszer is. Mindkétszer az avasi templomban
B.) Egyszer, az Avas-hegy tetején, a szőlőültetvények melletti területen
C.) Nem volt országgyűlés
2. Mikor volt az első komoly támadás a törökök részéről Miskolcra és Borsod vármegyére?
A.) 1705-ben
B.) 1544-ben
C.) 1902-ben
3. Az ellenreformáció idején több száz protestáns prédikátort és tanítót fogtak perbe. A per végén gályarabságra ítélték a hitük mellett makacsul kitartókat. Ki volt az a két, Miskolcon is tevékenykedő lelkipásztor, aki érintett volt az ügyben?
A.) Enyedi Andor, Révész Kálmán
B.) Harsányi Móricz István, Köpeczi Haller Balázs
C.) Nowotny Gyula, Apostol József
4. Miután II. Rákóczi Ferenc távozott városunkból 1706-ban, a császáriak kifosztották és felgyújtották Miskolcot. Hogy hívták azt a hadvezért, aki ezt tette?
A.) Cseodajev tábornok
B.) Rabutin császári generális
C.) Von Schlik császári-királyi lovassági tábornok
5. Mikor volt a feljegyzések szerinti legpusztítóbb miskolci pestisjárvány?
A.)1555
B.) 1805
C.) 1709/1710
6. Mi volt a "régi" neve a Sötétkapunak?
A.) Győri kapu
B.) Miskolci kapu
C.) Mindszenti kapu
7. Miskolc leghíresebb boszorkányperére 1709-ben került sor. A vádlottak padján Szabó Pálné, Krasznay Zsuzsánna, Tóth Istvánné és Nagy Boris ült. 42 tanút idéztek be a tárgyalásra. Krasznay Zsuzsánnát és Nagy Borist máglyára küldték, Szabó Pálné és Tóth Istvánné sorsáról nincs információnk, de valószínűleg ők is máglyára kerültek. Melyik királyunk szájából hangzott el ez a mondat: ,,Boszorkányok márpedig nincsenek”
A.) Könyves Kálmán
B.) Habsburg Miksa
C.) Szent László
8. Hol található/melyik ház falán látható II. Rákóczi Ferenc domborműve (a főutcán)?
A.) A Rákóczi-ház/Dőry-kúria/Miskolci Galéria/Felvidék-ház falán
B.) A Pannónia hotel falán
C.) Az Arany Szarvas gyógyszertárban
9. Hányszor járt II. Rákóczi Ferenc városunkban?
A.) 1704-ben és 1706-ban
B.) 1710-ben
C.) Egyszer sem
10. Miskolc emblematikus épülete az Avasi kilátó. A mai kilátót 1963-ban építették, Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján. De a mai kilátó előtt volt torony az Avas oldalában?
A.) Nem volt
B.) Egy torony
C.) Két torony
11. Melyik miskolci pékáru volt országszerte híres?
A.) A miskolczi fehér czipó
B.) A miskolci pizza
C.) A miskolci bukta
12. Hol található Miskolcon Közép-Európa legnagyobb ikonisztáza?
A.) A búza téri székesegyházban
B.) Az avasi református templomban
C.) A Szentháromság görögkeleti ortodox templomban
13. Melyik évben tartottak fáklyás felvonulást Kossuth Lajos tiszteletére, annak apropóján, hogy a városban tartózkodott?
A.) 1840-ben
B.) Nem volt ilyen
C.) 1890
14. Mikor lett Kossuth Lajos Miskolc díszpolgára?
A.) 1910
B.) 1886
C.) 1892
Válaszok
1. Mikor volt országgyűlés Miskolcon? És, ha volt, akkor hol?
A.) Kétszer is. Mindkétszer az avasi templomban (1526, 1541)
2. Mikor volt az első komoly támadás a törökök részéről Miskolcra és Borsod vármegyére?
B.) 1544-ben (Egy 8000 fős sereggel érkeztek. 45 helységet és Miskolcot is porig égették. 4000 rabot hurcoltak el.)
3. Az ellenreformáció idején több száz protestáns prédikátort és tanítót fogtak perbe. A per végén gályarabságra ítélték a hitük mellett makacsul kitartókat. Ki volt az a két, Miskolcon is tevékenykedő lelkipásztor, aki érintett volt az ügyben?
B.) Harsányi Móricz István (1660-61 között szolgált Miskolcon), Köpeczi Haller Balázs (1679-83)
4. Miután II. Rákóczi Ferenc távozott városunkból 1706-ban, a császáriak kifosztották és felgyújtották Miskolcot. Hogy hívták azt a hadvezért, aki ezt tette?
