Két ikonikus miskolci épületről lesz szó, melyek egykor ékességei voltak városunknak ma pedig leromlott állapotban várják sorsuk jobbra fordulását. A Juno szálló és a Korona szálló történetét olvashatjátok mai bejegyzésemben. 

Fotó: Urbex Hungary 

A Juno szálló tragédiája

Az egykori Juno szálloda Miskolc ikonikus épülete volt, országos hírű, a belföldi és a kelet-európai turisták kedvelt üdülőhelye, utazási célpontja. Manapság a történelem ítéletét várja elhagyatva, lerobbanva. Sokszor felröppent már a híre gazdag új tulajdonosnak, gazdag külföldi befektetőnek, de eddig nem lett belőle semmi. 

1974-ben nyitott meg a három csillagos új szálló, melyet Pleisz Antal tervei alapján építettek. A 14 emeletes létesítmény szintenként 10 kétágyas és 2 háromágyas, összesen 108 szobával rendelkezett. 200-250 férőhellyel a szocialista építészet büszkesége volt, több "testvére" található - közöttük sokuknak jobb sors jutott - szerte az országban. Kaszinót, diszkót, drinkbárat, konyhaüzemet, sztriptízbárt, illetve egy import cikkeket árusító boltot (csodabolt volt a nyolcvanas években, Fanta, adidas, nyugati csoki, lego) is találhattunk az egykori épületben. A közelben a sportolási lehetőség is adott volt, teniszpályakat lehetett bérelni a szomszédságában. 

A rendszerváltás után a Hungarhotels tulajdonába került, 1993-ig ők voltak az üzemeltetői. 1993-97-ig Juno Trade, 1997-ben Juno Active, majd Juno Viking, 1999-ben Juno Dália, végül 1999 októberétől Juno Sun Hotel néven üzemelt. Ekkor már a kor igényeinek megfelelően szauna és szolárium is található volt a szállodán belül. Ideális helyszín volt céges rendezvények számára, baráti összejövetelek tartására.  

A szálloda paraméterei:

- 9200 négyzetméter belső terület

- 8100 négyzetméter parkosított földterület

- 108 szoba, ami 200 szobává alakítható

- 800 négyzetméter konferencia terem

- 2000 négyzetméter étterem

- 500 négyzetméter társalgó

- 350 négyzetméter presszó

- 350 négyzetméter különterem

- 350 négyzetméter mélygarázs

- 2000 négyzetméter egyéb helységek, mely(ek) akár medencévé is alakíthatóak

2001-ben végleg bezárták a szállót, azóta nem működik, illetve működik egy telefonos cégnek az adotórnya a tetején. (Állítólag ebből a pénzből fedezik az objektum őrzésének költségeit.) A közelmúltban több internetes fórumon is hirdették az épületet. Egy 2016-os cikkben a tulajdonos reménykedve nyilatkozott, hogy a várva várt befektető már a kapuban toporog, sőt, már nagyon közel állnak a megegyezéshez. A dologból nem lett semmi, azóta is várja a csodát a jobb sorsra érdemes épület. 

A felújítás óvatos becslések szerint is körülbelül 10 milliárd forintba kerülne, ami érthetően sok befektetőt elriaszt. A közelében nemrégiben építettek egy nagyobb szállodát, gondolom nem véletlenül. Azt mondják a szigetelése rendkívül rossz az épületnek, nyáron túl meleg, télen túl hideg, ezért nagyon hiányzott mindvégig a légkondicionáló rendszer belőle.

Összegezve: adott egy patinás épület városunk üdülőövezetében, amely nem kell senkinek, mert a megvásárlása és a rendbehozatal iszonyatos összegeket emésztene fel. Nem lehet biztosan tudni lenne-e annyi vendég - bár nem csak szálloda-funkcióban lehet gondolkodni -, amennyi régen volt. 

Én, ha az egykori szálloda környékén járok, mindig szomorúan tekintek fel az objektumra, pedig fénykorában nem is láttam az épületet. Még a strandolókra is bánatosan, mégis méltóságteljesen, megkopott tekintéllyel tekint a Juno felirat, az egykoron vendégek tízezreit kiszolgáló "monstrum" tetejéről. 

