Csupros Mária (Mária oszlop, Immaculata, Szeplőtelen Boldogasszony-szobor). Ezt a nevet talán már minden miskolci hallotta. Egy szobor neve a Mindszent téren, amely városunk első köztéri alkotása volt. Az évszázadok során érdekesen alakult a története - ráadásul a nevének eredetét is homály fedi.
Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Második, átdolgozott kiadás.)
,,Az Urnak 1738-ik esztendejében nagy veszedelem pusztított szerte az országban. Nem járt véres kardokkal, az útját nem jelezték füstölgő romok, letarolt határok. Lopva jött, de amerre járt, kihaltak a virágzó városok, elpusztultak a csendes magyar faluk, siralom és jajgatás lett az ur minden házban. Temetetlen hullák feküdtek a házak tövében s nem volt dolga, csak a sírásónak.
Igaz ugyan, hogy az se kapott a sok munkájáért egy rézpetákot se. Döghalálnak hivták a veszedelmet. Jött feltartózhatatlanul, a borsodi falvak is temetővé változtak már s Felsőzsolcza, Csaba, Diósgyőr felől rémséges hírek jöttek. Beteg van minden házban s akit egyszer ágyba döntött a vész, nem ébred fel abból ítéletnapjáig. Nosza, összeült a nemes városi magistrátus és parancsba adta: sövénnyel kell körülkeríteni a várost, a sövény köré puskás emberek állíttassanak, aki miskolczi ki akar menni, aki idegenbe akar jönni, irgalom nélkül lelövettessék."
(Magyar Jövő - 1923. május 13. - A mindszenti Csupros kép)
Forrás: mnl.gov.hu
A miskolci templomokban reggeltől estig zúgtak a harangok, a hívek imádkoztak az Úrhoz. A szigorú intézkedéseknek és a buzgó imádságnak meg lett az eredménye. Csodák csodája, városunkat elkerülte a pestis.
Deák Ferencnek hívták ekkor a miskolci egyházközség plébánosát, ő állíttatta a szobrot annak emlékére, hogy városunkat elkerülte a döghalál. Az alkotás talapzatának három oldalán latin nyelven volt olvasható a szöveg, melynek magyar fordítása:
,,Az Isten szeplőtlen szülője, a magyar hon nagyasszonya, a keresztények segítője, a járványos dögvésztől való oltalmazója és a nepomukiszent János védnök tiszteletére és dicskoszorúzott Lőrincz és Sebestyén tiszteletökre Magyarországot Istennek segedelmével kormányzó hatodik Károly alatt az orthodox miskolczi nép szentelte, hogy a járványos dögvésztől szabad és óva legyen."
A szobor ismét a régi helyére került (2001). Forrás: Miskolc az ezredfordulón
Eredetileg volt még három alak a szobor talapzatán, a fent említett Szent János, Szent Lőrinc es Szent Sebestyén. A Magyar Jövő írása szerint a szobor avatása után 140 évvel - 1878-ban - valaki(k) letörték valamelyik szent fejét és a helyére egy fazekat tettek. A szoborgyalázók kilétére sosem derült fény. Az akkori plébános, Beller József az idő által amúgy is nagyon megviselt három szobrot eltávolította és újra felszentelte azt.
,,Schack Béla „Miskolczi emlékek" c. 1897-ben megjelent munkájában erről így emlékezett: „...akkoriban a mindszenti templom dombon állott. Nem tudom, hogyan nivellálták későbben... A plébánia előtt is meredek domb volt. Azon állott a csupros kép. A szoborcsoportozat még most is megvan, de úgy megrenoválták, hogy azt hiszem, nem maradt a régiből egy kődarabka sem. Azonkívül az egészet valami furfangos módon odébb csúsztatták, s hozzá még ezt a részt is megplanirozták."
(Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Második, átdolgozott kiadás) (Miskolc, 2006, Stehlik Ágnes) - Egyházak, templomok 256.)
Forrás: Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Második, átdolgozott kiadás.)
Állítólag egy szép hagyomány is fűződött hozzá. A katolikusok minden szombaton este találkoztak a szobornál, és kántorok segítségével, közös imádsággal kérték az Istent, hogy Miskolcot óvja meg minden veszedelemtől. Szendrey János egyik monográfiajában (1904) még említi ezt a szép hagyományt, a Magyar Jövő azonban szomorúan ír róla, hogy a húszas évek közepén már magában árválkodik a szobor szombat esténként.
Ebben az időkben még ,,Csupros szentek térének" nevezték a területet. Ennek miértjére több lehetséges magyarázatot ismerünk. A katolikusok szerint részeg csizmadiák követték el a kegyeletsértést, míg a reformátusok azt állították, hogy görömbölyi tót asszonyok voltak a bűnösök, akik tejesköcsögöket és csuprokat aggattak a szoborra, innen ered maga a ,,Csupros Mária" elnevezés is.
Forrás: cultura.hh
Született egy "új" legenda is, Csorba Piroska csodálatos meséje a szegény fiatalasszonyról, aki három gyermekével együtt éhezik, a szobor azonban csodát tesz, és megmenti őket az éhhaláltól.
1924-ben eltolták a szobrot helyéről, mert a forgalmat akadályozta.