B.) Rabutin császári generális
(1706. szeptember 17-én érkezett Rabutin a város alá. A német és rác csapatok öt napig fosztogattak, amikor látták, hogy a város ki van ürítve. Feltörték a házakat, a pincéket, mindent szétvertek. Ha egy elbújt városlakót is találtak, azt megölték. Az indulásukat megelőző este pedig házról-házra járva felgyújtották a várost. Csak a templomokat és a református iskolát hagyták sértetlenül. Rabutin neve nagyon sokáig szitokszó volt városunkban...)
5. Mikor volt a feljegyzések szerinti legpusztítóbb miskolci pestisjárvány?
C.) 1709/1710
(Érdekes, hogy milyen kevés feljegyzést találunk erről a járványról, pedig a város lakosságának a 60%-át(!!!) vitte el. Rabutin rombolásaról vagy Rákóczi ténykedéséről sokkalta több információnk van. A pestis pusztítása országosan is sokkolta a közvéleményt. Egészen döbbenetes, hogy a valamivel több, mint 6000 fős városi lakosságból majd' 3600 ember elhalálozott. Magyar-Görömböly elnéptelenedett, Szirma és Felsőgyőr lakossága lélekszámának arányában szintén nagy veszteséget szenvedett.)
6. Mi volt a "régi" neve a Sötétkapunak?
C.) Mindszenti kapu
(Egy időben Mindszenti kapunak is nevezték. Miskolc középkori ''főutcája'' egykor innen kezdődött, majd folytatódott a mai Kossuth utcán. (Korábban Német utca, Czikó utca.)
7. Miskolc leghíresebb boszorkányperére 1709-ben került sor. A vádlottak padján Szabó Pálné, Krasznay Zsuzsánna, Tóth Istvánné és Nagy Boris ült. 42 tanút idéztek be a tárgyalásra. Krasznay Zsuzsánnát és Nagy Borist máglyára küldték, Szabó Pálné és Tóth Istvánné sorsáról nincs információnk, de valószínűleg ők is máglyára kerültek. Melyik királyunk szájából hangzott el ez a mondat: ,,Boszorkányok márpedig nincsenek”
A.) Könyves Kálmán (Ez azonban alapvető tévedés, a középkorban ugyanis többféle boszorkányban, démonban és hasonló természetfeletti lényekben hittek az emberek, az idézett passzus pedig nem a hagyományosan értett, „rendes” boszorkányokat, hanem az ún. strigákat említi. A strigák a kereszténység előtti időkből származó mitológiai lények, egyfajta vámpírok, akik repkedve az emberek vérét szívják, vagy állat alakját öltve kísértik az alvókat, olykor meg is eszik pórul járt áldozatukat. Az ő létezésüket jóval Kálmánt megelőzően több keresztény uralkodó is tagadta. Az efféle átváltozásokra nem képes, ugyanakkor gonosz varázslatokat végző, a termést megrontó, tehenek tejét elapasztó, általában nőnemű boszorkányokat a korabeli hivatalos nyelv maleficáknak és veneficáknak nevezte, és létezésüket egyáltalán nem tagadták. Kálmán király törvénykönyve egyértelműen kimondja: „a bűbájosokat a főesperes meg az ispán emberei keressék fel és vigyék a törvény eleibe”. Magyarországon valóban kevesebb boszorkánypert rendeztek, mint másutt Európában.)
8. Hol található/melyik ház falán látható II. Rákóczi Ferenc domborműve (a főutcán)?
A.) A Rákóczi-ház/Dőry-kúria/Miskolci Galéria/Felvidék-ház falán
9. Hányszor járt II. Rákóczi Ferenc városunkban?
A.) 1704-ben és 1706-ban
(1706-ban egy ideig itt volt a főhadiszállása)
10. Miskolc emblematikus épülete az Avasi kilátó. A mai kilátót 1963-ban építették, Hófer Miklós és Vörös György tervei alapján. De a mai kilátó előtt volt torony az Avas oldalában?
C.) Két torony
(1906-ban épült a Rákóczi-torony a fejedelem hazatérte miatt, az ő tiszteletére alkották, természetesen fából készült. Az újratemetés körüli ünnepség szerves része volt a torony, feldíszítve, kivilágítva. Érdekesen hangzik, hogy újratemetés, hiszen nem itt, hanem Kassán temették el Rákóczit, de a hamvakat szállító vonat megállt Miskolcon is, és városszerte ünnepelték a nagy napot.
A tornyot építése után 10 hónappal lebontották. 1934-re épült fel az új Rákóczi őrtorony, amely - egy nemrégiben napvilágot látott levéltári jegyzőkönyv szerint - a Rácz György-kilátótorony nevet viselte. Névedási ceremónia nem volt, és a papírt kiállítón - és pár benfentesen kívül - senki nem tudta ezt az országban. Ez azért fontos, mert a város egyik mecénása volt Rácz György, aki komoly összeget hagyott a kilátó felépítésére, azzal a feltétellel, hogy az ő nevét viselje majd.