A Korona szálló manapság. Fotó: magyarepitok.hu

A Korona szálló története

,,A Koronához címzett uradalmi szálló-vendégfogadó épülete a mai Széchenyi út 1. szám alatti egykori Avas szálloda helyén állt.”

Írja Dobrossy István helytörténész a szálló történetéről szóló munkájában. Nekem a szálló nem mond túl sokat, gyermekkoromban fodrászat, ruhaüzlet, Kossuth mozi, Hevessy Iván filmklub, az alján - a lépcsősorok alatt - pedig mikor milyen néven futó kocsma működött. Persze azokban a részekben, amelyek üzemeltek ekkor, mert a szálló nagy része már régen nem működött. 

Az idősebbeknek Miskolc legendás épülete, egy korai szórakoztató központ volt. Miskolc mai szégyenfoltjainak egyike, sajnos. A városnak hosszú idő után végre sikerült visszaszereznie egyik jelképét és befektetőt is talált újjáépítéséhez.

Akárhogy is, kevés olyan nagy múltú, emblematikus szálloda van Magyarországon, mint ezen épületünk. Miskolc híres szállodájának múltja egészen a 14. századig nyúlik vissza – itt állott a Dőry kocsma, a Tambur, a Korona, az Arany Korona, a Kossuth és Avas Szálló - persze először nem a sok szintes ragyogó pompájú Böczögő-féle szállóra kell gondolni, hanem egy kis kocsmára, vagy az ispáni kilenced-szedőhelyre, illetve később már fogadóra.

1798-ban lett először többszintes az épület, Klír Vencel emeletet épített rá. A homlokzat 40 méteresre bővítette, a belső részben ekkor már található ivóterem, kávézószoba, az emeleten pedig egy nagyterem. 1833-ban az udvari részre is rákerül a második emelet. A bővítést azért tartották szükségesnek, mert Miskolcnak csak három szállója volt és a bécsi és pesti kereskedők bőséggel jelentek meg az évi négy országos vásárban. Tehát kellett nekik a szálláshely.

Mindenképpen említésre érdemes, hogy az épületben szállt meg Déryné, a Pestről elüldözött színészekkel és a kiűzött társulat itt kapott lehetőséget újra a színjátszásra. 1815-ben itt a Korona udvarán kerül sor a ,,Tündérország Magyarországon” című darab bemutatására, amely útjára indította a miskolci rendszeres színjátszást.

1877-ben a város meg tudta venni a Koronát, és függetlenítette magát az udvartól is hivatalosan a kincstári jogok és haszonvételek örökös megváltása történt. Ennek fejében rengeteg épület és jog került Miskolchoz, mivel az államháztartás pénzszűkében volt. Ezeket az intézményeket és jogokat nagyon helyesen a város azonnal bérbe adta, így könnyedén tudja fizetni adósságát az állam felé, ugyanis a 337 000 forintot huszonöt év alatt kellett törlesztenie. Például a Korona és a Zöldfa vendéglő 3 éves bérlete 28 260 forint volt.

1883-ban a miskolci születésű Laborfalvi Róza itt ünnepelte pályafutása 50. évfordulóját, a díszelőadásán itt volt a férje, Jókai Mór is.

1880-ban a felújítás során rájöttek, hogy a szálloda épülete elavult, újat kell építeni.

1893-ban épül fel az új Korona, Adler Károly tervei alapján, az Ursch Illés és fia cég által. Az új bérlő, Reidiger Béla lett, évi 15 000 forintért. Az új Korona a város tulajdona maradt egészen az államosításig. Reidiger után Bokros Károly - aki több miskolci vendéglátóipari egységben érdekelt volt - lett az új bérlő, aki így hirdette a szállodáját egy korabeli újságban:

,,Ezen város által épitett első rangú szállodámat ajámlom úgya borsodmegyei, mint Miskolc város m.t. közönsége szives figyelmébe. Étterme és kávéhéza számottevő gyülhelye úgy az intelligentiának, mint a polgárságnak. Gyönyörű díszterem, a vidéki városokban elsö helyen áll, bálokra, valamint bankettekre legjobban ajánlhatom. A szálloda termékeinek berendezése és service mintaszerű. Bankettek 4 koronától 10 koronáig, szobák 2 kor. 80 fillértöl 7 koronáig villany világítással. Mindenkor saison étlap. Franczia és magyar konyha. Tisztelettel Bokros Károly.”

