Először a Wesselényi Miklós pártfogása alatt álló Erdélyi Színjátszó Társaság tette tiszteletét városunkban, az 1800-as évek elején. A Korona szálló udvara volt szintén a helyszíne az 1815-ben, Pestről elüldözött színi társulat előadásának, Déryné vezetésével.
A városi és megyei vezetésben ekkor…
Fazola Henrik (Fassola, Fassole, 1730 körül - 1779) nevéhez fűződik Ómassa alapítása, a bükki vasgyártás beindítása. Lakatosmester, az ipari tőke első képviselője. Würzburgban Georg Oegg udvari lakarosmestertől tanulta a szakmát. Testvérével Lénárddal vándoroltak Európában. A már neves mesterembert…
Amikor a Török birodalom elfoglalta a Balkánt, közel egymillió ember indult útnak, hogy jobb életet találjon magának valahol Európában. A Kárpát-medencébe is jutott belőlük nem is kevés. Miskolc kereskedelmi szempontból jó helyen, a felvidéki utak elágazásnál található, ezért láttak benne a…
Az ötvenes években merült fel először sportcsarnok építésének gondolata a megyeszékhelyen. Először valahová a DVTK stadion környékére akarták felépíteni, majd a Népkert lett a végleges helye az intézménynek. 1971-ben elkészültek az Északterv tervei, amelyeket Horváth István, Szabó József és Thury…
1861-1863 között épült a megye egyetlen jelenleg is működő, - illetve most éppen nem működő - egyben legnagyobb zsinagógája, neoromán moreszk stílusban. A tervező Christian Friedrich Ludwig Förster volt, aki a bécsi leopoldstadti és a Dohány utcai zsinagógák építésével szerzett hírnevet…
1930-ban a középkori telke(ke)n álló házak "kárára" épült a Széchenyi utca 15. és 17. szám alatt klasszicista stílusban - Kozma Andor tervei alapján.
1895-ben - korabeli források szerint - a bank már működött a 17. szám alatt. A 15. szám pedig arról nevezetes, hogy 1768-ban nyílt meg Miskolc első…
A középkorban az a terület ahol most a Zenepalota áll, a város széle volt, egészen a 19. század utolsó harmadáig malom működött itt. Már 1907-ben voltak tervek egy zeneiskola építéséhez ezen a helyen, de csak 1926-ban kezdték el építeni - a Speyer-kölcsönből, amelyből a város számos épülete épült -…
Nap mint nap elmegyünk úgy épületek mellett a főutcán, hogy nem tudjuk történetüket, még akkor sem, ha egy városunk egyik "nagyja" építtette, majd a városra hagyta örökségül.
A Széchenyi út 62-64 szám alatti épületeket 1887-1899 között dr. Rácz György (1857-1922) a városi törvényhatóság tagja,…
1911-ben épült a palota két középkori telket elfoglalva késő szecessziós stílusban. Tervezője Hajós Alfréd - első olimpiai bajnokunk - volt. Az éppíttetője pedig Weidlich Pál (1862-1946), akit mint fiatal üzletvezetőt külföldi tanulmányutakra küldtek - nem is akárki, hanem Baross Gábor kereskedelmi…
1896-ban épült a Kereskedelmi és Iparkamara épületeként, Könyöki Károly és Tamási József építészek tervei alapján. 1896-1948 között székelt benne a Kamara, az államosítás után a megyei könyvtárnak adott helyet.
1973-ban az új könyvtárépület elkészült, így a Herman Ottó Múzeum igazgatósága foglalta…