Az őrtorony 1956-ban semmisült meg. Pár évvel ezelőtt a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, az Urbex Hungary és egy szemtanú segítségével tisztázták a megsemmisülés körülményeit. Egy tank a Villanyrendőr - vagyis akkor inkább még Megay sarok - mellől lőtte ki a kilátót, amely teljesen leégett, csak a betontalapzata és a lépcsősora maradt meg mutatóba.)
11. Melyik miskolci pékáru volt országszerte híres?
A.) A miskolczi fehér czipó
(Amikor II. József, a ,,kalapos király" uralkodott, a gabona terményt országszerte bevizsgáltatta. Ebből a vizsgálatból kiderült, hogy a bánáti mellett a Miskolc határában termett gabona a legszebb és legjobb minőségű az országban. Így nem is csoda, hogy ebből a gabonából a helyi kenyérsütő asszonyok országosan is híres cipót sütöttek. Már Benkő Sámuel is foglalkozik ezzel várostörténeti kiadványában (1782).
,,A miskolczi fehér czipót mindamellett kenyérsütő asszonyaink páratlan ügyessége és századokon át öröklött fogásai tették országhírűvé."
Egy kis versike is említi a miskolci kenyér magasan jegyzett voltát: ,,Miskolcz, Debreczen, Komárom, süssön czipót mindhárom!")
12. Hol található Miskolcon Közép-Európa legnagyobb ikonisztáza?
C.) A Szentháromság görögkeleti ortodox templomban
(A XVIII. század elejétől kezdődően a Balkánról egyre több görög kereskedő érkezett hazánkba, az ország kereskedelmi központjaiban telepedtek le, és társaságokat alapítottak, úgynevezett kompániákat. Miskolcon is ez történt, a munkájuknak köszönhetően Miskolc kereskedővárossá vált. Ez a népcsoport ortodox vallású volt.
Először egy kis kápolnájuk volt a Széchenyi utcán, majd - mivel a közösség gyarapodott - 1785-ben elkezdték építeni az új templomukat. Ebben a templomban található az ortodox művészet kiemelkedő alkotása az ikonosztázion, amely helytörténeti emlékünk, kulturális örökségünk, és Magyarországon is egyedülálló a maga nemében. Aki még nem látta, annak mindenképpen javasolnám, hogy tekintse meg ezt a csodálatos alkotást, de magát a templomot és az azt övező sírkertet, és a múzeumot is.
,,A templombelső meghatározó látványa Jankovics Miklós faszobrász alkotása, a 15 méter magas ikonosztázion, amely 83 képnek ad helyet. Ez a képfal nemcsak a szentély misztikumát őrzi, hanem a legközérthetőbb képies formában örökíti meg Jézus Krisztus életét, az ortodoxia tanítását és történelmének legkiemelkedőbb alakjait, akik az ikonosztáz harmonikus egységébe foglalva, a maguk időntúliságában emlékeztetik és hívják minden kor emberét."
A "görögjeink" ugyan az évszázadok folyamán eltűntek, asszimilálódtak, de kulturális örökségüket itthagyták nekünk.)
13. Melyik évben tartottak fáklyás felvonulást Kossuth Lajos tiszteletére, annak apropóján, hogy a városban tartózkodott?
A.) 1840-ben
(Nem sokkal szabadulása után járt Miskolcon Kossuth, ekkor szervezték a miskolci hazafiak a felvonulást a tiszteletére, ahol Kun Miklós mondott beszédet..
A miskolcaiak a Major utcai Tudós Társaságnak köszönhetően értesültek az országos eseményekről. Kossuth is mondott beszédet, és a miskolciak áhítattal figyelték minden szavát.
A felvonulásról így írtak akkoriban:
,,A Haza fiai e fáklya fényénél egymásra ismernek (...) A külön érdekek egybeforradnak, a közvélemény kifejezve, s jövőjére érni kezd a Hon.")
14. Mikor lett Kossuth Lajos Miskolc díszpolgára?
B.) 1886
(Városunk első díszpolgára Kossuth Lajos (1802-1894) volt 1886-ban. Felhívás indult az országban, a rendezett tanácsú városok körében - is -, hogy ,,hazánk nagyfia iránt érzett hálás kegyelet és ragaszkodás" kimutatásaként válasszák őt díszpolgárukká.
Az 1879-ben elfogadott honossági törvény ugyanis előrevetítette, hogy el fogja veszíteni magyar állampolgárságát. Miskolc 1886. december 30-án fogadta el egyhangúlag a javaslatot. Kossuth 1889. december 20-án veszítette el ténylegesen magyar állampolgárságát.)