,,A Szemere utca és a Csabai kapu utcaburkolásával egyidejűleg átépítik, újonnan rendezik a mindszenti r. kath. plébánia templom előtti teret is. A rendezéssel egyidejűleg ma, csütörtökön kezdik meg az áthelyezését az üzletvezetőség Mindszent utcai frontja előtt álló Mária-szobornak, melyet a köznép máig is „Csupros kép“ néven ismer, jóllehet a népies elnevezés keletkezéséről ma már jóformán semmit sem tud.
A Mária-szobrot jelenlegi helyéről délkelet felé, mintegy nyolc tíz méternyi távolságban helyezik el, úgy hogy most már a szobor beleesik majd a hármas utcatorkolat tengelyének találkozásába és egyformán lehet látni majd a Szemere utcáról, a Mindszent-utcáról és a Csabai-kapuból."
(Miskolczi Napló - 1924. július 04. - Ma helyezik át a ,,Csupros-képet")
1961-ben ismét forgalmi okok miatt került eltávolításra, illetve "arrébbrakva". Érdekesség, hogy akkor Magyar-szovjet barátság terének nevezték a területet, a miskolci lakosság ,,Szentháromság-térnek" nevezte, utalva arra, hogy a szobrot a mindszenti templom, az MSZMP és a SZOT székháza fogta közre.
2001-ben került vissza régi helyére az alkotás. Az avatón Dr. Berkes László plébános, Kobold Tamás polgármester és Dr. Dobrossy István helytörténész beszélt a szoborról.
A szobor eddigi utolsó áthelyezéséről Kiss József írt egy cikket az Észak-Magyarországban.
,,Nyughatatlan Mária
A világirodalom számos olyan történetet dolgozott fel, amelyben élettelen szobrok különös módon életre keltek, és furcsa, legalábbis szobrok esetében szokatlan helyzetekbe kerültek.
Miskolcon a Mindszenti templom Csupros Mária szobrának vándorútja ugyan nem került be a világirodalomba, noha (stílszerűen szólva) megérne egy misét. Anno ott állt, ahol majd hamarosan állni fog (ha fog), a közelmúltig a templom mellett a járdán állt, de szorult már a kerítés védelmére is.
A szobor felállítói úgy száz évvel ezelőtt nem gondolták, hogy a szobor nemkívánatos jelenség lesz majdan a huszadik század második felében, amikor teljesül a miskolci dolgozók legfőbb vágya: végre-végre megépül a szakszervezeti (ejtsd: „szakszezeti") székház, majd - hab a tortán - a pártszékház is.
Máriának érthető módon félre kellett vonulni a tér szélére, ahol nem volt olyan éles az osztályharc, illetve inkább a megengedő egyházpolitika volt tetten érhető. Most ismét költözik Csupros Mária: visszatér fiatalsága színhelyére.
Közben meg is újult, hiszen a számos kőműves retusnak köszönhetően már alig emlékeztet egykori önmagára. Mária egy dologgal nem számolt, miközben az elmúlt évtizedekben a templom körül bolyongott: a motorizáció mára átformált mindent.
Ezért aztán egynémely defenzív közlekedési szakértők odanyilatkoztak, hogy a szobor miatt majd nem látnak jól az autósok a kereszteződésben, és esetleg belehaladnak egymásba.
Mária nem ért a közlekedés biztonsághoz, így (ő is) mindig az utoljára nyilatkozó szakértőnek hisz. Egyebet nem tehet, mint egyéniségéhez illően szelíden néz maga elé.
De az is lehet, hogy azt kémleli, vajon az útkereszteződésből legközelebb hová helyezik át.
(Észak-Magyarország - 2001. július 30. - Nyughatatlan Mária)
Képeslap: Koleszár Péter
A ,,Csupros Mária" városunk egyetlen barokk-kori köztéri szobra, készítőjét nem ismerjük, Dobrossy István szerint a mindszenti templom fülkeszobrait készítő mester lehetett az alkotó. (Itt jegyezném meg, hogy évvel ezután (1739) avatták fel az ehhez hasonló, diósgyőri Immaculata-szobrot.) Ne felejtsük el azt sem megemlíteni, hogy az "eredeti" szobor - az eredeti talapzattal - a mindszenti templom udvarán áll, mert 2001-ben egy teljesen újat készítettek.
Források:
Magyar Jövő - 1923. május 23. - Civitas Miskolc II. - A mindszenti Csupros kép
Miskolc az ezredfordulón (Miskolc, 2002) - 1. II. Miskolci esemény- és hírtár
Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 1. (Második, átdolgozott kiadás) (Miskolc, 2006, Stehlik Ágnes) - Egyházak, templomok
Wikipédia - Csupros Mária szócikk
stonesdontwilt.blogspot.com - Csupros Mária
Dobrossy István (szerk.): A miskolci Avas - Mindszent egyházi műemlékegyüttese
Miskolczi Napló - 1924. július 04. - Ma helyezik át a ,,Csupros-képet"
Déli Hírlap - 1990. október 18. - Tér vita; 1991. november 30. - A miskolci ,,Csupros kép"
Szendrey János: Miskolc város története és egyetemes helyiratai II. (Miskolc, 1904, Miskolc város közönsége)
Szabadság - 1900. április 14.
Észak-Magyar
ország - 2001. július 30. Nyughatatlan Mária
