Miskolc belvárosában található egy "hegy", ami oly' kedves számunkra. Az Avas mindig is szakrális központja volt városunknak, az elmúlt párszáz évben pedig egyfajta "szórakoztató centrum" is, hiszen a pincesor vigalmi negyedét hozott létre. Annyi, de annyi érdekesség található itt, hogy ezt a tízet nagyon könnyű volt összeszedni. :)

Az ideiglenes Rákóczi-torony

1906-ban épült a Rákóczi-torony - az Avas legmagasabb pontjára, az úgynevezett Horváth-tetőre -, a fejedelem hamvainak hazatérte okán, az ő tiszteletére alkották. Az újratemetés körüli ünnepség szerves része volt a torony, feldíszítve, kivilágítva.

Az avasi kilátók "evolúciója"

1906. október 28-án, 23 óra 21 perckor gördült be a fejedelmet és társait hazaszállító szerelvény városunk főpályaudvarára. Érkezésekor tűzijáték kezdődött az eseményre épített Rákóczi-toronyban az Avas-tetőn. A környékbeli pincék is fényárban úsztak. A színház tűzoltótornya is kapott 500 mécsest. A Rákóczi-torony már két héttel az esemény előtt az Avason magasodott. A 15 méteres, bástya alakú fából ácsolt torony impozáns látványt nyújtott kivilágítva a korabeli tudósítások szerint.

Ez a fejedelem tiszteletére épített kilátó azonban nem sokáig volt a helyén, tíz hónappal később elbontották. A miskolciak azonban ezután már nem akarták a kilátó nélküli Avast, a város vezetőinek pótolni kellett az építményt...

Az avasi lakótelep

Eddig minden alkalommal a történelmi Avasról szóltak az írásaim. Éppen ezért gondoltam arra, hogy a lakótelepet is megemlítem, nem maradhat ki a sorból.  

Avas dél. Sokszor emlegetik így a lakótelepet. De miért dél? Nos azért, mert a domb déli-délkeleti oldalán épült a lakótelep. 

Az Avason főleg szőlőt termesztettek, a pincékben bort érleltek és tároltak az elmúlt ezer év során. A 19. század végén, huszadik század elején azonban a filoxéra vész és az iparosodás - kicsit talán a gyümölcstermesztés - teljesen annulálta a régi tradíciót. 

Az avasi lakótelep. Fotó: Miskolc Utcáin lokálpatrióta közösség

Az iparosodott Miskolcon égető volt a lakáshiány, mígnem a város vezetői kitalálták, hogy egy Eger lakosságszámával vetekedő lakótelepet építenek fel az Avasra. 1973 és 1985 között, három ütemben került sor a kivitelezésre, 10 488 lakás épült a szőlőkertek, gyümölcsösök helyére. Elsősorban a kohászatban dolgozóknak szerették volna lakást adni, de kerültek ide sokgyermekes családok is, illetve olyanok is, akik meg tudták vásárolni az ingatlant. 

A kilencvenes években és később is, a fészekrakó programnak "köszönhetően" meglehetősen árnyalt kép vetődött a városrészre, balhés helynek tartották. Manapság sokkal jobb a helyzet, élhető közösségek alakultak ki a jelenleg harmincezer lakosnak otthont adó Avason.

Hetvenezer éves kovabánya az Avason

A paleolitikum ősembere sajátos, hőkezeléses technikát alkalmazott a Tűzkövesen. Több hektárnyi területen bányászta a kovakövet. 

A képen Ringer Árpád és egy kovakő. Forrás: minap.hu

2004-ben találták a lelőhelyet, ahol a világszenzációt jelentő leletekre bukkantak. 2005 nyarán pedig francia, belga, izraeli, lengyel és angol régészproffesszorok igazolták dr. Ringer Árpád tanszékvezető egyetemi docens kijelentését, miszerint: 

,,nagy valószínűséggel az Avasról került egész Európába, sőt egész Eurázsiába az a különleges hőkezeléses technológia, amelynek segítségével a 70-100 ezer éve itt élt ember a kőeszközeit előállította. Ennek eddig fellelt európai nyomai ugyanis mindössze 20 ezer évesek."

(Minap, 2005. június 20., Parázs István - Világszenzációt csiholt az avasi Tűzköves kovája)

Az avasi harangjáték

,,A miskolci belváros mindennapi hangulatát meghatározó, harangjátékszerű toronyzenét 1941 óta sugározzák a toronyból, azóta többször felújításra és digitalizálásra került. Az óraszerkezet Csury Ferenc szegedi órásmester alkotása. A teljes dallam minden egész órában hallható, negyedóránként pedig részletek szólalnak meg. Ez a dallam a miskolci rádió és a Miskolci Nemzeti Színház szignálja is egyben, sőt az egyik közelmúltban felállított, avas-lakótelepi köztéri óra is ezt a dallamot játssza." 

(magyarharangok.hu)

Állítólag már a 19. században volt valamilyen harangjáték a toronyban, de erre nincs pontos adatunk. Akiknek a jelenlegit köszönhetjük, azoknak emléktábla őrzi nevüket a harangtorony oldalan.