1907-ben Bokros visszatért Budapestre, helyét Nagy Lajos vendéglős vette volna át, de visszalépett. Nagy helyett a bérleti jogok lejártával Böczögő József bérlte a Koronát, aki a Vigadót és a Pannoniát is felvirágoztatta. 

A Böczögő-korszak a város aranykorával együtt volt a Korona aranykora is. Ezekről az évekről - közel 30 év - írja Fazekas György a Miskolci Toronyóra című könyvében:

,,A Böczögő név márka volta szakmában, csakúgy, mint az Unterreiner név Egerben. Messze földön híres volt a Böczögő-konyha éppúgy, mint a mindig mosolygó, kipödrött bajuszú, hasas-vállas tulajdonos, akiröl annyi melegséggel és szeretettel írt nem egy regényében Krúdy Gyula vagy Márai Sándor. Józsi bácsi személyes vendégének tisztelt minden asztalhoz ülőt, mint ahogyan nem is igen került be oda nem való, futó vendég. Törzsasztalok álltak az étteremben és a sörözőben egyaránt, s külön asztal várta azokat a vissza-visszatérő utasokat, akik az ország távoli vidékeire is elvitték a miskolci Korona hírét-nevét.”

A pesti Gundel után a vidék első számú vendéglátóhelye lett a Korona. A szálló konyháját Böczögő Úr neje irányította, a pincéreket is ő képezte ki a szakma minden fortéjára. Magas szakmai színvonala miatt messze földön híressé vált a Böczögő-Korona páros. Külön műgonddal szervírozták a terítéket minden eseményen, amit a szállóban rendeztek meg. A gazdasági válság és a politikai harcok sajnos a Koronát sem kímélték. Összeomlott a Böczögő-birodalom. Megcsappant az idegenforgalom, kevesebben jártak el szórakozni, vacsorázni. 1938-ban a Korona bezárt.

Az új polgármester, Fekete Bertalan új bérlőt keresett. A bérleményre négy pályázat érkezett, a legtöbbet a Janits-testvérek ajánlották, évi 40 000 pengőt. Janitsék csak pár évig álltak a szálloda élén, 1949-ben államosították.

,,Ekkor alakították ki a kettős utcafronti bejáratot, nyugati oldalán az előcsarnokból nyíló söntést és kávéházat. A jobb oldali részen a hall-ban volt a portás-szoba és a telefonfülkék. A díszes nagy terem - későbbi nevén fehér terem - elegáns étteremnek adott otthont, a filmszínházat nagy területű bálteremként is használták. Az átépítést Stimm Lajos és Bloch Ármin miskolci építészek további tervei alapján Árva Pál fejezte be. Még a megbízás előtt a Borsod-Miskolci Hitelbank 35 milliárd (?! a szerk.) koronás költséggel új szállóépítésre tett ajánlatot, ha a Koronát a város elbontatja, helyét parkírozza. Ezt elutasították, azt átépítést befejezték és 1938. július 18-án átadták át az új Koronát.”

1950-től Kossuth Szálló néven működtették, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat részeként. 1957-72 között már önálló elszámolási egységként funkcionált.

,,A szálloda földszinti térkialakítását 1955-56-ban megváltoztatták. Volt ott bisztró, éjszakai mulató - a ''piros'' - , grillétterem, a fehér terem pedig egyszerű éttermi és kávéházi feladatot kapott. Az un. fapados-ban még közétkeztetést is végeztek. A kerthelyiségben filmvetítéseket, kisebb színházi előadásokat is tartottak. Az épület jobb oldalában pedig a miskolciak kedvenc mozija a Kossuth működött.”

1953-tól Avas szálló néven működött tovább.

,,A tömegszervezetek és a dolgozók egyértelmű kívánsága, hogy a Kossuth szálló és étterem elnevezés sürgősen meg legyen változtatva, mivel történelmi nagyjaink neve vendéglátóipari egységek cégéréül nem szolgálhat. Ezért kérem, hogy változtassa meg az elnevezést és haladéktalanul gondoskodjon a Kossuth felirat eltávolításáról.”