A város egyik ikonikus épülete 1557-ben épült harangtoronynak és tűzfigyelési célból. Azóta tekint le óvón az Avas oldalából, évszázadok óta figyeli városunkat.

Szent Márton pihenőhely

A Szent Márton pihenőhely az avasi református temető nyugati oldalának kijáratától, a Latabár kriptától nem messze található. Szép kilátás nyílik onnan Miskolc belvárosára. A közelmúltban tudtam meg, hogy kinek köszönhetjük a helyet.

,,Szeretném megjegyezni hogy az írásban szereplő Szent Márton pihenőhely kitalálása és megalkotása a pihenőhellyel szemben lévő boros pince egykori tulajdonosa Szegeczky Gyula volt. A pihenőhely egy idős az Avasi Borút Egyesülettel, amelynek első és akkori elnöke volt Szegeczky Gyula barátom. A pihenőhely a Márton nevű fiáról lett elnevezve. Szegény Gyula elég korán távozott közölünk, emlékét kegyelettel őrizzük."

(Csík András - Miskolc Online komment)

A ,,Székely stílusú szörnyeteg"

1934-re épült fel az új Rákóczi őrtorony, amely - egy nemrégiben napvilágot látott levéltári jegyzőkönyv szerint - a Rácz György-kilátótorony nevet viselte. De nem mindenkinek tetszett Szeghalmy Bálint alkotása.

A torony elkészülte után olyanok is hallatták hangjukat, akik szerint a ,,székely stílusú szörnyeteg" elrontja az avasi műemlékek együttes hatását. Szerintük jobb lenne, ha elbontanák az építményt. 

Erre válaszolt Szeghalmy Bálint a torony tervezője, és ezzel a két részes cikkel a Magyar Élet hasábjain elhallgattatta a kétkedőket. Nem kevés iróniával és hatalmas "toronyelméleti" tudással ír Miskolc műszaki tanácsosa az ügyről. A végén pedig megígéri - ugyanis egy tűzeset során megsérült -, hogy újjá fogják építeni a kilátót, hogy az régi fényében tündököljön.

A legnagyobb problémája a miskolciaknak - már azoknak, akiknek voltak egyáltalán problémáik - az volt, hogy székely stílusú az épület. Ez nem volt igaz, ezt egyébként Szeghalmy szépen levezeti a tanulmányában. A másik pedig az, hogy elrontja az avasi műemlékek összhatását. Nos, ezt is megmagyarázza a tanácsos, rámutatva arra, hogy mennyi hibája van az avasi műemlékeknek, és elmondja azt is, a torony csak emeli az öreg Avas fényét.

És, aki egyenesen Erdélybe - Székelyföldre - szeretné visszaküldeni a tornyot, annak is szellemesen válaszol Szeghalmy:

,,Ellenben annál kevésbé lehetne az avasi kilátót a Székelyföldre küldeni, mert egyrészt a stílusa a székelytől merőben eltérő, másrészt pedig onnan, Székelyföldről nem lehetne látni Miskolc városát. Márpedig a kilátótorony ezt a célt szolgálja."

(Magyar Élet - 1943. január 9., 4. oldal. Székely stílus - magyar stílus)

A torony egyébként annak idején négy tervből került kiválasztásra és a helyszínt is gondos mérlegelés után választották ki.

A Lévay asztaltársaság

Az avasi pincesorokon élénk társasági élet folyt a 19. század elejétől egészen a 20. század közepéig.

,,Nem is igazi miskolci polgár az, akinek nincs pincéje az Avason!" - tartotta a mondás a miskolciak körében. 

Borozgatás az avasi pincesoron. Forrás: hellomiskolc.blog.hu. 

Természetesen különböző asztaltársaságok is alakultak a pincékben. A Lévay József nevével fémjelzett közösség volt az első ilyen galeri az Avas-hegyen. A csoport tagjai közé tartozott Gyulai Pál, Arany János, Erdélyi János, Tompa Mihály. Minden egyes tagnak külön gravírozott pohara volt. 

Egy érdekes szokása is volt a társulásnak, ha valaki meghalt a tagok közül, akkor a poharát ugyanúgy teletöltötték borral, majd a földre öntötték a nedűt. Ezzel jelképezték, hogy még ő is velük van és közéjük tartozik. Ezeket a poharakat manapság a rimaszombati múzeum Tompa-szobájában őrzik, ott megtekinthetők. 

A ballagó idő...

Az Avas oldalában áll egy torony. Egy harantorony, ami közel 500 éve óvón tekint le városunkra. Építésének körülményei nagyon érdekesek, titokzatosak.

Amikor a 20. század húszas éveiben felújították, találtak rajta egy feliratot. A felirat az építők nevét és az építése idejét is megörökítette: ,,A torony épült nagyságos Balassa Zsigmond várúrsága, Gombos Pál bírósága és Szijgyártó Mátyás gondnoksága idején, az Úr 1557. Évében" - természetesen ez a magyar fordítás, a felirat latin nyelven íródott.

Egyes források szerint a Szent Mihály temetőkápolna helyén épült a torony, de az én tudomásom szerint ezt kutatások cáfolták.

Miért építettek egy különálló harangtornyot 1557-ben, amikor a mellette lévő templom romokban hevert egy 1544-es török csapás után?

Az említett várúr, Balassa Zsigmond - és neje Fánchy Borbála - híresen rossz viszonyban volt a miskolciakkal. A lerombolt templomot azért nem engedték újjáépíteni a diósgyőri koronauradalom zálogbirtokosai, mert attól féltek, hogy azt majd a reformátusok "szerzik meg" maguknak - így is történt egyébként a későbbiekben. Balassa Zsigmondot tartják felelősnek a szentléleki pálos kolostor elpusztításáért, a szerzetesek bűne az volt, hogy panaszkodni mertek ellene zsarnokoskodásai miatt...

Balassa halála után - 1559 - Fánchy Borbála vette át a hatalmat. Borbála asszony bizony még Balassán is "túltett". Egyszer még a miskolciak bíróját is elrabolta...

De térjünk vissza a harangtorony (és a templom) történetéhez. A templom végül Fánchy halála után 1563 és 1569 között épült újjá, immár a református szertartások számára. A harangtorony pedig 1680-ban kapott először órát az oldalára - ha már a ballagó idő... Két harang - Johanka és Miklós - van elhelyezve a toronyban. A híres harangjáték pedig Csury Ferenc műve, amely 1941 óta szórakoztatja a miskolciakat.

Egy különleges értéke ez az öreg torony Miskolcnak. Emblematikus épülete. Maga a történelem.

Csak azért, hogy érzékeljük: Abban a korban épült, amikor Helsinkit alapították, ekkor született Telegdy Kata, az első ismert költőnő, ekkor hunyt el Török Bálint főúr, hadvezér, ekkor alapította Hoffgreff György és Heltai Gáspár az első nyomdát Kolozsváron...

Az igazság pohara 

Az igazság pohara legendája a török időktől él a miskolci, kisavasi pincesorok tulajdonosai körében. Mindig más pincében volt a pohár, ezért bujdosópohárnak is hívták. Aki belőle ivott, meglátta az igazságot. 

A legenda szerint egy török pasa Murrat, fel akarta égetni a várost, de miután ivott belőle, jobb belátásra tért. Bél Mátyás is említi XVIII. századi geográfiájában. Még a XX. század közepén is találunk rá utalást, utána azonban nyomtalanul eltűnt. 

Vajon hogy nézhetett ki a miskolciak igazság pohara?

Ez az egyetlen nem történelmi tény a tízből, ugyanis Szunyogh László nagyszerű írását felhasználva a Csorba Piroska - Fedor Vilmos páros "legendásította" a kis novellát.

Országgyűlés az avasi templomban?

Ráadásul kétszer is. Mindkétszer a Ferdinánd-párti 13 vármegye biztosította őt hűségéről (1526, 1541). 

Sajnos ez az időszak sok viszálykodással járt, János király hívei ekkor pusztítják el a tapolcai bencés apátságot az addig féltve őrzött Miskóc nemzetség dokumentumaival együtt, felbecsülhetetlen károkat okozva ezzel a miskolci helytörténeti kutatásoknak.

Források :

boon.hu - A szőlőskertektől a három ütemig - egy kis avasi paneltörténelem

Észak-Magyaroroszág - 1965. november 5., december 3.

Ellenzék - 1912. február 19.

Az Újság - 1931. július 29.

Minap, 2005. június 20., Parázs István: Világszenzációt csiholt az avasi Tűzköves kovája

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I. - Gyulai Éva: Miskolc középkori topográfiája

Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas (Miskolc, 1993, Dr. Veres László és Ducsai György)

Dobrossy István (szerk.): Borsod és Miskolc 1848-1849-ben - naplók, töredékek, visszaemlékezések (Miskolc, 1998, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár)

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története I. (Miskolc, 1996, Dobrossy István)

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története II. (Miskolc, 1998, Dobrossy István)

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története III. (Miskolc, 2000, Dobrossy István)

Dobrossy István (szerk.): Miskolc története IV/1-2. (Miskolc, 2003, Dobrossy István)

Dobrossy István (szerk.): Református templom és temető az Avason (Miskolc, 2003, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Herman Ottó Múzeum)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 2. (Miskolc, 1995, Stehlik Ágnes)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 3. (Miskolc, 1996, Stehlik Ágnes)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 4. (Miskolc, 1997, Stehlik Ágnes)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 5. (Miskolc, 1998, Stehlik Ágnes)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 7. (Miskolc, 2000, Stehlik Ágnes)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 8. (Miskolc, 2001, Stehlik Ágnes)

Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 9. (Miskolc, 2002, Stehlik Ágnes)

Kárpáti Béla szerk.: Első lépések a történelembe (Miskolc, 1988, Dr. Szabadfalvi Csaba) 3. VÁROSTÖRTÉNET - TELEPÜLÉSTÖRTÉNET • Oláh Péter: Adalékok Görömböly történetéhez és néprajzához