1967-ben ismét átalakításon esett át. Dolgozóinak száma 250-270 fő volt, évi bevétele pedig 15 millió forint körül mozgott.

,,1978-ban 130 millió forint a tervezett felújítási költsége. A régi épület nem felel meg a modern üzemeltetésre, ahol nincs pincézve, ott talajvizes és salétromos. A vállalat évi forgalma 100-120 millió forint. 25 millió csak az üzemeltetés és karbantartás. Szintén ennyi elmegy a munkabérekre és a járulékos juttatásokra. Csak az energiára évi 10 milliót fizet a vállalat. 803 dolgozóval és évi 10 millió deficittel üzemel.”

A nagy múltú szálloda nem kerülhette el sorsát, 1987-ben bezárták, a bérlők egymásnak adták a kilincset, az állaga romlani kezdett. 1990-ben a város tulajdonába került, egy része üzemelt, a szálloda rész már nem. 1998-ban az ongai székhelyű Multicasa Consulting Kft. tulajdona lett. A cég kötelezettséget vállalt a felújításra 1999-ig. Semmi nem történt ez idő alatt. Az önkormányzat perrel próbálta visszaszerezni 2000-ben, de végül a befektető ígéretére ettől elállt. Amikorra a finanszírozási költségeket előteremtette a tulajdonos, az örökségvédelmi hivatal a munkálatokat leállította, ezért a kölcsönöket a bank felmondta. A Multicasa csődbe ment. A felújítás megint csak álom maradt. A felszámoló 2015-ben Miskolc városának adta el az épületet, ezáltal ismét jó kezekbe került.

A város pedig a Mathias Corvinus Collegiumnak adta el pár évvel ezelőtt, akik az oktatási központjukat kívánják létrehozni a patinás épületben.

,,Az MCC azon dolgozik, hogy az Avas szálló, a város többszáz éves múlttal rendelkező, műemléki védelmet élvező épületegyüttese megújuljon és ismét egykori fényében pompázhasson. 

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) a Kárpát-medence legjelentősebb tehetséggondozó intézménye, amely 1996 óta végzi tevékenységét és az általános iskola felső tagozatától a felnőtt korig működtet közcélú, ingyenes tehetséggondozási programokat. A borsodi megyeszékhelyen a Széchenyi István u. 1. szám alatt található Avas szálló (korábbi nevén Korona szálló), amely az átfogó felújítást követően részben visszakapja régi funkcióit is, az MCC tehetséggondozásának és oktatásának miskolci központja lesz. A belváros ikonikus épülete rendkívül leromlott állapotban vár a teljes felújításra, és arra, hogy újra régi fényében tündökölhessen."

(magyarepitok.hu - Megmenekül és újjáéled Miskolc nagy múltú, emblematikus épülete)

A takarítás megtörtént, a tervezési folyamat elindult. Reméljük hamarosan láthatjuk a megújult épületet, ahigy újra élet költözik a falai közé.

Források:

Dobrossy István A Miskolci Arany Korona Szálloda története

Rémiás Tibor Miskolc XVIII. századi birtoktörténete

Miskolc története könyv IV

Miskolci várostörténeti kalendáriu

Dobrossy István: Miskolc az önálló törvényhatósági jobbal felruházott város 1909-2009

Molnár Ferenc - Mátyás Gábor: A Korona szálló története

magyarepitok.hu - Megmenekül és újjáéled Miskolc nagy múltú, emblematikus épülete

minap.hu - Az elhagyatott Juno szállóban barangolunk, Van 780 milliója? Vegye meg! Most jó fogás a Juno.

boon.hu - Videó: Mi lett veled Hotel Juno?

Urbex Hungary képei, írása

egykor.hu - Miskolctapolca - Hotel Juno

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. - Tapolca 

nlcafe.hu - Videón a miskolci kísértethotel

szantograf.hu - Juno Hotel - a lengyel bányászok üdülője - az orosz turisták célpontja - itt legyeskedett Fenyő János médiacézár